Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Vizsgálni fogják a devizahitel-szerzõdések alkotmányosságát
Ahogy mondtam. Az önkormányzatoknak sorra elengedik a mutyi-hiteleket, visszaosztós pénzeket, amiknek a seggére verettek a bennfentes céges zsidajaikkal. Aztán jöhetnek a hitelesek is. A kormány az alaptörvény értelmezését kéri a devizahitelekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól, az Ab pedig jelezte, megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelõen kezeli a kormány devizahiteles szerzõdésekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát - derült ki pénteken.
A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történõ megváltoztatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését.
A hivatkozott alaptörvényi passzus
„Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erõfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
Az indítvány szerint kérdés, hogy az alaptörvény rendelkezésébõl közvetlenül is levezethetõ-e az erõfölénnyel visszaélés, illetve a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, mértéke, amely – akár külön jogszabályi tiltó vagy korlátozó rendelkezés nélkül is – alaptörvény-ellenes lehet.
Arra a kérdésre, hogy mikor várható az Ab döntése, az MTI-nek délután közleményt kiadó fõtitkár egyelõre nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidõt, ám az Ab az indítványt a jelentõségéhez mérten kezeli.
Ha beérkezik egy indítvány, a testület ügyrendje szerint az elnök kijelöli az ügy elõadó bíráját, aki hozzáfog a határozattervezet készítéséhez, amelyet az Ab teljes ülése megvitat, és amikor többségi vélemény alakul ki, megszülethet az Ab döntése.
Az Ab más eljárásaitól eltérõen ebben az ügytípusban nem semmisít meg jogszabályt, illetve nem függeszti fel annak alkalmazását, hanem értelmezi az alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethetõ az alaptörvénybõl.
Link
A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történõ megváltoztatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését.
A hivatkozott alaptörvényi passzus
„Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erõfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
Az indítvány szerint kérdés, hogy az alaptörvény rendelkezésébõl közvetlenül is levezethetõ-e az erõfölénnyel visszaélés, illetve a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, mértéke, amely – akár külön jogszabályi tiltó vagy korlátozó rendelkezés nélkül is – alaptörvény-ellenes lehet.
Arra a kérdésre, hogy mikor várható az Ab döntése, az MTI-nek délután közleményt kiadó fõtitkár egyelõre nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidõt, ám az Ab az indítványt a jelentõségéhez mérten kezeli.
Ha beérkezik egy indítvány, a testület ügyrendje szerint az elnök kijelöli az ügy elõadó bíráját, aki hozzáfog a határozattervezet készítéséhez, amelyet az Ab teljes ülése megvitat, és amikor többségi vélemény alakul ki, megszülethet az Ab döntése.
Az Ab más eljárásaitól eltérõen ebben az ügytípusban nem semmisít meg jogszabályt, illetve nem függeszti fel annak alkalmazását, hanem értelmezi az alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethetõ az alaptörvénybõl.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2013. November 30. 11:31:56
#2 |
Kedvesi
- 2013. November 30. 12:16:32
#3 |
Kore
- 2013. November 30. 22:45:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.