Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Csatatérré válhat Ukrajna az EU és Oroszország között
Csatatér? Miért használnak mostanság ilyen militáns terminológiát? Béke van, vagy igen?
Mikola Azarov ukrán miniszterelnök aggodalmának adott hangot kedden, hogy országa "csatatérré válhat" az Európai Unió és Oroszország között folyó küzdelemben.
"Oroszország nem ad nekünk garanciákat, Európa sem ad biztosÃtékot" - dohogott a kormányfõ. Továbbra sincs kész az aláÃrásra a megállapodás Oroszországgal az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi segÃtségrõl. Ukrajnának pedig csak idén 15 milliárd dollár pénzügyi segÃtségre lenne szüksége.
Moszkvától az uniós társulás leállÃtásáért cserébe Kijev egyrészt az ukrán termékekkel szembeni orosz importkorlátozások megszüntetését várja, másrészt abban bÃzik, hogy végre eléri a számára nyomasztóan magas gázár csökkentését.
Két napja Azarov egy tévéinterjúban azt állÃtotta, hogy Oroszország beleegyezett az Ukrajnával még 2009-ben Julija Timosenko miniszterelnök által kötött gázmegállapodás felülvizsgálatába. Emiatt a megállapodásért Ãtélték Timosenkót hét év börtönbüntetésre Viktor Janukovics elnök 2010-es hatalomra kerülése után. Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz vállalat szóvivõje azonban cáfolta, hogy az orosz fél hajlandó lenne tárgyalni az Ukrajnának szállÃtott földgáz áráról.
Mindezek megfigyelõk szerint azt mutatják: a Kreml nem elégszik meg azzal, hogy Kijev egyelõre lemondott az uniós társulási megállapodás aláÃrásáról, hanem továbbra is igyekszik beerõltetni Ukrajnát a Moszkva által irányÃtott orosz-fehérorosz-kazah vámszövetségbe.
Csak a társulás leállÃtása után hozta nyilvánosságra az ukrán kormányzat, hogy már október elejétõl többször felvetette a Brüsszellel folyó megbeszéléseken a társulás finanszÃrozásának kérdését. Kijev kompenzációt vár az EU-közeledés miatt elszenvedett és várhatóan bekövetkezõ veszteségeiért, illetve az EU-standardokhoz való igazodás költségeiért. A miniszterelnök felhÃvta Brüsszel figyelmét arra, hogy csak az uniós mûszaki elõÃrások adaptációja mintegy 165 milliárd euróba kerül Ukrajnának, mivel egész gazdaságát át kell alakÃtani az új szabványok szerint.
A miniszterelnök egyik érve a társulási folyamat leállÃtása mellett az volt, hogy az unió keveset ajánlott.
"Mindössze szóbeli Ãgértet kaptunk, hogy hét év alatt Ukrajna egymilliárd euró támogatásra számÃthat. De hát mi az az egymilliárd euró? Semmi. Olyan mint a koldusnak dobott aprópénz" - fakadt ki Azarov, aki kijelentette azt is, hogy az utolsó csepp a pohárban a Nemzetközi Valutalap (IMF) követelései voltak az Ukrajnának nyújtandó hitelért cserébe. Az IMF feltételül szabta a lakossági rezsiköltségek emelését, a bérek és a nyugdÃjak befagyasztását, továbbá a mezõgazdaság állami dotálásának megszüntetését.
"Ráadásul semmi biztosÃték arra, hogy az EU valóban megköti Ukrajnával a társulási megállapodást" - fûzte hozzá a kormányfõ.
Mindezek azok az érvek, amelyeket az ukrán kormány nyilvánosságra hozott a társulási folyamat leállÃtása mellett. Továbbra is sûrû homály fedi azonban azt, mi hangzott el Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Janukovics ukrán államfõ november 9-i titkos megbeszélésén, amely után az ukrán vezetés gyökeresen megváltoztatta retorikáját, majd leállÃtotta a társulásra való felkészülést.
Mivel semmit sem hoztak nyilvánosságra a két elnök találkozóján elhangzottakról, Ukrajnában elindultak a találgatások. Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögött álló Haza párt frakcióvezetõje azzal vádolta meg Janukovics elnököt, hogy 20 milliárd dollárt csikart ki Oroszországból, s az összeg felét õ és környezete "teszi zsebre", a másik felét pedig a 2015-ös elnökválasztások "meghamisÃtására" fordÃtják. Az ellenzéki vezetõ nem árulta el, honnan származik ez az értesülése, amelyet Azarov kormányfõ határozottan cáfolt. Felvetõdött azonban olyan feltételezés is, hogy Janukovicsot valamivel "falhoz állÃtotta" Putyin elnök azért, hogy megváltoztassa politikája irányvonalát.
Az ukrán elemzõk többsége egyetért azzal az uniós politikusok részérõl elhangzott feltevéssel, hogy a Kreml zsarolása váltotta ki Kijev pálfordulását. Politológusok ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy ha nem is Vilniusban, de még a jövõ év elejéig mégis megvalósulhat az EU-Ukrajna társulás. Janukovics elnök miniszterelnökével elvégeztette a "piszkos munkát", azaz kiadatta vele a kormányrendeletet a társulás leállÃtásáról, és ráhagyta ennek megmagyarázását, õ maga tovább folytatja az egyezkedést Moszkvával és Brüsszellel Ukrajna keleti vagy nyugati közeledésének áráról.
Link
Mikola Azarov ukrán miniszterelnök aggodalmának adott hangot kedden, hogy országa "csatatérré válhat" az Európai Unió és Oroszország között folyó küzdelemben.
"Oroszország nem ad nekünk garanciákat, Európa sem ad biztosÃtékot" - dohogott a kormányfõ. Továbbra sincs kész az aláÃrásra a megállapodás Oroszországgal az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi segÃtségrõl. Ukrajnának pedig csak idén 15 milliárd dollár pénzügyi segÃtségre lenne szüksége.
Moszkvától az uniós társulás leállÃtásáért cserébe Kijev egyrészt az ukrán termékekkel szembeni orosz importkorlátozások megszüntetését várja, másrészt abban bÃzik, hogy végre eléri a számára nyomasztóan magas gázár csökkentését.
Két napja Azarov egy tévéinterjúban azt állÃtotta, hogy Oroszország beleegyezett az Ukrajnával még 2009-ben Julija Timosenko miniszterelnök által kötött gázmegállapodás felülvizsgálatába. Emiatt a megállapodásért Ãtélték Timosenkót hét év börtönbüntetésre Viktor Janukovics elnök 2010-es hatalomra kerülése után. Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz vállalat szóvivõje azonban cáfolta, hogy az orosz fél hajlandó lenne tárgyalni az Ukrajnának szállÃtott földgáz áráról.
Mindezek megfigyelõk szerint azt mutatják: a Kreml nem elégszik meg azzal, hogy Kijev egyelõre lemondott az uniós társulási megállapodás aláÃrásáról, hanem továbbra is igyekszik beerõltetni Ukrajnát a Moszkva által irányÃtott orosz-fehérorosz-kazah vámszövetségbe.
Csak a társulás leállÃtása után hozta nyilvánosságra az ukrán kormányzat, hogy már október elejétõl többször felvetette a Brüsszellel folyó megbeszéléseken a társulás finanszÃrozásának kérdését. Kijev kompenzációt vár az EU-közeledés miatt elszenvedett és várhatóan bekövetkezõ veszteségeiért, illetve az EU-standardokhoz való igazodás költségeiért. A miniszterelnök felhÃvta Brüsszel figyelmét arra, hogy csak az uniós mûszaki elõÃrások adaptációja mintegy 165 milliárd euróba kerül Ukrajnának, mivel egész gazdaságát át kell alakÃtani az új szabványok szerint.
A miniszterelnök egyik érve a társulási folyamat leállÃtása mellett az volt, hogy az unió keveset ajánlott.
"Mindössze szóbeli Ãgértet kaptunk, hogy hét év alatt Ukrajna egymilliárd euró támogatásra számÃthat. De hát mi az az egymilliárd euró? Semmi. Olyan mint a koldusnak dobott aprópénz" - fakadt ki Azarov, aki kijelentette azt is, hogy az utolsó csepp a pohárban a Nemzetközi Valutalap (IMF) követelései voltak az Ukrajnának nyújtandó hitelért cserébe. Az IMF feltételül szabta a lakossági rezsiköltségek emelését, a bérek és a nyugdÃjak befagyasztását, továbbá a mezõgazdaság állami dotálásának megszüntetését.
"Ráadásul semmi biztosÃték arra, hogy az EU valóban megköti Ukrajnával a társulási megállapodást" - fûzte hozzá a kormányfõ.
Mindezek azok az érvek, amelyeket az ukrán kormány nyilvánosságra hozott a társulási folyamat leállÃtása mellett. Továbbra is sûrû homály fedi azonban azt, mi hangzott el Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Janukovics ukrán államfõ november 9-i titkos megbeszélésén, amely után az ukrán vezetés gyökeresen megváltoztatta retorikáját, majd leállÃtotta a társulásra való felkészülést.
Mivel semmit sem hoztak nyilvánosságra a két elnök találkozóján elhangzottakról, Ukrajnában elindultak a találgatások. Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögött álló Haza párt frakcióvezetõje azzal vádolta meg Janukovics elnököt, hogy 20 milliárd dollárt csikart ki Oroszországból, s az összeg felét õ és környezete "teszi zsebre", a másik felét pedig a 2015-ös elnökválasztások "meghamisÃtására" fordÃtják. Az ellenzéki vezetõ nem árulta el, honnan származik ez az értesülése, amelyet Azarov kormányfõ határozottan cáfolt. Felvetõdött azonban olyan feltételezés is, hogy Janukovicsot valamivel "falhoz állÃtotta" Putyin elnök azért, hogy megváltoztassa politikája irányvonalát.
Az ukrán elemzõk többsége egyetért azzal az uniós politikusok részérõl elhangzott feltevéssel, hogy a Kreml zsarolása váltotta ki Kijev pálfordulását. Politológusok ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy ha nem is Vilniusban, de még a jövõ év elejéig mégis megvalósulhat az EU-Ukrajna társulás. Janukovics elnök miniszterelnökével elvégeztette a "piszkos munkát", azaz kiadatta vele a kormányrendeletet a társulás leállÃtásáról, és ráhagyta ennek megmagyarázását, õ maga tovább folytatja az egyezkedést Moszkvával és Brüsszellel Ukrajna keleti vagy nyugati közeledésének áráról.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
vizeloszto
- 2013. December 01. 12:58:18
#12 |
Perje
- 2013. December 01. 20:02:00
#13 |
Vizilo
- 2013. December 02. 08:04:56
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték