Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Súlyos milliárdokat csalnak el a költségvetésbõl
Az éves magyar GDP közel kétszerese tûnik el az Európai Unióban, Magyarországon pedig körülbelül 300 milliárd forintos bevételkiesést okoznak az áfacsalók – derül ki a MAZARS összefoglalójából. A vezetõ hazai adótanácsadó és könyvvizsgáló cég szerint a fordított áfafizetés kiterjesztése hatékony megoldás a visszaélések visszaszorítására.
Egy nemrégiben megjelent EU-s tanulmány adatai szerint 2011-ben körülbelül 193 milliárd euróra – azaz a magyar éves GDP körülbelül duplájára – rúgó bevételkiesés származott az áfaszabályok áthágásából és az elmaradt áfa-befizetésekbõl az uniós országokban – mutat rá a MAZARS összefoglalója. Magyarországon az áfa-csalások összege 2012-ben elérte az 1 milliárd eurót, ezért ennek a kérdésnek a kezelése kiemelt jelentõségû
„A belföldi adócsalások egyik hatékony ellenszere a fordított adózás kiterjesztése lehetne, de ennek jelenleg uniós korlátai vannak – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS Kft. szenior adómenedzsere. A fordított adózás elõnye, hogy adóalanyok közötti ügyletek esetén a teljesítés után nem az értékesítõ vagy a szolgáltatást nyújtó fizeti az áfát, hanem a vevõ. Vagyis az eladó nem tüntet fel áfát a számláján, így nem tud mivel „eltûnni”. A vevõ pedig a beszerzés után megállapítja mind a fizetendõ, mind a levonható áfa összegét.
Áfa vagy csalfa?
A MAZARS szerint a fordított adózás azért optimális megoldás a visszaélések kezelésére, mert a csalók jelenleg éppen az általános forgalmi adó közvetett adó jellegét, illetve azt a folyamatot használják ki, amellyel a jogalkotó biztosítja, hogy az áfa összegét a termék vagy szolgáltatás végfelhasználói fizessék meg.
Ebben a folyamatban ugyanis az eladó áfával növelten bocsátja ki a számláját, a vevõ az árban rendezi az áfát, amit majd az eladó bevall és megfizet az adóhatóságnak. Annak érdekében, hogy az áfa összege csak a fogyasztás végsõ stádiumában jelenjen meg ténylegesen az árban, a vevõ bevallásban levonhatja az eladó számlájában megfizetett áfa összegét. Ha viszont a vevõ által – a beszerzés során – megfizetett, majd levont áfát az eladó tudatosan nem vallja be és nem fizeti meg az adóhatóságnak, áfa-csalást hajt végre. Az ilyen cégek pedig általában ezt követõen megszûnnek vagy értékesítik azokat, és mire az adóhatóságnak bármi is feltûnne, az érintettek eltûnnek, az áfa-összeg utólagos beszedésére pedig már nincs lehetõség – tette hozzá a jelentés.
„Sajnos az is gyakori, hogy ilyenkor az adóhatóság a gyanútlan vevõn akarja behajtani az eladó által elcsalt áfa összegét. Amennyiben ugyanis a vevõ a befogadott számla tekintetében nem járt el kellõ körültekintéssel, úgy az áfa levonására nem jogosult. Az ilyen megállapítások általános problémája pedig annak a komplex kérdésnek a tisztázása, hogy mit is kell érteni «kellõ körültekintés» alatt” – mutatott rá Nyári Zsolt.
kereskedelem export importJáték határok nélkül
Szintén adócsalásra ad lehetõséget az áfa-rendszer azon jellemzõje, hogy az országból kiszállított termékek (közösségi- vagy exportértékesítések) áfa-mentességet élveznek. Vagyis ezen értékesítések után az eladónak – szemben egy belföldi értékesítéssel – nem kell áfát fizetnie. Amennyiben az eladó közösségi értékesítésként „színlelve” adómentesen értékesíti a ténylegesen belföldön értékesített terméket, akkor ugyancsak adócsalást követ el.
Habár az adómentesség alkalmazásának megvannak a szigorú dokumentációs feltételei (kiszállítást igazoló dokumentáció, CMR, szállító levél, stb.), nem könnyû az eladó dolga. Számos esetben ugyanis nem is az eladó, hanem annak vevõje jár el törvénytelenül. Míg a vevõ a szerzõdésben a megvásárolt termékek kiszállítására vállal kötelezettséget, addig a valóságban az átvett termékeket belföldön értékesíti. S amennyiben kiderül, hogy az eladó nem volt eléggé körültekintõ (mert például nem megfelelõ dokumentációval rendelkezik), úgy az adómentesség jogosulatlan alkalmazása miatt tõle követeli az adóhatóság a 27%-os áfát.
„A két módszer ráadásul kombinálható is: a legjelentõsebb költségvetési csalásokat azok az esetek okozzák, amikor a termék több adóalanyon keresztül, több tagállamban megfuvaroztatva tûnik el végül valahol az értékesítési láncolatban. Ezek elkerülésére – vagy legalábbis a következmények csökkentésére – csak úgy van lehetõség, ha a különbözõ tagállamok adóhatóságai szorosan együttmûködnek az ilyen, adócsalás érdekében létrejött láncolatok felderítésében és felszámolásban” – foglalta össze Nyári Zsolt.
áfaEredetibõl – fordítva
Magyarország bizonyos szolgáltatásokhoz és értékesítésekhez kapcsolódóan már bevezette a fordított adózást, ilyenek egyes építõiparral kapcsolatos szolgáltatások, illetve a használt ingatlan, a nevesített hulladékok, valamint mezõgazdasági termékek értékesítése.
„A lehetõségek korlátozottak. További területekre csak uniós engedéllyel lehetne kiterjeszteni és – bár számos tagállam már jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy újabb területeket, tevékenységeket vonna a fordított adózás hatálya alá – várhatóan még sokáig kell várni, hogy a fordított adózás általános érvényûvé váljon” – mutatott rá Nyári Zsolt.
A szakértõ szerint bár hatékony eszköz lenne az adóelkerülés elleni harcban és ezzel jelentõs pénz is spórolhatna a költségvetésnek, egy másik gyakori ellenérv a fordított adózás kiterjesztése ellen, hogy ideiglenesen csökkentené az áfa-rendszer költségvetést fenntartó hatását.
Ismerni kell a rendszert
A fordított adózás pontosabb adózási ismereteket is követel, mert az alkalmazására kijelölt speciális területek beazonosítása nem mindig egyszerû feladat.
„Általános probléma a fordított adózással érintett termékkör vagy szolgáltatás beazonosítása, illetve a pontatlan beazonosításból adódó kockázatok kivédése. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor az adóhatóság adóhiányt állapíthat meg a hibás félnél” – magyarázta Nyári Zsolt. Példaként említette, hogy nem mindig egyértelmû, hogy a földmunka vagy a kertépítés esetén alkalmazandó-e a fordított adózás.
Ha az eladó tévesen alkalmazza a fordított adózást, akkor azért büntetik meg, mert nem számolt fel áfát. Ha pedig az eladó áfásan számláz, bár fordítottan, áfa nélkül kellett volna, akkor a vevõ azért büntethetõ, mert olyan áfát vont le, amelyet az eladónak – ha az ügylet fordított áfás – nem kellett volna felszámítania.
Link
Egy nemrégiben megjelent EU-s tanulmány adatai szerint 2011-ben körülbelül 193 milliárd euróra – azaz a magyar éves GDP körülbelül duplájára – rúgó bevételkiesés származott az áfaszabályok áthágásából és az elmaradt áfa-befizetésekbõl az uniós országokban – mutat rá a MAZARS összefoglalója. Magyarországon az áfa-csalások összege 2012-ben elérte az 1 milliárd eurót, ezért ennek a kérdésnek a kezelése kiemelt jelentõségû
„A belföldi adócsalások egyik hatékony ellenszere a fordított adózás kiterjesztése lehetne, de ennek jelenleg uniós korlátai vannak – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS Kft. szenior adómenedzsere. A fordított adózás elõnye, hogy adóalanyok közötti ügyletek esetén a teljesítés után nem az értékesítõ vagy a szolgáltatást nyújtó fizeti az áfát, hanem a vevõ. Vagyis az eladó nem tüntet fel áfát a számláján, így nem tud mivel „eltûnni”. A vevõ pedig a beszerzés után megállapítja mind a fizetendõ, mind a levonható áfa összegét.
Áfa vagy csalfa?
A MAZARS szerint a fordított adózás azért optimális megoldás a visszaélések kezelésére, mert a csalók jelenleg éppen az általános forgalmi adó közvetett adó jellegét, illetve azt a folyamatot használják ki, amellyel a jogalkotó biztosítja, hogy az áfa összegét a termék vagy szolgáltatás végfelhasználói fizessék meg.
Ebben a folyamatban ugyanis az eladó áfával növelten bocsátja ki a számláját, a vevõ az árban rendezi az áfát, amit majd az eladó bevall és megfizet az adóhatóságnak. Annak érdekében, hogy az áfa összege csak a fogyasztás végsõ stádiumában jelenjen meg ténylegesen az árban, a vevõ bevallásban levonhatja az eladó számlájában megfizetett áfa összegét. Ha viszont a vevõ által – a beszerzés során – megfizetett, majd levont áfát az eladó tudatosan nem vallja be és nem fizeti meg az adóhatóságnak, áfa-csalást hajt végre. Az ilyen cégek pedig általában ezt követõen megszûnnek vagy értékesítik azokat, és mire az adóhatóságnak bármi is feltûnne, az érintettek eltûnnek, az áfa-összeg utólagos beszedésére pedig már nincs lehetõség – tette hozzá a jelentés.
„Sajnos az is gyakori, hogy ilyenkor az adóhatóság a gyanútlan vevõn akarja behajtani az eladó által elcsalt áfa összegét. Amennyiben ugyanis a vevõ a befogadott számla tekintetében nem járt el kellõ körültekintéssel, úgy az áfa levonására nem jogosult. Az ilyen megállapítások általános problémája pedig annak a komplex kérdésnek a tisztázása, hogy mit is kell érteni «kellõ körültekintés» alatt” – mutatott rá Nyári Zsolt.
kereskedelem export importJáték határok nélkül
Szintén adócsalásra ad lehetõséget az áfa-rendszer azon jellemzõje, hogy az országból kiszállított termékek (közösségi- vagy exportértékesítések) áfa-mentességet élveznek. Vagyis ezen értékesítések után az eladónak – szemben egy belföldi értékesítéssel – nem kell áfát fizetnie. Amennyiben az eladó közösségi értékesítésként „színlelve” adómentesen értékesíti a ténylegesen belföldön értékesített terméket, akkor ugyancsak adócsalást követ el.
Habár az adómentesség alkalmazásának megvannak a szigorú dokumentációs feltételei (kiszállítást igazoló dokumentáció, CMR, szállító levél, stb.), nem könnyû az eladó dolga. Számos esetben ugyanis nem is az eladó, hanem annak vevõje jár el törvénytelenül. Míg a vevõ a szerzõdésben a megvásárolt termékek kiszállítására vállal kötelezettséget, addig a valóságban az átvett termékeket belföldön értékesíti. S amennyiben kiderül, hogy az eladó nem volt eléggé körültekintõ (mert például nem megfelelõ dokumentációval rendelkezik), úgy az adómentesség jogosulatlan alkalmazása miatt tõle követeli az adóhatóság a 27%-os áfát.
„A két módszer ráadásul kombinálható is: a legjelentõsebb költségvetési csalásokat azok az esetek okozzák, amikor a termék több adóalanyon keresztül, több tagállamban megfuvaroztatva tûnik el végül valahol az értékesítési láncolatban. Ezek elkerülésére – vagy legalábbis a következmények csökkentésére – csak úgy van lehetõség, ha a különbözõ tagállamok adóhatóságai szorosan együttmûködnek az ilyen, adócsalás érdekében létrejött láncolatok felderítésében és felszámolásban” – foglalta össze Nyári Zsolt.
áfaEredetibõl – fordítva
Magyarország bizonyos szolgáltatásokhoz és értékesítésekhez kapcsolódóan már bevezette a fordított adózást, ilyenek egyes építõiparral kapcsolatos szolgáltatások, illetve a használt ingatlan, a nevesített hulladékok, valamint mezõgazdasági termékek értékesítése.
„A lehetõségek korlátozottak. További területekre csak uniós engedéllyel lehetne kiterjeszteni és – bár számos tagállam már jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy újabb területeket, tevékenységeket vonna a fordított adózás hatálya alá – várhatóan még sokáig kell várni, hogy a fordított adózás általános érvényûvé váljon” – mutatott rá Nyári Zsolt.
A szakértõ szerint bár hatékony eszköz lenne az adóelkerülés elleni harcban és ezzel jelentõs pénz is spórolhatna a költségvetésnek, egy másik gyakori ellenérv a fordított adózás kiterjesztése ellen, hogy ideiglenesen csökkentené az áfa-rendszer költségvetést fenntartó hatását.
Ismerni kell a rendszert
A fordított adózás pontosabb adózási ismereteket is követel, mert az alkalmazására kijelölt speciális területek beazonosítása nem mindig egyszerû feladat.
„Általános probléma a fordított adózással érintett termékkör vagy szolgáltatás beazonosítása, illetve a pontatlan beazonosításból adódó kockázatok kivédése. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor az adóhatóság adóhiányt állapíthat meg a hibás félnél” – magyarázta Nyári Zsolt. Példaként említette, hogy nem mindig egyértelmû, hogy a földmunka vagy a kertépítés esetén alkalmazandó-e a fordított adózás.
Ha az eladó tévesen alkalmazza a fordított adózást, akkor azért büntetik meg, mert nem számolt fel áfát. Ha pedig az eladó áfásan számláz, bár fordítottan, áfa nélkül kellett volna, akkor a vevõ azért büntethetõ, mert olyan áfát vont le, amelyet az eladónak – ha az ügylet fordított áfás – nem kellett volna felszámítania.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. December 01. 14:39:38
#2 |
Kedvesi
- 2013. December 01. 14:46:17
#3 |
Tunder
- 2013. December 01. 15:58:30
#4 |
river_wye
- 2013. December 01. 16:08:28
#5 |
Kore
- 2013. December 01. 16:54:49
#6 |
Kormos
- 2013. December 02. 10:15:02
#7 |
Perje
- 2013. December 02. 19:42:54
#8 |
Perje
- 2013. December 05. 21:28:10
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.