Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nemcsak a britek félnek a románok, bolgárok beáramlásától
A szegénység elõl menekülõ románok és bolgárok hullámától tartanak német nagyvárosokban egy bÃrósági döntés miatt, amely szerint álláskeresõ román állampolgárok is kaphatnak munkanélküli segélyt Németországban.
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi társadalombiztosÃtási bÃróság Ãtélete újra felerõsÃtette a félelmeket, hogy január 1-jétõl, amikor megszûnnek a Románia és Bulgária állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások, tömeges méreteket ölt majd a "szociális turizmus", vagyis a szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás.
"Fel kell tartóztatni a szegények fékezetlen beáramlását" - idézte kedden a Die Welt a német városi és járási önkormányzatok (DStGB) ügyvezetõ igazgatóját. Gerd Landsberg szerint számos önkormányzatot már jelenleg is túlterhel "ennek a személyi körnek" az ellátása.
A konzervatÃv CDU szerint a következõ kormánynak világos viszonyokat kell teremtenie. "Konkrétan rögzÃteni akarjuk a társadalombiztosÃtási jogban, hogy nem kaphatja meg a (munkanélküli ellátás leggyakoribb formájának számÃtó) Hartz-IV-segélyt, aki munkát keresni jön hozzánk valamely uniós tagállamból" - mondta a Die Weltnek Günter Krings, a CDU jogi szakértõje.
A bÃróság november végén hozott Ãtéletet egy 2009-ben bevándorolt család ügyében. Az egy gyermeket nevelõ román család hajléktalan-újság értékesÃtésével és német állami családi pótlékból tartotta fenn magát, majd 2010-ben Hartz-IV-segélyt igényelt a helyi, gelsenkircheni munkaügyi hivatalnál, amely elutasÃtotta a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a munkavállalás céljával Németországba települõ külföldieknek nem jár segély.
A család megtámadta a döntést a városi társadalombiztosÃtási bÃróságon, amely a hivatalnak adott igazat, a tartományi bÃróság viszont megsemmisÃtette a döntést, arra hivatkozva, hogy az automatikus kizárás az ellátásból ellentétes azzal az uniós alapelvvel, hogy egyenlõ bánásmód illeti meg az EU valamennyi polgárát.
Az indoklás szerint az állami, önkormányzati szervek korlátozhatják a hozzáférést az ellátáshoz, hogy megakadályozzák a szociális turizmust, de Németországnak befogadó államként szolidaritást is kell vállalnia az uniós társállamokkal. Ennek alapján pedig az automatikus elutasÃtás helyett egyedi elbÃrálására van szükség, és kivételes esetekben segÃteni kell a rászorulóknak, akkor is, ha korábban nem álltak munkaviszonyban Németországban.
Romániából és Bulgáriából a 2007-es uniós csatlakozás óta Németországon belül a legtöbben az ország nyugati részén fekvõ nagyvárosokba, például Mannheimbe és az észak-rajna-vesztfáliai Duisburgba, Dortmundba és Gelsenkirchenbe vándoroltak be. Az ország egészét tekintve az elsõ évben, 2007-ben nagyjából 64 ezren, 2011-ben pedig már 147 ezren érkeztek.
Guntram Schneider, a tartományi kormány szociáldemokrata munkaügyi, integrációs és szociális minisztere szerint túlzóak azok, a bevándorlási hullám további emelkedését jósló becslések, amelyek szerint 2014-tõl évente 200 ezer román és bolgár költözik Németországba.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások megszûnése, 2011. május 1-je óta szerzett tapasztalatok szerint a félve várt nagy bevándorlási hullám elmarad - mondta a politikus kedden a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.
Hozzátette, a korlátozások megszûnése hasznos is lehet, mert a feketén alkalmazott, súlyosan kizsákmányolt bevándorlók legálisan dolgozhatnak tovább, ami a jövedelmük emelkedését és a sérelmükre elkövetett visszaélések csökkenését eredményezheti.
Az országos munkaügyi hivatal (BA) adatai szerint jelenleg 37 ezer román és bolgár kap Hartz-IV-segélyt, ami a teljes romániai és bulgáriai állampolgárságú népesség 10 százaléka. A segélyben részesülõk aránya az utóbbi egy évben jelentõsen, 2,1 százalékponttal emelkedett, és Ãgy már jóval meghaladja a lakosság egészében regisztrált 7,5 százalékos arányt.
Ugyanakkor a románok és a bolgárok még mindig a szociális ellátórendszert a legkevésbé megterhelõ csoportok közé tartoznak a külföldi állampolgárok között. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokból érkezõk körében ugyanis például 10,7 százalék a Hartz-IV-segélyen élõk aránya, valamennyi külföldi állampolgárt együttvéve pedig 15 százalék ez az arány - emelte ki keddi összeállÃtásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Link
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi társadalombiztosÃtási bÃróság Ãtélete újra felerõsÃtette a félelmeket, hogy január 1-jétõl, amikor megszûnnek a Románia és Bulgária állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások, tömeges méreteket ölt majd a "szociális turizmus", vagyis a szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás.
"Fel kell tartóztatni a szegények fékezetlen beáramlását" - idézte kedden a Die Welt a német városi és járási önkormányzatok (DStGB) ügyvezetõ igazgatóját. Gerd Landsberg szerint számos önkormányzatot már jelenleg is túlterhel "ennek a személyi körnek" az ellátása.
A konzervatÃv CDU szerint a következõ kormánynak világos viszonyokat kell teremtenie. "Konkrétan rögzÃteni akarjuk a társadalombiztosÃtási jogban, hogy nem kaphatja meg a (munkanélküli ellátás leggyakoribb formájának számÃtó) Hartz-IV-segélyt, aki munkát keresni jön hozzánk valamely uniós tagállamból" - mondta a Die Weltnek Günter Krings, a CDU jogi szakértõje.
A bÃróság november végén hozott Ãtéletet egy 2009-ben bevándorolt család ügyében. Az egy gyermeket nevelõ román család hajléktalan-újság értékesÃtésével és német állami családi pótlékból tartotta fenn magát, majd 2010-ben Hartz-IV-segélyt igényelt a helyi, gelsenkircheni munkaügyi hivatalnál, amely elutasÃtotta a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a munkavállalás céljával Németországba települõ külföldieknek nem jár segély.
A család megtámadta a döntést a városi társadalombiztosÃtási bÃróságon, amely a hivatalnak adott igazat, a tartományi bÃróság viszont megsemmisÃtette a döntést, arra hivatkozva, hogy az automatikus kizárás az ellátásból ellentétes azzal az uniós alapelvvel, hogy egyenlõ bánásmód illeti meg az EU valamennyi polgárát.
Az indoklás szerint az állami, önkormányzati szervek korlátozhatják a hozzáférést az ellátáshoz, hogy megakadályozzák a szociális turizmust, de Németországnak befogadó államként szolidaritást is kell vállalnia az uniós társállamokkal. Ennek alapján pedig az automatikus elutasÃtás helyett egyedi elbÃrálására van szükség, és kivételes esetekben segÃteni kell a rászorulóknak, akkor is, ha korábban nem álltak munkaviszonyban Németországban.
Romániából és Bulgáriából a 2007-es uniós csatlakozás óta Németországon belül a legtöbben az ország nyugati részén fekvõ nagyvárosokba, például Mannheimbe és az észak-rajna-vesztfáliai Duisburgba, Dortmundba és Gelsenkirchenbe vándoroltak be. Az ország egészét tekintve az elsõ évben, 2007-ben nagyjából 64 ezren, 2011-ben pedig már 147 ezren érkeztek.
Guntram Schneider, a tartományi kormány szociáldemokrata munkaügyi, integrációs és szociális minisztere szerint túlzóak azok, a bevándorlási hullám további emelkedését jósló becslések, amelyek szerint 2014-tõl évente 200 ezer román és bolgár költözik Németországba.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások megszûnése, 2011. május 1-je óta szerzett tapasztalatok szerint a félve várt nagy bevándorlási hullám elmarad - mondta a politikus kedden a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.
Hozzátette, a korlátozások megszûnése hasznos is lehet, mert a feketén alkalmazott, súlyosan kizsákmányolt bevándorlók legálisan dolgozhatnak tovább, ami a jövedelmük emelkedését és a sérelmükre elkövetett visszaélések csökkenését eredményezheti.
Az országos munkaügyi hivatal (BA) adatai szerint jelenleg 37 ezer román és bolgár kap Hartz-IV-segélyt, ami a teljes romániai és bulgáriai állampolgárságú népesség 10 százaléka. A segélyben részesülõk aránya az utóbbi egy évben jelentõsen, 2,1 százalékponttal emelkedett, és Ãgy már jóval meghaladja a lakosság egészében regisztrált 7,5 százalékos arányt.
Ugyanakkor a románok és a bolgárok még mindig a szociális ellátórendszert a legkevésbé megterhelõ csoportok közé tartoznak a külföldi állampolgárok között. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokból érkezõk körében ugyanis például 10,7 százalék a Hartz-IV-segélyen élõk aránya, valamennyi külföldi állampolgárt együttvéve pedig 15 százalék ez az arány - emelte ki keddi összeállÃtásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
tiszazugi
- 2013. December 04. 15:41:16
#2 |
postaimre
- 2013. December 04. 15:47:55
#3 |
tiszazugi
- 2013. December 04. 16:15:04
#4 |
NKG
- 2013. December 04. 18:47:36
#5 |
lalapapa
- 2013. December 05. 02:36:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték