Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Bosznia-Hercegovina 1914-2014
Jövõre száz éve lesz annak, hogy az I. világháborút kirobbantó merényletet elkövették Szarajevóban.
A balkáni ország életében a jövõ évben komoly esemény érkezik el: 100 éve lesz annak, hogy az I. világháborút kirobbantó merényletet elkövették Szarajevóban. Ennek apropóján már elkezdõdött a megemlékezések szervezése, de ez egy megosztott országban nem mehet zökkenõmentesen. A történelmi esemény megÃtélése korántsem nevezhetõ egységesnek, s ez rányomja bélyegét az évfordulóra.
2014 júniusában lesz 100 éve annak, hogy Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét egy szerb merénylõ megölte Szarajevó utcáin, s a már amúgy is feszült nemzetközi helyzetben a balkáni lõporos hordó lángra lobbantotta a világot. A nehezen megteremtett európai béke apropóján a nyugat-európai országok is lázasan készülnek a megemlékezésre, s jelentõs anyagi támogatást biztosÃtanak Bosznia-Hercegovina számára. Jelenleg azonban úgy tûnik, nem lesz mindenki jelen az ünnepségeken: a Boszniai Szerb Köztársaság vezetõi már nyilvánosságra hozták, hogy nem kÃvánnak részt venni az eseményen.
Elõkészületek európai támogatással
A jövõ év júniusában megrendezésre kerülõ rendezvénysorozatra Szarajevóban már javában készülõdnek, amelyhez fõként Franciaországtól és Németországtól kapnak anyagi támogatást. Franciaországban olyannyira komolyan gondolták ezt, hogy Nicolas Sarkozy elnöksége alatt a védelmi minisztériumban egy teljes részleg foglalkozott a több mint 100 oldalas tervezet elõkészÃtésével. A megemlékezés finanszÃrozására a nyugat-európai ország Szarajevó városával közösen hozott létre egy alapÃtványt, amelynek költségvetését fõként uniós eszközökbõl fedezik. Az ötletek között szerepel például egy Tour de France kerékpárversenyhez hasonló sportesemény levezénylése, melynek végállomása a boszniai fõváros lenne. Az viszont már egészen biztos, hogy a Bécsi Filharmonikusok fognak koncertet adni az évforduló napján Szarajevóban. Ezen kÃvül fesztiválokat, filmhetet és történészkongresszust is terveznek. Egy esetleges csúcstalálkozó is létrejöhet az elsõ világháborúban résztevõ országok vezetõ politikusainak részvételével. Az eddig kiszivárgottak szerint az egész eseménysorozat lényege az lenne, hogy a nemzetek közötti megbékélést hirdesse.
Nemzeti hõs vagy elvakult terrorista?
A szarajevói lázas készülõdés körül mégsem érezhetõ a megbékélés szelleme. Bosznia-Hercegovina fõvárosa a merénylet óta átélt két véres világháborút s a népirtás borzalmával átitatott polgárháborút, s mindezek után abban reménykedhetnénk, hogy az egy emberöltõvel ezelõtti eseményekre emlékezvén képes lehet az ország békében készülni. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerû, hiszen a többnemzetiségû ország igencsak megosztott a nagy történelmi jelentõséggel bÃró nap megÃtélésében. A nézeteltérés oka abban rejlik, hogy mindenki másképp értelmezi a merényletet. Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetõje többször is úgy nyilatkozott, hogy nem kÃvánnak részt venni a megemlékezések szervezésében. A megosztott ország egyik részének vezetõje szerint Szerbiával együttmûködve fognak a szarajevói eseményekre visszagondolni, amirõl már a szomszédos ország vezetõivel egyeztetett is, de konkrétumokat még nem árult el. A megemlékezések körüli feszültségek arra vezethetõk vissza, hogy a szerbek, horvátok és bosnyákok eltérõen értelmezik Princip tettét. A szerbek többsége nemzeti hõsként tekint rá, akinek emlékét éltetni kell. Mások számára azonban a szerb nacionalista egy terrorista, akinek tette az elsõ világháborút vonzotta magával.
Dodik az eseménnyel kapcsolatos félelmeit az Európai Unió Bizottsággal is megosztotta, méghozzá egy hivatalos levélben. Ugyanis attól tart, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fog kapni a megemlékezések során annak a ténye, hogy egy boszniai szerb tettérõl van szó, ami szerinte könnyen átcsaphat egy újabb szerbellenes tervbe. Véleménye szerint különösen a történészkonferencián lehetnek olyan felszólalások, amelyek a Boszniai Szerb Köztársaság létét kérdõjelezhetik meg. Dodik egyébként a Principrõl alkotott véleményét is nyÃltan vállalja, miszerint a merénylõ egyértelmûen egy szabadságharcos és semmiképpen sem tekinthetõ terroristának.
„Mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák…”
II. Vilmos német császár egykoron ezen szavakkal indÃtotta útjára katonáit a háborúba, s azóta jól tudjuk, hogy a villámháborúnak induló konfliktus egy egész világot felforgató eseménnyé vált. Az európai béke megteremtése igencsak hosszúra nyúlt, s a Bosznia-Hercegovina és a Balkán országait feszÃtõ ellentétek a mai napig nem tûntek el. Napjainkban szinte teljesen reménytelennek látszik, hogy a véres polgárháborút már csaknem két évtizede maga mögött tudó Bosznia-Hercegovina népei képesek legyenek közösen emlékezni az egész világot megrázó esemény évfordulójára, s ezen a hÃren szinte már meg sem lepõdünk.
----------------------------------------------
A keleti kérdés megoldatlansága történelmi távlatból szemlélve
A Balkán-félsziget több évszázadon keresztül a Török Birodalom fennhatósága alá tartozott, s amikor az oszmán uralom meggyengülni látszott, hatalmi ûr keletkezett a térségben. A korszak diplomatái csak keleti kérdésként emlegették ezt, hiszen a fiatal nemzetállamok gyorsan a nagyhatalmi érdekek játszóterévé váltak. Évszázados távlatból szemlélve azonban már nem túlzás azt állÃtani, hogy a balkáni események csupán a közeledõ világégés egyik ürügyéül szolgáltak. A XX. század elejére tehát tisztán körvonalazódtak az egymással szembenálló hatalmi tömbök Európában, s a balkáni lõporos hordó robbanni készült. Végül a világháború ürügyét egy szerb nacionalista merénylõ, Gavrilo Pincip szolgáltatta, aki 1914 júniusában a monarchia által annektált Bosznia-Hercegovinában meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét. A többi pedig már történelem…
Link
A balkáni ország életében a jövõ évben komoly esemény érkezik el: 100 éve lesz annak, hogy az I. világháborút kirobbantó merényletet elkövették Szarajevóban. Ennek apropóján már elkezdõdött a megemlékezések szervezése, de ez egy megosztott országban nem mehet zökkenõmentesen. A történelmi esemény megÃtélése korántsem nevezhetõ egységesnek, s ez rányomja bélyegét az évfordulóra.
2014 júniusában lesz 100 éve annak, hogy Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét egy szerb merénylõ megölte Szarajevó utcáin, s a már amúgy is feszült nemzetközi helyzetben a balkáni lõporos hordó lángra lobbantotta a világot. A nehezen megteremtett európai béke apropóján a nyugat-európai országok is lázasan készülnek a megemlékezésre, s jelentõs anyagi támogatást biztosÃtanak Bosznia-Hercegovina számára. Jelenleg azonban úgy tûnik, nem lesz mindenki jelen az ünnepségeken: a Boszniai Szerb Köztársaság vezetõi már nyilvánosságra hozták, hogy nem kÃvánnak részt venni az eseményen.
Elõkészületek európai támogatással
A jövõ év júniusában megrendezésre kerülõ rendezvénysorozatra Szarajevóban már javában készülõdnek, amelyhez fõként Franciaországtól és Németországtól kapnak anyagi támogatást. Franciaországban olyannyira komolyan gondolták ezt, hogy Nicolas Sarkozy elnöksége alatt a védelmi minisztériumban egy teljes részleg foglalkozott a több mint 100 oldalas tervezet elõkészÃtésével. A megemlékezés finanszÃrozására a nyugat-európai ország Szarajevó városával közösen hozott létre egy alapÃtványt, amelynek költségvetését fõként uniós eszközökbõl fedezik. Az ötletek között szerepel például egy Tour de France kerékpárversenyhez hasonló sportesemény levezénylése, melynek végállomása a boszniai fõváros lenne. Az viszont már egészen biztos, hogy a Bécsi Filharmonikusok fognak koncertet adni az évforduló napján Szarajevóban. Ezen kÃvül fesztiválokat, filmhetet és történészkongresszust is terveznek. Egy esetleges csúcstalálkozó is létrejöhet az elsõ világháborúban résztevõ országok vezetõ politikusainak részvételével. Az eddig kiszivárgottak szerint az egész eseménysorozat lényege az lenne, hogy a nemzetek közötti megbékélést hirdesse.
Nemzeti hõs vagy elvakult terrorista?
A szarajevói lázas készülõdés körül mégsem érezhetõ a megbékélés szelleme. Bosznia-Hercegovina fõvárosa a merénylet óta átélt két véres világháborút s a népirtás borzalmával átitatott polgárháborút, s mindezek után abban reménykedhetnénk, hogy az egy emberöltõvel ezelõtti eseményekre emlékezvén képes lehet az ország békében készülni. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerû, hiszen a többnemzetiségû ország igencsak megosztott a nagy történelmi jelentõséggel bÃró nap megÃtélésében. A nézeteltérés oka abban rejlik, hogy mindenki másképp értelmezi a merényletet. Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetõje többször is úgy nyilatkozott, hogy nem kÃvánnak részt venni a megemlékezések szervezésében. A megosztott ország egyik részének vezetõje szerint Szerbiával együttmûködve fognak a szarajevói eseményekre visszagondolni, amirõl már a szomszédos ország vezetõivel egyeztetett is, de konkrétumokat még nem árult el. A megemlékezések körüli feszültségek arra vezethetõk vissza, hogy a szerbek, horvátok és bosnyákok eltérõen értelmezik Princip tettét. A szerbek többsége nemzeti hõsként tekint rá, akinek emlékét éltetni kell. Mások számára azonban a szerb nacionalista egy terrorista, akinek tette az elsõ világháborút vonzotta magával.
Dodik az eseménnyel kapcsolatos félelmeit az Európai Unió Bizottsággal is megosztotta, méghozzá egy hivatalos levélben. Ugyanis attól tart, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fog kapni a megemlékezések során annak a ténye, hogy egy boszniai szerb tettérõl van szó, ami szerinte könnyen átcsaphat egy újabb szerbellenes tervbe. Véleménye szerint különösen a történészkonferencián lehetnek olyan felszólalások, amelyek a Boszniai Szerb Köztársaság létét kérdõjelezhetik meg. Dodik egyébként a Principrõl alkotott véleményét is nyÃltan vállalja, miszerint a merénylõ egyértelmûen egy szabadságharcos és semmiképpen sem tekinthetõ terroristának.
„Mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák…”
II. Vilmos német császár egykoron ezen szavakkal indÃtotta útjára katonáit a háborúba, s azóta jól tudjuk, hogy a villámháborúnak induló konfliktus egy egész világot felforgató eseménnyé vált. Az európai béke megteremtése igencsak hosszúra nyúlt, s a Bosznia-Hercegovina és a Balkán országait feszÃtõ ellentétek a mai napig nem tûntek el. Napjainkban szinte teljesen reménytelennek látszik, hogy a véres polgárháborút már csaknem két évtizede maga mögött tudó Bosznia-Hercegovina népei képesek legyenek közösen emlékezni az egész világot megrázó esemény évfordulójára, s ezen a hÃren szinte már meg sem lepõdünk.
----------------------------------------------
A keleti kérdés megoldatlansága történelmi távlatból szemlélve
A Balkán-félsziget több évszázadon keresztül a Török Birodalom fennhatósága alá tartozott, s amikor az oszmán uralom meggyengülni látszott, hatalmi ûr keletkezett a térségben. A korszak diplomatái csak keleti kérdésként emlegették ezt, hiszen a fiatal nemzetállamok gyorsan a nagyhatalmi érdekek játszóterévé váltak. Évszázados távlatból szemlélve azonban már nem túlzás azt állÃtani, hogy a balkáni események csupán a közeledõ világégés egyik ürügyéül szolgáltak. A XX. század elejére tehát tisztán körvonalazódtak az egymással szembenálló hatalmi tömbök Európában, s a balkáni lõporos hordó robbanni készült. Végül a világháború ürügyét egy szerb nacionalista merénylõ, Gavrilo Pincip szolgáltatta, aki 1914 júniusában a monarchia által annektált Bosznia-Hercegovinában meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét. A többi pedig már történelem…
Link
Hozzaszolasok
#1 |
satu
- 2013. December 08. 13:09:42
#2 |
1 hazafele
- 2013. December 09. 11:36:54
#3 |
1 hazafele
- 2013. December 09. 11:46:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték