Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Különbözik-e a magyar csaló a világátlagtól? Igen!
A tipikus magyar vállalati csaló 35–40 éves, jellemzõen autoriter vezetõ, és a világátlagnál lényegesen magasabb céges beosztásban dolgozik – derül ki a KPMG hatszáz vállalati csalás történetét feldolgozó globális elemzésébõl. A nyolc magyar eset vizsgálatából az rajzolódik ki, hogy a szereplõk gyakran maguk is felelõsek lettek volna az ellenõrzési rendszerek mûködtetéséért – ami a független ellenõrzések bevezetését indokolja.
rabló betörõ tolvaj bûnözõ„A csaló globális profilja” címmel adta közre a KPMG az általa kivizsgált vállalati csalások tipikus elkövetõinek jellemrajzát. Idén 596 csalást vizsgáltak meg, ennek alapján állították össze a tipikus csaló profilját. Mivel nyolc esetet Magyarországon derítettek fel, a cég megnézte, különbözik-e a magyar csaló a világátlagtól. Az eredmény meglepõ.
Ilyen a magyar csaló
„A magyar csaló jellemzõen magasabb beosztásban dolgozik, mint a világátlag. Míg globálisan a csalások 20 százalékában volt érintett az igazgatósági szint vagy a vezérigazgató, Magyarországon a vizsgált esetek 63 százalékában” – mondja Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója. A magyar csaló másik jellegzetessége az autokratikus vezetési stílus és a felsõbbrendûségi érzés. Az ennek mérésére szolgáló ötfokozatú skálán a magyar csalók 88 százaléka ért el 4-5-ös eredményt, a világátlag viszont csak 36 százalék.
A magyar esetekben a csalók kivétel nélkül 35 és 45 év közöttiek voltak. A világban ennél némiképp idõsebbek az elkövetõk, 70 százalékuk volt csak 36–55 éves. „Külön érdekesség, hogy miközben a globális csaló jellemzõen nem vonja be családtagjait az illegális tevékenységbe, a magyarok igen” – mondja a KPMG igazgatója.
A világszinten vizsgált eseteknek mindössze 12 százalékában volt érintett családtag, jóllehet sokan vannak, akik nem egyedül, hanem másokat bevonva követik el tetteiket. Ehhez képest a Magyarországon vizsgált esetek 63 százalékában volt érintve legalább egy családtag.
deviza forint 130222_3Cél? Természetesen a pénz
Az elkövetõk motivációi között globálisan és Magyarországon is vezet a pénzszerzés, de nálunk nagyobb azoknak az aránya, akiket a lehetõség, illetve a leleplezés alacsony kockázata motivál. Ennek oka, hogy maguk az elkövetõk sokszor olyan pozícióban vannak, hogy felül tudják írni vagy el tudják kerülni a cég által kidolgozott ellenõrzési mechanizmusokat, esetleg képesek befolyásolni az ellenõrzések kimenetelét.
„A vizsgált csalások gyakran (20 százalékban) a menedzsment által kezdeményezett vizsgálatok eredményeként leplezõdnek le. Magyarországon az arány ennél alacsonyabb” – hívja fel a figyelmet egy sajátos magyar problémára Cserháti Gábor.
Technikai lemaradásban a cégek
A magyar esetek háromnegyedét multinacionális vállatoknál követik el olyan vezetõ beosztású személyek, akik szabad kezet kaptak a magyarországi leánycég vezetésében. Az esetek leleplezésében nagy szerep hárulhat az önkéntes bejelentõkre és a független vizsgálatot végzõ szervezetekre, hiszen a céges belsõ mechanizmusok ilyenkor nem hatékonyak.
Az elkövetési módszereket tekintve a KPMG globális vizsgálata arra jutott, hogy a csalók egyre nagyobb számban és hatékonysággal alkalmaznak technikai eszközöket. „Ez önmagában nyilván nem meglepetés. A váratlan tapasztalat az, hogy jóllehet a mûszaki eszközökkel elkövetett csalások sok nyomot hagynak maguk után, a cégek mégsem alkalmaznak olyan módszereket, amelyek képesek lennének ezeknek a csalásoknak a nyomait azonosítani a céges rendszerekben” – állapítja meg a KPMG igazgatója.
Link
rabló betörõ tolvaj bûnözõ„A csaló globális profilja” címmel adta közre a KPMG az általa kivizsgált vállalati csalások tipikus elkövetõinek jellemrajzát. Idén 596 csalást vizsgáltak meg, ennek alapján állították össze a tipikus csaló profilját. Mivel nyolc esetet Magyarországon derítettek fel, a cég megnézte, különbözik-e a magyar csaló a világátlagtól. Az eredmény meglepõ.
Ilyen a magyar csaló
„A magyar csaló jellemzõen magasabb beosztásban dolgozik, mint a világátlag. Míg globálisan a csalások 20 százalékában volt érintett az igazgatósági szint vagy a vezérigazgató, Magyarországon a vizsgált esetek 63 százalékában” – mondja Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója. A magyar csaló másik jellegzetessége az autokratikus vezetési stílus és a felsõbbrendûségi érzés. Az ennek mérésére szolgáló ötfokozatú skálán a magyar csalók 88 százaléka ért el 4-5-ös eredményt, a világátlag viszont csak 36 százalék.
A magyar esetekben a csalók kivétel nélkül 35 és 45 év közöttiek voltak. A világban ennél némiképp idõsebbek az elkövetõk, 70 százalékuk volt csak 36–55 éves. „Külön érdekesség, hogy miközben a globális csaló jellemzõen nem vonja be családtagjait az illegális tevékenységbe, a magyarok igen” – mondja a KPMG igazgatója.
A világszinten vizsgált eseteknek mindössze 12 százalékában volt érintett családtag, jóllehet sokan vannak, akik nem egyedül, hanem másokat bevonva követik el tetteiket. Ehhez képest a Magyarországon vizsgált esetek 63 százalékában volt érintve legalább egy családtag.
deviza forint 130222_3Cél? Természetesen a pénz
Az elkövetõk motivációi között globálisan és Magyarországon is vezet a pénzszerzés, de nálunk nagyobb azoknak az aránya, akiket a lehetõség, illetve a leleplezés alacsony kockázata motivál. Ennek oka, hogy maguk az elkövetõk sokszor olyan pozícióban vannak, hogy felül tudják írni vagy el tudják kerülni a cég által kidolgozott ellenõrzési mechanizmusokat, esetleg képesek befolyásolni az ellenõrzések kimenetelét.
„A vizsgált csalások gyakran (20 százalékban) a menedzsment által kezdeményezett vizsgálatok eredményeként leplezõdnek le. Magyarországon az arány ennél alacsonyabb” – hívja fel a figyelmet egy sajátos magyar problémára Cserháti Gábor.
Technikai lemaradásban a cégek
A magyar esetek háromnegyedét multinacionális vállatoknál követik el olyan vezetõ beosztású személyek, akik szabad kezet kaptak a magyarországi leánycég vezetésében. Az esetek leleplezésében nagy szerep hárulhat az önkéntes bejelentõkre és a független vizsgálatot végzõ szervezetekre, hiszen a céges belsõ mechanizmusok ilyenkor nem hatékonyak.
Az elkövetési módszereket tekintve a KPMG globális vizsgálata arra jutott, hogy a csalók egyre nagyobb számban és hatékonysággal alkalmaznak technikai eszközöket. „Ez önmagában nyilván nem meglepetés. A váratlan tapasztalat az, hogy jóllehet a mûszaki eszközökkel elkövetett csalások sok nyomot hagynak maguk után, a cégek mégsem alkalmaznak olyan módszereket, amelyek képesek lennének ezeknek a csalásoknak a nyomait azonosítani a céges rendszerekben” – állapítja meg a KPMG igazgatója.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Fidel
- 2013. December 10. 11:43:31
#2 |
GERRY
- 2013. December 10. 12:01:33
#3 |
postaimre
- 2013. December 10. 12:59:36
#4 |
Kormos
- 2013. December 10. 17:48:07
#5 |
nyilas
- 2013. December 10. 17:59:49
#6 |
Perje
- 2013. December 10. 18:24:59
#7 |
mindannyiunknak
- 2013. December 11. 06:00:52
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.