Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
A kétszeresére, de inkább a háromszorosára kell emelni a takarékszövetkezetek piaci részesedését - mondta már 2010 õszén Orbán Viktor. A bankszektornak pedig legalább felerészben magyar kézben kell lennie - tette hozzá késõbb. Eladtak több kisebb bankot a külföldiek az utóbbi években, megkezdõdött a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, és szóba került most már legalább két nagybank tulajdonosának a kivonulása is. Hogy állunk ezek után a miniszterelnök kívánságának teljesülésével? - ezt nézzük meg az alábbiakban 7 kérdés és 7 válasz formájában. A magyar bankszektor nagy átalakulása valószínûleg még csak most kezdõdik, és a szemünk láttára fog lezajlani.
1. Mit akar Orbán Viktor?
A miniszterelnök szerint a következõ tíz évben a többszörösére kellene növelni a takarékszövetkezetek jelenlegi, 5-6 százalék körüli piaci részesedését. Orbán Viktor minimális célkitûzésnek nevezte a részesedés megduplázását a következõ tíz évben, de háromszorosára kell emelni a részesedést szerinte, "ha teljesíteni akarnánk azokat a makrogazdasági célokat, amelyeket a növekedés beindításához fûzünk". Ez hangzott el 2010. október 14-én, majd más szavakkal ugyan, de azóta többször is.
A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen - mondta a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való 2012. július 17-ei budapesti tárgyaláson. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában - fogalmazott. Hasonló kijelentést ezt követõen is számos alkalommal tett.
2. Mi jobb: a magyar vagy a külföldi?
Természetesen nem vegytisztán magyar vagy vegytisztán külföldi bankrendszert kell elképzelnünk, létezik egészséges mix is. Egy ország pénzügyi stabilitása és pénzügyi közvetítõrendszerének hatékony mûködése szempontjából általában sokadlagos kérdés, hazai vagy külföldi tulajdon dominálja a bankszektort, hiszen a tulajdonosi motivációk általában hasonlóak: stabil mûködés mellett minél magasabb adózás utáni eredményt elérni. Állami tulajdonú bankok esetén ezt a célt részben felválthatja a piaci kudarcok leküzdésének vagy állami célok finanszírozásának a szándéka, de jellemzõen nem ezek a hitelintézetek uralják piacgazdaságokban a szektort. Ettõl függetlenül is vannak azonban helyzetek, amikor határozottan megmutatkoznak a külföldi és a hazai tulajdon egymástól eltérõ elõnyei és hátrányai, az alábbi táblázatban ezeket gyûjtöttük össze az elmúlt tíz év hazai tanulságai alapján. Összefoglalva: hazai tulajdon esetén kisebb, külföldi tulajdon mellett viszont nagyobb lehet (nem feltétlenül, de valószínûleg) a bankszektor prociklikussága, vagyis a gazdasági (és benne a hitelpiaci) ciklust erõsítõ jellege akár negatív, akár pozitív irányban.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
3. Mi valósult meg eddig Orbán kívánságából?
Ami a takarékszövetkezetekre vonatkozó kívánságot illeti, mérsékelten emelkedett csak a részesedésük az elmúlt három évben. A nettó hitelállomány alapján a 2009 végi 3,6%-ról 4,7%-ra, a betétállomány alapján 9,5%-ról 10,2%-ra, a mérlegfõösszeg alapján pedig 5,4%-ról 6,0%-ra emelkedett a részesedésük. Mivel azonban a szektor átalakítása még csak a közelmúltban kezdõdött el, a következõ évek jelentõsebb változást hozhatnak. Vojnits Tamás, a Takarékbank elnöke legutóbb a Portfolio.hu Magazin októberi számában azt mondta: "A kkv-szektorban, ahol most is viszonylag erõsek a szövetkezeti hitelintézetek pozíciói, 5-10 éves távlatban megduplázhatjuk a piaci részesedésünket. A szektornak a hitelezésben a jelenlegi 4-5 százalékról néhány éven belül két számjegû tartományba kell kerülnie, amivel az integráció már a legnagyobb magyarországi bankok versenytársa lehet."
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
A takarékszövetkezeti szektor fokozatos átalakításánál is nagyobb kihívásnak ígérkezik a kormány számára az 50%-os magyar tulajdonosi arány kialakítása a teljes bankszektorban. A részvénytársasági hitelintézetek ma még döntõ többségben külföldi tulajdonban állnak. A legfrissebb, szeptember végi adatok szerint jegyzett tõke alapján mindössze 9,9%-uk volt közvetlen belföldi tulajdonban, szemben a 2009 végi 12,6%-kal. Mellettük vannak a teljesen magyar tulajdonban álló szövetkezetek és a teljesen külföldi fióktelepek, amelyekkel együtt is inkább távolodott a szektor tulajdonosi szerkezete a kormány céljától, minthogy közeledett volna.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
4. Mely bankok vonultak ki eddig?
A nagybankok közül még egy sem vonult ki Magyarországról, és a kisebbek között sem akadt még olyan, amely Magyarországról mint fontos piacáról ("home" vagy "core" market ) egyedi döntés alapján vonult volna ki. A középbankok közül a Volksbank osztrák, illetve a Takarékbank német tulajdonosa vált meg Magyarországtól, de egyik sem tartozik ebbe a kategóriába. A bankpiacról kivonult az Allianz is, biztosítóként viszont folytatta magyarországi mûködését. A vevõi oldal vegyes összetételû volt a legnagyobb tranzakciók során: a Volksbankot más külföldi leánybankokkal egy "csomagban" az orosz Sberbank, a Takarékbank kisebbségi részesedését az állami MFB, az Allianz Bankot pedig az FHB vásárolta meg. Nagyobb számú kivonulás a kevésbé jelentõs magyar jelenléttel bíró bankok között történt: a német WestLB, a brit HSBC, a francia Credit Agricole és az olasz Banco Popolare hagyta el itteni piacát.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
5. Mely bankok vannak magyar, illetve állami tulajdonban?
Az OTP-t a legnagyobb magyar bankként szoktuk emlegetni. Joggal, hiszen a menedzsmentjogok Magyarországon vannak, a menedzsment magyar. Pusztán a tulajdonosi szerkezetét vizsgálva azt látjuk,hogy a tõzsdei jelenlét miatt szórt, összességében külföldi többségi tulajdonban lévõ bankról van szó, szemben a szintén tõzsdei FHB közvetlen tulajdonosi szerkezetével.
Ha viszont a fentiek miatt az OTP-t is egy az egyben magyar banknak tekintjük, amely (a leánybankjaival együtt) 2012 végén a magyar részvénytársasági hitelintézetek saját tõkéjének közel 40%-át adta, a magyar bankok részaránya valójában már most 50% körüli a bankrendszerben.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
A legnagyobb, többségi magyar tulajdonban lévõ társaság a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely mérlegfõösszege alapján a 8. legnagyobb hazai banknak tekinthetõ, és teljesen állami tulajdonban van. Rajta kívül csak az FHB, a Takarékbank, illetve a szintén állami tulajdonban lévõ Eximbank rendelkezik 100 milliárd forint feletti mérlegfõösszeggel a többségi magyar tulajdonban álló bankok közül (az OTP leánybankjait az anyabank többségi külföldi tulajdona, az FHB Kereskedelmi Bankot pedig a jelzálogbank szerepeltetése miatt nem tüntettük fel az alábbi ábrán).
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
Ahogy fent látható, az OTP-ben 5,0%, az FHB-ban pedig 7,2% volt szeptember végén az állami tulajdon részaránya. Rajtuk kívül az MFB és az Eximbank 100%-os állami tulajdonban van. A Takarékbankban idén lett többségi tulajdonos az állam: az MFB 36%-os, a Magyar Posta pedig 19%-os részesedést szerzett mára benne. A fentieken túl a Gránit Bankban és a Széchenyi Bankban vált kisebbségi tulajdonossá (idén, 49%-ban) a magyar állam.
6. Megvalósul-e a cél?
A Takarékbankban, a Gránit Bankban és a Széchenyi Bankban történt állami és hazai, továbbá az Allianz Bankban, a MagNet Bank környékén és a Hanwha Banknál (ma Evobank) történt magyar tulajdonszerzés ellenére sem került közelebb mára a hazai bankszektor a többbségi magyar tulajdonhoz, mint ahol a kormányváltást megelõzõen tartott.
Több olyan tényezõ is akad azonban, ami e helyzet gyors, néhány éven belül várható megváltozására, a hazai tulajdon gyors növekedésére enged következtetni:
1. A takarékszövetkezetek üzleti aktivitásának emelkedése organikus módon növelheti a magyar tulajdon arányát.
2. Akvizíciók révén emelkedhet a magyar tulajdonosok, köztük az állam részaránya az eladásra szánt nagybankoknál. A nyilvános kommunikáció alapján két nagybank jöhet szóba: az MKB, amelyet 2016 végéig el kell adnia a BayernLB-nek, illetve a Raiffeisen, ugyanis mint az osztrák tulajdonos jelezte, "nem zárja ki" a Magyarországról történõ kivonulást.
Az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor épp a múlt héten jelezte: érdeklõdnek minden eladó bank iránt. Bár - mint láttuk - az OTP nem áll többségi magyar tulajdonban, döntéshozatali központja és menedzsmentje alapján terjeszkedésével erõsödhet a magyar befolyás a ma még külföldiek által dominált magyar bankszektorban.
7. Mikor valósul meg a cél?
A fentiek egyáltalán nem jelentik azt, hogy a miniszterelnök kívánsága néhány éven belül biztosan teljesülni fog. Az októberben a Portfolio.hu által megrendezett Budapest Economic Forum szakmai közönségének csaknem fele szerint például ez csak 2020 után következik be, vagy sohasem.
Link
1. Mit akar Orbán Viktor?
A miniszterelnök szerint a következõ tíz évben a többszörösére kellene növelni a takarékszövetkezetek jelenlegi, 5-6 százalék körüli piaci részesedését. Orbán Viktor minimális célkitûzésnek nevezte a részesedés megduplázását a következõ tíz évben, de háromszorosára kell emelni a részesedést szerinte, "ha teljesíteni akarnánk azokat a makrogazdasági célokat, amelyeket a növekedés beindításához fûzünk". Ez hangzott el 2010. október 14-én, majd más szavakkal ugyan, de azóta többször is.
A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen - mondta a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való 2012. július 17-ei budapesti tárgyaláson. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában - fogalmazott. Hasonló kijelentést ezt követõen is számos alkalommal tett.
2. Mi jobb: a magyar vagy a külföldi?
Természetesen nem vegytisztán magyar vagy vegytisztán külföldi bankrendszert kell elképzelnünk, létezik egészséges mix is. Egy ország pénzügyi stabilitása és pénzügyi közvetítõrendszerének hatékony mûködése szempontjából általában sokadlagos kérdés, hazai vagy külföldi tulajdon dominálja a bankszektort, hiszen a tulajdonosi motivációk általában hasonlóak: stabil mûködés mellett minél magasabb adózás utáni eredményt elérni. Állami tulajdonú bankok esetén ezt a célt részben felválthatja a piaci kudarcok leküzdésének vagy állami célok finanszírozásának a szándéka, de jellemzõen nem ezek a hitelintézetek uralják piacgazdaságokban a szektort. Ettõl függetlenül is vannak azonban helyzetek, amikor határozottan megmutatkoznak a külföldi és a hazai tulajdon egymástól eltérõ elõnyei és hátrányai, az alábbi táblázatban ezeket gyûjtöttük össze az elmúlt tíz év hazai tanulságai alapján. Összefoglalva: hazai tulajdon esetén kisebb, külföldi tulajdon mellett viszont nagyobb lehet (nem feltétlenül, de valószínûleg) a bankszektor prociklikussága, vagyis a gazdasági (és benne a hitelpiaci) ciklust erõsítõ jellege akár negatív, akár pozitív irányban.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
3. Mi valósult meg eddig Orbán kívánságából?
Ami a takarékszövetkezetekre vonatkozó kívánságot illeti, mérsékelten emelkedett csak a részesedésük az elmúlt három évben. A nettó hitelállomány alapján a 2009 végi 3,6%-ról 4,7%-ra, a betétállomány alapján 9,5%-ról 10,2%-ra, a mérlegfõösszeg alapján pedig 5,4%-ról 6,0%-ra emelkedett a részesedésük. Mivel azonban a szektor átalakítása még csak a közelmúltban kezdõdött el, a következõ évek jelentõsebb változást hozhatnak. Vojnits Tamás, a Takarékbank elnöke legutóbb a Portfolio.hu Magazin októberi számában azt mondta: "A kkv-szektorban, ahol most is viszonylag erõsek a szövetkezeti hitelintézetek pozíciói, 5-10 éves távlatban megduplázhatjuk a piaci részesedésünket. A szektornak a hitelezésben a jelenlegi 4-5 százalékról néhány éven belül két számjegû tartományba kell kerülnie, amivel az integráció már a legnagyobb magyarországi bankok versenytársa lehet."
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
A takarékszövetkezeti szektor fokozatos átalakításánál is nagyobb kihívásnak ígérkezik a kormány számára az 50%-os magyar tulajdonosi arány kialakítása a teljes bankszektorban. A részvénytársasági hitelintézetek ma még döntõ többségben külföldi tulajdonban állnak. A legfrissebb, szeptember végi adatok szerint jegyzett tõke alapján mindössze 9,9%-uk volt közvetlen belföldi tulajdonban, szemben a 2009 végi 12,6%-kal. Mellettük vannak a teljesen magyar tulajdonban álló szövetkezetek és a teljesen külföldi fióktelepek, amelyekkel együtt is inkább távolodott a szektor tulajdonosi szerkezete a kormány céljától, minthogy közeledett volna.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
4. Mely bankok vonultak ki eddig?
A nagybankok közül még egy sem vonult ki Magyarországról, és a kisebbek között sem akadt még olyan, amely Magyarországról mint fontos piacáról ("home" vagy "core" market ) egyedi döntés alapján vonult volna ki. A középbankok közül a Volksbank osztrák, illetve a Takarékbank német tulajdonosa vált meg Magyarországtól, de egyik sem tartozik ebbe a kategóriába. A bankpiacról kivonult az Allianz is, biztosítóként viszont folytatta magyarországi mûködését. A vevõi oldal vegyes összetételû volt a legnagyobb tranzakciók során: a Volksbankot más külföldi leánybankokkal egy "csomagban" az orosz Sberbank, a Takarékbank kisebbségi részesedését az állami MFB, az Allianz Bankot pedig az FHB vásárolta meg. Nagyobb számú kivonulás a kevésbé jelentõs magyar jelenléttel bíró bankok között történt: a német WestLB, a brit HSBC, a francia Credit Agricole és az olasz Banco Popolare hagyta el itteni piacát.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
5. Mely bankok vannak magyar, illetve állami tulajdonban?
Az OTP-t a legnagyobb magyar bankként szoktuk emlegetni. Joggal, hiszen a menedzsmentjogok Magyarországon vannak, a menedzsment magyar. Pusztán a tulajdonosi szerkezetét vizsgálva azt látjuk,hogy a tõzsdei jelenlét miatt szórt, összességében külföldi többségi tulajdonban lévõ bankról van szó, szemben a szintén tõzsdei FHB közvetlen tulajdonosi szerkezetével.
Ha viszont a fentiek miatt az OTP-t is egy az egyben magyar banknak tekintjük, amely (a leánybankjaival együtt) 2012 végén a magyar részvénytársasági hitelintézetek saját tõkéjének közel 40%-át adta, a magyar bankok részaránya valójában már most 50% körüli a bankrendszerben.
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
A legnagyobb, többségi magyar tulajdonban lévõ társaság a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely mérlegfõösszege alapján a 8. legnagyobb hazai banknak tekinthetõ, és teljesen állami tulajdonban van. Rajta kívül csak az FHB, a Takarékbank, illetve a szintén állami tulajdonban lévõ Eximbank rendelkezik 100 milliárd forint feletti mérlegfõösszeggel a többségi magyar tulajdonban álló bankok közül (az OTP leánybankjait az anyabank többségi külföldi tulajdona, az FHB Kereskedelmi Bankot pedig a jelzálogbank szerepeltetése miatt nem tüntettük fel az alábbi ábrán).
Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról
Ahogy fent látható, az OTP-ben 5,0%, az FHB-ban pedig 7,2% volt szeptember végén az állami tulajdon részaránya. Rajtuk kívül az MFB és az Eximbank 100%-os állami tulajdonban van. A Takarékbankban idén lett többségi tulajdonos az állam: az MFB 36%-os, a Magyar Posta pedig 19%-os részesedést szerzett mára benne. A fentieken túl a Gránit Bankban és a Széchenyi Bankban vált kisebbségi tulajdonossá (idén, 49%-ban) a magyar állam.
6. Megvalósul-e a cél?
A Takarékbankban, a Gránit Bankban és a Széchenyi Bankban történt állami és hazai, továbbá az Allianz Bankban, a MagNet Bank környékén és a Hanwha Banknál (ma Evobank) történt magyar tulajdonszerzés ellenére sem került közelebb mára a hazai bankszektor a többbségi magyar tulajdonhoz, mint ahol a kormányváltást megelõzõen tartott.
Több olyan tényezõ is akad azonban, ami e helyzet gyors, néhány éven belül várható megváltozására, a hazai tulajdon gyors növekedésére enged következtetni:
1. A takarékszövetkezetek üzleti aktivitásának emelkedése organikus módon növelheti a magyar tulajdon arányát.
2. Akvizíciók révén emelkedhet a magyar tulajdonosok, köztük az állam részaránya az eladásra szánt nagybankoknál. A nyilvános kommunikáció alapján két nagybank jöhet szóba: az MKB, amelyet 2016 végéig el kell adnia a BayernLB-nek, illetve a Raiffeisen, ugyanis mint az osztrák tulajdonos jelezte, "nem zárja ki" a Magyarországról történõ kivonulást.
Az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor épp a múlt héten jelezte: érdeklõdnek minden eladó bank iránt. Bár - mint láttuk - az OTP nem áll többségi magyar tulajdonban, döntéshozatali központja és menedzsmentje alapján terjeszkedésével erõsödhet a magyar befolyás a ma még külföldiek által dominált magyar bankszektorban.
7. Mikor valósul meg a cél?
A fentiek egyáltalán nem jelentik azt, hogy a miniszterelnök kívánsága néhány éven belül biztosan teljesülni fog. Az októberben a Portfolio.hu által megrendezett Budapest Economic Forum szakmai közönségének csaknem fele szerint például ez csak 2020 után következik be, vagy sohasem.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. December 11. 07:46:07
#2 |
mezesmozes
- 2013. December 11. 08:19:20
#3 |
postaimre
- 2013. December 11. 10:01:38
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.