Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ukrajnának az Eurázsiai Unióban a helye
Vlagyimir Putyin az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulóján tartotta meg évértékelõ és programját felvázoló beszédét.
Az orosz államfõ csütörtöki évértékelõ beszédében elképzelhetõnek és szükségesnek tartotta az alkotmány „finomítását”, bírálta a kormányt, mert nem tudja teljesíteni a lakossági elvárásoknak megfelelõen a tavaly májusban meghirdetett elnöki programot, és érzékeltette, hogy Moszkva továbbra sem szeretné elengedni Ukrajnát.
Vlagyimir Putyin az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulóján tartotta meg évértékelõ és programját felvázoló beszédét a parlament alsó- és felsõházának képviselõi elõtt. A teremben jelen voltak önkormányzati képviselõk, kormánytagok, regionális kormányzók, az alkotmány- és a legfelsõbb bíróság tagjai, egyházak vezetõi, valamint orosz közéleti személyiségek. Összesen 1100 meghívott vett részt az eseményen. Az Oroszországban 10 éve hagyománnyá vált „elnöki kinyilatkoztatás” a moszkvai Kremlben, a György Teremben hangzott el. Az államfõ beszédét élõ adásban közvetítették az állami televíziós csatornák és a különbözõ internetes oldalakon is percrõl percre követni lehetett a 71 percig tartó felszólalást.
Finomítás
Az orosz államfõ az 1993. december 12-én elfogadott orosz alaptörvény alapvetéseinek és értékeinek állandóságát hangoztatva kifejtette, elképzelhetõnek, sõt szükségesnek tartja, hogy bizonyos „finomításokat” hajtsanak végre az alkotmányon. „Az alkotmányozási folyamatot nem szabad befejezettnek tekinteni, az élet nem áll meg” – indokolta álláspontját az orosz elnök. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az 1993-ban elfogadott orosz alaptörvény 2. cikkelyében foglalt emberi és szabadságjogoknak érintetleneknek kell maradniuk. Az államfõ megvédte az orosz legfelsõbb bíróság és a legfelsõ választott bíróság egyesítését, amelyrõl törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek és amelyhez módosítani kell az alkotmányt. Utalt a helyi önkormányzatok átalakításának szükségességére is. Korábban elterjedt, hogy az elnök bejelenti a polgármester-választás és a városi törvényhozások, a dumák megszüntetését, de ez nem történt meg.
A szociális kérdésekrõl szólva az államfõ egyebek között arról beszélt, hogy 2016-ra 75 millió négyzetméternyi lakást kell felépíteni, és közölte, hogy Oroszországban a háromgyermekes családmodellnek kell megszilárdulnia. Vlagyimir Putyin ugyanakkor elismerte, hogy nincs elegendõ eszköz a tavaly májusban meghirdetett elnöki program minden pontjának végrehajtására, de azt is közölte: „Hozzá kell látni a munkához, meg kell keresni a megoldást.” Az államfõ bírálta a kormányt, amely szerinte nem teljesíti az elnöki programot. A kabinet tagjai meglehetõsen komor arccal követték figyelemmel Vlagyimir Putyin kijelentéseit. A Gazeta.ru orosz internetes elemzõ- és hírportál megjegyezte, hogy politikai körökben elterjedt, miszerint a szocsi téli olimpia után számítani lehet az orosz kormány menesztésére.
Tele lesz megrendelésekkel
Putyin, aki tavaly május 7-én foglalta el harmadszor az államfõi posztot, azt is hangoztatta, hogy a védelmi ipar a következõ tíz évben „tele lesz megrendelésekkel”, és az ország védelmére, a hadsereg korszerûsítésére 23 ezer milliárd rubelt (mintegy 154 ezer milliárd forint) költenek. Az orosz elnök megállapította, hogy Oroszországnak a világban elfoglalt pozíciója erõsödik, természetesnek, és megalapozottnak tartotta országa azon törekvését, hogy vezetõ szerepet foglaljon el a nemzetközi porondon. Kijelentette, hogy országa nem akar mindenek fölött álló, úgynevezett szuperhatalom lenni, senkire sem erõlteti rá az akaratát, és nem veszélyezteti senkinek az érdekeit.
Putyin Ukrajnával kapcsolatban kifejtette, az orosz vezetés készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat Ukrajnával az orosz vezetésû vámunió egyezményeihez való csatlakozásról. „Amennyiben Ukrajna kezdeményezi, Moszkva szakértõi szinten tovább tárgyalna Kijevvel” – mondta az orosz elnök. Érzékeltette ugyanakkor, hogy Ukrajnának a Kreml által szorgalmazott Eurázsiai Unióban volna a helye. Szavai szerint az eurázsiai integráció valódi eredményei csak erõsítik szomszédjaik érdeklõdését a Kreml által szorgalmazott szövetségben való részvétel iránt. A Kreml elképzelése szerint az orosz–fehérorosz–kazah vámunió is ennek a geopolitikai projektnek a része.
Az úgynevezett Eurázsiai Unió létrehozása Oroszország és Kazahsztán közös célja. A Közép-Európa keleti peremétõl a Csendes-óceánig húzódó, délen pedig az Afganisztánnal határos Pamír-hegységig terjedõ államok szövetségét a Kremlben 2015-re szeretnék tetõ alá hozni. Vlagyimir Putyin korábban nem egyszer hangoztatta, hogy Oroszország világpolitikai pozícióját elsõsorban az Eurázsiai Unió keretein belül kell erõsíteni.
MNO - MTI
Link
Az orosz államfõ csütörtöki évértékelõ beszédében elképzelhetõnek és szükségesnek tartotta az alkotmány „finomítását”, bírálta a kormányt, mert nem tudja teljesíteni a lakossági elvárásoknak megfelelõen a tavaly májusban meghirdetett elnöki programot, és érzékeltette, hogy Moszkva továbbra sem szeretné elengedni Ukrajnát.
Vlagyimir Putyin az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulóján tartotta meg évértékelõ és programját felvázoló beszédét a parlament alsó- és felsõházának képviselõi elõtt. A teremben jelen voltak önkormányzati képviselõk, kormánytagok, regionális kormányzók, az alkotmány- és a legfelsõbb bíróság tagjai, egyházak vezetõi, valamint orosz közéleti személyiségek. Összesen 1100 meghívott vett részt az eseményen. Az Oroszországban 10 éve hagyománnyá vált „elnöki kinyilatkoztatás” a moszkvai Kremlben, a György Teremben hangzott el. Az államfõ beszédét élõ adásban közvetítették az állami televíziós csatornák és a különbözõ internetes oldalakon is percrõl percre követni lehetett a 71 percig tartó felszólalást.
Finomítás
Az orosz államfõ az 1993. december 12-én elfogadott orosz alaptörvény alapvetéseinek és értékeinek állandóságát hangoztatva kifejtette, elképzelhetõnek, sõt szükségesnek tartja, hogy bizonyos „finomításokat” hajtsanak végre az alkotmányon. „Az alkotmányozási folyamatot nem szabad befejezettnek tekinteni, az élet nem áll meg” – indokolta álláspontját az orosz elnök. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az 1993-ban elfogadott orosz alaptörvény 2. cikkelyében foglalt emberi és szabadságjogoknak érintetleneknek kell maradniuk. Az államfõ megvédte az orosz legfelsõbb bíróság és a legfelsõ választott bíróság egyesítését, amelyrõl törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek és amelyhez módosítani kell az alkotmányt. Utalt a helyi önkormányzatok átalakításának szükségességére is. Korábban elterjedt, hogy az elnök bejelenti a polgármester-választás és a városi törvényhozások, a dumák megszüntetését, de ez nem történt meg.
A szociális kérdésekrõl szólva az államfõ egyebek között arról beszélt, hogy 2016-ra 75 millió négyzetméternyi lakást kell felépíteni, és közölte, hogy Oroszországban a háromgyermekes családmodellnek kell megszilárdulnia. Vlagyimir Putyin ugyanakkor elismerte, hogy nincs elegendõ eszköz a tavaly májusban meghirdetett elnöki program minden pontjának végrehajtására, de azt is közölte: „Hozzá kell látni a munkához, meg kell keresni a megoldást.” Az államfõ bírálta a kormányt, amely szerinte nem teljesíti az elnöki programot. A kabinet tagjai meglehetõsen komor arccal követték figyelemmel Vlagyimir Putyin kijelentéseit. A Gazeta.ru orosz internetes elemzõ- és hírportál megjegyezte, hogy politikai körökben elterjedt, miszerint a szocsi téli olimpia után számítani lehet az orosz kormány menesztésére.
Tele lesz megrendelésekkel
Putyin, aki tavaly május 7-én foglalta el harmadszor az államfõi posztot, azt is hangoztatta, hogy a védelmi ipar a következõ tíz évben „tele lesz megrendelésekkel”, és az ország védelmére, a hadsereg korszerûsítésére 23 ezer milliárd rubelt (mintegy 154 ezer milliárd forint) költenek. Az orosz elnök megállapította, hogy Oroszországnak a világban elfoglalt pozíciója erõsödik, természetesnek, és megalapozottnak tartotta országa azon törekvését, hogy vezetõ szerepet foglaljon el a nemzetközi porondon. Kijelentette, hogy országa nem akar mindenek fölött álló, úgynevezett szuperhatalom lenni, senkire sem erõlteti rá az akaratát, és nem veszélyezteti senkinek az érdekeit.
Putyin Ukrajnával kapcsolatban kifejtette, az orosz vezetés készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat Ukrajnával az orosz vezetésû vámunió egyezményeihez való csatlakozásról. „Amennyiben Ukrajna kezdeményezi, Moszkva szakértõi szinten tovább tárgyalna Kijevvel” – mondta az orosz elnök. Érzékeltette ugyanakkor, hogy Ukrajnának a Kreml által szorgalmazott Eurázsiai Unióban volna a helye. Szavai szerint az eurázsiai integráció valódi eredményei csak erõsítik szomszédjaik érdeklõdését a Kreml által szorgalmazott szövetségben való részvétel iránt. A Kreml elképzelése szerint az orosz–fehérorosz–kazah vámunió is ennek a geopolitikai projektnek a része.
Az úgynevezett Eurázsiai Unió létrehozása Oroszország és Kazahsztán közös célja. A Közép-Európa keleti peremétõl a Csendes-óceánig húzódó, délen pedig az Afganisztánnal határos Pamír-hegységig terjedõ államok szövetségét a Kremlben 2015-re szeretnék tetõ alá hozni. Vlagyimir Putyin korábban nem egyszer hangoztatta, hogy Oroszország világpolitikai pozícióját elsõsorban az Eurázsiai Unió keretein belül kell erõsíteni.
MNO - MTI
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. December 13. 09:34:53
#2 |
postaimre
- 2013. December 13. 10:18:22
#3 |
postaimre
- 2013. December 13. 12:32:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.