Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A történés folytatódik tovább...
Dr. Matocsy György úrnak,
Magyar Nemzeti Bank
elnöke
Dr. Róna Péter és Varga István uraknak,
Magyar Nemzeti Bank
Felügyelõ Bizottság
tagjai
Budapest
Saját kézbe!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Felügyelõ Urak
Mellékelt meghatalmazással igazolt felhatalmazott képviselõként ezúton nevezett devizaadósok nevében kezdeményezem az Önök személyes intézkedését, hogy a Magyar Nemzeti Bank mindazon bank ellen, amely részt vett és részt vesz az ún. deviza alapú hitelezésben, indítson pereket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 116. § (1) bekezdése alapján:
„A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 64. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerzõdési feltétel alkalmazása, ha a jogsértõ tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.”
Közérdekû per megindítására vonatkozó indokainkat az OTP Bank szerzõdési feltételeinek alapul vételével mutatjuk be, de más bank és pénzügyi vállalkozás is majdnem azonos konstrukcióval alkalmazott tisztességeteln általános szerzõdési feltételeket és a fogyasztók széles kört súlyosan hátrányosan érintõ árazást egyoldalúan lehetõvé tevõ deviza árfolyam átváltásokról rendelkezõ kikötéseket.
A per megindítására az MNB-nek van kizárólagos jogköre mint felügyeleti hatóságnak, mégpedig az alábbi, a devizahiteles fogyasztók széles rétegét érintõ magatartása miatt, amely az alábbiakban érhetõ tetten.
A devizahitelesek esetében a bank tisztességtelen üzleti (szerzõdési és általános szerzõdési feltételeket) alkalmaztak, széles körben sértve ezzel a velük ún. deviza alapú kölcsönszerzõdést kötõ fogyasztók jogait.
Tisztességtelen általános szerzõdési feltételek az alábbiak:
1. a „devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálog típusú hitelekrõl szóló üzletszabályzat”-ok teljes terjedelmükben.
2. Lakossági hitelezési üzletszabályzat 1.1. pont második bekezdése:
„a kölcsön devizaneme: CHF”
6.2. pont, 6.3, pont
- „Hitelezõ átváltja forintnak megfelelõ összegû (…) napján érvényes, a Hitelezõk által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon számított Deviza ellenértékére, (…) CHF-ra,”
-„A kölcsön összegének Devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon történik, amelyrõl az Adósokat, a Hitelezõk a folyósítási értesítõ megküldésével tájékoztatják.”
-„az egyoldalú kamat emelésre okot ad „az állampapírok hozama, vagy a Hitelezõk forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik.
- „Az Adósok egyetemlegesen kötelezik magukat, hogy a Devizában nyilvántartott” kölcsön – az esetleges árfolyamváltozások figyelem vételével megállapított – forint ellenértékének megfelelõ összeget kölcsön jogcímén, valamint annak járulékait (ügyleti kamat, kezelési költség) továbbá a késedelmi kamatot jelen közjegyzõi okirat szerint az esedékességkor megfizetik a Hitelezõknek.
7.1. pont második mondatból a „bármely szerzõdéses kötelezettség megszegése esetén” felmondási jogot köt ki.
felsorolt kikötések tisztességtelenek azért, mert olyan egyoldalú árazást tesznek lehetõvé, amely a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit a jóhiszemûség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerzõdési feltétel támasztójával szerzõdést kötõ fél hátrányára állapítja meg. A felsorolt feltételek egyedi megtárgyalására nem került sor, ezért beleütközik a Ptk. 209. § (1) bekezdésének tilalmába.
Kölcsönszerzõdés alapján a hitelezõnek meghatározott pénzösszeget kell fizetnie az adósnak, s az adósnak ezt a pénzösszeget kell visszafizetnie, és a kikötött kamatot (hiteldíjat) kell megfizetnie a hitelezõ részére (Ptk. ún. Nagykommentára III. köt. 2422. old. 6. számozatlan bekezdése, szerzõ: Zoltán Ödön, szerk.: Eörsi Gyula és Gellért György, KJK. 1981.). Tehát kölcsönszerzõdés esetében a pénztartozásnak mindig meghatározott összeg fizetésére kell szólnia.
Irányadó jogirodalom:
Szerzõdések joga (KJK, 1993., szerk.: Petrik Ferenc), c. legfelsõbb bírósági bírák által készített mû 54. o. elsõ bek.:
„Lényeges továbbá minden olyan kérdés, amelyet a Ptk-nak az egyes szerzõdésekre vonatkozó része fõkötelezettségként határoz meg. (Pl. kölcsönszerzõdésnél az összeg és a visszafizetés meghatározása; szolgáltató kölcsönnél a kamat.)” szerzõ: Köles Tibor
A fenti jogirodalmi magyarázat a bírósági gyakorlaton alapszik:
„A kölcsönszerzõdés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerzõdés létrejötte nem állapítható meg”. Legfelsõbb Bíróság Gf. I. 31469/1992. – BH 1993/8. sz. 513.
A deviza alapú kölcsönszerzõdés (mellékelve egy minta) elnevezése kölcsönszerzõdés, amelyre a Ptk. 523. §-a irányadó. Tisztességtelen, hogy a fenti kikötések alapján szerepel egyazon ügyletben HUF összeg és meghatározásra kerül az átváltás alapján folyósításkor egy CHF összeg is.
A kölcsönösszegnek és a törlesztõ-részletnek a meghatározására deviza összegeket is tartalmaz.
Ezen összegek csak a folyósítás idõpontjában azonosak azzal a forintösszeggel, amely a szerzõdésben vagy szerzõdési ajánlatban szerepel (azaza amennyit az ügyfél igényelt kölcsönként).
Már az elsõ törlesztési alkalommal és késõbb is, a hónap utolsó napján érvényes OTP Bank-i vételi árfolyamtól függõen értékében eltér a szerzõdés egyedi szerzõdési feltételei szerint megjelölt forintösszeg és devizaösszeg. Mivel köztudomásúan az OTP Bank Nyrt. naponta több azonos irányadó árfolyamot is jegyzett, így az is a bank választása szerint – természetesen az ügyfél számára hátrányos – árfolyamon kerül elszámolásra minden befizetés..
Ráadásul a forint és deviza összeg egyidejû megjelölése az árfolyam megváltozása pillanatától értelmét veszti; a szerzõdés megkötésekor a fogyasztó nem tudja felmérni milyen terhet vállal és nem tudja összehasonlítani a kölcsön ajánlatokat, a bank árfolyamjegyzésétõl függõen – és az ügyféltõl függetlenül – alakul a tartozás összege.
Tisztességtelen a „kölcsönösszeg” és „törlesztõrészlet” elnevezés, mert azok a megjelölések célja az egyoldalú, mindig az adott törlesztési napon történõ „újraárazás”, amely megbontja a szerzõdés egyensúlyát.
Az adós által fizetett ellenérték – amely egyben a szolgáltató bevétele – az egyszeri folyósítási díjon felül a havonta esedékes kamat és kezelési díj, továbbá a vételi és törlesztéskori eladási árfolyam közötti rés összege.
Míg a kölcsönszerzõdés alapján a hitelezõ szándéka a meghatározott pénzösszeg kölcsönadásával a kamat mint nyereség elérésére irányul, addig a deviza alapú szerzõdéssel a szolgáltató árfolyam-nyereség elérésére lesz jogosult.
A közgazdasági szakirodalom leírja, hogy „A csereügylet általános formájában egy olyan szerzõdésnek felel meg, amely meghatározott pénzáramlások cseréjét tartalmazza.” [i]
„A devizacsere esetében a névértéket mindkét devizára meg kell határozni. A névértéket általában a futamidõ elején és végén is kicserélik. Értéküket úgy határozzák meg, hogy a cserügylet indulásakor fennálló árfolyamon számítva megközelítõleg egyenlõek legyenek.”[ii] Ez a mozzanat az „Egyedi Szerzõdési feltételek” II. fejezetében került rögzítésre.
„A devizacsere arra alkalmas, hogy egy adott devizában fennálló kölcsönt egy másik devizában meghatározott kölcsönné alakítsunk át. A csereügylet lényegében hosszú pozíciót jelent az egyik, rövid pozíciót egy másik kötvényben. Másféle megközelítésben a csereügylet forwardügyletek sorozata”.[iii]
A forward ügylet olyan szerzõdés, amelyben a felek rögzítik a egy jövõbeni idõpontban megvalósuló csere szerzõdési feltételeit, vagyis azt, hogy mi lesz a csere tárgya (pl. készpénzt termékre vagy szolgáltatásra cserélnek), a létrejövõ csere árazását, és a csere idõpontját.[iv]
Ezt rögzíti a szerzõdés olyan formában, hogy a svájci frankban meghatározott törlesztési összeget forintban köteles fizeti meg a kölcsönvevõ. Ez csak úgy teljesíthetõ, ha a svájci frankban fennálló tartozás összegét és a forintban fennálló tartozáskiegyenlítés összegét a felek elcserélik; a swap ügylet tehát abban áll, hogy a csere a Bank által a szerzõdéskötést követõen megállapított vételi árfolyamon és nem középárfolyamon történik (ez különbözteti meg a devizakölcsönszerzõdéstõl). Függetlenül attól, hogy valójában történt-e devizacsere, annak az ügyletnek az elszámolása megtörténik a szerzõdés azon feltételeibõl kiolvashatóan, hogy az elszámolás a banki deviza eladási és vételi árakat, amit árfolyamnak neveznek, alkalmazza.
Alperesnek nyitott pozíciója keletkezett (ÁSZF 8. pont (i)-(iii) pontjai alapján), mivel felperes minden egyes törlesztési napnak nevezett idõpontban újból és újból beárazta a pénzáramlást, azaz meghatározta, hogy milyen áron számolja el alperes által felajánlott forintot.
A kölcsöntörlesztés mechanizmusa szerint a folyósítási és törlesztési napokon történik a deviza csere ügylet-sorozat elszámolása és a felperesi tartozás egyoldalú árazás alapján történõ nyilvántartásba vétele:
A FOLYÓSÍTÁS NAPJA:
A szolgáltató nyilvántartásba veheti a folyósítási napon érvényes vételi árfolyamon a tartozás CHF összegét (Egyedi Kölcsönszerzdés feltételei II. fejezet jobb oldali táblázat elsõ sora. A „Finanszírozás devizaneme: CHF”).
A TÖRLESZTÉSI NAPOKON:
2. és további csere elszámolása:
A szolgáltató nyilvántartásba veheti az átértékelés (8. pont (i)-(iii) pont szerint a törlesztési napon általa esedékes követelés svájci frank összegének a felperes által esedékes forintösszegû fizetési kötelezettséget az OTP Bank deviza eladási árán (Eladási árfolyam), az ár a szerzõdésben nem rögzített; a bank több eladási árfolyamot is jegyez.
A kockázatot teljes mértékben a „kölcsönvevõ” viseli azzal a kikötéssel, hogy a forint ellenértéket a beszedési számlán el kell helyeznie.
Nem kétséges tehát, hogy a hitelfelvevõ befektetõnek minõsül, hiszen pénzét elõre nem rögzített áron cseréli el, és a törlesztési napokon egy devizacserét bonyolít le, azaz pénzét az árfolyam változás alapján kockáztatja.
A banknak alkalmaznia kellett volna a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat, úgy mint Tpt. ELSÕ RÉSZ (II. fejezet, Értelmezõ rendelkezések), NEGYEDIK RÉSZ VIII. (Befektetési és Árutõzsde szolgáltatási tevékenység, 81-82. és 85-90. §) és IX. fejezet (Engedélyezés, 91. §-), VII. Részébe – 207-228. §§ – , ÖTÖDIK RÉSZ (A befektetési szolgáltatók és az árutõzsdei szolgáltatók mûködési tevékenységi szabályai), valamint XI. Részébe (a tõkepiacon tevékenységet folytató szervezetekre vonatkozó közös szabályok 355- 376§§).
A kamat és más hiteldíj fizetésre a fentiekben említett contract for Difference (cfD) kiötés rögzítve van a szerzõdésben, amely arra vonatkozik, hogy a kamatösszeget is a bank eladási árán, az általa közölt összegben kell fizetni, azaz a kamat jogcímen fizetendõ svájci frankot forintért meg kell venni a Bank által az adott napon megadott áron (devizacsere ügylet/swap).
Az pedig, hogy az ún. deviza alapú kölcsönnek nevezett banki termék esetében nem is lehet megfelelni a Hpt. idézett rendelkezésének, nem eredményezheti azt, hogy ilyen esetben nem kerül alkalmazásra a fogyasztói kölcsön kogens tartalmú követelménye. A szerzõdésnek ugyanis meg kell felelnie a kogens törvényi rendelkezésnek, s ha a blanketta szerzõdést alkalmazó felperes elõre megtervezett kikötései érvénytelenek, annak következményei elõl nem térhet ki a felperes, a tisztességtelen kikötések nem hatályosulhatnak felperessel szemben.
Az egyedileg meg nem tárgyalt feltételek alkalmasak voltak arra, hogy fogyasztóként súlyosan hátrányos helyzetbe kerüljön felperes. Ezt alperes nem küszöbölte ki (Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve ( 2005. május 11.) a belsõ piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról).
• A Fõvárosi Ítélõtábla 4. Pf. 21.272/2011. sz. ítéletével – a PSZÁF közérdekû keresete alapján – érvénytelenné nyilvánította azon üzletszabályzati kikötést, ami szerint felmondási esemény, ha az Ügyfél „bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti”. Az Ítélõtábla álláspontja szerint ez a kikötés tisztességtelen, hiszen aránytalanul adja meg a felmondás jogát mint súlyos alakító szerzõdési jogot a banknak hiszen a felmondás már kis összegû tartozás esetén is gyakorolható.
Kérjük a deviza elszámolású kölcsön mint ún. termék forgalmazása miatt és azt lehetõvé tevõ fenti ÁSZF kikötés ellen közérdekû keresettel lépjen fel az MNB, mert fellépni az Önök feladata és hatásköre. [3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerzõdéssel kapcsolatos közérdekû kereset elbírálásának egyes kérdéseirõl].
A bankok azt a tisztességtelen feltételt is alkalmazták a szerzõdéseikben, hogy „jelen közjegyzõi okiratba foglalt kölcsönszerzõdés alapján Adós terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az adós Hitelezõnél vezetett számlái és a Hitelezõ vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzõi tanúsítványt fogadják el.”
Ez utóbbi kikötés azért tisztességtelen, mert a nyilvántartás ismerete nélkül, elõre olyan elszámoláshoz adja az adós a beleegyezését, amelyet nincs módja befolyásolni, és lemond az ellenbizonyítási lehetõségrõl is. Vagyis a bank olyan összegeket helyezhet követelésként nyilvántartásába, amit akar.
Így például az OTP Bank által naponta többféle irányadó eladási és vételi árfolyam közül is azt választja ki, amelyiket akarja folyósítás napján a vételi és a törlesztés napján az eladási árfolyamok közül, továbbá lehetõsége van a közjegyzõi okiratba foglalt feltételek alapján a tõke 20%-os összegét mint behajtási költséget is felszámítani.
A bank magatartása ezen fenti kikötés alapján olyan eljárást tesz lehetõvé, amely az adós által elõre megadott „bianco” nyilatkozat szerint egyoldalúan a bank könyvei alapján kimutatott adósságot állami kényszerrel követei ki, mert a közjegyzõk által a bank könyveirõl kiállított közjegyzõi ténytanúsítványt és az adósnak a fent idézett szerzõdési nyilatkozatát együttesen elfogadják olyan közjegyzõi okiratnak, amely megfelel a Vht. 23/C. § (1) bek. szerinti olyan iratnak, amely tartalmazza a követelés összegét és az adós nyilatkozatát.
Ezen termékkel kapcsolatos
piacfelügyeleti eljárást
is szíveskedjenek megindítani.
mert a bank olyan egyoldalú árazást alkalmaz, amely miatt a szerzõdési törlesztõ részletek emelése fogyasztói jogokat sért, egyben agresszív piaci magatartást is megvalósít.
Sérelmes, hogy az ügyfelek befizetéseinek elszámolása súlyosan törvénysértõ.
Kérelmezõk nem fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozóan tesz a jelen beadványban indítványt, hanem kéri a felügyeleti eljárást a Felügyelet minden, a hatáskörbe tartozó eljárás igénybe vételével és intézkedés elõírásával teljesíteni, mégpedig a piacfelügyeleti eljárás keretében és az üzletszabályzati rendelkezések módosításának joga [Hptv. 153. § (1) bek.] alkalmazásával a felügyeleti panaszban leírt mûködési szabálytalanságokat is köteles intézkedéssel korlátozni, megszüntetni [2010. évi CLVIII. törvény 38. § (1), (2) és (5) bek., 61. § (1) bek.].
Kérelmezõk az OTP-nek az üzletszabályzatok felülvizsgálatát és azok módosítására való intézkedésre utasítását is kéri az alábbiak miatt.
Tisztességtelen kikötést tartalmaz a „devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálog típusú hitelekrõl szóló üzletszabályzat” 1.1. pont második bekezdése, 6.2. pont, 6.3, pont és 7.1. pont második mondatból a „bármely szerzõdéses kötelezettség megszegése esetén” szövegrész és a III. pont 5-6. pontok, VII. alatti pontok – kivéve a japán yenre vonatkozó bekezdések (VII. fejezetbõl a három utolsó bekezdés); és ezen szerzõdési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt is indítson az MNB keresetet.
Kérelmezõk, akik fogyasztóvédelmi eljárást indítottak, azt a választ kapták, hogy semmiféle jogsértés nem tárható fel. Mellékeljük a PSZÁF eljárások eredményét tanúsító határozatokat.
Kérelmezõk álláspontja viszont az, hogy a Bank és Ügyfél közötti szerzõdések vonatkozásában súlyos jogsértések keletkeztek az alábbiak szerint:
1. A bank megsértette az óvatos hitelezés követelményét, mert teljesíthetetlen adósságcsapdába csalta az ügyfelet.
2. Aláásta ügyfélnek a bankokba vetett bizalmát.
3. Folytatta és folytatja a bank azt a gyakorlatot, amelyet az Adós mellékelt a Bankhoz benyújtott beadványaiban sérelmezett, nevezetesen a rejtett deviza átváltási ügyleteket számol el, amelyek mögött nincs valós deviza ügylet, és ez tiltott deviza-nyilvántartás (számviteli tv. 60. §), gazdasági tranzakcióval alá nem támasztott tranzakciók nyilvántartás alapján fiktív követelést tartott nyilván.
4. Sem a kamat-emelés, sem az árfolyamjegyzés (árképzés) mechanizmusát jelenleg nem határozza meg a bank, azokat egyoldalú levelekben közli ki az Adós számára, ezzel az árfolyam alakítás körében saját mozgástérben teljesen korlátok nélküli árfolyam-meghatározást alkalmazva a hitelintézeti tevékenysége során, és
5. üzleti titokra hivatkozással elszámolni sem hajlandó a kamatemelések okáról, annak közvetlen kapcsolatáról az Adós szerzõdési viszonylatában, valamint a kamatemelésekkel kapcsolatos mértékekrõl.
A bank a mai napig nem igazolta be a futamidõ alatt alkalmazott jelentõs kamatemelések objektív okát, amelyek indokolták az egyoldalú emelések súlyos szerzõdés alakító jogának feléledését.
Fontos megkülönböztetni a szolgáltató két különálló, és más funkciójú kötelezettségét.
Az elsõ, az elõzetes tájékoztatás, amikor – annak érdekében, hogy az ügyfél fel tudja mérni, milyen terhet vállal – meg kell ismertetni a szolgáltatónak az ügyféllel a szolgáltatás feltételeit, így a díjakat, költségeket stb.
A második, az elszámolás utólagos mûvelet – annak érdekében, hogy az ügyfél ellenõrizni tudja, hogy helyesen számolta-e ki a bank a követelést, helyesen vette-e számításba az összegeket, amelyeket a kölcsön törlesztése során beszedett, azt arra a jogcímre és annyiban számolta-e el, amelyre jogszerû volt; és végül, hogy a tartozás összege annyi-e, amennyit a szolgáltató kimutat – .
Az elszámolás helyessége az elszámolásban rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem ellenõrizhetõ. Nem adja meg például a bank, hogy mely árfolyam-mértékeken számolt el. Mivel egyszerre többet is jegyzett abból az árfolyamból, ami a szerzõdésben kikötésre került, az Adós még a honlapról sem tud tájékozódni (ami a bank elszámolási kötelezettség miatt nem is feladata).
Adós álláspontja továbbra is az, hogy törlesztési táblázat szerûen kell a követeléseket és teljesítéseket az alábbi tényezõk feltüntetésével: egyes tranzakciók szerint a tõkérõl, kamatról, kamatváltozásokról, árfolyamokról szóló összegszerû adat, a kamat-megállapítás irányelvei és konkrét okai, mértékei az alábbi tényezõk feltüntetésével: tõkérõl, kamatról, kamatváltozásokról, árfolyamokról, a kamatmegállapítás irányelveirõl, az alkalmazott számítási módszerekrõl, kezelési költség érvényesítésének pénzneme stb.), amely az elszámolás kellõen részletes teljesítéséhez szükséges; egyben – a felszólítás ellenére történõ szabálytalan elszámolás miatt - a tartós jogviszonyban kötelezõ teljes körû elszámolás hiánya miatt szankcióval sújtsa. Az ügyfélpénzek védelme (Hpt. 87/L.§-a alapján a banknak az Adós pénzének hamis elkönyvelése tekintetében kiegészítõ vizsgálatot tartani szíveskedjenek.
Budapest, 2013. december 9.
Dr. Tóth Emese
Magyar Nemzeti Bank
elnöke
Dr. Róna Péter és Varga István uraknak,
Magyar Nemzeti Bank
Felügyelõ Bizottság
tagjai
Budapest
Saját kézbe!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Felügyelõ Urak
Mellékelt meghatalmazással igazolt felhatalmazott képviselõként ezúton nevezett devizaadósok nevében kezdeményezem az Önök személyes intézkedését, hogy a Magyar Nemzeti Bank mindazon bank ellen, amely részt vett és részt vesz az ún. deviza alapú hitelezésben, indítson pereket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 116. § (1) bekezdése alapján:
„A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 64. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerzõdési feltétel alkalmazása, ha a jogsértõ tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.”
Közérdekû per megindítására vonatkozó indokainkat az OTP Bank szerzõdési feltételeinek alapul vételével mutatjuk be, de más bank és pénzügyi vállalkozás is majdnem azonos konstrukcióval alkalmazott tisztességeteln általános szerzõdési feltételeket és a fogyasztók széles kört súlyosan hátrányosan érintõ árazást egyoldalúan lehetõvé tevõ deviza árfolyam átváltásokról rendelkezõ kikötéseket.
A per megindítására az MNB-nek van kizárólagos jogköre mint felügyeleti hatóságnak, mégpedig az alábbi, a devizahiteles fogyasztók széles rétegét érintõ magatartása miatt, amely az alábbiakban érhetõ tetten.
A devizahitelesek esetében a bank tisztességtelen üzleti (szerzõdési és általános szerzõdési feltételeket) alkalmaztak, széles körben sértve ezzel a velük ún. deviza alapú kölcsönszerzõdést kötõ fogyasztók jogait.
Tisztességtelen általános szerzõdési feltételek az alábbiak:
1. a „devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálog típusú hitelekrõl szóló üzletszabályzat”-ok teljes terjedelmükben.
2. Lakossági hitelezési üzletszabályzat 1.1. pont második bekezdése:
„a kölcsön devizaneme: CHF”
6.2. pont, 6.3, pont
- „Hitelezõ átváltja forintnak megfelelõ összegû (…) napján érvényes, a Hitelezõk által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon számított Deviza ellenértékére, (…) CHF-ra,”
-„A kölcsön összegének Devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon történik, amelyrõl az Adósokat, a Hitelezõk a folyósítási értesítõ megküldésével tájékoztatják.”
-„az egyoldalú kamat emelésre okot ad „az állampapírok hozama, vagy a Hitelezõk forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik.
- „Az Adósok egyetemlegesen kötelezik magukat, hogy a Devizában nyilvántartott” kölcsön – az esetleges árfolyamváltozások figyelem vételével megállapított – forint ellenértékének megfelelõ összeget kölcsön jogcímén, valamint annak járulékait (ügyleti kamat, kezelési költség) továbbá a késedelmi kamatot jelen közjegyzõi okirat szerint az esedékességkor megfizetik a Hitelezõknek.
7.1. pont második mondatból a „bármely szerzõdéses kötelezettség megszegése esetén” felmondási jogot köt ki.
felsorolt kikötések tisztességtelenek azért, mert olyan egyoldalú árazást tesznek lehetõvé, amely a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit a jóhiszemûség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerzõdési feltétel támasztójával szerzõdést kötõ fél hátrányára állapítja meg. A felsorolt feltételek egyedi megtárgyalására nem került sor, ezért beleütközik a Ptk. 209. § (1) bekezdésének tilalmába.
Kölcsönszerzõdés alapján a hitelezõnek meghatározott pénzösszeget kell fizetnie az adósnak, s az adósnak ezt a pénzösszeget kell visszafizetnie, és a kikötött kamatot (hiteldíjat) kell megfizetnie a hitelezõ részére (Ptk. ún. Nagykommentára III. köt. 2422. old. 6. számozatlan bekezdése, szerzõ: Zoltán Ödön, szerk.: Eörsi Gyula és Gellért György, KJK. 1981.). Tehát kölcsönszerzõdés esetében a pénztartozásnak mindig meghatározott összeg fizetésére kell szólnia.
Irányadó jogirodalom:
Szerzõdések joga (KJK, 1993., szerk.: Petrik Ferenc), c. legfelsõbb bírósági bírák által készített mû 54. o. elsõ bek.:
„Lényeges továbbá minden olyan kérdés, amelyet a Ptk-nak az egyes szerzõdésekre vonatkozó része fõkötelezettségként határoz meg. (Pl. kölcsönszerzõdésnél az összeg és a visszafizetés meghatározása; szolgáltató kölcsönnél a kamat.)” szerzõ: Köles Tibor
A fenti jogirodalmi magyarázat a bírósági gyakorlaton alapszik:
„A kölcsönszerzõdés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerzõdés létrejötte nem állapítható meg”. Legfelsõbb Bíróság Gf. I. 31469/1992. – BH 1993/8. sz. 513.
A deviza alapú kölcsönszerzõdés (mellékelve egy minta) elnevezése kölcsönszerzõdés, amelyre a Ptk. 523. §-a irányadó. Tisztességtelen, hogy a fenti kikötések alapján szerepel egyazon ügyletben HUF összeg és meghatározásra kerül az átváltás alapján folyósításkor egy CHF összeg is.
A kölcsönösszegnek és a törlesztõ-részletnek a meghatározására deviza összegeket is tartalmaz.
Ezen összegek csak a folyósítás idõpontjában azonosak azzal a forintösszeggel, amely a szerzõdésben vagy szerzõdési ajánlatban szerepel (azaza amennyit az ügyfél igényelt kölcsönként).
Már az elsõ törlesztési alkalommal és késõbb is, a hónap utolsó napján érvényes OTP Bank-i vételi árfolyamtól függõen értékében eltér a szerzõdés egyedi szerzõdési feltételei szerint megjelölt forintösszeg és devizaösszeg. Mivel köztudomásúan az OTP Bank Nyrt. naponta több azonos irányadó árfolyamot is jegyzett, így az is a bank választása szerint – természetesen az ügyfél számára hátrányos – árfolyamon kerül elszámolásra minden befizetés..
Ráadásul a forint és deviza összeg egyidejû megjelölése az árfolyam megváltozása pillanatától értelmét veszti; a szerzõdés megkötésekor a fogyasztó nem tudja felmérni milyen terhet vállal és nem tudja összehasonlítani a kölcsön ajánlatokat, a bank árfolyamjegyzésétõl függõen – és az ügyféltõl függetlenül – alakul a tartozás összege.
Tisztességtelen a „kölcsönösszeg” és „törlesztõrészlet” elnevezés, mert azok a megjelölések célja az egyoldalú, mindig az adott törlesztési napon történõ „újraárazás”, amely megbontja a szerzõdés egyensúlyát.
Az adós által fizetett ellenérték – amely egyben a szolgáltató bevétele – az egyszeri folyósítási díjon felül a havonta esedékes kamat és kezelési díj, továbbá a vételi és törlesztéskori eladási árfolyam közötti rés összege.
Míg a kölcsönszerzõdés alapján a hitelezõ szándéka a meghatározott pénzösszeg kölcsönadásával a kamat mint nyereség elérésére irányul, addig a deviza alapú szerzõdéssel a szolgáltató árfolyam-nyereség elérésére lesz jogosult.
A közgazdasági szakirodalom leírja, hogy „A csereügylet általános formájában egy olyan szerzõdésnek felel meg, amely meghatározott pénzáramlások cseréjét tartalmazza.” [i]
„A devizacsere esetében a névértéket mindkét devizára meg kell határozni. A névértéket általában a futamidõ elején és végén is kicserélik. Értéküket úgy határozzák meg, hogy a cserügylet indulásakor fennálló árfolyamon számítva megközelítõleg egyenlõek legyenek.”[ii] Ez a mozzanat az „Egyedi Szerzõdési feltételek” II. fejezetében került rögzítésre.
„A devizacsere arra alkalmas, hogy egy adott devizában fennálló kölcsönt egy másik devizában meghatározott kölcsönné alakítsunk át. A csereügylet lényegében hosszú pozíciót jelent az egyik, rövid pozíciót egy másik kötvényben. Másféle megközelítésben a csereügylet forwardügyletek sorozata”.[iii]
A forward ügylet olyan szerzõdés, amelyben a felek rögzítik a egy jövõbeni idõpontban megvalósuló csere szerzõdési feltételeit, vagyis azt, hogy mi lesz a csere tárgya (pl. készpénzt termékre vagy szolgáltatásra cserélnek), a létrejövõ csere árazását, és a csere idõpontját.[iv]
Ezt rögzíti a szerzõdés olyan formában, hogy a svájci frankban meghatározott törlesztési összeget forintban köteles fizeti meg a kölcsönvevõ. Ez csak úgy teljesíthetõ, ha a svájci frankban fennálló tartozás összegét és a forintban fennálló tartozáskiegyenlítés összegét a felek elcserélik; a swap ügylet tehát abban áll, hogy a csere a Bank által a szerzõdéskötést követõen megállapított vételi árfolyamon és nem középárfolyamon történik (ez különbözteti meg a devizakölcsönszerzõdéstõl). Függetlenül attól, hogy valójában történt-e devizacsere, annak az ügyletnek az elszámolása megtörténik a szerzõdés azon feltételeibõl kiolvashatóan, hogy az elszámolás a banki deviza eladási és vételi árakat, amit árfolyamnak neveznek, alkalmazza.
Alperesnek nyitott pozíciója keletkezett (ÁSZF 8. pont (i)-(iii) pontjai alapján), mivel felperes minden egyes törlesztési napnak nevezett idõpontban újból és újból beárazta a pénzáramlást, azaz meghatározta, hogy milyen áron számolja el alperes által felajánlott forintot.
A kölcsöntörlesztés mechanizmusa szerint a folyósítási és törlesztési napokon történik a deviza csere ügylet-sorozat elszámolása és a felperesi tartozás egyoldalú árazás alapján történõ nyilvántartásba vétele:
A FOLYÓSÍTÁS NAPJA:
A szolgáltató nyilvántartásba veheti a folyósítási napon érvényes vételi árfolyamon a tartozás CHF összegét (Egyedi Kölcsönszerzdés feltételei II. fejezet jobb oldali táblázat elsõ sora. A „Finanszírozás devizaneme: CHF”).
A TÖRLESZTÉSI NAPOKON:
2. és további csere elszámolása:
A szolgáltató nyilvántartásba veheti az átértékelés (8. pont (i)-(iii) pont szerint a törlesztési napon általa esedékes követelés svájci frank összegének a felperes által esedékes forintösszegû fizetési kötelezettséget az OTP Bank deviza eladási árán (Eladási árfolyam), az ár a szerzõdésben nem rögzített; a bank több eladási árfolyamot is jegyez.
A kockázatot teljes mértékben a „kölcsönvevõ” viseli azzal a kikötéssel, hogy a forint ellenértéket a beszedési számlán el kell helyeznie.
Nem kétséges tehát, hogy a hitelfelvevõ befektetõnek minõsül, hiszen pénzét elõre nem rögzített áron cseréli el, és a törlesztési napokon egy devizacserét bonyolít le, azaz pénzét az árfolyam változás alapján kockáztatja.
A banknak alkalmaznia kellett volna a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat, úgy mint Tpt. ELSÕ RÉSZ (II. fejezet, Értelmezõ rendelkezések), NEGYEDIK RÉSZ VIII. (Befektetési és Árutõzsde szolgáltatási tevékenység, 81-82. és 85-90. §) és IX. fejezet (Engedélyezés, 91. §-), VII. Részébe – 207-228. §§ – , ÖTÖDIK RÉSZ (A befektetési szolgáltatók és az árutõzsdei szolgáltatók mûködési tevékenységi szabályai), valamint XI. Részébe (a tõkepiacon tevékenységet folytató szervezetekre vonatkozó közös szabályok 355- 376§§).
A kamat és más hiteldíj fizetésre a fentiekben említett contract for Difference (cfD) kiötés rögzítve van a szerzõdésben, amely arra vonatkozik, hogy a kamatösszeget is a bank eladási árán, az általa közölt összegben kell fizetni, azaz a kamat jogcímen fizetendõ svájci frankot forintért meg kell venni a Bank által az adott napon megadott áron (devizacsere ügylet/swap).
Az pedig, hogy az ún. deviza alapú kölcsönnek nevezett banki termék esetében nem is lehet megfelelni a Hpt. idézett rendelkezésének, nem eredményezheti azt, hogy ilyen esetben nem kerül alkalmazásra a fogyasztói kölcsön kogens tartalmú követelménye. A szerzõdésnek ugyanis meg kell felelnie a kogens törvényi rendelkezésnek, s ha a blanketta szerzõdést alkalmazó felperes elõre megtervezett kikötései érvénytelenek, annak következményei elõl nem térhet ki a felperes, a tisztességtelen kikötések nem hatályosulhatnak felperessel szemben.
Az egyedileg meg nem tárgyalt feltételek alkalmasak voltak arra, hogy fogyasztóként súlyosan hátrányos helyzetbe kerüljön felperes. Ezt alperes nem küszöbölte ki (Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve ( 2005. május 11.) a belsõ piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról).
• A Fõvárosi Ítélõtábla 4. Pf. 21.272/2011. sz. ítéletével – a PSZÁF közérdekû keresete alapján – érvénytelenné nyilvánította azon üzletszabályzati kikötést, ami szerint felmondási esemény, ha az Ügyfél „bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti”. Az Ítélõtábla álláspontja szerint ez a kikötés tisztességtelen, hiszen aránytalanul adja meg a felmondás jogát mint súlyos alakító szerzõdési jogot a banknak hiszen a felmondás már kis összegû tartozás esetén is gyakorolható.
Kérjük a deviza elszámolású kölcsön mint ún. termék forgalmazása miatt és azt lehetõvé tevõ fenti ÁSZF kikötés ellen közérdekû keresettel lépjen fel az MNB, mert fellépni az Önök feladata és hatásköre. [3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerzõdéssel kapcsolatos közérdekû kereset elbírálásának egyes kérdéseirõl].
A bankok azt a tisztességtelen feltételt is alkalmazták a szerzõdéseikben, hogy „jelen közjegyzõi okiratba foglalt kölcsönszerzõdés alapján Adós terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az adós Hitelezõnél vezetett számlái és a Hitelezõ vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzõi tanúsítványt fogadják el.”
Ez utóbbi kikötés azért tisztességtelen, mert a nyilvántartás ismerete nélkül, elõre olyan elszámoláshoz adja az adós a beleegyezését, amelyet nincs módja befolyásolni, és lemond az ellenbizonyítási lehetõségrõl is. Vagyis a bank olyan összegeket helyezhet követelésként nyilvántartásába, amit akar.
Így például az OTP Bank által naponta többféle irányadó eladási és vételi árfolyam közül is azt választja ki, amelyiket akarja folyósítás napján a vételi és a törlesztés napján az eladási árfolyamok közül, továbbá lehetõsége van a közjegyzõi okiratba foglalt feltételek alapján a tõke 20%-os összegét mint behajtási költséget is felszámítani.
A bank magatartása ezen fenti kikötés alapján olyan eljárást tesz lehetõvé, amely az adós által elõre megadott „bianco” nyilatkozat szerint egyoldalúan a bank könyvei alapján kimutatott adósságot állami kényszerrel követei ki, mert a közjegyzõk által a bank könyveirõl kiállított közjegyzõi ténytanúsítványt és az adósnak a fent idézett szerzõdési nyilatkozatát együttesen elfogadják olyan közjegyzõi okiratnak, amely megfelel a Vht. 23/C. § (1) bek. szerinti olyan iratnak, amely tartalmazza a követelés összegét és az adós nyilatkozatát.
Ezen termékkel kapcsolatos
piacfelügyeleti eljárást
is szíveskedjenek megindítani.
mert a bank olyan egyoldalú árazást alkalmaz, amely miatt a szerzõdési törlesztõ részletek emelése fogyasztói jogokat sért, egyben agresszív piaci magatartást is megvalósít.
Sérelmes, hogy az ügyfelek befizetéseinek elszámolása súlyosan törvénysértõ.
Kérelmezõk nem fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozóan tesz a jelen beadványban indítványt, hanem kéri a felügyeleti eljárást a Felügyelet minden, a hatáskörbe tartozó eljárás igénybe vételével és intézkedés elõírásával teljesíteni, mégpedig a piacfelügyeleti eljárás keretében és az üzletszabályzati rendelkezések módosításának joga [Hptv. 153. § (1) bek.] alkalmazásával a felügyeleti panaszban leírt mûködési szabálytalanságokat is köteles intézkedéssel korlátozni, megszüntetni [2010. évi CLVIII. törvény 38. § (1), (2) és (5) bek., 61. § (1) bek.].
Kérelmezõk az OTP-nek az üzletszabályzatok felülvizsgálatát és azok módosítására való intézkedésre utasítását is kéri az alábbiak miatt.
Tisztességtelen kikötést tartalmaz a „devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálog típusú hitelekrõl szóló üzletszabályzat” 1.1. pont második bekezdése, 6.2. pont, 6.3, pont és 7.1. pont második mondatból a „bármely szerzõdéses kötelezettség megszegése esetén” szövegrész és a III. pont 5-6. pontok, VII. alatti pontok – kivéve a japán yenre vonatkozó bekezdések (VII. fejezetbõl a három utolsó bekezdés); és ezen szerzõdési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt is indítson az MNB keresetet.
Kérelmezõk, akik fogyasztóvédelmi eljárást indítottak, azt a választ kapták, hogy semmiféle jogsértés nem tárható fel. Mellékeljük a PSZÁF eljárások eredményét tanúsító határozatokat.
Kérelmezõk álláspontja viszont az, hogy a Bank és Ügyfél közötti szerzõdések vonatkozásában súlyos jogsértések keletkeztek az alábbiak szerint:
1. A bank megsértette az óvatos hitelezés követelményét, mert teljesíthetetlen adósságcsapdába csalta az ügyfelet.
2. Aláásta ügyfélnek a bankokba vetett bizalmát.
3. Folytatta és folytatja a bank azt a gyakorlatot, amelyet az Adós mellékelt a Bankhoz benyújtott beadványaiban sérelmezett, nevezetesen a rejtett deviza átváltási ügyleteket számol el, amelyek mögött nincs valós deviza ügylet, és ez tiltott deviza-nyilvántartás (számviteli tv. 60. §), gazdasági tranzakcióval alá nem támasztott tranzakciók nyilvántartás alapján fiktív követelést tartott nyilván.
4. Sem a kamat-emelés, sem az árfolyamjegyzés (árképzés) mechanizmusát jelenleg nem határozza meg a bank, azokat egyoldalú levelekben közli ki az Adós számára, ezzel az árfolyam alakítás körében saját mozgástérben teljesen korlátok nélküli árfolyam-meghatározást alkalmazva a hitelintézeti tevékenysége során, és
5. üzleti titokra hivatkozással elszámolni sem hajlandó a kamatemelések okáról, annak közvetlen kapcsolatáról az Adós szerzõdési viszonylatában, valamint a kamatemelésekkel kapcsolatos mértékekrõl.
A bank a mai napig nem igazolta be a futamidõ alatt alkalmazott jelentõs kamatemelések objektív okát, amelyek indokolták az egyoldalú emelések súlyos szerzõdés alakító jogának feléledését.
Fontos megkülönböztetni a szolgáltató két különálló, és más funkciójú kötelezettségét.
Az elsõ, az elõzetes tájékoztatás, amikor – annak érdekében, hogy az ügyfél fel tudja mérni, milyen terhet vállal – meg kell ismertetni a szolgáltatónak az ügyféllel a szolgáltatás feltételeit, így a díjakat, költségeket stb.
A második, az elszámolás utólagos mûvelet – annak érdekében, hogy az ügyfél ellenõrizni tudja, hogy helyesen számolta-e ki a bank a követelést, helyesen vette-e számításba az összegeket, amelyeket a kölcsön törlesztése során beszedett, azt arra a jogcímre és annyiban számolta-e el, amelyre jogszerû volt; és végül, hogy a tartozás összege annyi-e, amennyit a szolgáltató kimutat – .
Az elszámolás helyessége az elszámolásban rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem ellenõrizhetõ. Nem adja meg például a bank, hogy mely árfolyam-mértékeken számolt el. Mivel egyszerre többet is jegyzett abból az árfolyamból, ami a szerzõdésben kikötésre került, az Adós még a honlapról sem tud tájékozódni (ami a bank elszámolási kötelezettség miatt nem is feladata).
Adós álláspontja továbbra is az, hogy törlesztési táblázat szerûen kell a követeléseket és teljesítéseket az alábbi tényezõk feltüntetésével: egyes tranzakciók szerint a tõkérõl, kamatról, kamatváltozásokról, árfolyamokról szóló összegszerû adat, a kamat-megállapítás irányelvei és konkrét okai, mértékei az alábbi tényezõk feltüntetésével: tõkérõl, kamatról, kamatváltozásokról, árfolyamokról, a kamatmegállapítás irányelveirõl, az alkalmazott számítási módszerekrõl, kezelési költség érvényesítésének pénzneme stb.), amely az elszámolás kellõen részletes teljesítéséhez szükséges; egyben – a felszólítás ellenére történõ szabálytalan elszámolás miatt - a tartós jogviszonyban kötelezõ teljes körû elszámolás hiánya miatt szankcióval sújtsa. Az ügyfélpénzek védelme (Hpt. 87/L.§-a alapján a banknak az Adós pénzének hamis elkönyvelése tekintetében kiegészítõ vizsgálatot tartani szíveskedjenek.
Budapest, 2013. december 9.
Dr. Tóth Emese
Hozzaszolasok
#1 |
gabesz
- 2013. December 13. 20:25:59
#2 |
GERRY
- 2013. December 13. 21:51:37
#3 |
fefe
- 2013. December 14. 04:21:39
#4 |
kontroll88
- 2013. December 14. 05:19:35
#5 |
spartakusz
- 2013. December 14. 07:44:54
#6 |
spartakusz
- 2013. December 14. 07:47:51
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.