Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Most majd az állam megmondja, mi a tisztességtelen
A kormányt és a kormánypárti frakciók illetékeseit is meglepte a Kúria hétfõi jogegységi döntése a devizahitelekrõl (mely kimondja, hogy a kockázatot az adós viseli), sokkal konkrétabb iránymutatásra vártak több kérdésben is. A forrásaink szerint a "gyenge és tartalmatlan" határozat után várhatóan a kormány, és a parlament hozhat törvényt arról, mikor minõsül egy szerzõdés tisztességtelennek.
„A torka véres ennek a jogegységi határozatnak” – mondta a hvg.hu-nak egy kormánypárti képviselõ, aki részt vett több eddigi, a devizahiteleseket megsegítõ törvény kidolgozásában. A gazdasági szakjogász képviselõ szerint a Kúria jogegységi tanácsának kibõvített ülése (a Polgári Kollégium tagjain kívül a döntésre meghívót kaptak az ítélõtáblák polgári kollégiumainak vezetõi is, így mintegy harmincan vettek rész végül a döntésben) nem csak több korábbi hazai bírósági ítéletet nem vett figyelembe (mivel Magyarországon nem a precedens jog érvényesül, ezt egyébként nem is kellett megtennie), de az európai jogalkalmazással is szembe megy.
A jogegységi tanács hétfõi határozatában azt mondta ki, hogy a devizahitelesek valóban devizában adósodtak el; az árfolyamkockázat az adóst terheli; és ha a szerzõdés egy pontját meg is semmisíti egy bírói ítélet, akkor attól a szerzõdés még érvényes lehet. A határozat azt is kimondta, hogy minden szerzõdés esetében konkrét bírói ítéletnek kell kimondania az érvényességet, vagy érvénytelenséget. Nem foglalkozott ugyanakkor a határozat olyan lényeges kérdésekkel, mint az árfolyamrés, ezekben az ügyekben a Kúria az Európai Bíróságtól vár iránymutatást.
Azért félniük nem kell
Mindez erõteljesen szembement azokkal a kormányzati elvárásokkal, melyek az elmúlt hetekben gyakorlatilag azt fogalmazták meg, hogy a devizahitel „hibás termék”, az adós devizát soha nem látott, így a szerzõdések semmisek. Orbán Viktor nemrég azt mondta a közrádióban, két dologban várják az igazságszolgáltatás állásfoglalását. Egyrészt állapítsák meg, az embereknek vagy a bankoknak kell viselniük az árfolyamváltozásokból fakadó károkat és veszteségeket, másfelõl pedig szögezzék le: szabad-e a bankoknak egyoldalúan egy korábban fölvett hitel kamatát módosítani úgy, hogy az kedvezõtlenebbé váljon a hitelfelvevõ számára. Le kell verni a cölöpöket – mondta a kormányfõ. "Én az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatom, de nagyon remélem, hogy az igazságszolgáltatás igazságot fog szolgáltatni az embereknek" – fogalmazott.
Rogán Antal Fidesz frakcióvezetõ most úgy vélekedett, hogy a Kúria a „bankok oldalára állt”, és ezt felháborítónak tartja. A Fidesz frakcióvezetõje ugyanakkor elhárította a hvg.hu kérdését, miszerint magára a Kúriára nézve lesznek-e következményei a határozatnak. Az elsõ hallásra abszurdnak tûnõ opciót azért vetettük fel, mert amikor az Alkotmánybíróság elkaszálta a 98 százalékos különadót, a Fidesz azonnal reagált, és csorbította a testület jogköreit. Rogán Antal szerint ilyen most nem lesz, egyébként is meg kell várniuk, amíg minden nyitott kérdésben válasz születik.
devizahitelesek demonstrálnak
Devizahiteles demonstráció: beszáll-e a kormány a meccsbe, és ha igen, mikor
Fotó: MTI / Komka Péter
A Kúria azonban most gyakorlatilag visszadobta a labdát a kormánynak – legalábbis az általunk megkérdezett, a témában illetékes kormánypárti képviselõk így értelmezték a határozatot. (Amely egyébként gyakorlatilag ki is mondja, hogy egy ilyen eszköz nem alkalmas nagy tömegû szerzõdések társadalmi hatásainak befolyásolására, erre ott a jogalkotás.) „Legalább annyit vártam, volna, hogy azt megmondják, a kamatok, vagy az árfolyam milyen határok között változhatnak. Én vállalom az árfolyamkockázatot, de ennek semmilyen határa nincsen? A bank egyoldalúan bármeddig emelheti a kamatot?” – mondta egy kormánytag.
A már idézett kormánypárti honatya szerint lett volna mire hivatkozni egy a meghozottnál sokkal keményebb határozat esetében is, például a Fõvárosi Ítélõtábla egy múlt heti verdiktjére, amely semmisnek mondta ki a szerzõdést arra hivatkozva, hogy az adós forintot kapott, és tisztességtelennek deklarálta a kamatemelés mértékét is a konkrét ügyben. Forrásunk szerint a Kúria az európai bírói gyakorlatot sem vette figyelembe, ugyanis idehaza tömegesen fordul elõ a devizahitel-szerzõdések esetében, hogy a bank egyoldalú jogot formál az ingatlan vételi jogára, ha az adós nem tud fizetni, márpedig az európai joggyakorlatban ilyet nem ismernek el. „Már csak azért sem, mert a hatályos európai fogyasztóvédelmi irányelv szerint senkit nem lehet kizárni a bírósághoz fordulás lehetõségébõl, az egyoldalú vételi jog esetében azonban éppen ez történik az adóssal szemben” – mondta.
Hogyan tovább?
A honatya szerint egyébként a döntés hátterében az állhat, hogy „ma öt-hat bíró határoz a devizahiteles perek túlnyomó részében, egyszerûen azért, mert sokkal többen nem értenek hozzá, nem elég felkészült erre a bírói kar”. Ez az öt-hat ember pedig „jellemzõen a bankok javára dönt”, így „valószínûleg õk gyõzték meg a testület többi tagját is, így jött ki a kétharmados arány a határozat mellett”.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy ezek után mit lép a kormány. Bár Rogán Antal szerint megvárják, amíg az Európai Bíróság elküldi válaszait a Kúriának, és a most még nyitott kérdésekben is válasz születik, minden általunk megkérdezett azt valószínûsítette, hogy et januárban a kormány elkezd kidolgozni valamilyen megoldási javaslatot. (Ez – mint arra egy KDNP-s honatya felhívta a figyelmet - már csak azért sem várathat magára nagyon sokat, mivel csak azért, mert nagyon sok család a kormánytól vár valamilyen „Deus ex machina”-jellegû megoldást, harmincezer, egyébként törleszteni képes család hagyta abba a hitel visszafizetését.)
Az Európai Bíróságot ugyanakkor nem köti határidõ az ügyben, és várhatóan nem is néhány héten belül dönt majd. Vagyis könnyen lehet, hogy Rogán fogadkozása ellenére a kampányában a rezsicsökkentést, és a „devizahitelesek megmentését” fõ témákként szerepeltetõ Fidesz egyszerûen nem fogja tudni megvárni az európai határozatot. A kormánynak még egyvalami jelenthet viszonyítási alapot, az Alkotmánybíróság válasza arra a kabinet által feltett kérdésre, miszerint a z egyoldalúan módosítható hitelszerzõdések tartalma nem ellentétes-e az alaptörvénnyel, amely kimondja, hogy "Magyarország fellép az erõfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". Ugyanakkor a november végén elküldött kérdés megválaszolásának szintén nincs még határideje, és bár volt olyan államtitkár, aki azt remélte, hogy akár még a héten választ kaphatnak, de az Alkotmánybíróság honlapja szerint idei utolsó teljes ülésükön már nem foglalkoznak ezzel.
Ebben a helyzetben két egymástól független kormánypárti forrásunk is azt valószínûsítette, hogy jogszabályban fogják pontos(abb)an meghatározni, mikor tisztességtelen valamely szerzõdés, így a devizahitel szerzõdések is. Egy kormánytag szerint várhatóan az NGM-ben dolgozzák majd ki a javaslat alapjait, egy KDNP-s honatya szerint mindkét frakcióban vannak kijelölt referensek, akiknek a devizahitelesek ügyén kell dolgozniuk, tõlük jöhet a megoldás. A már idézett gazdasági szakjogász azt mondta, Németországban és Törökországban is találni hasonló megoldást, tehát nem lenne példa nélküli, ha a parlament törvényben írná körül egy szerzõdés tisztességtelenségének paramétereit.
A részletekrõl ugyanakkor még senki nem akart jóslásokba bocsátkozni. „Ha a tehernövekedésbõl csak te, vagy te többszörös mértékben veszed ki a részed, az az (mármint tisztességtelen) lehet” – mondta egyik forrásunk. A már többször idézett gazdasági szakjogász azt mondta, egy ilyen jogszabállyal a devizahitelek esetében azt az állapotot kellene elérni, hogy a szerzõdést úgy lehessen módosítani, hogy az adós fizetési kötelezettségei egy ugyanakkora összegû forinthiteléhez közelítsenek. Hogy erre lehet-e törvénybe beírható algoritmust alkotni, azt senki nem tudta egyelõre megmondani.
Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen most meghozott, de korábbi szerzõdésekre is vonatkozó jogszabály mennyire lehet alkotmányos, megoszlottak a vélemények. Volt, aki szerint „nagyon kockázatos megoldás lenne”, más ugyanakkor úgy vélte, egy ilyen törvénnyel nem nyúlnának bele konkrét polgárjogi viszonyokba, hanem „létezõ szerzõdésekrõl mondanánk ki, hogy bizonyos szempontok szerint tisztességtelennek minõsülhetnek”, és innentõl az adósra és a bankra bíznák a helyzet rendezését.
Jelen helyzet alapján egyelõre nem várható gyors, és radikális lépés a kormány részérõl a devizahitelek ügyében.
Link
„A torka véres ennek a jogegységi határozatnak” – mondta a hvg.hu-nak egy kormánypárti képviselõ, aki részt vett több eddigi, a devizahiteleseket megsegítõ törvény kidolgozásában. A gazdasági szakjogász képviselõ szerint a Kúria jogegységi tanácsának kibõvített ülése (a Polgári Kollégium tagjain kívül a döntésre meghívót kaptak az ítélõtáblák polgári kollégiumainak vezetõi is, így mintegy harmincan vettek rész végül a döntésben) nem csak több korábbi hazai bírósági ítéletet nem vett figyelembe (mivel Magyarországon nem a precedens jog érvényesül, ezt egyébként nem is kellett megtennie), de az európai jogalkalmazással is szembe megy.
A jogegységi tanács hétfõi határozatában azt mondta ki, hogy a devizahitelesek valóban devizában adósodtak el; az árfolyamkockázat az adóst terheli; és ha a szerzõdés egy pontját meg is semmisíti egy bírói ítélet, akkor attól a szerzõdés még érvényes lehet. A határozat azt is kimondta, hogy minden szerzõdés esetében konkrét bírói ítéletnek kell kimondania az érvényességet, vagy érvénytelenséget. Nem foglalkozott ugyanakkor a határozat olyan lényeges kérdésekkel, mint az árfolyamrés, ezekben az ügyekben a Kúria az Európai Bíróságtól vár iránymutatást.
Azért félniük nem kell
Mindez erõteljesen szembement azokkal a kormányzati elvárásokkal, melyek az elmúlt hetekben gyakorlatilag azt fogalmazták meg, hogy a devizahitel „hibás termék”, az adós devizát soha nem látott, így a szerzõdések semmisek. Orbán Viktor nemrég azt mondta a közrádióban, két dologban várják az igazságszolgáltatás állásfoglalását. Egyrészt állapítsák meg, az embereknek vagy a bankoknak kell viselniük az árfolyamváltozásokból fakadó károkat és veszteségeket, másfelõl pedig szögezzék le: szabad-e a bankoknak egyoldalúan egy korábban fölvett hitel kamatát módosítani úgy, hogy az kedvezõtlenebbé váljon a hitelfelvevõ számára. Le kell verni a cölöpöket – mondta a kormányfõ. "Én az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatom, de nagyon remélem, hogy az igazságszolgáltatás igazságot fog szolgáltatni az embereknek" – fogalmazott.
Rogán Antal Fidesz frakcióvezetõ most úgy vélekedett, hogy a Kúria a „bankok oldalára állt”, és ezt felháborítónak tartja. A Fidesz frakcióvezetõje ugyanakkor elhárította a hvg.hu kérdését, miszerint magára a Kúriára nézve lesznek-e következményei a határozatnak. Az elsõ hallásra abszurdnak tûnõ opciót azért vetettük fel, mert amikor az Alkotmánybíróság elkaszálta a 98 százalékos különadót, a Fidesz azonnal reagált, és csorbította a testület jogköreit. Rogán Antal szerint ilyen most nem lesz, egyébként is meg kell várniuk, amíg minden nyitott kérdésben válasz születik.
devizahitelesek demonstrálnak
Devizahiteles demonstráció: beszáll-e a kormány a meccsbe, és ha igen, mikor
Fotó: MTI / Komka Péter
A Kúria azonban most gyakorlatilag visszadobta a labdát a kormánynak – legalábbis az általunk megkérdezett, a témában illetékes kormánypárti képviselõk így értelmezték a határozatot. (Amely egyébként gyakorlatilag ki is mondja, hogy egy ilyen eszköz nem alkalmas nagy tömegû szerzõdések társadalmi hatásainak befolyásolására, erre ott a jogalkotás.) „Legalább annyit vártam, volna, hogy azt megmondják, a kamatok, vagy az árfolyam milyen határok között változhatnak. Én vállalom az árfolyamkockázatot, de ennek semmilyen határa nincsen? A bank egyoldalúan bármeddig emelheti a kamatot?” – mondta egy kormánytag.
A már idézett kormánypárti honatya szerint lett volna mire hivatkozni egy a meghozottnál sokkal keményebb határozat esetében is, például a Fõvárosi Ítélõtábla egy múlt heti verdiktjére, amely semmisnek mondta ki a szerzõdést arra hivatkozva, hogy az adós forintot kapott, és tisztességtelennek deklarálta a kamatemelés mértékét is a konkrét ügyben. Forrásunk szerint a Kúria az európai bírói gyakorlatot sem vette figyelembe, ugyanis idehaza tömegesen fordul elõ a devizahitel-szerzõdések esetében, hogy a bank egyoldalú jogot formál az ingatlan vételi jogára, ha az adós nem tud fizetni, márpedig az európai joggyakorlatban ilyet nem ismernek el. „Már csak azért sem, mert a hatályos európai fogyasztóvédelmi irányelv szerint senkit nem lehet kizárni a bírósághoz fordulás lehetõségébõl, az egyoldalú vételi jog esetében azonban éppen ez történik az adóssal szemben” – mondta.
Hogyan tovább?
A honatya szerint egyébként a döntés hátterében az állhat, hogy „ma öt-hat bíró határoz a devizahiteles perek túlnyomó részében, egyszerûen azért, mert sokkal többen nem értenek hozzá, nem elég felkészült erre a bírói kar”. Ez az öt-hat ember pedig „jellemzõen a bankok javára dönt”, így „valószínûleg õk gyõzték meg a testület többi tagját is, így jött ki a kétharmados arány a határozat mellett”.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy ezek után mit lép a kormány. Bár Rogán Antal szerint megvárják, amíg az Európai Bíróság elküldi válaszait a Kúriának, és a most még nyitott kérdésekben is válasz születik, minden általunk megkérdezett azt valószínûsítette, hogy et januárban a kormány elkezd kidolgozni valamilyen megoldási javaslatot. (Ez – mint arra egy KDNP-s honatya felhívta a figyelmet - már csak azért sem várathat magára nagyon sokat, mivel csak azért, mert nagyon sok család a kormánytól vár valamilyen „Deus ex machina”-jellegû megoldást, harmincezer, egyébként törleszteni képes család hagyta abba a hitel visszafizetését.)
Az Európai Bíróságot ugyanakkor nem köti határidõ az ügyben, és várhatóan nem is néhány héten belül dönt majd. Vagyis könnyen lehet, hogy Rogán fogadkozása ellenére a kampányában a rezsicsökkentést, és a „devizahitelesek megmentését” fõ témákként szerepeltetõ Fidesz egyszerûen nem fogja tudni megvárni az európai határozatot. A kormánynak még egyvalami jelenthet viszonyítási alapot, az Alkotmánybíróság válasza arra a kabinet által feltett kérdésre, miszerint a z egyoldalúan módosítható hitelszerzõdések tartalma nem ellentétes-e az alaptörvénnyel, amely kimondja, hogy "Magyarország fellép az erõfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". Ugyanakkor a november végén elküldött kérdés megválaszolásának szintén nincs még határideje, és bár volt olyan államtitkár, aki azt remélte, hogy akár még a héten választ kaphatnak, de az Alkotmánybíróság honlapja szerint idei utolsó teljes ülésükön már nem foglalkoznak ezzel.
Ebben a helyzetben két egymástól független kormánypárti forrásunk is azt valószínûsítette, hogy jogszabályban fogják pontos(abb)an meghatározni, mikor tisztességtelen valamely szerzõdés, így a devizahitel szerzõdések is. Egy kormánytag szerint várhatóan az NGM-ben dolgozzák majd ki a javaslat alapjait, egy KDNP-s honatya szerint mindkét frakcióban vannak kijelölt referensek, akiknek a devizahitelesek ügyén kell dolgozniuk, tõlük jöhet a megoldás. A már idézett gazdasági szakjogász azt mondta, Németországban és Törökországban is találni hasonló megoldást, tehát nem lenne példa nélküli, ha a parlament törvényben írná körül egy szerzõdés tisztességtelenségének paramétereit.
A részletekrõl ugyanakkor még senki nem akart jóslásokba bocsátkozni. „Ha a tehernövekedésbõl csak te, vagy te többszörös mértékben veszed ki a részed, az az (mármint tisztességtelen) lehet” – mondta egyik forrásunk. A már többször idézett gazdasági szakjogász azt mondta, egy ilyen jogszabállyal a devizahitelek esetében azt az állapotot kellene elérni, hogy a szerzõdést úgy lehessen módosítani, hogy az adós fizetési kötelezettségei egy ugyanakkora összegû forinthiteléhez közelítsenek. Hogy erre lehet-e törvénybe beírható algoritmust alkotni, azt senki nem tudta egyelõre megmondani.
Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen most meghozott, de korábbi szerzõdésekre is vonatkozó jogszabály mennyire lehet alkotmányos, megoszlottak a vélemények. Volt, aki szerint „nagyon kockázatos megoldás lenne”, más ugyanakkor úgy vélte, egy ilyen törvénnyel nem nyúlnának bele konkrét polgárjogi viszonyokba, hanem „létezõ szerzõdésekrõl mondanánk ki, hogy bizonyos szempontok szerint tisztességtelennek minõsülhetnek”, és innentõl az adósra és a bankra bíznák a helyzet rendezését.
Jelen helyzet alapján egyelõre nem várható gyors, és radikális lépés a kormány részérõl a devizahitelek ügyében.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
S Jani
- 2013. December 16. 19:16:58
#2 |
Pitkin
- 2013. December 16. 19:22:38
#3 |
postaimre
- 2013. December 16. 19:31:49
#4 |
monguzking
- 2013. December 16. 19:40:35
#5 |
szarmata
- 2013. December 17. 07:05:20
#6 |
porcica
- 2013. December 17. 08:38:46
#7 |
kovika
- 2013. December 17. 09:59:10
#8 |
kukackac
- 2013. December 17. 19:38:35
#9 |
Kameleon
- 2013. December 17. 21:39:32
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.