Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Népiszocializmus - alapismeretek


Kaptam egy linket a "kína bekeményít" címmel, ami a Hídfõ oldalára dobott. Aztán csetben felhívta egyik olvasónk a figyelmem az alábbi nüanszra. Ideológiailag kicsitt alulinformlt vagyok, ezért csak kapkodom a fejem, mivé lesz a hungarizmus és hogy borul össze a "A magyar nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új magyar meghatározása" MVSZ-es fogalomkörrel. A nukikukik megállíthatnák a Földet. Ki akarok szállni!


A nép az emberek azon természetes közössége, amelyet a közös származás, a közös környezet, a közös hagyományok és a közös körülmények alakítottak ki, és amelyhez való tartózás elsõsorban természeti tényezõkön alapul. Sorsközösség. (A nemzet azon népi származású emberek természetes közössége, akiket a közös történelmi emlékezet, a közös történelmi sorsvállalás, és a közös történelmi hivatás-küldetés elsõsorban akarati-tudati vonatkozásban kapcsol össze. Elvközösség.)

A szocializmus a társadalmi igazságosság megvalósításának az ideológiája.

A népiszocialista rendszer az érett értelmû, erõs erkölcsû emberekbõl, egészséges életmódú családokból, családi jellegû és szellemû társulásokból álló olyan államilag szervezett munkás társadalom, melyben meghatározó szerepe a munkának van. A hazafiasság és a társadalmi igazságosság eszméjétõl áthatva a népi-nemzeti társulások szellemi-anyagi jólétét, vagyis az általános közjót szolgálja.

A szocializmust, mint politikai irányzatot a társadalom különbözõ rétegei (osztályai) nevezik vezérlõ elvüknek. Vannak olyan szocialista pártok és mozgalmak, melyek a társadalmi igazságot a saját csoportérdekük alátámasztásaként határozzák meg. Milliárdosok által irányított szocialista tömörülés társadalmi igazságossága a milliárdosok érdekeinek megfelelõen fogalmazódik meg, csakúgy, mint a középréteg (középosztály) társadalmi igazságossága is a polgári réteg érdekei szerint. Az általunk népiszocializmusnak nevezett szocialista irányzat a nép, a munkás magyarság érdekeinek a védelmében és szolgálatában fogalmazza meg a társadalmi igazságosság ismérveit. Ez a népiszocialista társadalmi igazságosság, mely éles érdekellentétben áll a felsõ tízezer, llletve a polgári középosztály által megfogalmazott társadalmi igazságokkal, az általuk képviselt szocializmussal. De ugyanilyen érdekellentét feszül a munkás magyarok szocializmusa és a munkakerülõ lumpenréteg által elvárt társadalmi igazságosság elvei között is, mert az élõsködõ, a többség rovására követelõzõ rétegnek nincsenek elfogadható érvei az igazságosság alapú jogok megszerzésére. Mert a kötelességteljesítés minden jog alapja.

A társadalmi rétegek/osztályok érdekellentéte a társadalmi igazságosságról alkotott elméleteik terén a legszembetûnõbb, és ezért a hungarista munkabéke utópisztikus elve, illetve a liberális versenyelv veszteseit segítõ szociális hálóelmélet (liberálszocializmus) helyett sokkal célravezetõbb az osztályharcos elmélet elfogadása. Ezt számunkra a népiszocializmus elve jelenti, mely a népet (a magyarságot), az értékteremtõ munkás magyarokat , mint a legnépesebb társadalmi réteget/osztályt képviseli és szervezi érdekérvényesítõ egységbe.
Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2013. December 18. 07:58:58
1735 (2006)
SZ
.
AJÁNLÁS – A NEMZET FOGALMA
337 eu r ó p a ta n á cSpa r l a m e n t iKö zGy û l éSe1735 (2006) sz. ajánlás – A nemzet fogalma

http://www.mtaki.hu/data/files/208.pdf



[bcolor=#990000]A Magyarok VIII. Világkongresszusa elfogadta a magyar nemzet új meghatározását.[/bcolor] A magyar nemzet jövõjét megalapozni hivatott dokumentumot a Záró-konferencia tartózkodás nélkül, egyetlen ellenszavazattal fogadta el. Ezzel egyéves munka zárult le, amelynek a Magyarok VIII. Világkongresszusa Jövõ a Szent Korona jegyében címû, háromnapos nemzetstratégiai konferenciája a záró-mozzanata volt. E konferencia 35 idevágó dolgozatát építõen gazdagította a világkongresszus további 9 szakmai konferenciája keretében elhangzott, közel 90 elõadás. Alább és csatoltan közzétesszük A magyar nemzet címû dokumentumot, amely a Magyarok VIII. Világkongresszusa Záró-nyilatkozatának szerves része.



Az egy évvel korábban kezdõdõ munkához, amely elvezetett a magyar nemzet új meghatározásának elfogadásához, az alapszöveget Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Térségének alelnöke dolgozta ki. A tervezetet a nemzetstratégiai konferencia elnöksége – Dr. Drábik János, Borsos Géza, Bottyán Zoltán, Patrubány Miklós – bõvítette, majd a világkongresszusi küldöttek egész napos vitája, valamint az elõadók zártkörû vitája véglegesítette. A végsõ szöveg kialakításába két hivatásos szerkesztõ – Zsigmond Emese és Pápai Szabó György – is bekapcsolódott.



Az egyetemes magyar népet képviselni hivatott Magyarok VIII. Világkongresszusa által elfogadott új nemzet-meghatározást magukénak vallják, úgy tekintenek rá, hogy a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében tartott elõadásukkal annak alakítóivá váltak, és ezen álláspontjukat a nyilvánosság elõtt is fenntartják – többek között – az alábbi személyiségek:

Dr. Aradi Éva egyetemi docens, Dr. Bajnok István, Bakk István, Dr. Balogh Sándor professzor emeritus, Bálint Béla iskolaigazgató, Dr. Bene Gábor jogász, Dr. Bogár László, Dr. Boór Ferenc tud. kutató, Botos László, a Magyarságtudományi Intézet elnöke, Dr. Cser Ferenc, az MTA doktora, Dr. Czeglédi Katalin kutató, Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprõk Szövetségének elnöke, Dr. Dávid Tamás természetgyógyász, rákkutató, Dr. Dömsödi János egyetemi docens, Farkas József történész, a történettudományok kandidátusa, Fetzer János matematika tanár, Fuksz Sándor, az MVSZ Petõfi Sándor Bizottságának koordinátora, Gazda József író, publicista, Dr. Gazdag László közgazdász, egyetemi docens, Dr. Grandpierre Atilla tud. kutató, Gyetvay György Gergely történész, Kiss Endre József, a sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, Ft. Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Dr. Kõrösi Mária egyetemi docens, Dr. Léh Tibor ügyvéd, Lévai László, Dr. Mandics György matematikus, mûvelõdéstörténész, Prof. Dr. Nagy Bálint ny. egyetemi tanár, Dr. Pusztaszeri László történész, író, Rácz Sándor, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc élõ hõse, Szeremley Béla, a Hangya elnöke, Prof. Dr. Tanka Endre, az MTA doktora, tantárgyfelelõs, ny. egyetemi tanár, v. Tokay Rozália fafaragó mûvész, Varga István közgazdász, Dr. Varga Tibor jogász, Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenõ ny. egyetemi tanár.



A magyar nemzet

A magyar nemzet új meghatározása,

avagy a nemzet új magyar meghatározása



Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának

Záró-konferenciája, 2012. augusztus 20-án, Budapesten

I.

Fogalmak


1.1. A nép történelmi sorsközösségben születõ és kibontakozó sajátos világ- és létértelmezõ szellemi és értékközösség. Ezen etnikai alapú közösség létrejöttének legfõbb feltétele és biztosítéka az anyanyelv és a terület kapcsolatteremtõ közössége, a bevett szokások otthon(osság)teremtõ rendje.

1.2. Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlõdése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.

1.3. Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.

1.4. Nemzeti közösségek azok a népek vagy néprészek, amelyek nem természetes úton, a történelmi együttélés során, hanem katonai vagy politikai erõszak hatására kerültek (ideiglenesen) valamely állam fennhatósága alá.

1.5. A népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek államterületén történelmi sorsközösségben élõ más nyelvi és értékközösséghez (is) tartozó néprész.

1.6. Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez.

1.7. A nemzetiség fogalmát az elmúlt évtizedekben különbözõ államokban, mind a nemzeti közösség, mind a népcsoport, mind a nemzeti kisebbség fogalmának jelölésére használták. E jelentés-átfedés zavaró volta miatt jelen elõterjesztésben e fogalmat nem használjuk, és használatát nem ajánljuk.





II.



A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa



2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely õrzi egy, a görög-római civilizáció elõtti, jelentõs civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves mûveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.

A magyar nép õsnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendõre tekint vissza, ám amelynek mûveltségteremtõ és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].

A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkezõ közösség, amelynek tagjai azonos módon viszonyulnak teremtõ, mindenható Istenükhöz és természeti környezetükhöz[6].



Miután a magyar nép európai õsiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek[7] és [8], és miután békés, mindenkor alkotó (teremtõ) életvitelének valamint õsi nyelvének nyomai megõrzõdtek a Kárpát-medencétõl a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek elõbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentõsebb civilizációjának megalapítóit”.[11]



2.2. A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezõje, alakítója a magyar nyelv, amelyrõl a több mint száz nyelvet beszélõ Sir John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:

„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlõdött és szerkezete ama távoli idõkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetõségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetõk benne az idegen rétegek, melyek a különbözõ népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskõ, egy tömbbõl van, amin az idõ vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsõségesebb emlékmûve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.”[12]

A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és idõbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektõl.

A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettõl a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélõk életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetõen összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.

A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan mûvészi értékek forrása.



2.3. A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka õsiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset õrzõ néppel való rokonságát is.



2.4. A szkíták hitvilágában gyökerezõ egyistenhit egy szakrális királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerûen egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt[13].



2.5. A magyar nép alkotta közösségek legalapvetõbb értékei az igazság, a tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodása nem képzelhetõ el.[14]



2.6. A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerzõdéssel pecsételtek meg.

A magyar nép büszkén õrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] õsiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.

Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerzõ Árpád nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre felajánlott a Szûzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16].



2.7. A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – õsidõktõl fogva érvényesült a mellérendelõ szemlélet, és most a keményen alárendelõ környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelõ szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az õsi magyar törvénykezésben[17].



2.8. A magyar néppel egymást kiegészítõ, mellérendelõ viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvû, határõrzõ székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek[18].



3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.

3.2. A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi idõszakokban a világszórványnak nemzetmentõ szerep jut[19].



4.1. A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbõczy István alábbi meghatározása szerint:

„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.

1§ Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények végrehajtója. A jogtudomány ennek a

jognak a tudása.

2§ Továbbá, az igazság az erények közt a legfõbb jó, a jog középrendû, a jogtudomány a legkisebb.

3§ Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elõsegíti; a jogtudomány pedig

tanítja, hogyan történjék ez.” (Werbõczy: Tripartitum, Elõbeszéd, 5. czím)



4.2. A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak õsiségére, egyetlen archiregnumként[20], azaz õskirályságként ismerte el a kor fõhatalma, a pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal mellérendelõ viszonyban levõ, apostoli királyságként határozta meg.

Ez az az állam, amely immanens fejlõdése folytán jutott el a fõhatalomnak a Szent Koronára, mint az állam elsõ számú személyiségére, elsõ számú közjogi méltóságára való ruházásáig.

A magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa elsõ alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek elõzménye a magyar alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt, vezetõitõl megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve; a függetlenség elve; a törvény elõtti egyenlõség; az önkormányzat[21].



4.3. A Szent Korona országa az elsõ és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszemenõbben épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megilletõ emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenõrzött, mellérendelõ hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek.



4.4. A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a Szent Korona fõhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás nélkül védelmezi azt minden (külsõ vagy belsõ) ellenségével szemben.



4.5. A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely annak fõhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét.



4.6. A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség, aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetõinek figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.



4.7. A 4.3. és 4.4-bõl következõen a magyar nemzet nem ismeri el a trianoni és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.



5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává.

E népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a késõbb betelepülõ kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei között tette lehetõvé az anyanyelvû közösségépítést, a többetnikumú városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás (székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlõdését szavatolta[23].

E népek, népcsoportok – Szent István intelmeinek jegyében – szabadon gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erõsítették illetve erõsítik az országot.



5.2. Napjaink nemzetpolitikai kihívásai miatt, a magyar állam jelenlegi helyzetében két népcsoportról külön is szólnunk kell.

5.2.1. A magyarországi zsidó közösség a 20. században Izraelben államalkotóvá és világhatalmi tényezõvé vált zsidó népnek a történelem során Magyarországra, a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai zsidó vagy magyar zsidó tudatúak. Fejér Lajos és Tábor Béla ajánlásának megfelelõen a magyar zsidóságnak úgy kell megtartania kettõs identitását, hogy erõsítse az országhoz való kötõdését, zsidó magyarrá válását.[24]

5.2.2. A cigány népcsoport a cigány népnek a történelem során Magyarországra, a magyar állam területére a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai cigány vagy magyar cigány tudatúak. A cigányság kulturális felemelkedése és az ország fenntartásához való hozzájárulásuk jelentõs növelése a magyar nemzet megmaradásának egyik halasztást nem tûrõ, megoldást sürgetõ sorskérdése.





III.



A nemzet Trianon és Lisszabon után



6. A magyar nép képviselete és nemzeti egysége



Mivel az államhatalom a második világháború után a nemzet védelmezõjébõl valójában a nemzet árulójává vált, továbbá mivel a globalizációs és uniós erõtérben a magyar államhatalom napjainkban is nemzetközi (államközi) egyezmények alávetettségében mûködik, elengedhetetlen az erõhatalmi szétdaraboltságban élõ magyarság egyetemes képviseleti jogot és legitimitást bíró nemzeti szervezetének hatalmi rendszeren és vetélkedésen kívüli, államilag támogatott mûködtetése. A két világháború közötti magyar állam erre a célra hozta létre 1929-ben a MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁT, ennek 1938-as második tanácskozása pedig állandó ügyvivõ testületeként a MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉT.



7. Az Országgyûlés



7.1. Szerkezete, különös tekintettel a felsõházra

A kétkamarás országgyûlés értékelvû nemzeti képviselet.



7.2. Összetétele, különös tekintettel a külhoni magyarok képviseletére

A külhoni magyarok számára az Országgyûlés az állami széttagoltság keretei között a szuverén nemzeti jogok teljessége gyakorlásának, érvényre juttatásának intézménye.

A külhoni magyarok az Országgyûlés mindkét házában képviselettel bírnak.



8. Az állam felelõssége a nemzet létérdekeinek szavatolásában



8.1. A személyekkel (a nemzettel, a Szent Korona tagjaival és az államalkotó népekkel és népcsoportokkal) szemben

8.1.1. a magzati élettel szemben

8.1.2. a felnövekvõ nemzedékkel szemben

8.1.3. a nõkkel és a családokkal szemben

8.1.4. a cselekvõképes emberekkel szemben (többek között munkahely biztosítása számukra)

8.1.5. a földmûvesekkel szemben

8.1.6. a fogyatékkal élõkkel szemben

8.1.7. az idõsekkel szemben (többek között: „az állami nyugdíjnak arányban kell állnia a kitanított utódok számával”[25])

8.1.8. az egészségmegõrzéssel és a gyógyítással kapcsolatban

8.1.9. a tulajdon, a birtokjog és öröklési jog biztosításában

8.1.10. a személyes szabadság védelmében

8.1.11. a törvény elõtti egyenlõség biztosításában

8.1.12. a jogok és kötelességek egyensúlyának szavatolásában

8.1.13. a közbiztonság szavatolásában

8.1.14. az állam által okozott, a magánszemélyek által elháríthatatlan károk megtérítésében

8.1.15. Ius resistendi et contradicendi, avagy az ellentmondás és az ellenállás joga

8.1.16. A hon védelme állampolgári kötelesség

8.1.17. Az alkotmányos tudathoz való jog

8.1.18. A nemzet biológiai túlélésének szavatolása

8.1.19. A népek és népcsoportok közösségi jogainak garantálása



8.2. A nemzeti vagyon védelmének biztosításában (Sacra Corona radix omnium possessionum: a stratégiai termelõeszközök végsõ tulajdonosa csak és kizárólag a közösség, a Szent Korona lehet)

8.2.1. az anyaföld védelme[26]

8.2.2. a víz védelme

8.2.3. az altalaj kincseinek védelme

8.2.4. a hálózatok védelme

8.2.5. az atomenergia fölötti rendelkezés: létesítmények, eszközök, nukleáris anyagok védelme

8.2.6. a nemzeti mûvelõdés, nemzeti örökség (szellemi, anyagi) értékeinek védelme

8.2.7. a hûtlenség elvének kinyilatkoztatása



8.3. A Nemzeti Bank jogállása; a pénzügyi szuverenitás kérdése

8.3.1. A Nemzeti Bank a magyar nemzet intézménye

8.3.2. A Nemzeti Bank feladata a nemzet pénzügyi szuverenitásának biztosítása

8.3.3. A Nemzeti Bank alkotmányos mûködését azzal megbízott állami szerv ellenõrzi

8.3.4. A Nemzeti Bank vezetõ tisztségviselõi kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezhetnek

8.4. A média alkotmányos mûködésének nemzeti felügyeletét erre a célra létrehozott intézmény látja el

8.5. Az alkotmány és a nemzetközi szerzõdések viszonya

8.5.1. Nemzetközi szerzõdés csak a magyar történeti alkotmány alapján köthetõ

8.5.2. A történeti alkotmánnyal összeegyeztethetetlen szerzõdések érvénytelenek

8.5.3. A trianoni és a párizsi diktátumok

8.5.3.1. az ENSZ közgyûlése által 1977-ben elfogadott, a népek önrendelkezési jogát

kimondó Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,

továbbá a nemzetközi szerzõdések jogi alapjairól 1969. május 23-án

Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény 52. cikkelye értelmében semmisek,

8.5.3.2. a 8.5.1. szerinti új egyezményekkel módosítandók.

8.5.4. A benesi dekrétumok alapvetõ emberi jogokat sértenek, semmisek. Az általuk okozott károk a nemzet felé bocsánatkéréssel, a sérelmet szenvedettekkel szemben az 8.1.14. mintájára enyhítendõk

8.6. Magyarország uniós és NATO-tagsága (értelemszerûen a lisszaboni szerzõdés is) a fenti 8.5.1. és 8.5.2. szerint újratárgyalandó.

8.7. Az alkotmány a történelmi sorsközösségben gyökerezõ összetartozás-tudat alapján szentesíti

8.7.1. a magyarság és a lengyel nemzet történelmi barátságáról szóló közös nyilatkozatot,

8.7.2. a horvát nemzettel történelmi államszövetségben megélt közös múlt jelentõségét

8.8. Az alkotmány kimondja, hogy a magyarság és Magyarország híd, összekötõ kapocs Európa és Ázsia között.





Zárszó



A magyar nemzet új meghatározásának középpontjában a nemzet által belülrõl megélten és kívülrõl elismerten megteremtett értékek állnak. Ezen értékek a történelmi idõk során, nemzeti tragédiák árán és életet nyitó gyõzelmek hozadékából születtek, nemzedékek vérével-verejtékével, építõ munkájuk, közjogi harcaik, honvédõ áldozatuk gyümölcseként, honvesztõ árulások és eltévelyedések ellenére. A magyar nemzet legkiemelkedõbb hozzájárulása az egyetemes emberiség felemelkedéséhez annak az államrendnek a kialakításában testesül meg, amely egyedülálló mértékben helyezi középpontba az ott élõ emberek nemére, fajára, nemzetiségére és vallására való különbségtétel nélkül az emberi méltóságot. Ezt az államot eleink a Szent Korona tanra alapozták, és a Szent Korona országának nevezzük. A magyarság által megteremtett államnak a legfõbb ismérve a földi hatalomnak az égiekkel való összekötése, az emberi esendõségtõl való mentesítése, legfõbb értéke az igazságalapú jog folyamatos uralma és legfõbb eszköze a jogfolytonosság.



Meghatározásunkat abban a meggyõzõdésben fogalmaztuk meg, hogy történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet. Ezért történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítása a legfõbb korparancs, a legelsõ nemzetstratégiai feladat. A jogfolytonosság helyreállításának pillanatában az ország államformája alapjogilag/de jure apostoli királyság, amelyrõl bármikor népszavazás tartható.



„Mégis örök igazság marad, hogy csak egyetlen valóságos alkotmánybiztosíték van: a nemzet ragaszkodása alkotmányához, s önfeláldozó elszántsága annak megvédelmezésére.

Ha ez megvan, ha a nemzet tagjai annyira magukénak tekintik alkotmányukat, hogy annak megvédése érdekében szenvedni, magukat feláldozni készek, akkor az alkotmány biztosítva van. Ha ez az önfeláldozó elszántság hiányzik, ha az én érdeke felette áll az alkotmány sérthetetlenségének, akkor a legszebben megfogalmazott alkotmánybiztosítékok is üresen kongó, tartalom- és érték nélküli hatálytalan papirosgaranciák.” (Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlõdés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931. 22-23. oldal



Isten óvja a Nemzetet!



Budapest, 2012. augusztus 20.

A Magyarok VIII. Világkongresszusa





Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája

A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke





[1] Magyar Adorján – Az õsmûveltség, Budapest, 1995, Magyar Adorján Baráti Kör

2 Dr. Baráth Tibor – A magyar népek õstörténete, vol. I-III, Montreal, 1968, 1973, 1974

3 Dr. Borbola János – Az egyiptomi õsmagyar nyelv, Budapest, 2012, 5-1016 o.

4 Dr. Simon Péter – Aki õelõtte jár, Budapest, 2004, 3. bõv. kiadás, 69-77 o.

5 Patrubány Miklós, in Botos László fõszerk. – Magyarságtudományi tanulmányok, HUN-idea Szellemi Hagyományõrzõ Mûhely, Budapest, 2008, 9-12 o.

6 Molnár V. József – A magyar nép lelke és annak nemzetalakító szerepe, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

7 Ornella Semino et. al., Science Magazine, 10 November 2000, 290 (5494), 1155-1159 o.

8 Dr. Nagy Ákos – A vércsoportok jelentõsége a magyar õstörténet kutatásában, Sydney, 2006, Ausztráliai-Újzélandi Magyarok XIII. Találkozója

9 Dr. Nagy Sándor – A magyar nép kialakulásának története, Budapest, 2011, Magyarságtudományi Füzetek 16.

10 Dr. Baráth Tibor – Elfelejtett magyar évezredek?, Budapest, 2012, Magyarságtudományi Füzetek 17.

11 Mario Alinei, Message to the VII. Hungarian World Congress, 1 August 2008

12 The Hungarian language goes far back. It developed in a very peculiar manner, and its structure reaches back to times most of the spoken European languages did not even exist. It is a language in which there is a logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth his origin, and alien layers can be distinguished in it, which gathered together during the contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble stone, consisting of only one piece on which the storm of time left not a scratch. It is not a calendar that adjusts to the changes of ages. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence.



Die ungarische Sprache führt weit in die Vergangenheit. Sie entwickelte sich auf besondere Art. Ihre Struktur reicht in Zeiten zurück, in denen die meisten europäischen Sprachen überhaupt nicht existierten. Ihre innere Mathematik und Logik verleihen dieser Sprache die Kraft und Elastizität einer gespannten Saite. Die Engländer sollten auf ihre Sprache stolz sein, da in ihr sich die Geschichte der Menschheit erkennen läßt. Man kann auf ihren Ursprung hinweisen, und fremde Schichten die sich durch den Kontakt mit verschiedenen Völkern angesammelt haben, sind desgleichen erkennbar. Die ungarische Sprache hingegen ist wie ein Monolyth, auf dem der Sturm der Zeit keine Spur hinterlassen hat. Sie ist kein Kalender, der sich dem Lauf der Zeit anpaßt. Diese Sprache ist das älteste und herrlichste Denkmal der nationalen Selbständigkeit und der geistlichen Unabhängigkeit.



La lengua hungara viene de lejos en el tiempo. Se desarrolló en una forma muy peculiar y su estructura viene desde los tiempos en que la mayoría de las lenguas europeas ni siquiera existían. Es una lengua, cuya logica y matematica se adaptan a la maleabilidad y equilibrio de una cuerda musical bien estirada. El hombre inglés debe estar orgulloso de que su lengua marca una epoca de la historia de la humanidad. Su origen demostrable y traslucido hace facil encontrar en él, las diversas influencias extranjeras que se acumularon en los contactos con diferentes naciones y culturas. Mientras que la lengua hungara es como la piedra basal, de una sola pieza y en la que los vientos del tiempo no han dejado ni un rasguño. No es un almanaque que se adapta a los cambios en las epocas. Esta lengua es el mas antiguo y glorioso monumento a la soberanía nacional y a la independencia mental.



La langue hongroise remonte à des temps immémoriaux. Son évolution est des plus singulières et sa structure date de temps où la plupart des langues européennes parlées aujourd’hui n’existaient même pas encore. C’est une langue logique et mathématique avec une force née de sa souplesse et de sa sonorité. Les Anglais peuvent se vanter d’une langue signalant les périodes épiques de l’histoire de l’humanité. On peut remonter à ses origines, déceler les influences venues d’ailleurs, lors des contacts avec d’autres peuples, alors que la langue hongroise est une pierre d’une seule substance, un monolithe sans la moindre griffure laissée par les orages de l’histoire. Elle n’est pas un récitatif évocateur des changements des temps. Cette langue est le plus ancien et le plus glorieux monument d’une souveraineté nationale et independance d’esprit.

13 Kocsis István – Hozzászólás az új magyar nemzetfogalomhoz, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

14 MVSZ Alapszabály

15 Dr. Bakay Kornél – Szkíták és magyarok, hunok és magyarok, avarok és magyarok – Õstörténeti konferencia, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

16 Dr. Balogh Sándor – Hozzászólás és határozati javaslat, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

17Dr. Cser Ferenc – A mellérendelõ emberi viszony szerepe a magyar nemzet történetében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia

18Borsos Géza – A székely nép helye a magyar nemzet történetében (testében), Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

19Csapó Endre – Nemzet a világszórványban, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

20Prof. Dr. Vass Csaba – Hungária az archiregnum, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest 2012

21Dr. Zétényi Zsolt – Az õsi alkotmány, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

22Dr. Boór Ferenc – A székiség vezérelve, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

23Dr. Hévízi Józsa – Vallási és etnikai közösségek a Szent Korona országában, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

24Dr. Drábik János – Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Mitõl vagyunk magyar nemzet?, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

25Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenõ, az oxfordi egyetem ny. tanára – A népszaporulat a nemzeti lét elsõdleges feltétele, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

26Prof. Dr. Tanka Endre – A föld szerepe a nemzet életében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012





Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

7594/120823



[1] Magyar Adorján – Az õsmûveltség, Budapest, 1995, Magyar Adorján Baráti Kör

[2] Dr. Baráth Tibor – A magyar népek õstörténete, vol. I-III, Montreal, 1968, 1973, 1974

[3] Dr. Borbola János – Az egyiptomi õsmagyar nyelv, Budapest, 2012, 5-1016 o.

[4] Dr. Simon Péter – Aki õelõtte jár, Budapest, 2004, 3. bõv. kiadás, 69-77 o.

[5] Patrubány Miklós, in Botos László fõszerk. – Magyarságtudományi tanulmányok, HUN-idea Szellemi Hagyományõrzõ Mûhely, Budapest, 2008, 9-12 o.

[6] Molnár V. József – A magyar nép lelke és annak nemzetalakító szerepe, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[7] Ornella Semino et. al., Science Magazine, 10 November 2000, 290 (5494), 1155-1159 o.

[8] Dr. Nagy Ákos – A vércsoportok jelentõsége a magyar õstörténet kutatásában, Sydney, 2006, Ausztráliai-Újzélandi Magyarok XIII. Találkozója

[9] Dr. Nagy Sándor – A magyar nép kialakulásának története, Budapest, 2011, Magyarságtudományi Füzetek 16.

[10] Dr. BaráthTibor – Elfelejtett magyar évezredek?, Budapest, 2012, Magyarságtudományi Füzetek 17.

[11] Mario Alinei, Message to the VII. Hungarian World Congress, 1 August 2008



[12] The Hungarian language goes far back. It developed in a very peculiar manner, and its structure reaches back to times most of the spoken European languages did not even exist. It is a language in which there is a logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth his origin, and alien layers can be distinguished in it, which gathered together during the contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble stone, consisting of only one piece on which the storm of time left not a scratch. It is not a calendar that adjusts to the changes of ages. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence.



Die ungarische Sprache führt weit in die Vergangenheit. Sie entwickelte sich auf besondere Art. Ihre Struktur reicht in Zeiten zurück, in denen die meisten europäischen Sprachen überhaupt nicht existierten. Ihre innere Mathematik und Logik verleihen dieser Sprache die Kraft und Elastizität einer gespannten Saite. Die Engländer sollten auf ihre Sprache stolz sein, da in ihr sich die Geschichte der Menschheit erkennen läßt. Man kann auf ihren Ursprung hinweisen, und fremde Schichten die sich durch den Kontakt mit verschiedenen Völkern angesammelt haben, sind desgleichen erkennbar. Die ungarische Sprache hingegen ist wie ein Monolyth, auf dem der Sturm der Zeit keine Spur hinterlassen hat. Sie ist kein Kalender, der sich dem Lauf der Zeit anpaßt. Diese Sprache ist das älteste und herrlichste Denkmal der nationalen Selbständigkeit und der geistlichen Unabhängigkeit.



La lengua hungara viene de lejos en el tiempo. Se desarrolló en una forma muy peculiar y su estructura viene desde los tiempos en que la mayoría de las lenguas europeas ni siquiera existían. Es una lengua, cuya logica y matematica se adaptan a la maleabilidad y equilibrio de una cuerda musical bien estirada. El hombre inglés debe estar orgulloso de que su lengua marca una epoca de la historia de la humanidad. Su origen demostrable y traslucido hace facil encontrar en él, las diversas influencias extranjeras que se acumularon en los contactos con diferentes naciones y culturas. Mientras que la lengua hungara es como la piedra basal, de una sola pieza y en la que los vientos del tiempo no han dejado ni un rasguño. No es un almanaque que se adapta a los cambios en las epocas. Esta lengua es el mas antiguo y glorioso monumento a la soberanía nacional y a la independencia mental.



La langue hongroise remonte à des temps immémoriaux. Son évolution est des plus singulières et sa structure date de temps où la plupart des langues européennes parlées aujourd’hui n’existaient même pas encore. C’est une langue logique et mathématique avec une force née de sa souplesse et de sa sonorité. Les Anglais peuvent se vanter d’une langue signalant les périodes épiques de l’histoire de l’humanité. On peut remonter à ses origines, déceler les influences venues d’ailleurs, lors des contacts avec d’autres peuples, alors que la langue hongroise est une pierre d’une seule substance, un monolithe sans la moindre griffure laissée par les orages de l’histoire. Elle n’est pas un récitatif évocateur des changements des temps. Cette langue est le plus ancien et le plus glorieux monument d’une souveraineté nationale et independance d’esprit.







[13] Kocsis István – Hozzászólás az új magyar nemzetfogalomhoz, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

[14] MVSZ Alapszabály

[15] Dr. Bakay Kornél – Szkíták és magyarok, hunok és magyarok, avarok és magyarok – Õstörténeti konferencia, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

[16] Dr. Balogh Sándor – Hozzászólás és határozati javaslat, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[17] Dr. Cser Ferenc – A mellérendelõ emberi viszony szerepe a magyar nemzet történetében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia

[18] Borsos Géza – A székely nép helye a magyar nemzet történetében (testében), Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[19] Csapó Endre – Nemzet a világszórványban, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[20] Prof. Dr. Vass Csaba – Hungária az archiregnum, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest 2012

[21] Dr. Zétényi Zsolt – Az õsi alkotmány, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[22] Dr. Boór Ferenc – A székiség vezérelve, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[23] Dr. Hévízi Józsa – Vallási és etnikai közösségek a Szent Korona országában, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[24] Dr. Drábik János – Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Mitõl vagyunk magyar nemzet?, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

[25] Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenõ, az oxfordi egyetem ny. tanára – A népszaporulat a nemzeti lét elsõdleges feltétele, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[26] Prof. Dr. Tanka Endre – A föld szerepe a nemzet életében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012
http://egipatrona.hu/mvsz/index.php/2...rFJkqyUx0w
#2 | Kedvesi - 2013. December 18. 09:28:23
Tisztában vagyunk vele hogy az idióta györkös féle, félkegyelmû banda a zsidóknak dolgozik, hiszen id Pistikét a fiával zsarolta meg a moszad, megvették õket kilóra mint a krumplit, az ilyen-olyan eszmefutásaik meg csak elmebeteg elméjük szüleménye, de akiket megzsaroltak, oda már be is vannak épülve!


" 5.2.1. A magyarországi zsidó közösség a 20. században Izraelben államalkotóvá és világhatalmi tényezõvé vált zsidó népnek a történelem során Magyarországra, a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai zsidó vagy magyar zsidó tudatúak. Fejér Lajos és Tábor Béla ajánlásának megfelelõen a magyar zsidóságnak úgy kell megtartania kettõs identitását, hogy erõsítse az országhoz való kötõdését, zsidó magyarrá válását.[24] "

Már kezdõdnek a viccelõdések is..... a cigány része meg valódi show mûsor. Ez a (ÚJ, hiszen az ÚJ kiszúrja az ember szemét) meghatározás is a szabadkõmûves zsidaj változat.
#3 | mezesmozes - 2013. December 18. 10:31:56
Egy dologban biztos lehecc Imre: ez a sólyom sem az, aminek láccik, mint ahogy a "nemzetradikálisok" turulja sem.. e szárnyasok mind metszett farkúak.
#4 | Balu - 2013. December 18. 10:39:25
Na végre, azt hiszem, most ezzel jól megmentettek minket. Kóhnék most hirtelen elszégyellik magukat és visszaadják a kutakat, gyárakat, önként lemondanak a hivatali posztjaikról és hangos meakulpázás mellett beismerik, hogy sem a nép, sem a nemzet, sem a nemzeti kisebbség sem a népcsoport definíciójába nem férnek be.

Ez a legszebb mondat:
"1.6. Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez."
saját elhatározásából - szóval nem kényszer-emigráns, hanem egy meghatározott érdek mentén önszántából betelepülõ; ujgur vagy szír menekült NEM, kis copfos demokrata IGEN
frissen - ... miért pont "frissen"?! Ja, hogy ez ilyen bianco belépési engedély a leendõ érkezõknek...
az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez - pozitív diszkrimináció, mi? És mik azok a "kisebbségi jogok"? Nem inkább eleve az alkotmányt kéne úgy megcsinálni, hogy abban eleve benne legyen mondjuk az anyanyelv joga? Vagy ha ez benne van, akkor milyen PLUSZ kisebbségi jogokat akarnak nekik adni?

Na annyi idõm nincs, hogy végigolvassam, de van egy olyan érzésem, hogy "minek is"... Unatkozó emigráns nyugdíjasklub, akik pezsgõ és pogácsa mellett megváltják a magyarságot.
#5 | spartakusz - 2013. December 18. 10:48:19
Kedvesi és mezesmozes után - nekem ez ötlött a szemembe, amely azt bizonyítja én nem állapíthatóm meg, hogy ki az ellenségem, csak a "törvényes" vezetõk - hoppá - bõrömön érzem mocskosok kizsigerelõ hazug spekulatív- manipuláló gõgjüket - mely a pusztulásba taszít - taszított - drága hazám gyarmatosításával egyetemben - olvasd csak:
"...

4.6. A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség, aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetõinek figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.
..."
spari...
#6 | kontroll88 - 2013. December 18. 14:52:27
Ilyen esetekben kevés az életfogytig tartó kényszermunka.
Haláluk után meg kell keresni az új inkarnációjukat. Azokat elõször felvilágosítani, hogy mit cselekedtek elõzõ életükben, majd újból életfogytig kényszermunka napi 10 botütéssel míg meg nem döglenek újból...
És még finom voltam, meg visszafogott....
#7 | gladiator07 - 2013. December 18. 14:56:27
Meddig lehet még újra - formázni, átvarni, fércelni.
Magyar zsidó, zsidó magyar - magyar cigány..., tessék mondani..., az mi. Mert német magyar, és osztrák cigány nincs!
Magyar - országon élõ zsidók, azok vannak. Sajnos magyar honban élõ cigányok is!

Ehhez komoly mûvelt s tanult felnõtt emberek a nevüket adták.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték