Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Megdõlt az antiszemitizmus genetikai alapja
A zsidó titok, hogy nincs is zsidó? Nem az antiszemitizmust, ami szintén nincs-, cáfolja, hanem a cionizmust, amire Izraelt építették. A múltkor már Itáliáól vezették le ezt a göthös bika-baxta csordát. A Pesten született világhírû írónak, Arthur Koestlernek mégis igaza lehet: új genetikai vizsgálatok alapján a ma élõ zsidóság 90 százaléka csak kis részben közel-keleti, azaz szemita eredetû. A kelet- és közép-európai zsidók inkább kaukázusi népekkel rokoníthatók. Ezzel gyakorlatilag megdõlt az antiszemitizmus genetikai alapja.
Az európai zsidóság - amely a világ 13 milliós zsidóságának 90 százalékát jelenti - eredetérõl régóta vitatkoznak a szaktudósok. Sokáig megmosolyogták az 1905-ben Budapesten született író, Arthur Koestler "fantasztikus elméletét". Eszerint a volgai, doni pusztákról és az elõ-kaukázusi térségbõl érkezett az európai zsidók õseinek zöme, az egykori kazár birodalom területérõl - és nem Palesztinából. Koestler - aki a Sötétség délben címû antisztálinista mûvével vált világhírûvé - ezt az elméletet egy 1976-os könyvében, A tizenharmadik törzsben fejtette ki, amely 1990-ben jelent meg magyarul.
Forrás: AFP
Arthur Koestler
Nem maradt fenn kazár nép
A kazár birodalom a hun birodalom egyik "utódállama" volt, amely különbözõ eredetû és vallású törzsek szövetségébõl állt. A kazárok kezdetben két másik nagy birodalommal, Bizánccal és az arabokkal küzdöttek az i. sz. 7. században. Az arabokkal a Kaukázus hágóinak környékén hadakoztak: ezektõl északra a kazárok, délre az arabok terjesztették ki a befolyásukat. A kazárok az orosz államiság kiépülésekor gyengültek meg elõször (az i. sz. 10. században). Gyengülésüket részben a magyarok és a kabarok kiválása okozta a kazár törzsszövetségbõl.
A magyarokat a besenyõk támadása a mai Kárpát-medencébe szorította, itt a szintén a kazár törzsszövetségbõl kiszorult kabar törzsekkel foghattak össze. Hogy a kabarok vallása mi lehetett, nehezen eldönthetõ, de nem kizárt a zsidó hatás sem. A kabarokat egyes kutatók az Aba nemzetséggel hozzák összefüggésbe, így Aba Sámuel királyunk neve akár zsidó kapcsolatokat is sejtethetne. A középkori európai államokban nem fordul elõ a Salamon sem mint királyi név. A magyar államalapítás után pár évtizeddel mégis volt egy ilyen királyunk is.
A zsidó államvallást i. sz. 740-ben felvevõ központi kazár törzsek nem maradtak fenn népként. Nyelvükrõl is csak spekulálni lehet, talán valamilyen török nyelven beszéltek. Nevüket ugyanakkor Magyarországon számos településnév õrzi. Koestler a magyar régészre, László Gyulára hivatkozva azt írja, hogy a 10. században Magyarországon mûködõ arany- és ezüstmûvesek kazárok voltak.
Forrás: Wikipedia
A kazár birodalom harcosai
hirdetés
A kazárok tehát folyamatosan, évszázadokon át gyengültek, egészen a mongol hódításig, a kazár birodalmat végképp elsöprõ 13. századig. Dzsingisz kán idejéig is folyamatosan menekültek egyes népeik-törzseik nyugatra, de a mongolok hódítása végleg megroppantotta õket. Így a lengyel és a magyar királyság területére is folyamatosan érkeztek kazárok, akik a középkorban már egyértelmûen zsidónak számítottak.
A lengyel királyság alapításáról szóló legendákat is felidézi Koestler, amelyben némi kazár szerepet vél felfedezni, ahogy idéz olyan bizánci forrásokat is, amelyek szerint a magyarok Dalmáciában zsidó harcosokkal együtt küzdöttek. Ausztriában pedig rég letûnt zsidó hercegek névsorát említi, akik talán a magyar honfoglalás után kerültek az alpesi tájakra. Mindezeket a részleteket rendkívül nehéz ellenõrizni, nem véletlen, hogy a szakértõk korábban nem vették egészen komolyan Koestler alapgondolatát sem a kazár-zsidó rokonságról - pedig azt most genetikai vizsgálatok igazolni látszanak.
Kerülõ úton vizsgálták a kazár-zsidó rokonságot
A genetikusok nem vizsgálhatták közvetlenül a kazárok genetikai örökségét, hiszen ez a nép nem maradt fenn a történelem során. Így az európai zsidóság eredetének megfejtéséhez más módszert kellett alkalmaznia az amerikai Johns Hopkins egyetem orvosi fakultásán dolgozó kutatónak, Eran Elhaiknak, aki a Genome Biology and Evolution címû kiadványban publikálta eredményeit.
Forrás: AFP
Lengyel zsidók 1925-ben
A kazárok helyett a hozzájuk feltételezhetõen legközelebb álló kaukázusi népek genetikai állományát hasonlította össze az európai zsidóság genetikai állományával. Összesen 74 nem zsidó népcsoport és 8 zsidó közösség adatait vetette össze, köztük közel-keleti mintákat is.
Megállapította, hogy az európai zsidók leginkább kaukázusi, illetve a kaukázusiakhoz kapcsolódva más elõ-ázsiai népekkel, így török-iráni népcsoportokkal rokoníthatók leszármazásukat tekintve. Bár van szemita (azaz közel-keleti, például az arabokkal, így fõleg a palesztinokkal rokonítható) genetikai öröksége is a ma élõ európai zsidóknak, ez csak a harmadik jellemzõ összetevõje genetikai állományuknak - ennél még az európai összetevõk is markánsabbak.
Hogyan lett részben mégis szemita az európai zsidóság?
Ha az európai zsidóság többsége döntõen kaukázusi eredetû, akkor hogyan kerültek a szemita és az európai gének a népességbe? Ennek oka Eran Elhaik szerint az, hogy Európából folyamatos volt a tényleg szemita eredetû, de Nyugat-Európában az ottani népességgel keveredõ zsidók beáramlása Kazáriába.
A görög-római idõkben vagy kicsivel azután Nyugat-Európába került zsidók az i. sz. 5-14. század között érkeztek Kazáriába. De a Kazár Birodalom két közel-keleti forrásból is kapott valódi szemitákból álló vallási és genetikai "utánpótlást": a Kaukázuson át ugyancsak nagy számban érkeztek mezopotámiai (szemita) zsidók és Júdeából, azaz a mai Izrael területérõl is indultak szemita eredetû csoportok.
Ezek az azonos vallású, de eltérõ származású csoportok Kazária déli részén, a Kaukázus elõterében keveredtek egymással, illetve bizonyos kaukázusi népekkel is. (A kazárok az i. sz. 7-8. században lerohanták a kaukázusi népeket, az örményeket és a grúzokat.) Így a legnagyobb fokú rokonság a mai örményekkel mutatható ki az európai zsidóság körében. A zsidó vallású népekkel kevésbé keveredõ grúzok egy kicsivel - de nem sokkal - távolabbi rokonai a mai európai zsidóknak.
Forrás: AFP
Zsidók imádkoznak Jeruzsálemben, 1870-ben
Az európai zsidók négy csoportja
Eran Elhaik kutatásai úgy összegezhetõk, hogy a ma élõ zsidóság genetikai öröksége négy döntõ elembõl tevõdik össze: a zsidó vallást egykor önként felvevõ (nem szemita) kazárokból, a görög-római idõkben Európába vándorolt zsidóságból, illetve a mezopotámiai és a júdeai zsidóságból. Így a kazárok hozták a kaukázusi-elõ-ázsiai örökséget, míg a görög-római zsidók a nyugat-európai és részben a kelet-európai géneket. Szemita örökséget pedig a görög-római, a mezopotámiai és a júdeai zsidók egyaránt adtak át a ma élõ zsidóságnak.
Állításait Elhaik háromféle kutatási metódussal is igazolta. Hangsúlyozta, hogy eredményei azért tekinthetõk újnak, mert eddig a kaukázusi népek genetikai állománya nem volt ismert kellõ részletességgel, és ezért volt bizonytalan mindeddig a zsidóság genetikai öröksége.
Megdõlt a rajnai elmélet
Elhaik kutatásai nemcsak Koestler sejtéseit igazolhatják, hanem a korábbi, Koestler által is vitatott elméleteket is cáfolják. Így aligha tartható ezután az az álláspont, hogy a Palesztinából a sorozatos üldözések következtében - legutolsóként az i. sz. 7. században - Nyugat-Európába került, valóban szemita eredetû zsidók a Rajna-vidékérõl terjedtek volna el az egész világon. A nyugat-európai zsidók ugyanis rendkívül kevesen voltak, és állandó üldözéseknek, pogromoknak, gyilkosságoknak kitett kis csoportjaik egyszerûen nem adnak magyarázatot arra, hogy a középkor végén, az újkor elején hogyan létezhetett Kelet-Európában már félmilliós létszámú zsidóság.
A kelet-európai zsidóság németes, jiddis nyelvére az adhat magyarázatot, hogy a kazár birodalom felbomlása után a kazárok a lengyel-litván közös állam területeire áramlottak be, ahol a városokban Koestler szerint mintegy négymillió német élt a középkorban. Minthogy az eredetileg nomád, illetve földmûvelõ kazárok nem folytathatták - a zsidókat korlátozó középkori megkülönböztetések miatt - a mezõgazdasági tevékenységüket, a városokban települtek meg, ahol a németekkel találkoztak, és lassan egyre több német szó keveredett beszédükbe.
Link
Az európai zsidóság - amely a világ 13 milliós zsidóságának 90 százalékát jelenti - eredetérõl régóta vitatkoznak a szaktudósok. Sokáig megmosolyogták az 1905-ben Budapesten született író, Arthur Koestler "fantasztikus elméletét". Eszerint a volgai, doni pusztákról és az elõ-kaukázusi térségbõl érkezett az európai zsidók õseinek zöme, az egykori kazár birodalom területérõl - és nem Palesztinából. Koestler - aki a Sötétség délben címû antisztálinista mûvével vált világhírûvé - ezt az elméletet egy 1976-os könyvében, A tizenharmadik törzsben fejtette ki, amely 1990-ben jelent meg magyarul.
Forrás: AFP
Arthur Koestler
Nem maradt fenn kazár nép
A kazár birodalom a hun birodalom egyik "utódállama" volt, amely különbözõ eredetû és vallású törzsek szövetségébõl állt. A kazárok kezdetben két másik nagy birodalommal, Bizánccal és az arabokkal küzdöttek az i. sz. 7. században. Az arabokkal a Kaukázus hágóinak környékén hadakoztak: ezektõl északra a kazárok, délre az arabok terjesztették ki a befolyásukat. A kazárok az orosz államiság kiépülésekor gyengültek meg elõször (az i. sz. 10. században). Gyengülésüket részben a magyarok és a kabarok kiválása okozta a kazár törzsszövetségbõl.
A magyarokat a besenyõk támadása a mai Kárpát-medencébe szorította, itt a szintén a kazár törzsszövetségbõl kiszorult kabar törzsekkel foghattak össze. Hogy a kabarok vallása mi lehetett, nehezen eldönthetõ, de nem kizárt a zsidó hatás sem. A kabarokat egyes kutatók az Aba nemzetséggel hozzák összefüggésbe, így Aba Sámuel királyunk neve akár zsidó kapcsolatokat is sejtethetne. A középkori európai államokban nem fordul elõ a Salamon sem mint királyi név. A magyar államalapítás után pár évtizeddel mégis volt egy ilyen királyunk is.
A zsidó államvallást i. sz. 740-ben felvevõ központi kazár törzsek nem maradtak fenn népként. Nyelvükrõl is csak spekulálni lehet, talán valamilyen török nyelven beszéltek. Nevüket ugyanakkor Magyarországon számos településnév õrzi. Koestler a magyar régészre, László Gyulára hivatkozva azt írja, hogy a 10. században Magyarországon mûködõ arany- és ezüstmûvesek kazárok voltak.
Forrás: Wikipedia
A kazár birodalom harcosai
hirdetés
A kazárok tehát folyamatosan, évszázadokon át gyengültek, egészen a mongol hódításig, a kazár birodalmat végképp elsöprõ 13. századig. Dzsingisz kán idejéig is folyamatosan menekültek egyes népeik-törzseik nyugatra, de a mongolok hódítása végleg megroppantotta õket. Így a lengyel és a magyar királyság területére is folyamatosan érkeztek kazárok, akik a középkorban már egyértelmûen zsidónak számítottak.
A lengyel királyság alapításáról szóló legendákat is felidézi Koestler, amelyben némi kazár szerepet vél felfedezni, ahogy idéz olyan bizánci forrásokat is, amelyek szerint a magyarok Dalmáciában zsidó harcosokkal együtt küzdöttek. Ausztriában pedig rég letûnt zsidó hercegek névsorát említi, akik talán a magyar honfoglalás után kerültek az alpesi tájakra. Mindezeket a részleteket rendkívül nehéz ellenõrizni, nem véletlen, hogy a szakértõk korábban nem vették egészen komolyan Koestler alapgondolatát sem a kazár-zsidó rokonságról - pedig azt most genetikai vizsgálatok igazolni látszanak.
Kerülõ úton vizsgálták a kazár-zsidó rokonságot
A genetikusok nem vizsgálhatták közvetlenül a kazárok genetikai örökségét, hiszen ez a nép nem maradt fenn a történelem során. Így az európai zsidóság eredetének megfejtéséhez más módszert kellett alkalmaznia az amerikai Johns Hopkins egyetem orvosi fakultásán dolgozó kutatónak, Eran Elhaiknak, aki a Genome Biology and Evolution címû kiadványban publikálta eredményeit.
Forrás: AFP
Lengyel zsidók 1925-ben
A kazárok helyett a hozzájuk feltételezhetõen legközelebb álló kaukázusi népek genetikai állományát hasonlította össze az európai zsidóság genetikai állományával. Összesen 74 nem zsidó népcsoport és 8 zsidó közösség adatait vetette össze, köztük közel-keleti mintákat is.
Megállapította, hogy az európai zsidók leginkább kaukázusi, illetve a kaukázusiakhoz kapcsolódva más elõ-ázsiai népekkel, így török-iráni népcsoportokkal rokoníthatók leszármazásukat tekintve. Bár van szemita (azaz közel-keleti, például az arabokkal, így fõleg a palesztinokkal rokonítható) genetikai öröksége is a ma élõ európai zsidóknak, ez csak a harmadik jellemzõ összetevõje genetikai állományuknak - ennél még az európai összetevõk is markánsabbak.
Hogyan lett részben mégis szemita az európai zsidóság?
Ha az európai zsidóság többsége döntõen kaukázusi eredetû, akkor hogyan kerültek a szemita és az európai gének a népességbe? Ennek oka Eran Elhaik szerint az, hogy Európából folyamatos volt a tényleg szemita eredetû, de Nyugat-Európában az ottani népességgel keveredõ zsidók beáramlása Kazáriába.
A görög-római idõkben vagy kicsivel azután Nyugat-Európába került zsidók az i. sz. 5-14. század között érkeztek Kazáriába. De a Kazár Birodalom két közel-keleti forrásból is kapott valódi szemitákból álló vallási és genetikai "utánpótlást": a Kaukázuson át ugyancsak nagy számban érkeztek mezopotámiai (szemita) zsidók és Júdeából, azaz a mai Izrael területérõl is indultak szemita eredetû csoportok.
Ezek az azonos vallású, de eltérõ származású csoportok Kazária déli részén, a Kaukázus elõterében keveredtek egymással, illetve bizonyos kaukázusi népekkel is. (A kazárok az i. sz. 7-8. században lerohanták a kaukázusi népeket, az örményeket és a grúzokat.) Így a legnagyobb fokú rokonság a mai örményekkel mutatható ki az európai zsidóság körében. A zsidó vallású népekkel kevésbé keveredõ grúzok egy kicsivel - de nem sokkal - távolabbi rokonai a mai európai zsidóknak.
Forrás: AFP
Zsidók imádkoznak Jeruzsálemben, 1870-ben
Az európai zsidók négy csoportja
Eran Elhaik kutatásai úgy összegezhetõk, hogy a ma élõ zsidóság genetikai öröksége négy döntõ elembõl tevõdik össze: a zsidó vallást egykor önként felvevõ (nem szemita) kazárokból, a görög-római idõkben Európába vándorolt zsidóságból, illetve a mezopotámiai és a júdeai zsidóságból. Így a kazárok hozták a kaukázusi-elõ-ázsiai örökséget, míg a görög-római zsidók a nyugat-európai és részben a kelet-európai géneket. Szemita örökséget pedig a görög-római, a mezopotámiai és a júdeai zsidók egyaránt adtak át a ma élõ zsidóságnak.
Állításait Elhaik háromféle kutatási metódussal is igazolta. Hangsúlyozta, hogy eredményei azért tekinthetõk újnak, mert eddig a kaukázusi népek genetikai állománya nem volt ismert kellõ részletességgel, és ezért volt bizonytalan mindeddig a zsidóság genetikai öröksége.
Megdõlt a rajnai elmélet
Elhaik kutatásai nemcsak Koestler sejtéseit igazolhatják, hanem a korábbi, Koestler által is vitatott elméleteket is cáfolják. Így aligha tartható ezután az az álláspont, hogy a Palesztinából a sorozatos üldözések következtében - legutolsóként az i. sz. 7. században - Nyugat-Európába került, valóban szemita eredetû zsidók a Rajna-vidékérõl terjedtek volna el az egész világon. A nyugat-európai zsidók ugyanis rendkívül kevesen voltak, és állandó üldözéseknek, pogromoknak, gyilkosságoknak kitett kis csoportjaik egyszerûen nem adnak magyarázatot arra, hogy a középkor végén, az újkor elején hogyan létezhetett Kelet-Európában már félmilliós létszámú zsidóság.
A kelet-európai zsidóság németes, jiddis nyelvére az adhat magyarázatot, hogy a kazár birodalom felbomlása után a kazárok a lengyel-litván közös állam területeire áramlottak be, ahol a városokban Koestler szerint mintegy négymillió német élt a középkorban. Minthogy az eredetileg nomád, illetve földmûvelõ kazárok nem folytathatták - a zsidókat korlátozó középkori megkülönböztetések miatt - a mezõgazdasági tevékenységüket, a városokban települtek meg, ahol a németekkel találkoztak, és lassan egyre több német szó keveredett beszédükbe.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
NKG
- 2013. December 21. 13:30:09
#2 |
soveg
- 2013. December 21. 13:35:41
#3 |
Kedvesi
- 2013. December 21. 15:31:34
#4 |
Vacak
- 2013. December 21. 21:56:10
#5 |
spartakusz
- 2013. December 22. 01:49:19
#6 |
spartakusz
- 2013. December 22. 01:55:29
#7 |
baktria
- 2013. December 22. 05:01:13
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.