Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Honnan irányítják valójában a magyar gazdaságot? - mutatjuk a részleteket
Nem ám Tel-aviv-Lodon-Washington (New York)- Moszkva-Peking és Judapest...á, dehogy! Egyik szabadkõmûves sincs érintve egy szálat sem. A külföldi irányítású leánycégek a kis arányuk ellenére a magyar gazdaság teljesítményének több mint felét állítják elõ, ráadásul termelékenyebbek és gyorsabban is fejlõdnek.
Mintegy 18,6 ezer külföldi irányítású vállalkozás tevékenykedett Magyarországon (a mezõgazdasági és a pénzügyi ágazatokon kívül) 2011-ben (az egy évvel korábbi 18,3 ezer után), ami az összes magyarországi mûködõ vállalkozás 3,3 százalékát (egy évvel korábban 3,3 százalékát) tette ki - derül ki a KSH legújabb összeállításából. Ezek a leányvállalatok a legnagyobb számban a kereskedelemben (6,2 ezer cég) , az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban (4,4 ezer), valamint a feldolgozóiparban (2,3 ezer) vannak jelen, míg a súlyuk a villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a legnagyobb. Utóbbi esetben a 21 százalékos arány az áram- és gázszolgáltatók tulajdonosi ismeretének fényében nem is lehet meglepõ adat.
A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya 2008 és 2011 között alig változott: számuk 0,6 százalékkal mérséklõdött ugyan, csakhogy eközben az összes mûködõ vállalkozásé 4 százalékkal esett vissza.
A hozzáadott érték többségét õk adják
A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya nagyságrenddel felülmúlja a darabszámhoz mért arányt: 2011-ben a nemzetgazdasági összes árbevétel 53,2 százalékát számlázták ki, a termelési érték 57,2 százalékát, valamint a hozzáadott érték 52 százalékát állították elõ. Árbevételi arányuk meghaladja a hattizedet a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és 70 százalékot is felülmúlja az energiaiparban.
E vállalkozások árbevétele 2011-ben mintegy 39 ezer milliárd forintot tett ki. A nemzetközi pénzügyi válság következtében összes árbevételük 2009-ben átmenetileg csökkent, majd 2011-ben már 3,5 százalékkal nagyobb volt a 2008-asnál. Ugyanez nem mondható el az összes vállalkozás nettó árbevételétõl, az ugyanis még mindig 2,5 százalékkal elmaradt a három évvel korábbitól.
A legjelentõsebb küldõország cégeinek mutatói 2011-benOrszág Cégek száma Árbevétel (Mrd Ft) Hozzáadott érték (Mrd Ft) Foglalkoztatott (ezer fõ)
Ausztria 3 221 3 311,8 581,7 78,6
Németország 2 939 11 128,4 2 057,4 167,6
USA 1 744 5 739,5 1 408,9 86,2
Olaszország 1 105 984,9 122,0 14,0
Hollandia 973 1 938,3 213,0 21,4
Nagy-Britannia 935 2 263,6 413,6 48,8
Svájc 896 1 082,3 214,2 25,7
Franciaország 764 2 940,1 522,0 39,6
Japán n.a. 1 514,3 221,1 20,9
Forrás: KSH, Napi.hu-gyûjtés
A beruházások miatt is erdemes velük jóban lenni
A külföldi irányítású cégek 2011-ben összesen mintegy 1700 milliárd forintot ruháztak be, ezzel a nem mezõgazdasági és nem pénzügyi vállalatok beruházásainak 55,5 százalékát valósították meg. A külföldi leányvállalatok bruttó tárgyi eszköz beruházásainak értéke 17,4 százalékkal nõtt, ez jórészt a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetõ. Ugyanis a külföldi döntéssel létrejött hazai beruházások több mint fele (55,3 százalék) a feldolgozóiparban történt, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás háromnegyede a külföldi leányvállalatoknál teljesült.
Erõs koncentráció jellemzi a külföldi irányítású, magyarországi leányvállalatok tevékenységét, ha az adatokat az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye szerint vizsgáljuk. A sorrendben az elsõ tíz ágazatba tartozó filiálék együttesen az összes külföldi irányítású vállalkozás számának 71,9, az árbevételének pedig 73,2 százalékát adták. Vannak olyan ágazatok is, ahol ennél is nagyobb a koncentráció: egyes szektorokban a külföldi tulajdonú cégek realizálják az összes árbevétel több mint 90 százalékát.
Itt a legnagyobb a külföldi leányok súlya (árbevétel alapján, 2011-ben)Gazdasági ágazat Összes árbevétel (Mrd Ft) Külföldi cégek árbevétele (Mrd Ft) Külföldi cégek súlya (%)
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4 855,9 4 725,4 97,3
Közúti jármû gyártása 4 562,4 4 392,5 96,3
Távközlés 1 059,5 968,6 91,4
Gép, gépi berendezés gyártása 2 536,4 2 228,4 87,9
Villamos berendezés gyártása 1 037,2 902,6 87,0
Fémalapanyag gyártása 821,0 695,7 84,7
Bõr, bõrtermék, lábbeli gyártása 145,2 122,4 84,3
Immateriális javak kölcsönzése 118,2 98,5 83,4
Egyéb jármû gyártása 137,4 113,0 82,2
Forrás: KSH
Több mint száz országban irányítják a magyarországi cégeket
A Magyarországon mûködõ külföldi leánycégek irányításában 2011-ben valamivel több, mint száz országban lévõ tulajdonosi/irányító szervezet vett részt, ezek kétharmadának székhelye az EU valamely tagállamában található: 2008-ban arányuk 65,9 százalék volt, ezzel szemben 2011-ben már megközelítette a 70 százalékot. Ez az arány kiemelkedõ az energiaiparban (83,5 százalék), a víz- és hulladékgazdálkodás ágban (81,8 százalék), valamint az építõiparban (80,3 százalék). A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásainál szintén megfigyelhetõ az EU-országainak dominanciája. Szinte kizárólagos (90 százalékot meghaladó) szerepet töltenek be az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, az ingatlanügyletekben és az építõiparban. Csupán a feldolgozóiparba érkezett az unión kívüli országokból nagy összegû beruházás.
A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhely szerint is jelentõsen koncentrálódtak. A külföldi irányítású leányvállalatok mûködésével kapcsolatos stratégiai döntések 72 százalékát mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentõsebb az EU-n belül Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Szlovákia, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc és a Seychelle-szigetek - a KSH megjegyzése szerint sok céget adóoptimalizációs céllal jegyeznek be Liechtensteinben (514 darab) és a Seychelle-szigeteken (718 darab). A képet az is árnyalja, hogy Hollandia például a multinacionális cégek kedvelt fõhadiszállása a kedvezõ konszernjogi szabályozás miatt.
Kettészakadt a magyar gazdaság
A statisztika jól mutatja a magyar gazdaság duális szerkezetét is: a termelékenység, azaz az egy fõre jutó hozzáadott érték 2008 és 2011 között folyamatosan emelkedett, a külföldi irányítású cégek fejlõdése dinamikusabb volt, mint a hazai irányításúaké. Az egy fõre jutó hozzáadott érték 2011-ben a magyar irányítású cégeknél 4,46 millió forint volt, míg a külföldi leányvállalatoknál több mint két és félszer annyi, 11,33 millió forint forint volt. Az eltérés az energiaiparban a legkisebb (magyar: 23,1 millió forint/fõ, külföldi 27,9 millió forint/fõ).
Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma a filiáléknál átlagosan tizenegyszer nagyobb, mint a hazai irányítású vállalatoknál. A legnagyobb különbség az információ, kommunikáció területén, valamint a feldolgozóipar ágazataiban tapasztalható: 2011-ben egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 136 fõt alkalmazott, a hazai irányításúak viszont átlagosan csupán 7 fõt.
Link
Mintegy 18,6 ezer külföldi irányítású vállalkozás tevékenykedett Magyarországon (a mezõgazdasági és a pénzügyi ágazatokon kívül) 2011-ben (az egy évvel korábbi 18,3 ezer után), ami az összes magyarországi mûködõ vállalkozás 3,3 százalékát (egy évvel korábban 3,3 százalékát) tette ki - derül ki a KSH legújabb összeállításából. Ezek a leányvállalatok a legnagyobb számban a kereskedelemben (6,2 ezer cég) , az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban (4,4 ezer), valamint a feldolgozóiparban (2,3 ezer) vannak jelen, míg a súlyuk a villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a legnagyobb. Utóbbi esetben a 21 százalékos arány az áram- és gázszolgáltatók tulajdonosi ismeretének fényében nem is lehet meglepõ adat.
A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya 2008 és 2011 között alig változott: számuk 0,6 százalékkal mérséklõdött ugyan, csakhogy eközben az összes mûködõ vállalkozásé 4 százalékkal esett vissza.
A hozzáadott érték többségét õk adják
A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya nagyságrenddel felülmúlja a darabszámhoz mért arányt: 2011-ben a nemzetgazdasági összes árbevétel 53,2 százalékát számlázták ki, a termelési érték 57,2 százalékát, valamint a hozzáadott érték 52 százalékát állították elõ. Árbevételi arányuk meghaladja a hattizedet a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és 70 százalékot is felülmúlja az energiaiparban.
E vállalkozások árbevétele 2011-ben mintegy 39 ezer milliárd forintot tett ki. A nemzetközi pénzügyi válság következtében összes árbevételük 2009-ben átmenetileg csökkent, majd 2011-ben már 3,5 százalékkal nagyobb volt a 2008-asnál. Ugyanez nem mondható el az összes vállalkozás nettó árbevételétõl, az ugyanis még mindig 2,5 százalékkal elmaradt a három évvel korábbitól.
A legjelentõsebb küldõország cégeinek mutatói 2011-benOrszág Cégek száma Árbevétel (Mrd Ft) Hozzáadott érték (Mrd Ft) Foglalkoztatott (ezer fõ)
Ausztria 3 221 3 311,8 581,7 78,6
Németország 2 939 11 128,4 2 057,4 167,6
USA 1 744 5 739,5 1 408,9 86,2
Olaszország 1 105 984,9 122,0 14,0
Hollandia 973 1 938,3 213,0 21,4
Nagy-Britannia 935 2 263,6 413,6 48,8
Svájc 896 1 082,3 214,2 25,7
Franciaország 764 2 940,1 522,0 39,6
Japán n.a. 1 514,3 221,1 20,9
Forrás: KSH, Napi.hu-gyûjtés
A beruházások miatt is erdemes velük jóban lenni
A külföldi irányítású cégek 2011-ben összesen mintegy 1700 milliárd forintot ruháztak be, ezzel a nem mezõgazdasági és nem pénzügyi vállalatok beruházásainak 55,5 százalékát valósították meg. A külföldi leányvállalatok bruttó tárgyi eszköz beruházásainak értéke 17,4 százalékkal nõtt, ez jórészt a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetõ. Ugyanis a külföldi döntéssel létrejött hazai beruházások több mint fele (55,3 százalék) a feldolgozóiparban történt, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás háromnegyede a külföldi leányvállalatoknál teljesült.
Erõs koncentráció jellemzi a külföldi irányítású, magyarországi leányvállalatok tevékenységét, ha az adatokat az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye szerint vizsgáljuk. A sorrendben az elsõ tíz ágazatba tartozó filiálék együttesen az összes külföldi irányítású vállalkozás számának 71,9, az árbevételének pedig 73,2 százalékát adták. Vannak olyan ágazatok is, ahol ennél is nagyobb a koncentráció: egyes szektorokban a külföldi tulajdonú cégek realizálják az összes árbevétel több mint 90 százalékát.
Itt a legnagyobb a külföldi leányok súlya (árbevétel alapján, 2011-ben)Gazdasági ágazat Összes árbevétel (Mrd Ft) Külföldi cégek árbevétele (Mrd Ft) Külföldi cégek súlya (%)
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4 855,9 4 725,4 97,3
Közúti jármû gyártása 4 562,4 4 392,5 96,3
Távközlés 1 059,5 968,6 91,4
Gép, gépi berendezés gyártása 2 536,4 2 228,4 87,9
Villamos berendezés gyártása 1 037,2 902,6 87,0
Fémalapanyag gyártása 821,0 695,7 84,7
Bõr, bõrtermék, lábbeli gyártása 145,2 122,4 84,3
Immateriális javak kölcsönzése 118,2 98,5 83,4
Egyéb jármû gyártása 137,4 113,0 82,2
Forrás: KSH
Több mint száz országban irányítják a magyarországi cégeket
A Magyarországon mûködõ külföldi leánycégek irányításában 2011-ben valamivel több, mint száz országban lévõ tulajdonosi/irányító szervezet vett részt, ezek kétharmadának székhelye az EU valamely tagállamában található: 2008-ban arányuk 65,9 százalék volt, ezzel szemben 2011-ben már megközelítette a 70 százalékot. Ez az arány kiemelkedõ az energiaiparban (83,5 százalék), a víz- és hulladékgazdálkodás ágban (81,8 százalék), valamint az építõiparban (80,3 százalék). A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásainál szintén megfigyelhetõ az EU-országainak dominanciája. Szinte kizárólagos (90 százalékot meghaladó) szerepet töltenek be az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, az ingatlanügyletekben és az építõiparban. Csupán a feldolgozóiparba érkezett az unión kívüli országokból nagy összegû beruházás.
A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhely szerint is jelentõsen koncentrálódtak. A külföldi irányítású leányvállalatok mûködésével kapcsolatos stratégiai döntések 72 százalékát mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentõsebb az EU-n belül Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Szlovákia, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc és a Seychelle-szigetek - a KSH megjegyzése szerint sok céget adóoptimalizációs céllal jegyeznek be Liechtensteinben (514 darab) és a Seychelle-szigeteken (718 darab). A képet az is árnyalja, hogy Hollandia például a multinacionális cégek kedvelt fõhadiszállása a kedvezõ konszernjogi szabályozás miatt.
Kettészakadt a magyar gazdaság
A statisztika jól mutatja a magyar gazdaság duális szerkezetét is: a termelékenység, azaz az egy fõre jutó hozzáadott érték 2008 és 2011 között folyamatosan emelkedett, a külföldi irányítású cégek fejlõdése dinamikusabb volt, mint a hazai irányításúaké. Az egy fõre jutó hozzáadott érték 2011-ben a magyar irányítású cégeknél 4,46 millió forint volt, míg a külföldi leányvállalatoknál több mint két és félszer annyi, 11,33 millió forint forint volt. Az eltérés az energiaiparban a legkisebb (magyar: 23,1 millió forint/fõ, külföldi 27,9 millió forint/fõ).
Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma a filiáléknál átlagosan tizenegyszer nagyobb, mint a hazai irányítású vállalatoknál. A legnagyobb különbség az információ, kommunikáció területén, valamint a feldolgozóipar ágazataiban tapasztalható: 2011-ben egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 136 fõt alkalmazott, a hazai irányításúak viszont átlagosan csupán 7 fõt.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. December 22. 19:21:28
#2 |
Kormos
- 2013. December 23. 08:31:31
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.