Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Három keresztény egyház vezetõje a gyûlöletkeltés ellen
Három zsidó ajvékol a keresztények álcája alatt, a Központi Nyomozó Fõügyészség zsidajai meg felvették a kipát. Agyon kell lõni mind egy szálig ezeket a magyar közösség elleni izgatókat, demokratikusan! Kötelességük felszólalni a gyûlöletkeltés ellen - nyilatkozta a három legnagyobb magyarországi keresztény egyház vezetõje a parlamentben elhangzott vérvád-beszéd kapcsán.
Három keresztény egyház vezetõje a gyûlöletkeltés ellen
A keresztény vezetõk Baráth Zsolt jobbikos országgyûlési képviselõnek a parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felidézõ beszédével kapcsolatban nyilatkoztak a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat cÃmû lapjának.
A nyilatkozatban, amely a Szombat májusi számában jelenik meg, de a szövegét a szerkesztõség szerdán eljuttatta az MTI-nek, Erdõ Péter bÃboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke különösen aggasztónak találja, hogy a tiszaeszlári vérvád felemlegetése, és ezzel együtt a felszólalásban emlÃtett súlyos összeesküvés-elméletek a Parlament falai között hangzottak el.
Mint azt a már a www.szombat.org honlapon is olvasható cikkben mondták, a jobbikos megszólalás a magyar törvényhozás hitelességét is támadja, a közbeszédet meghatározó politikusoknak pedig fokozott a felelõsségük azért, hogy szembeszálljanak a gyûlöletkeltéssel. A politikai indulatkeltés olyan fejlemény, amelyet a magyar törvényhozásnak és az egész társadalomnak komolyan kell vennie, teljes elutasÃtással kell fogadnia - mutattak rá.
A három egyházi vezetõ annak a meggyõzõdésének adott hangot, hogy az egyházaknak "volt és van is szerepük" a gyûlölet és a babonák lebontásában. Emlékeztettek arra, hogy a megvádolt zsidó emberek védõügyvédje a kor egyik vezetõ politikusa, Eötvös Károly Ãró volt, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület tisztviselõjeként is tevékenykedett.
Szóltak arról is, hogy "röviddel a holokauszt-emléknap után fontos (...)emlékeztetnünk azokra a helytállókra is, akik keresztény/keresztyén hitüktõl vezérelve, életüket sem kÃmélve" mentették a zsidó embereket a vészkorszakban.
Köztük van boldog Salkaházi Sára nõvér, aki a Duna-parton halt mártÃrhalált, az Auschwitzban meggyilkolt, Budapestrõl elhurcolt Jane Haining skót református misszionárius és Sztehlo Gábor evangélikus lelkész is - sorolták.
Az életük, akárcsak az egyházi vezetõknek a gyûlöletkeltés elleni megszólalása - tették hozzá - a bibliai parancsot követi: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" Úgy fogalmaztak: "Hitünk, emberségünk semmilyen körülmények között nem fér össze az antiszemitizmussal, a vallási közösségek, népcsoportok elleni gyûlöletkeltéssel."
A vérvád parlamenti felemlegetése, és az antiszemitizmus, a gyûlöletkeltés ellen is felszólalt Erdõ Péter a budapesti Élet menete megmozduláson, Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke pedig a Terror Háza Múzeum elõtt a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából mondott beszédet.
A katolikus, a református és az evangélikus püspökök április 19-én közös állásfoglalásban emeltek szót a tiszaeszlári vádak parlamenti megismétlése ellen. "A látványos, alkalmi megszólalások mellett lelkipásztoraink, egyháztagjaink a szeretetparancs folyamatos hirdetésével és megélésével a mindennapokban is tesznek a gyûlöletbeszéd és a kirekesztés ellen" - jegyezték meg.
A jobbikos Baráth Zsolt az Országgyûlésben április 3-án napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendõzni, Ãgy az eljáró bÃró "külsõ nyomásra kénytelen volt" felmentõ Ãtélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselõnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolniuk kell a magyar társadalom és a világ Ãtéletével.
A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül Ãtélte el a felszólalást, teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyûlés és a kormány alapvetõ értéknek tekint".
Az LMP és az MSZP a felszólalás miatt felszólÃtotta Baráth Zsoltot, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról.
A beszéd miatt tiltakozását fejezte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is.
Az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban - április 11-én nyilatkozatában a leghatározottabban elÃtélt minden olyan megnyilatkozást, amely - akár nyÃltan, akár burkoltan - bármely, Magyarországon élõ társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul.
A Központi Nyomozó Fõügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Tiszaeszlár 130 éve cÃmû parlamenti felszólalás ügyében. Az ügyben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetõje tett feljelentést.
A tiszaeszlári vérvád a magyar antiszemitizmus egyik leggyakrabban visszatérõ rágalma, amely egy 19. század végi perre utal. A tiszaeszlári zsidókat azzal vádoltak meg, hogy rituális célból meggyilkoltak egy keresztény lányt, Solymosi Esztert.
Link
Három keresztény egyház vezetõje a gyûlöletkeltés ellen
A keresztény vezetõk Baráth Zsolt jobbikos országgyûlési képviselõnek a parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felidézõ beszédével kapcsolatban nyilatkoztak a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat cÃmû lapjának.
A nyilatkozatban, amely a Szombat májusi számában jelenik meg, de a szövegét a szerkesztõség szerdán eljuttatta az MTI-nek, Erdõ Péter bÃboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke különösen aggasztónak találja, hogy a tiszaeszlári vérvád felemlegetése, és ezzel együtt a felszólalásban emlÃtett súlyos összeesküvés-elméletek a Parlament falai között hangzottak el.
Mint azt a már a www.szombat.org honlapon is olvasható cikkben mondták, a jobbikos megszólalás a magyar törvényhozás hitelességét is támadja, a közbeszédet meghatározó politikusoknak pedig fokozott a felelõsségük azért, hogy szembeszálljanak a gyûlöletkeltéssel. A politikai indulatkeltés olyan fejlemény, amelyet a magyar törvényhozásnak és az egész társadalomnak komolyan kell vennie, teljes elutasÃtással kell fogadnia - mutattak rá.
A három egyházi vezetõ annak a meggyõzõdésének adott hangot, hogy az egyházaknak "volt és van is szerepük" a gyûlölet és a babonák lebontásában. Emlékeztettek arra, hogy a megvádolt zsidó emberek védõügyvédje a kor egyik vezetõ politikusa, Eötvös Károly Ãró volt, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület tisztviselõjeként is tevékenykedett.
Szóltak arról is, hogy "röviddel a holokauszt-emléknap után fontos (...)emlékeztetnünk azokra a helytállókra is, akik keresztény/keresztyén hitüktõl vezérelve, életüket sem kÃmélve" mentették a zsidó embereket a vészkorszakban.
Köztük van boldog Salkaházi Sára nõvér, aki a Duna-parton halt mártÃrhalált, az Auschwitzban meggyilkolt, Budapestrõl elhurcolt Jane Haining skót református misszionárius és Sztehlo Gábor evangélikus lelkész is - sorolták.
Az életük, akárcsak az egyházi vezetõknek a gyûlöletkeltés elleni megszólalása - tették hozzá - a bibliai parancsot követi: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" Úgy fogalmaztak: "Hitünk, emberségünk semmilyen körülmények között nem fér össze az antiszemitizmussal, a vallási közösségek, népcsoportok elleni gyûlöletkeltéssel."
A vérvád parlamenti felemlegetése, és az antiszemitizmus, a gyûlöletkeltés ellen is felszólalt Erdõ Péter a budapesti Élet menete megmozduláson, Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke pedig a Terror Háza Múzeum elõtt a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából mondott beszédet.
A katolikus, a református és az evangélikus püspökök április 19-én közös állásfoglalásban emeltek szót a tiszaeszlári vádak parlamenti megismétlése ellen. "A látványos, alkalmi megszólalások mellett lelkipásztoraink, egyháztagjaink a szeretetparancs folyamatos hirdetésével és megélésével a mindennapokban is tesznek a gyûlöletbeszéd és a kirekesztés ellen" - jegyezték meg.
A jobbikos Baráth Zsolt az Országgyûlésben április 3-án napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendõzni, Ãgy az eljáró bÃró "külsõ nyomásra kénytelen volt" felmentõ Ãtélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselõnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolniuk kell a magyar társadalom és a világ Ãtéletével.
A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül Ãtélte el a felszólalást, teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyûlés és a kormány alapvetõ értéknek tekint".
Az LMP és az MSZP a felszólalás miatt felszólÃtotta Baráth Zsoltot, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról.
A beszéd miatt tiltakozását fejezte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is.
Az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban - április 11-én nyilatkozatában a leghatározottabban elÃtélt minden olyan megnyilatkozást, amely - akár nyÃltan, akár burkoltan - bármely, Magyarországon élõ társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul.
A Központi Nyomozó Fõügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Tiszaeszlár 130 éve cÃmû parlamenti felszólalás ügyében. Az ügyben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetõje tett feljelentést.
A tiszaeszlári vérvád a magyar antiszemitizmus egyik leggyakrabban visszatérõ rágalma, amely egy 19. század végi perre utal. A tiszaeszlári zsidókat azzal vádoltak meg, hogy rituális célból meggyilkoltak egy keresztény lányt, Solymosi Esztert.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték