Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A felfedezetlen 'Vadkelet'?
Az elsõ világháború elõtt a Galícia-Lodoméria királyság volt a Habsburg Birodalom legnépesebb és legészakibb tartománya. Az elmúlt évszázad bonyolult történelmi osztásai és szorzásai révén jelenleg a lengyel-ukrán határ kettészeli eredeti területét.
A felfedezetlen "Vadkelet"? Az élmények csak ránk várnak Kell egy kis ünnepi áramszünet... Ferenc pápa: ez többé nem ismétlõdhet meg
A lengyel oldalra esõ Galícia az ország délkeleti "bugyrában" búvik meg, messze a magyarok által használt hagyományos turisztikai útvonalaktól. Európában az a hír járja, ez a lengyel Vadkelet. Kisbuszba ülünk, hogy felfedezzük magunknak e viharvert régió néhány rejtett titkát.
Ötórányi, GPS-vezérelte buszozás után magunk mögött hagyjuk a Kárpát-medence kánikuláját, felfelé kaptatunk nyaktekerõs szerpentineken. Letérünk a fõútról, elmaradnak a települések, s kapunk cserében simogatni való hegyeket, pozsgás-zöld, tûlevelû erdõket, s harapnivaló friss levegõt. Kis idõ múltán házak bukkannak fel körülöttünk, fából vannak, több száz évesek, melyeket egy hajdanvolt, békésebb emberiség húzott fel e tájon. Iwonicz Zdrójban vagyunk, a patinás gyógyfürdõhelyen, melynek egy 1919-es galíciai útmutató szerunt: "legnevezetesebb különlegessége a szájégetõ Belkotka-forrás". A szájégetõ alatt azt kell érteni, hogy hõforrás, míg a "belkotka" név gurgulázót jelent lengyelül.
Magyar vonatkozást is találunk rögvest: Báthory István, erdélyi fejedelem és lengyel király háziorvosa írta le elõször a Gurgulázó-forrás jótékony hatásait, még 1578-ban! A hír természetesen elterjedt az egész királyságban, s így lett eahegyek között megbúvó völgy-lapály az ország egyik legrégbbi fürdõhelye. Koronás fejek utaztak messzi földekrõl, hogy ihassák vizét, és megmártózzanak benne. Köztük a leghíresebb talán XIV. Lajos, francia uralkodó volt. A magyar nemesek (jellemzõen!) 1/3 gyógyvíz + 2/3 bor keverékével kerestek gyógyulást, hölgyeik pedig friss tehéntejjel mixelték a "savanyó vizet".
A máig fennmaradt kóstolócsarnok belseje talán a legszebb, amit életemben valaha láttam. A víz íze egyszerre vasas és jódos, s ez utóbbi tulajdonságáról kapta a Jódvizek hercege elnevezést, amikor az egyik tulajdonos, Zaluski gróf 1830 körül elõször elemeztette vegyileg földbõl feltörõ termékét. A csarnokban meg lehet vásárolni a Spa gyógytermékeit is, sókban, zselékben, balzsamokban és oldatokban.
A forrás eredeti pontjához most egy ösvény vezet a kalandosabbak számára, a kényelmesebbeknek a gyógyfürdõ fõterén a Józef nevû másodforrás jelképezi a hely jellegét, a fölé emelt pagodatetõ a fürdõváros védõszentjét óvja az elemektõl. Iwonicz körzete dicsekedhet Lengyelországban a legtöbb napos órával. Többünknek felcsillan a szeme, amikor észreveszünk egy árkádos, fehér épületet, melyen a Pijalnia felirat kelt némi asszociációt a sörrel, de pillanatokon belül hervad a remény - a szó szivattyúházat fed, itt emelik át a vizet a Gurgulázó és újabban felfedezett testvéreinek forrásaiból a fürdõkbe.
Idegenvezetõnk kulcsot varázsol elõ zsebébõl, és a nyikorgó falépcsõkön fellépegetünk a helyiség szimbólumát megtestesítõ óratoronyba, melynek felsõ teraszán madártávlatból gyönyörködhetünk a makulátlan kertek és erdõs vonulatok látványában. Nem véletlenül, a torony eredetileg a tûzfigyelõ polgártárs kilátójaként mûködött. Lefelé jövet, a félemeleten, percekig bámuljuk a százados óraszerkezetet, mely lánc és kábel segítségével táplálja az idõt a toronyban lévõ mutatókba.
Krosno - az "Üveghuták völgye"
A délutáni nap sugarai már Krosnóban találnak ránk, a lengyel üveggyártás fõvárosában. De ne gondoljunk poharak és kancsók automata tömeggyártására - ebben a városban a vérbeli üvegmûvészet dominál, öt évszázados kézmûves hagyománnyal a tarsolyban. A szebbnél szebb alkotások zöme még mindig "tüdõmunkával", és elképesztõ kézügyességgel készül. A krosnói termékeknek globális piaca van, nem meglepetés, hogy a város cégei voltak az elsõk, akiket bejegyeztek az ötvenes években megalakult Varsói Tõzsdén!
A Sabina Mûvészi Üvegmunkák mûhelyében rácsodálkozunk az üvegfúvás trükkjeire - a legbátrabbat közülünk elkapja az alkotás láza, s megpróbálkozik vele. Az eredmény? Nos, maradjunk ennyiben... Meglátogatjuk az Üveges Hagyományok központját, ahol a top-mesterek szalonszerûen kiállítják mûveiket a nagyközönség számára. A legismertebb mûvész, Stanislav Borowski alkotásait olyan közismert személyek õrzik vitrinjeikben, mint Jimmy Carter, Whoopie Goldberg és Nicolas Cage.
A piactér egyik alagsorában, állandó, interaktív kiállításra kukkantunk be, amely az Üveg a fizikában címmel az anyag számunkra ismeretlen, különleges tulajdonságait mutatja meg.
A tisztára súrolt, négyzet alakú fõtér közepén a kertészek páraszóró fejet helyeztek el, a szerteszét spriccelõ vízfátyolon visongó gyerekek rohangálnak át, hûtik magukat a szokatlan melegben. Fejünk fölött megkondul a katedrális harangja, misére hív, de még van néhány percünk, hogy egy barátságos kispap segítségével körbe sétáljuk a fõhajót. Krosnotól a lenyugvó nap arany fényében, egy piactéri kávéház teraszán búcsúzunk, az éledõ esti forgatagot szemlélve.
Sanok - Kulturális kavalkád
Mégpedig a legjobb értelemben. Napkeltével kiszököm a szállodából, mert randevúm van. Találkozni akarok Svejk, a derék katonával! Már a címét is tudom: a 3 Maja, azaz Május 3-a utca dereka. A találkozás bensõséges. Megsimogatom fényes bronzorrát, miközben elmotyorgok magamban egy kívánságot. Svejk idõtlenül mosolyog rám. Sõt, mintha az a néhány korai járókelõ is ezt tenné. Turisták, ah!
Sanoknak is van magyar vonatkozása: II. Géza királyunk 1150-ben beveszi a várost, és ráaggatja a Magyar Kapu jelzõt, lévén birodalmának legkeletibb csücske. Ha az ember felmászik a néhányszor tízméteres Zamek dombra, megpillanthatja a Kárpátok északi nyúlványait, ámbár a város a Sun folyó síkjára épült.
Visszatérve a kultúrára, helyi élményem háromszintû. Kezdjük Lengyelország legnagyobb szabadtéri skanzenjével, a Hagyományok parkjában. A 38 hektáros, farm-hangulatot árasztó terület szinte teljes egészében a fagerendás építkezés teátruma. A lengyel-ukrán határ mentén, a Lengyel-Kárpátokban és Kárpátalján élõ népcsoportok kultúráját menti át az épületekkel és azok teljes felszerelésével együtt. A bejárathoz közeli, jelenleg is épülõ központi téren, rekonstrukciókat látunk, de az igazi, az autentikus rész, az a mögöttes erdõs-dombos oldal, mely eredeti fakonstrukciókat rejt a lombok alatt, élethû környezetben! Hosszú a séta, de megéri! A legtávolabbi pontján még népi (!) olajfúró tornyot és feldolgozó üzemet is találunk.
Tradíció és zarándokok
A régióban a tradicionális faházépítkezés oly nagy becsben áll, hogy 9 tervezett zarándok útvonal mentén gyalogolnak turisták, akik "élõ", de hagyományos fakonstrukciókat akarnak látni. A legrövidebb szakasz 67 km, a leghosszabb 232!
A második "szint" a folyó felett álló Vár, melyben a sanoki Történelmi Múzeum kapott helyet, az ország leghíresebb ikongyûjteményével. A 700 darabnál is bõségesebb kiállítás legrégebbi alkotásai az 1400-as években születtek. Nem hiába áll a város az Ikonok útvonala nevû túra- és bringaút mentén, a kollekció még azokat is lenyûgözi, akik nem mozognak otthonosan az ikonmûvészet vallási vagy történelmi hátterében.
Ám számomra a harmadik lépcsõ, az ugyanitt látható Zdzislaw Beksinski festõmûvész életmû kiállítása jelenti a kulturális sokkot. Ellentmondásos, de zseniális! Lenyûgözõ fantáziával megáldott tehetség volt a város szülötte. Csoportos látogatásnál sajnos nincs idõ elmélyedésre, ám ha még egyszer eljutok Sanokra, ez az állandó gyûjtemény lesz a célkeresztemben.
Délután, most már egyedül, elzarándokolok a Fõtér egyik sarkába, ahol Beksinski életnagyságú bronzszobra áll a járdán, a Ferencesek barokk templomára függesztett tekintetével. Köszönet az élményért, Zdzislaw!
Légiós kísérõ
Kajakozás a San folyón - igen ezt is kipróbáltuk. A kísérõink szerint a 20 kilométeres távot rekord idõ alatt, 2 órán belül tettük meg. Színfolt: a Sanokból induló túra vezetõje 9 évig a Francia Idegenlégióban szolgált! Sikerült meglepetést okoznunk neki a tempónkkal!
Link
A felfedezetlen "Vadkelet"? Az élmények csak ránk várnak Kell egy kis ünnepi áramszünet... Ferenc pápa: ez többé nem ismétlõdhet meg
A lengyel oldalra esõ Galícia az ország délkeleti "bugyrában" búvik meg, messze a magyarok által használt hagyományos turisztikai útvonalaktól. Európában az a hír járja, ez a lengyel Vadkelet. Kisbuszba ülünk, hogy felfedezzük magunknak e viharvert régió néhány rejtett titkát.
Ötórányi, GPS-vezérelte buszozás után magunk mögött hagyjuk a Kárpát-medence kánikuláját, felfelé kaptatunk nyaktekerõs szerpentineken. Letérünk a fõútról, elmaradnak a települések, s kapunk cserében simogatni való hegyeket, pozsgás-zöld, tûlevelû erdõket, s harapnivaló friss levegõt. Kis idõ múltán házak bukkannak fel körülöttünk, fából vannak, több száz évesek, melyeket egy hajdanvolt, békésebb emberiség húzott fel e tájon. Iwonicz Zdrójban vagyunk, a patinás gyógyfürdõhelyen, melynek egy 1919-es galíciai útmutató szerunt: "legnevezetesebb különlegessége a szájégetõ Belkotka-forrás". A szájégetõ alatt azt kell érteni, hogy hõforrás, míg a "belkotka" név gurgulázót jelent lengyelül.
Magyar vonatkozást is találunk rögvest: Báthory István, erdélyi fejedelem és lengyel király háziorvosa írta le elõször a Gurgulázó-forrás jótékony hatásait, még 1578-ban! A hír természetesen elterjedt az egész királyságban, s így lett eahegyek között megbúvó völgy-lapály az ország egyik legrégbbi fürdõhelye. Koronás fejek utaztak messzi földekrõl, hogy ihassák vizét, és megmártózzanak benne. Köztük a leghíresebb talán XIV. Lajos, francia uralkodó volt. A magyar nemesek (jellemzõen!) 1/3 gyógyvíz + 2/3 bor keverékével kerestek gyógyulást, hölgyeik pedig friss tehéntejjel mixelték a "savanyó vizet".
A máig fennmaradt kóstolócsarnok belseje talán a legszebb, amit életemben valaha láttam. A víz íze egyszerre vasas és jódos, s ez utóbbi tulajdonságáról kapta a Jódvizek hercege elnevezést, amikor az egyik tulajdonos, Zaluski gróf 1830 körül elõször elemeztette vegyileg földbõl feltörõ termékét. A csarnokban meg lehet vásárolni a Spa gyógytermékeit is, sókban, zselékben, balzsamokban és oldatokban.
A forrás eredeti pontjához most egy ösvény vezet a kalandosabbak számára, a kényelmesebbeknek a gyógyfürdõ fõterén a Józef nevû másodforrás jelképezi a hely jellegét, a fölé emelt pagodatetõ a fürdõváros védõszentjét óvja az elemektõl. Iwonicz körzete dicsekedhet Lengyelországban a legtöbb napos órával. Többünknek felcsillan a szeme, amikor észreveszünk egy árkádos, fehér épületet, melyen a Pijalnia felirat kelt némi asszociációt a sörrel, de pillanatokon belül hervad a remény - a szó szivattyúházat fed, itt emelik át a vizet a Gurgulázó és újabban felfedezett testvéreinek forrásaiból a fürdõkbe.
Idegenvezetõnk kulcsot varázsol elõ zsebébõl, és a nyikorgó falépcsõkön fellépegetünk a helyiség szimbólumát megtestesítõ óratoronyba, melynek felsõ teraszán madártávlatból gyönyörködhetünk a makulátlan kertek és erdõs vonulatok látványában. Nem véletlenül, a torony eredetileg a tûzfigyelõ polgártárs kilátójaként mûködött. Lefelé jövet, a félemeleten, percekig bámuljuk a százados óraszerkezetet, mely lánc és kábel segítségével táplálja az idõt a toronyban lévõ mutatókba.
Krosno - az "Üveghuták völgye"
A délutáni nap sugarai már Krosnóban találnak ránk, a lengyel üveggyártás fõvárosában. De ne gondoljunk poharak és kancsók automata tömeggyártására - ebben a városban a vérbeli üvegmûvészet dominál, öt évszázados kézmûves hagyománnyal a tarsolyban. A szebbnél szebb alkotások zöme még mindig "tüdõmunkával", és elképesztõ kézügyességgel készül. A krosnói termékeknek globális piaca van, nem meglepetés, hogy a város cégei voltak az elsõk, akiket bejegyeztek az ötvenes években megalakult Varsói Tõzsdén!
A Sabina Mûvészi Üvegmunkák mûhelyében rácsodálkozunk az üvegfúvás trükkjeire - a legbátrabbat közülünk elkapja az alkotás láza, s megpróbálkozik vele. Az eredmény? Nos, maradjunk ennyiben... Meglátogatjuk az Üveges Hagyományok központját, ahol a top-mesterek szalonszerûen kiállítják mûveiket a nagyközönség számára. A legismertebb mûvész, Stanislav Borowski alkotásait olyan közismert személyek õrzik vitrinjeikben, mint Jimmy Carter, Whoopie Goldberg és Nicolas Cage.
A piactér egyik alagsorában, állandó, interaktív kiállításra kukkantunk be, amely az Üveg a fizikában címmel az anyag számunkra ismeretlen, különleges tulajdonságait mutatja meg.
A tisztára súrolt, négyzet alakú fõtér közepén a kertészek páraszóró fejet helyeztek el, a szerteszét spriccelõ vízfátyolon visongó gyerekek rohangálnak át, hûtik magukat a szokatlan melegben. Fejünk fölött megkondul a katedrális harangja, misére hív, de még van néhány percünk, hogy egy barátságos kispap segítségével körbe sétáljuk a fõhajót. Krosnotól a lenyugvó nap arany fényében, egy piactéri kávéház teraszán búcsúzunk, az éledõ esti forgatagot szemlélve.
Sanok - Kulturális kavalkád
Mégpedig a legjobb értelemben. Napkeltével kiszököm a szállodából, mert randevúm van. Találkozni akarok Svejk, a derék katonával! Már a címét is tudom: a 3 Maja, azaz Május 3-a utca dereka. A találkozás bensõséges. Megsimogatom fényes bronzorrát, miközben elmotyorgok magamban egy kívánságot. Svejk idõtlenül mosolyog rám. Sõt, mintha az a néhány korai járókelõ is ezt tenné. Turisták, ah!
Sanoknak is van magyar vonatkozása: II. Géza királyunk 1150-ben beveszi a várost, és ráaggatja a Magyar Kapu jelzõt, lévén birodalmának legkeletibb csücske. Ha az ember felmászik a néhányszor tízméteres Zamek dombra, megpillanthatja a Kárpátok északi nyúlványait, ámbár a város a Sun folyó síkjára épült.
Visszatérve a kultúrára, helyi élményem háromszintû. Kezdjük Lengyelország legnagyobb szabadtéri skanzenjével, a Hagyományok parkjában. A 38 hektáros, farm-hangulatot árasztó terület szinte teljes egészében a fagerendás építkezés teátruma. A lengyel-ukrán határ mentén, a Lengyel-Kárpátokban és Kárpátalján élõ népcsoportok kultúráját menti át az épületekkel és azok teljes felszerelésével együtt. A bejárathoz közeli, jelenleg is épülõ központi téren, rekonstrukciókat látunk, de az igazi, az autentikus rész, az a mögöttes erdõs-dombos oldal, mely eredeti fakonstrukciókat rejt a lombok alatt, élethû környezetben! Hosszú a séta, de megéri! A legtávolabbi pontján még népi (!) olajfúró tornyot és feldolgozó üzemet is találunk.
Tradíció és zarándokok
A régióban a tradicionális faházépítkezés oly nagy becsben áll, hogy 9 tervezett zarándok útvonal mentén gyalogolnak turisták, akik "élõ", de hagyományos fakonstrukciókat akarnak látni. A legrövidebb szakasz 67 km, a leghosszabb 232!
A második "szint" a folyó felett álló Vár, melyben a sanoki Történelmi Múzeum kapott helyet, az ország leghíresebb ikongyûjteményével. A 700 darabnál is bõségesebb kiállítás legrégebbi alkotásai az 1400-as években születtek. Nem hiába áll a város az Ikonok útvonala nevû túra- és bringaút mentén, a kollekció még azokat is lenyûgözi, akik nem mozognak otthonosan az ikonmûvészet vallási vagy történelmi hátterében.
Ám számomra a harmadik lépcsõ, az ugyanitt látható Zdzislaw Beksinski festõmûvész életmû kiállítása jelenti a kulturális sokkot. Ellentmondásos, de zseniális! Lenyûgözõ fantáziával megáldott tehetség volt a város szülötte. Csoportos látogatásnál sajnos nincs idõ elmélyedésre, ám ha még egyszer eljutok Sanokra, ez az állandó gyûjtemény lesz a célkeresztemben.
Délután, most már egyedül, elzarándokolok a Fõtér egyik sarkába, ahol Beksinski életnagyságú bronzszobra áll a járdán, a Ferencesek barokk templomára függesztett tekintetével. Köszönet az élményért, Zdzislaw!
Légiós kísérõ
Kajakozás a San folyón - igen ezt is kipróbáltuk. A kísérõink szerint a 20 kilométeres távot rekord idõ alatt, 2 órán belül tettük meg. Színfolt: a Sanokból induló túra vezetõje 9 évig a Francia Idegenlégióban szolgált! Sikerült meglepetést okoznunk neki a tempónkkal!
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Balu
- 2013. December 28. 12:12:51
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.