Röviden: "Lófax a seggetekge, Gabikám!"?
A jelenlegi tendenciák alapján nem valószínû, hogy a Jobbik megkerülhetetlen erõ lesz a majdani kormányalakításnál – többek között errõl is beszélt az MNO-nak Nagy Attila Tibor. A Méltányosság Politikaelemzõ Központ munkatársa szerint az, hogy mostanában nincsenek kilépések, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a frakción belül nincsenek esetleg akár éles konfliktusok.

Ha a politikai célok között szerepelt a támogatottság növelése, akkor ez – legalábbis a közvélemény-kutatások szerint – nem sikerült a Jobbiknak – nyilatkozta az MNO-nak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemzõ Központ (MPK) vezetõje. A párt év elején – Vona Gábor pártelnök január 26-i beszéde szerint – 2013-ban nagy figyelmet kívánt fordítani a devizahitelesek és a termõföld ügyének – tette hozzá.

„Utóbbi kapcsán a Jobbik parlamenti akciója, a pulpitus mögötti hangos kiabálás inkább maradhatott meg a politika iránt kevésbé érdeklõdõben, mint a párt politikusainak szakpolitikai érvelése.” Ami pedig a devizahiteleseket illeti, a Jobbik kereste a kapcsolatokat a civil szervezetekkel, részt vett demonstrációkban, elvileg tehát a „cigánybûnözés” mellett más témáknak is komoly figyelmet szentelt. Mégis, a korábbi vonalvezetés, például a Horthy-szobor avatása, vagy a cigánykérdés folyamatos hangoztatása továbbra is döntõen alakította a Jobbik politizálását – mondta a szakember.
Errõl nem tud a nyilvánosság?

Nagy szerint a Jobbik-frakción belüli dezintegráltság megállítása praktikusan annyit jelent, hogy nem folytatódtak a kilépések. Elképzelhetõ, hogy a frakcióvezetésnek sikerült úgy átszervezni a belsõ munkát, és olyan kommunikációt a frakciótagokkal kialakítani, hogy senki ne érezze magát annyira megbántva, hogy kilépésre szánja el magát – vélekedett az elemzõ.

„Ez nem lebecsülendõ teljesítmény akkor, ha meggondoljuk, hogy amennyiben a Jobbik nagyjából a 2010-es választási eredményét ismétli meg jövõ tavasszal, akkor sok képviselõje kiesik a parlamentbõl, akik már jó elõre frusztráltak lehetnek emiatt.” Az viszont, hogy mostanában nincsenek kilépések, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a frakción belül nincsenek esetleg akár éles konfliktusok – csak legfeljebb ezekrõl nem tud a nyilvánosság – mutatott rá az MPK munkatársa.
Ez még megbosszulhatja magát

A közvélemény-kutatások nem igazolták vissza eddig a Jobbik politikáját. A párt nem tudott kikerülni az összes választó körében mért 9-12 százalék közötti tartományból, a Jobbik mért népszerûsége év eleje óta stagnál, és ebben nagyjából egyeznek is a különbözõ közvélemény-kutató cégek adatai – mondta a politikai elemzõ. Elvileg lehetnek még tartalékok a párt számára a kormányváltást akaró, de a konkrét pártpreferenciájukat titkoló szavazók körében, de ebben a körben a baloldallal, köztük a legerõsebb ellenzéki MSZP-vel is meg kell küzdeni – tette hozzá.

Nagy szerint a párt helyesen ismerte fel, hogy meg kell nyerni minél több, „csak” nyugodt és boldog életre vágyó szavazót is, csakhogy az idõnkénti botrányokozás, a Jobbik, vagy a hozzá közeli szervezetek gyûlésein megjelenõ olykor félelmetes arcú, agresszív, uniformisba öltözött személyek leronthatják ezt a fajta képet. Úgy látja, hogy az imázsváltás, és a párt egésze között nincs igazi összhang, ami még megbosszulhatja magát.
Nincs markáns véleménye a Jobbiknak

A Jobbik hasonló problémával küszködik, mint az LMP, amennyiben nehéz önálló, sok választóhoz eljutni képes profilt kialakítani, amikor az „ Orbán megy, vagy marad”, „felszámoljuk-e a fideszes önkényuralmat/megmarad-e a magyarságot védõ nemzeti kormány?” kérdésekké egyszerûsödik le a választás – fejtette ki az elemzõ. „Az LMP nem foglal egyértelmûen állást egyik vagy másik oldal mellett, pontosabban mind a bal-, mind a jobboldal politikai elitjét kárhoztatja – emiatt viszont nincs markáns mondanivalója az »Orbán: igen vagy nem?« játszmában.” Ha pedig ez a játszma fogja meghatározni döntõen a választások mondanivalóját, nehezen tud majd önállóan megmutatkozni, és ezzel a problémával most is birkózik, eddig nem túl eredményesen – hangsúlyozta az MPK munkatársa.
Így nem lehet szavazatokat szerezni

A Jobbik is bírálja mind a két oldalt, igaz, meghatározásában egyértelmûen a jobboldal felé húz. Ahhoz, hogy jobb eredményt érjen a választásokon, több dolog is kellene a szakember szerint: el kellene hitetnie a jobboldali szavazók körében, hogy rá legalább akkora szükség van, mint a Fideszre. Ez nehéz, mert a Jobbik ebben a ciklusban a kormányoldal nem egy javaslatát megszavazta, illetve a Fidesz komoly versenytársa szimbolikus, nemzetpolitikai témában (határon túli magyarok). Mivel a Jobbik nem erõsödött jelentõsen a szavazók körében, ezért a jobboldali szavazó a baloldal legnagyobb kihívójában nem a Jobbikot, hanem az Orbán Viktor vezette Fideszt látja, és ez megnehezíti, hogy a Jobbik a jobboldali riválisától szerezzen meg szavazókat.
Jó kommunikáció is kellene

Nagy úgy látja, jó kommunikációra is szükség volna, ám a pártnak alig van hatásosan, jól kommunikáló politikusa. Bár Vona látszólag határozottan beszél, inkább közepes a kommunikációs teljesítménye, Novák Elõdé izgalmasabb. A kommunikáció hátráltatja a pártot a további sikerekben, de a kommunikáció technikai elsajátítása önmagában még kevés, szerethetõ, szimpatikus emberek kellenének – tette hozzá. „A jobbikos politikusok körében felvonuló gárdisták, uniformisba öltözött, szigorú arcú, olykor agresszív egyének riasztóak lehetnek a nyugalmat jobban kedvelõ, középen lévõ választók számára.”
2010 fog megismétlõdni?

Egy a magyar társadalom egészét átfogó, hiteles program is szükségeltetik, amely elhiteti, hogy a Jobbik jobban ért a kormányzáshoz a Fidesznél – mutatott rá az MPK elemzõje. Nagy szerint a Jobbik több botrányos megnyilvánulása (a parlamenti elnöki pulpitus mögötti terület látványos elfoglalása, hangzavart keltve) nem erõsíti azt a képet, hogy a párt felelõsségteljesen vezetné az országot kormányra kerülve.

„A Jobbik helyzetét nehezíti az is, hogy az új választási rendszer is preferálja a gyõztest, vagyis aki a választáson gyõz, az valószínûleg egyértelmû gyõzelmet arat (fõleg, ha nagy pártról van szó) – ez tehát csökkenti az esélyét egy olyan, választások utáni helyzetnek, hogy a Jobbik képviselõire is szükség legyen a kormány megalakításához.” A jelenlegi tendenciák alapján tehát nem valószínû, hogy a Jobbik megkerülhetetlen erõ lesz a majdani kormányalakításnál, és egyelõre kevés esély van arra, hogy lényegesen javítani tudjon 2010-es eredményein, bár egy jó kampány ezen elvileg segíthet – zárta szavait az elemzõ.
Link