Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nulla lesz a korrupció esélye
Legyen inkább hulla! Az egész rendszar egy k-orr-opción, s ahhoz, hogy ne legyen, ki kell venni belõle a ciont és az orrot is. Egy jó kis katonai operáció megoldhatja. Kevesebb papÃrmunkával, nagyobb támogatásra pályázhatnak a vállalkozások a 2014– 2020-as idõszakban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelõs helyettes államtitkárát a következõ ciklus fejlesztési céljairól és a január elsejétõl alapjaiban átalakuló intézményrendszerrõl kérdezte a lap. Kiderült az is, az aktuális fejlesztési alapból egyetlen forintot sem hagy az állam a brüsszeli kasszában.
–Becslések szerint az idén záruló programban csaknem 570 milliárd forintnyi támogatás sorsa bizonytalan. Annak érdekében, hogy ezt ne veszÃtsük el, a kormány 22 nagyberuházás elindÃtásáról döntött. Sikerült elkerülni a veszélyt?
– Az uniós pénzek felhasználásában van egy úgynevezett n+2 szabály. Eszerint, ha 2011-ben ötszázmilliárd forintra vállaltunk kötelezettséget, akkor két év múlva ezt az összeget kell kifizetnünk. Ha ezt a szintet nem tudjuk elérni, akkor a két összeg közti különbséget elveszÃtjük. Az Európai Bizottság (EB) augusztusi prognózisa szerint ez az összeg 570-600 milliárd forint volt, amit mára sikerült nullára csökkenteni. Több eszközt is bevetettünk ennek érdekében, ezek egyik volt a húsz nagyberuházás elfogadása. Az uniós szabályozás szerint ugyanis, ha a tagállam által benyújtott beruházásokat akkreditálja a bizottság, akkor azok összértéke csökkenti a kifizetési kötelezettséget. Sikerült elfogadtatnunk Brüsszellel, hogy a 15 százalékos önrész szabálya az operatÃv programokra is vonatkozzon. Ezzel százmilliárdos nagyságrendben tudtunk forrásokat felszabadÃtani oda, ahol nagyobb problémáink voltak.
Rekord
A Nemzeti Fejlesztési Ãœgynökség 2013-ban a tavalyi, eddigi rekordösszeg másfélszeresét, összesen 1500 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást szeretne kifizetni – mondta korábban Csepreghy Nándor.
– További gondot jelenthet, hogy jövõre hasonló helyzettel nézhetünk majd szembe.
– Az idén és jövõre is olyan jelentõs kifizetésekkel számolunk, ami enyhÃt a ránk nehezedõ nyomáson. Az idén a korábban tervezett 1600 milliárd forint helyett vélhetõen 1700 milliárdot fizetünk ki az év végéig, Ãgy jövõre és 2015-ben már csak 3100 milliárd forintot kell a pályázókhoz eljuttatnunk. A jelenlegi kifizetési ütemezéssel és a programok elõrehaladása alapján határozottan kijelenthetõ, hogy Magyarország 2015 végéig a teljes keretösszeget felhasználja.
– Két nap múlva, január elsején megszûnik a Nemzeti Fejlesztési Ãœgynökség (NFÃœ), az intézményrendszer pedig lényegesen átalakul. Milyen változásokra számÃthatunk?
– Az elmúlt idõszakban a fejlesztési pénzek területén két rendszer mûködött Magyarországon. 2004 és 2006 között minden feladatot a minisztériumok láttak el. A pénzek felhasználása jól haladt, csak hiányzott egy központi irányÃtó hatóság, amelyik figyelemmel kÃséri a fejlesztések gazdaságösztönzõ hatását. 2006 után, az ügynökség létrejöttével egyetlen központi hatósághoz került minden feladat, viszont ezek a pályázatok nem voltak harmóniában a minisztériumok fejlesztési céljaival. A mostani átalakÃtással lényegében ezt a két rendszert ötvözzük. Az irányÃtó hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek, Ãgy egy helyen összpontosul majd a stratégiaalkotás és a fejlesztési pénzek kiosztása is. A Miniszterelnökségen belül létrehozunk egy központi koordináló szervet, amely ellenõrizni majd annak a pályának az alakulását, amit a következõ hét évre felvázolunk.
– Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár korábban arról beszélt, hogy az átszervezéssel számos olyan feladat kerül állami irányÃtás alá, amelyet eddig külsõs vállalkozások végeztek. Ilyen például a pályázatok értékelése és az informatikai rendszer. Miért van erre szükség?
– A fejlesztési pénzeknél mûködõ EMIR-rendszer gyakorlatilag olyan, mint egy bank informatikai háttere. Ebben a programban látható az összes támogatási konstrukció, hogy melyek a pontozási és az értékelési viszonyok, vagy hogy melyik programnak milyenek a kifizetési mutatói. Az NFÃœ és a közremûködõ szervezetek teljes munkafolyamatát ez a rendszer mûködteti. Ha ezt a feladatot kiszervezzük, nagy korrupciós kockázattal nézhetünk szembe. Ugyanez a helyzet például a pályázatok értékelésével kapcsolatban is.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfõi számában olvashatja.
Link
–Becslések szerint az idén záruló programban csaknem 570 milliárd forintnyi támogatás sorsa bizonytalan. Annak érdekében, hogy ezt ne veszÃtsük el, a kormány 22 nagyberuházás elindÃtásáról döntött. Sikerült elkerülni a veszélyt?
– Az uniós pénzek felhasználásában van egy úgynevezett n+2 szabály. Eszerint, ha 2011-ben ötszázmilliárd forintra vállaltunk kötelezettséget, akkor két év múlva ezt az összeget kell kifizetnünk. Ha ezt a szintet nem tudjuk elérni, akkor a két összeg közti különbséget elveszÃtjük. Az Európai Bizottság (EB) augusztusi prognózisa szerint ez az összeg 570-600 milliárd forint volt, amit mára sikerült nullára csökkenteni. Több eszközt is bevetettünk ennek érdekében, ezek egyik volt a húsz nagyberuházás elfogadása. Az uniós szabályozás szerint ugyanis, ha a tagállam által benyújtott beruházásokat akkreditálja a bizottság, akkor azok összértéke csökkenti a kifizetési kötelezettséget. Sikerült elfogadtatnunk Brüsszellel, hogy a 15 százalékos önrész szabálya az operatÃv programokra is vonatkozzon. Ezzel százmilliárdos nagyságrendben tudtunk forrásokat felszabadÃtani oda, ahol nagyobb problémáink voltak.
Rekord
A Nemzeti Fejlesztési Ãœgynökség 2013-ban a tavalyi, eddigi rekordösszeg másfélszeresét, összesen 1500 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást szeretne kifizetni – mondta korábban Csepreghy Nándor.
– További gondot jelenthet, hogy jövõre hasonló helyzettel nézhetünk majd szembe.
– Az idén és jövõre is olyan jelentõs kifizetésekkel számolunk, ami enyhÃt a ránk nehezedõ nyomáson. Az idén a korábban tervezett 1600 milliárd forint helyett vélhetõen 1700 milliárdot fizetünk ki az év végéig, Ãgy jövõre és 2015-ben már csak 3100 milliárd forintot kell a pályázókhoz eljuttatnunk. A jelenlegi kifizetési ütemezéssel és a programok elõrehaladása alapján határozottan kijelenthetõ, hogy Magyarország 2015 végéig a teljes keretösszeget felhasználja.
– Két nap múlva, január elsején megszûnik a Nemzeti Fejlesztési Ãœgynökség (NFÃœ), az intézményrendszer pedig lényegesen átalakul. Milyen változásokra számÃthatunk?
– Az elmúlt idõszakban a fejlesztési pénzek területén két rendszer mûködött Magyarországon. 2004 és 2006 között minden feladatot a minisztériumok láttak el. A pénzek felhasználása jól haladt, csak hiányzott egy központi irányÃtó hatóság, amelyik figyelemmel kÃséri a fejlesztések gazdaságösztönzõ hatását. 2006 után, az ügynökség létrejöttével egyetlen központi hatósághoz került minden feladat, viszont ezek a pályázatok nem voltak harmóniában a minisztériumok fejlesztési céljaival. A mostani átalakÃtással lényegében ezt a két rendszert ötvözzük. Az irányÃtó hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek, Ãgy egy helyen összpontosul majd a stratégiaalkotás és a fejlesztési pénzek kiosztása is. A Miniszterelnökségen belül létrehozunk egy központi koordináló szervet, amely ellenõrizni majd annak a pályának az alakulását, amit a következõ hét évre felvázolunk.
– Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár korábban arról beszélt, hogy az átszervezéssel számos olyan feladat kerül állami irányÃtás alá, amelyet eddig külsõs vállalkozások végeztek. Ilyen például a pályázatok értékelése és az informatikai rendszer. Miért van erre szükség?
– A fejlesztési pénzeknél mûködõ EMIR-rendszer gyakorlatilag olyan, mint egy bank informatikai háttere. Ebben a programban látható az összes támogatási konstrukció, hogy melyek a pontozási és az értékelési viszonyok, vagy hogy melyik programnak milyenek a kifizetési mutatói. Az NFÃœ és a közremûködõ szervezetek teljes munkafolyamatát ez a rendszer mûködteti. Ha ezt a feladatot kiszervezzük, nagy korrupciós kockázattal nézhetünk szembe. Ugyanez a helyzet például a pályázatok értékelésével kapcsolatban is.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfõi számában olvashatja.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
mezesmozes
- 2013. December 30. 10:32:46
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték