Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ahol tilos pénzbõl még több pénzt csinálni
Milyen jó, hogy errõl is most mernek írni!
A világ bankjainak egy része a csõd felé száguld, vagy már "révbe" is ért, másokat az állami gondoskodás megmentett a vég kapujában. Az iszlám bankvilág fittyet hány a tendenciákra, és egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális pénzpiacból. A válság ötödik évébe lépve érdekes kérdés lehet: beilleszthetõ lenne-e a vallási alapokon nyugvó, a kamat fogalmát elvbõl elutasító muzulmán pénzügyi rendszer a nyugati típusú helyére?
Minden vagyon Allahé, így akik kamatot szednek vagy fizetnek, azok háborúban állnak Istennel és Mohameddel. A Korán iránymutatása áthághatatlan szabályrendszert szab a muzulmán országokban mûködõ bankok számára. A saría alapján a pénzintézetek a kamatszedés tilalma mellett bármilyen ügylet lebonyolítása estén kötelesek befizetni a zakátot, nem üzletelhetnek az iszlám értékrendjével szemben álló termékkel vagy szolgáltatással, tilos az egyéni kockázatvállalás és az üzletfeleknek biztosítaniuk kell egymás kártalanítását veszteségek esetén. A bankok nem fektethetnek szesz-, illetve pornóiparba, és szerencsejátékba sem. A cél egyértelmû: a bank minden dolgozójának be kell bizonyítania, hogy munkáltatója vállalja a társadalmi felelõsséget. Lakáshitel esetén a pénzintézet megvásárolja a lakást, és egyforma részletekben fizettetik ki leendõ tulajdonosával, kisvállalkozói kölcsönt pedig úgy adnak a bankok, ha részesedést vehetnek a cégben, így kizárólag abból nyernek hasznot, nem pedig a kamatok egekbe emelésével.
Az elsõ modern keretek között mûködõ iszlám bank 1963-ban nyílt az egyiptomi Mit Gamr kisvárosban. Jó tíz évvel késõbb már egy határokon átnyúló pénzintézet (Iszlám Fejlesztési Bank) alapjait is megvetették. 2009-re a vallási elõírások mentén mûködtetett bankok globális nyeresége a Standard & Poor szerint elérte a 400 milliárd dollárt, maga az iszlám pénzpiac pedig közel 4 trilliárd dolláros forgalmat bonyolított. A legjelentõsebb muzulmán bankok közül kiemelkedik az iráni Melli Bank, illetve az Al-Radzsi Bank és a Mellat Bank Szaúd-Arábiából. A három pénzintézet több mint 80 milliárd dolláros részesedéssel bír a teljes iszlám bankszektor nyereségébõl.
A muzulmán pénzintézetek bizonyítottak az utóbbi években. A gazdasági krízis egyes pénzpiaci cégeket (Lehman Brothers) és bankokat bedöntött, más pénzintézeteket pedig a csõd szélére sodort. Amíg 2011 végéig csak az Egyesült Államokban száz körül járt a csõdöt jelentõ bankok száma, addig az arab világból egyetlen hír sem érkezett hasonló tendenciáról. Ez már csak azért is furcsa, mert az iszlám törvénykezés, a saría szerint tilos pénzbõl még több pénzt csinálni, így sokaknak talán nem világos, miért nem dõlnek be nyugati társaikhoz hasonlóan az iszlám pénzintézetek.
Tisztább pénzcsinálás
Az 1960-as években Egyiptomban szirmot bontó muzulmán típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövõben – nyilatkozta már 2008-ban a kuvaiti kereskedelmi miniszter. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a gazdasági világválság kibontakozását követõen alapos vizsgálat alá vette a keleti pénzintézeteket. Természetesen a krízis által fékezett növekedés az arab világban is problémát jelent, azonban a túlzott kockázatvállalás hiánya, és a „tisztább pénzcsinálás” okán a muzulmán bankok élnek és virulnak. Miközben nyugati társaik sorra jelentenek csõdöt, õk mintegy 15 százalékkal növekedtek a 70-es évek óta, és egy elemzés szerint másfél évtizeden belül elérhetik a globális banki részesedés 12 százalékát. De vajon elültethetõ-e a kamat nyugati formáját tiltó banki intézményrendszer Európában?
Az Al-Radzsi Bank egyik malajziai fiókja: kamatmentes övezet (Forrás: starproperty.my)
Az Al-Radzsi Bank egyik malajziai fiókja: kamatmentes övezet (Forrás: starproperty.my)
„A világválság kirobbanását követõen nagyon gyorsan megrendült az emberek bizalma a nyugati bankokban. A reménykedés azonban lassan visszacsábítja a korábbi ügyfeleket, és lecsillapítja a keleti bankrendszer felé fordulók kíváncsiságát” – vélekedik az iszlám típusú bankolás kilátásairól Szigetvári Tamás. Az MTA világgazdasági kutatójának arab viszonyokkal foglalkozó fõmunkatársa megjegyezte, a saría alapján mûködõ pénzintézetek valós biztonságot nyújtanak, de azért hátrányuk is van, ugyanis a vallási megkötések miatt sokkal kevésbé tudnak élni az innovatív lehetõségekkel. A kutató ötszázalékosra tette az iszlám bankrendszer globális pénzpiaci részesedését, ami a válság elõtti 1 százalékos prognózishoz képest hatalmas növekedést feltételez.
Európa is nyitott
Az iszlám bankok által vallott közös kockázatvállalás csábítóan hangzik, az ügyfél ugyanis nemcsak papíron, de a saját bõrén is érezheti a tehermegosztást. Éppen ezért, no meg a gazdasági krízis okozta sokkot kihasználva az európai nagybankok is elkezdtek a saría rendelkezésein nyugvó hitel- és betétrendszert alkalmazni. A HBSC és a Deutsche Bank például évek óta kínál ilyen típusú befektetéseket, és 2008 után egyre többen éltek is a lehetõséggel. Szigetvári Tamás elmondta, 2009-ben és 2010-ben fokozatosan nõtt az érdeklõdõk száma, azóta viszont visszaesett. Érdekesség, hogy a bankok nem csupán muzulmán ügyfeleiknek kínálnak ilyen jellegû befektetéseket, hanem bármelyik felekezet tagjának.
Akik a nyugati utat járják
Természetesen a vallási alapon szabályozott arab pénzvilágból sem hiányozhatnak a multimilliomosok. Az Arabian Business címû lap évente összeállítja a világ leggazdagabb arabjainak listáját, melynek éllovasai között ott van Rashid al-Maktum, az Egyesült Arab Emirátusok miniszterelnöke. A lóversenyekért rajongó kormányfõ 80 milliárdos vagyona mögött nem sokkal marad el Egyiptom korábbi teljhatalmú elnökéé, Hoszni Mubaraké. Az arab tavasz által elsöpört elnök a korábbi pletykák szerint vígan jár-kel a szanatóriumban, a hivatalos állásfoglalás alapján kómában várja a bírói ítéletet. Szaúd-Arábia királya jóval elõbbiek mögött mintegy 21 milliárdos becsült magánvagyonra tett szert az évtizedek során, õt csupán néhány milliárddal elmaradva követi a brunei szultán és az Egyesült Arab Emirátusok elnöke, Bin Zajed al-Najan. Közel azonos összegbõl gazdálkodik a Manchester City jelenlegi tulajdonosa, Manszúr bin Zajed, aki a klub 2008-as felvásárlásával a világ leggazdagabb csapatává tette az égszínkékeket.
Miután az európaiak hozzá vannak szokva a kamatos rendszer elõnyeihez, az ügyfelek száma egy idõ után visszaesett, nem úgy Ázsiában. Az Öböl menti államokban, Malajziában vagy Indonéziában egyre-másra nyílnak az iszlám bankok fiókjai. Ez részben annak is köszönhetõ, hogy az intézetek állami támogatásban részesülnek, ennél is fontosabb viszont, hogy a térségben a lakosság száma folyamatosan emelkedik. Utóbbi szempontot figyelembe véve lassan Kína és India is megfelelõ terepnek látszik az iszlám bankok számára, hiszen ezekben az országokban is számottevõ arányban élnek, és sokasodnak a muzulmánok.
Irán nem járt sikerrel
Iránban és Pakisztánban korábban megpróbálkoztak a bankrendszer teljes iszlamizálásával, de ez nem járt sikerrel. A lehetõségeket az is behatárolja, hogy az adott országban az iszlám mely ágához tartozik a többségi társadalom, no meg a vezetés. Az értelmezési különbségek miatt országonként változhatnak a bankolás módszerei.
Mindezek ismeretében nem kétséges, hogy az iszlám bankok világban betöltött szerepe egyre növekszik. A vallásilag egységes arab térségben a rendszer megfelelõen mûködik és növekszik. A kamatokból felhalmozott nyereségre berendezkedett nyugati társadalmakban meghonosodott ugyan a rendszer, de nem terjedt el szélesebb körben. Az ötödik éve tomboló gazdasági krízis egyelõre nem hagyott akkora nyomot, hogy a lakosság felkészüljön egy ilyen jellegû, gyökeres váltásra. A válság vége azonban egyelõre igen messzinek tûnik, így megjósolhatatlan, hogy lesz-e fogadókészség a bankrendszer átalakulására.
Link
Ez a hsz a cikk alatt igen olvasmányos!
Cirbolya 2012. június 20., szerda 11:29
A bankok... nézzük csak egyszerû józan, paraszti ésszel. "Normál" körülmények között is felveszik mondjuk a svájci bankoktól 1%-ra a frankot, aztán 15-30%-os kamatra adják itt az ügyfeleknek. Nem rossz bolt. A betétesek? Ugyanmá... Adnak 5%-os kamatot a betétekre? A tartósra meg ilyen-olyan feltételesre 8-at? Még mindig marad rajta kb. 20% hasznuk. A bankban nem ez a poén. Ez csak aprópénz. A nagy lóvé az államok eladósításában van. Mesterséges hisztériával beszüntetik a hitelezést és az államhoz fordulnak "segítségért". Az állam felvesz ugyanezektõl a bankoktól horribilis hiteleket magas kamatra, és odaadja ugyanezeknek a bankoknak soha vissza nem térítendõ támogatásként, bankmentõ csomag címén, hogy tudjanak szegények hitelezni. Ámde a bankok továbbra sem hiteleznek, hanem a már egyszer eladósított állam által, az államadósság finanszírozására kibocsátott államkötvényeibe fektetik a pénzt. Vagyis ezzel már meg is duplázták a pénzüket, hiszen egyszer már tartozik az állam a felvett hitelért, és most tartozik az államkötvényért. És jön az újabb trükk: a bankok elkezdenek sikítozni, hogy jujjjj, az állam mennyire el van adósodva (a bankoknak!), úgyhogy nem hitelezünk nekik, csak legfeljebb extra magas kamatra! És az állam kénytelen extra kamatot fizetni, hogy fizetni tudja az elõzõ adósságok kamatait! És ekkor a bankok újra sikítozni kezdenek, hogy micsoda eladósodottsági válság van, úgyhogy ekkora kockázat mellett nem hiteleznek, mert tönkremennek. Erre az állam újabb bankmentõ csomagra vesz fel újabb hiteleket, még extrább kamatra, ugyanazoktól a bankoktól, hogy ismét odaadja ingyen és bérmentve, soha vissza nem térítendõ támogatásként ugyanazoknak a bankoknak. Most éppen itt tartunk. 2008-2010 között az EU-ban az összes ország összesen 4500 milliárd eurót ajándékozott a bankoknak. Ezzel a húzással Európa összes államát fülig eladósították. Most sírás van, hogy mekkora az eladósodottság, és újabb mentõcsomagokat kell a bankoknak adni. A bank negyedszer kapja meg a pénzt, a polgár pedig kapja a megszorításokat és fizethet még az ükunokája is. Hogy is mondta Kohn bácsi? ügyes..."
A világ bankjainak egy része a csõd felé száguld, vagy már "révbe" is ért, másokat az állami gondoskodás megmentett a vég kapujában. Az iszlám bankvilág fittyet hány a tendenciákra, és egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális pénzpiacból. A válság ötödik évébe lépve érdekes kérdés lehet: beilleszthetõ lenne-e a vallási alapokon nyugvó, a kamat fogalmát elvbõl elutasító muzulmán pénzügyi rendszer a nyugati típusú helyére?
Minden vagyon Allahé, így akik kamatot szednek vagy fizetnek, azok háborúban állnak Istennel és Mohameddel. A Korán iránymutatása áthághatatlan szabályrendszert szab a muzulmán országokban mûködõ bankok számára. A saría alapján a pénzintézetek a kamatszedés tilalma mellett bármilyen ügylet lebonyolítása estén kötelesek befizetni a zakátot, nem üzletelhetnek az iszlám értékrendjével szemben álló termékkel vagy szolgáltatással, tilos az egyéni kockázatvállalás és az üzletfeleknek biztosítaniuk kell egymás kártalanítását veszteségek esetén. A bankok nem fektethetnek szesz-, illetve pornóiparba, és szerencsejátékba sem. A cél egyértelmû: a bank minden dolgozójának be kell bizonyítania, hogy munkáltatója vállalja a társadalmi felelõsséget. Lakáshitel esetén a pénzintézet megvásárolja a lakást, és egyforma részletekben fizettetik ki leendõ tulajdonosával, kisvállalkozói kölcsönt pedig úgy adnak a bankok, ha részesedést vehetnek a cégben, így kizárólag abból nyernek hasznot, nem pedig a kamatok egekbe emelésével.
Az elsõ modern keretek között mûködõ iszlám bank 1963-ban nyílt az egyiptomi Mit Gamr kisvárosban. Jó tíz évvel késõbb már egy határokon átnyúló pénzintézet (Iszlám Fejlesztési Bank) alapjait is megvetették. 2009-re a vallási elõírások mentén mûködtetett bankok globális nyeresége a Standard & Poor szerint elérte a 400 milliárd dollárt, maga az iszlám pénzpiac pedig közel 4 trilliárd dolláros forgalmat bonyolított. A legjelentõsebb muzulmán bankok közül kiemelkedik az iráni Melli Bank, illetve az Al-Radzsi Bank és a Mellat Bank Szaúd-Arábiából. A három pénzintézet több mint 80 milliárd dolláros részesedéssel bír a teljes iszlám bankszektor nyereségébõl.
A muzulmán pénzintézetek bizonyítottak az utóbbi években. A gazdasági krízis egyes pénzpiaci cégeket (Lehman Brothers) és bankokat bedöntött, más pénzintézeteket pedig a csõd szélére sodort. Amíg 2011 végéig csak az Egyesült Államokban száz körül járt a csõdöt jelentõ bankok száma, addig az arab világból egyetlen hír sem érkezett hasonló tendenciáról. Ez már csak azért is furcsa, mert az iszlám törvénykezés, a saría szerint tilos pénzbõl még több pénzt csinálni, így sokaknak talán nem világos, miért nem dõlnek be nyugati társaikhoz hasonlóan az iszlám pénzintézetek.
Tisztább pénzcsinálás
Az 1960-as években Egyiptomban szirmot bontó muzulmán típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövõben – nyilatkozta már 2008-ban a kuvaiti kereskedelmi miniszter. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a gazdasági világválság kibontakozását követõen alapos vizsgálat alá vette a keleti pénzintézeteket. Természetesen a krízis által fékezett növekedés az arab világban is problémát jelent, azonban a túlzott kockázatvállalás hiánya, és a „tisztább pénzcsinálás” okán a muzulmán bankok élnek és virulnak. Miközben nyugati társaik sorra jelentenek csõdöt, õk mintegy 15 százalékkal növekedtek a 70-es évek óta, és egy elemzés szerint másfél évtizeden belül elérhetik a globális banki részesedés 12 százalékát. De vajon elültethetõ-e a kamat nyugati formáját tiltó banki intézményrendszer Európában?
Az Al-Radzsi Bank egyik malajziai fiókja: kamatmentes övezet (Forrás: starproperty.my)
Az Al-Radzsi Bank egyik malajziai fiókja: kamatmentes övezet (Forrás: starproperty.my)
„A világválság kirobbanását követõen nagyon gyorsan megrendült az emberek bizalma a nyugati bankokban. A reménykedés azonban lassan visszacsábítja a korábbi ügyfeleket, és lecsillapítja a keleti bankrendszer felé fordulók kíváncsiságát” – vélekedik az iszlám típusú bankolás kilátásairól Szigetvári Tamás. Az MTA világgazdasági kutatójának arab viszonyokkal foglalkozó fõmunkatársa megjegyezte, a saría alapján mûködõ pénzintézetek valós biztonságot nyújtanak, de azért hátrányuk is van, ugyanis a vallási megkötések miatt sokkal kevésbé tudnak élni az innovatív lehetõségekkel. A kutató ötszázalékosra tette az iszlám bankrendszer globális pénzpiaci részesedését, ami a válság elõtti 1 százalékos prognózishoz képest hatalmas növekedést feltételez.
Európa is nyitott
Az iszlám bankok által vallott közös kockázatvállalás csábítóan hangzik, az ügyfél ugyanis nemcsak papíron, de a saját bõrén is érezheti a tehermegosztást. Éppen ezért, no meg a gazdasági krízis okozta sokkot kihasználva az európai nagybankok is elkezdtek a saría rendelkezésein nyugvó hitel- és betétrendszert alkalmazni. A HBSC és a Deutsche Bank például évek óta kínál ilyen típusú befektetéseket, és 2008 után egyre többen éltek is a lehetõséggel. Szigetvári Tamás elmondta, 2009-ben és 2010-ben fokozatosan nõtt az érdeklõdõk száma, azóta viszont visszaesett. Érdekesség, hogy a bankok nem csupán muzulmán ügyfeleiknek kínálnak ilyen jellegû befektetéseket, hanem bármelyik felekezet tagjának.
Akik a nyugati utat járják
Természetesen a vallási alapon szabályozott arab pénzvilágból sem hiányozhatnak a multimilliomosok. Az Arabian Business címû lap évente összeállítja a világ leggazdagabb arabjainak listáját, melynek éllovasai között ott van Rashid al-Maktum, az Egyesült Arab Emirátusok miniszterelnöke. A lóversenyekért rajongó kormányfõ 80 milliárdos vagyona mögött nem sokkal marad el Egyiptom korábbi teljhatalmú elnökéé, Hoszni Mubaraké. Az arab tavasz által elsöpört elnök a korábbi pletykák szerint vígan jár-kel a szanatóriumban, a hivatalos állásfoglalás alapján kómában várja a bírói ítéletet. Szaúd-Arábia királya jóval elõbbiek mögött mintegy 21 milliárdos becsült magánvagyonra tett szert az évtizedek során, õt csupán néhány milliárddal elmaradva követi a brunei szultán és az Egyesült Arab Emirátusok elnöke, Bin Zajed al-Najan. Közel azonos összegbõl gazdálkodik a Manchester City jelenlegi tulajdonosa, Manszúr bin Zajed, aki a klub 2008-as felvásárlásával a világ leggazdagabb csapatává tette az égszínkékeket.
Miután az európaiak hozzá vannak szokva a kamatos rendszer elõnyeihez, az ügyfelek száma egy idõ után visszaesett, nem úgy Ázsiában. Az Öböl menti államokban, Malajziában vagy Indonéziában egyre-másra nyílnak az iszlám bankok fiókjai. Ez részben annak is köszönhetõ, hogy az intézetek állami támogatásban részesülnek, ennél is fontosabb viszont, hogy a térségben a lakosság száma folyamatosan emelkedik. Utóbbi szempontot figyelembe véve lassan Kína és India is megfelelõ terepnek látszik az iszlám bankok számára, hiszen ezekben az országokban is számottevõ arányban élnek, és sokasodnak a muzulmánok.
Irán nem járt sikerrel
Iránban és Pakisztánban korábban megpróbálkoztak a bankrendszer teljes iszlamizálásával, de ez nem járt sikerrel. A lehetõségeket az is behatárolja, hogy az adott országban az iszlám mely ágához tartozik a többségi társadalom, no meg a vezetés. Az értelmezési különbségek miatt országonként változhatnak a bankolás módszerei.
Mindezek ismeretében nem kétséges, hogy az iszlám bankok világban betöltött szerepe egyre növekszik. A vallásilag egységes arab térségben a rendszer megfelelõen mûködik és növekszik. A kamatokból felhalmozott nyereségre berendezkedett nyugati társadalmakban meghonosodott ugyan a rendszer, de nem terjedt el szélesebb körben. Az ötödik éve tomboló gazdasági krízis egyelõre nem hagyott akkora nyomot, hogy a lakosság felkészüljön egy ilyen jellegû, gyökeres váltásra. A válság vége azonban egyelõre igen messzinek tûnik, így megjósolhatatlan, hogy lesz-e fogadókészség a bankrendszer átalakulására.
Link
Ez a hsz a cikk alatt igen olvasmányos!
Cirbolya 2012. június 20., szerda 11:29
A bankok... nézzük csak egyszerû józan, paraszti ésszel. "Normál" körülmények között is felveszik mondjuk a svájci bankoktól 1%-ra a frankot, aztán 15-30%-os kamatra adják itt az ügyfeleknek. Nem rossz bolt. A betétesek? Ugyanmá... Adnak 5%-os kamatot a betétekre? A tartósra meg ilyen-olyan feltételesre 8-at? Még mindig marad rajta kb. 20% hasznuk. A bankban nem ez a poén. Ez csak aprópénz. A nagy lóvé az államok eladósításában van. Mesterséges hisztériával beszüntetik a hitelezést és az államhoz fordulnak "segítségért". Az állam felvesz ugyanezektõl a bankoktól horribilis hiteleket magas kamatra, és odaadja ugyanezeknek a bankoknak soha vissza nem térítendõ támogatásként, bankmentõ csomag címén, hogy tudjanak szegények hitelezni. Ámde a bankok továbbra sem hiteleznek, hanem a már egyszer eladósított állam által, az államadósság finanszírozására kibocsátott államkötvényeibe fektetik a pénzt. Vagyis ezzel már meg is duplázták a pénzüket, hiszen egyszer már tartozik az állam a felvett hitelért, és most tartozik az államkötvényért. És jön az újabb trükk: a bankok elkezdenek sikítozni, hogy jujjjj, az állam mennyire el van adósodva (a bankoknak!), úgyhogy nem hitelezünk nekik, csak legfeljebb extra magas kamatra! És az állam kénytelen extra kamatot fizetni, hogy fizetni tudja az elõzõ adósságok kamatait! És ekkor a bankok újra sikítozni kezdenek, hogy micsoda eladósodottsági válság van, úgyhogy ekkora kockázat mellett nem hiteleznek, mert tönkremennek. Erre az állam újabb bankmentõ csomagra vesz fel újabb hiteleket, még extrább kamatra, ugyanazoktól a bankoktól, hogy ismét odaadja ingyen és bérmentve, soha vissza nem térítendõ támogatásként ugyanazoknak a bankoknak. Most éppen itt tartunk. 2008-2010 között az EU-ban az összes ország összesen 4500 milliárd eurót ajándékozott a bankoknak. Ezzel a húzással Európa összes államát fülig eladósították. Most sírás van, hogy mekkora az eladósodottság, és újabb mentõcsomagokat kell a bankoknak adni. A bank negyedszer kapja meg a pénzt, a polgár pedig kapja a megszorításokat és fizethet még az ükunokája is. Hogy is mondta Kohn bácsi? ügyes..."
Hozzaszolasok
#1 |
9323
- 2012. June 21. 17:21:41
#2 |
DonCaruso
- 2012. June 22. 06:13:33
#3 |
GERRY
- 2012. June 22. 10:15:46
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.