Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Dohányon vett bírók?
Voltam már életemben - mint minden ember - olyan helyzetben, hogy szerettem volna a velem történteket elfelejteni, másnap úgy ébredni, hogy csak rossz álom volt az egész - de másnapra kiderült az, hogy sem nem az álom, sem a felejtés nem segít - a valóságot éltem át.
Így vagyok az alábbi üzenetben írtakkal is:
From: [mailto:]
Sent: Monday, December 30, 2013 4:14 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Devizaalapú hitelezés:Járai: "alapvet½o a pénzéhes magyar bankárok felel½ossége". Hvg.hu, 2009. URL Beérkezõ levelek x
Tisztelt Léhmann dr!
Tudom nagyon sok a munkája! Mégis szeretnék Önnel közölni több dolgot,ami a mellékletekben van és azon kívül még egy olyat ami soha nem volt publikus és nem is sokan tudtunk róla,még a banki hitelintézõ mobilbankárok sem.:
2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak ÖNRÉSZ nélkül, a bank teljes 100% hitelt nyújtott nekik, állami támogatott kamatokkal.
A BÍRÓK is részesei voltak ennek csak Öket mint VIP ügyfeleket a Bankok belsõ
központi vezetõi keresték fel,és a Bírók hiteleit csak Õk értékesíthették!Elsõként az OTP volt a kiszemelt, erre, a többi bank kevésbé: Én mobilbankárként dolgoztam az UNICREDIT Banknál ebben az idõben, és véletlenül hallottam róla, valaki engem akart elküldeni egy Bíróhoz, de aztán lefújták... mintha nem történt volna meg a hitelfelvétel, csak késõbb véletlenül jöttünk rá, hogy a KP-i vezetõk intézték el.
Horváth András féle nyomozati eljárások ismeretében az ilyen fajta tájékoztatás közreadását kétszer is illik mostanában meggondolni, ezért igyekszem a Fõvárosi Ítélõtábla által jóváhagyott alábbi Törvényszéki megállapítások alapján véleményemet kifejteni:
Kis János azt állította, hogy Polt Péter "Elõzõ hivatali ciklusa idején már bõségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be."
A Fõvárosi Törvényszék 2012. június 25-én elsõ fokon már elutasította a felperesek keresetét, amely ellen a Legfõbb Ügyészség és Polt Péter fellebbezett. Az ítélet indokolásában a bíró kimondta, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, közszereplõvel, sõt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait, s az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak szerint az éles, erõteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlõ, nem öncélúan gyalázkodó.
Ezt az elsõ fokú ítéletet helybenhagyta a Fõvárosi Ítélõtábla, és a felpereseket kötelezte a perköltség fizetésére.
Ennek meg felelõen politikai véleményt fogalmazok meg azzal, hogy véleményem szerint a részemre üzenetet küldõ levelezõm igazat mond az üzenetében akkor, amikor azt állítja, hogy
- 2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal annak ellenére, hogy átlagpolgároknak tekinthetõ fiatal házasok, vagy gyermekeket nevelõ családok és más rászorulók csak elviselhetetlen kamatozású, államilag nem támogatott forinthitelhez, vagy devizában nyilvántartott forintkölcsönhöz jutottak,
- 2007-2010 között a bírók is kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal,
- 2007-2010 között a bírók kiemelt kölcsönhöz juttatása végett õket a Bankok belsõ központi vezetõ keresték fel,
- 2007-2010 között bíróknak juttatott kiemelt kölcsönt biztosító bankok vezetõi saját bankjuk alkalmazottai elõtt is titkolták azt, hogy ilyen hitelfelvétel történt.
Tekintettel arra, hogy a véleményem szerinti fenti körülmények között több bíró is kiemelt kölcsönt kapott bankok belsõ központi vezetõi közremûködésével, kézenfekvõ annak felvetése, hogy a kiemelt kölcsönben részesülõk miként gondolkodtak a kölcsönnek igénybevételénél a legalapvetõbb polgári jogi alkotmányos alapelvrõl 2007-2010 között:
201. § (1) A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
A törvény e rendelkezése a szerzõdésekre az egyenértékûség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékûség magában foglalja a visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag ellenértéket, hanem megfelelõ mértékû ellenértéket kíván meg. Kivételes tehát az a szerzõdés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár, azaz amikor a szerzõdés ingyenes.
Mit gondoltak vajon a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók akár erre a jogszabályhelyre tekintettel arról, hogy a bankok vezetõinek közvetlen segítségével nyújtott nagy értékû, másokat meg nem illetõ ajándékért mi lesz majd az a megfelelõ ellenérték, amit viszonzásként majd nyújtaniuk kell a bíróknak akkor, ha a bank vezetõje, vagy reá tekintettel más a banki ajándékért a számlát benyújtja.
Két eset képzelhetõ el a kiemelt kölcsönt igénybevevõ bíró részérõl a kölcsön elfogadásakor. Vagy megkérdezte azt, hogy ezért mivel tartozik, és ez esetben a közbenjáró banki vezetõje közölte azt, hogy reméli fennmarad a barátság, vagy ami valószínûbb, hogy a kiemelt kölcsönt igénybevevõ bíró nem kérdezett semmit, mert tudta mi a dolga, mivel kell viszonoznia az akár több millió forintot érõ banki kedvességet.
Nekem ezzel kapcsolatosan a színpadi gonoszság jelképe, III. Richárd jut eszembe, aki országát egy lóért akarta odaadni. Csakhogy III. Richárd élete akkor közvetlen veszélyben forgott, míg a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók semmiféle életveszélyben nem voltak, sem egyéb jelentõs problémájuk nem volt. Azaz nincs mentség a hazát, magyar emberek sorsát semmibe venni hajlandó, az igazságszolgáltatásba vetett hitnek lerombolására kész bírói magatartásra. Mint mára kiderült, még az ördögnél is rosszabbakkal cimboráltak nyomorult néhány millió forint elérése végett.
Nézzük meg közelebbrõl azt, hogy a kiemelt kölcsönt igénybevevõ bírónak esküszegõ cselekedete miért súlyosabb annál is, mint ha a közhatalmat gyakorló más személyek járnak el hasonlóan.
Ehhez ide másolom egy Járai Zsigmonddal készült HVG-s cikknek alábbi - összefoglaló - megállapításait:
"Ha tudták volna az adósok, ahogyan nem tudták, nem is tudhatták, és ahogyan a bankok tudták, és ennek a hitelezési konstrukciónak éppen az adósok kifosztása árán, a minél nagyobb banki haszon elérése, a bankok devizához juttatása volt a célja, akkor egyetlen adós nem írta volna alá a reálszerzõdést.
A fentebb leírt "hitel-swap" atipikus szerzõdés teljesült a valóságban. A reálszerzõdést csupán kölcsönnek ajánló (és álcázó), és megszövegezõ bank szerzõdéskötési szándéka, célja, akarata nem az, amit az adóssal aláíratott, éppen ezért, és nem mulasztásból nem tájékoztatta az adóst az általa aláírt reálszerzõdésnek az adóst fenyegetõ, határok nélküli kockázatáról, hanem kifejezetten árfolyamnyereség generálása, és minél nagyobbá tétele volt a szándéka.
A határ nem a kockázat ésszerû mértékében keresendõ, hanem az adósnak abban a képességében,
hogy meddig képes a bank adósi deviza-nyilvántartásából eredõ haszonszerzését
7.9 a c 604/11. sz. ügyben a bíróság ítélete (negyedik tanács) 2013. május 30. 42
finanszírozni. Aki végtörlesztett, az addig, és elbocsátják.
Aki árfolyamgátas bankmentésben vesz részt, annak deviza-nyilvántartásával a bank tovább folytathatja a mögöttes szerzõdésbeli játékait, és haszonszerzését, amelyet majd az állam a költségvetésen keresztül, azaz az adósok, és az adós, személy szerint fog tovább finanszírozni.
Aki forintosította a hitelét, az a magas kamatokkal fizeti meg azt, hogy a bank már nem juthat a deviza-nyilvántartáson keresztül extraprofithoz, ellenszolgáltatás nélkül.
A bíróságok, törvényszékek megtisztelõ, és különös feladata, ennek megismerése, és a bankon való számonkérése.
A független magyar bírósági szervezet, beleértve ebbe a Kúriát is, ma már az egyetlen olyan
hatóság, és állami intézmény, amely erre képes, és amelyre felhatalmazást kapott az Alaptörvényben.
Ezzel jogot, de igazságot is szolgáltathat , a rászedett, nem ostoba, tisztességes adósoknak olyan ellenféllel szemben, amely csak azért merte a hitelnyújtás álcája alatt EZT a tevékenységet kifejteni, mert
bízott abban, hogy soha nem jönnek rá az adósai, soha nem derül ki, de ha mégis, soha nem lesz olyan hatóság, bíró, bíróság, amely ezt megértené, felfogná, el merné ítélni, és az áldozat adós javára meg merné állapítani a bank felelõsségét."
Ezért. Ebûl szerzett néhány millió elfogadott forintért készek voltak ráutaló magatartásukkal egy csaló, mindenre kész társaságnak megígérni és eddigi tapasztalataim alapján teljesíteni azt az elvárást, hogy különös és megtisztelõ feladatuk teljesítése helyett rútul félrevezetik magyar honfitársaik százezreit.
Megvetem õket.
Ez az én véleményem. Politikai véleményem.
Siófokon 2014. január 2. napján.
Léhmann György
Így vagyok az alábbi üzenetben írtakkal is:
From: [mailto:]
Sent: Monday, December 30, 2013 4:14 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Devizaalapú hitelezés:Járai: "alapvet½o a pénzéhes magyar bankárok felel½ossége". Hvg.hu, 2009. URL Beérkezõ levelek x
Tisztelt Léhmann dr!
Tudom nagyon sok a munkája! Mégis szeretnék Önnel közölni több dolgot,ami a mellékletekben van és azon kívül még egy olyat ami soha nem volt publikus és nem is sokan tudtunk róla,még a banki hitelintézõ mobilbankárok sem.:
2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak ÖNRÉSZ nélkül, a bank teljes 100% hitelt nyújtott nekik, állami támogatott kamatokkal.
A BÍRÓK is részesei voltak ennek csak Öket mint VIP ügyfeleket a Bankok belsõ
központi vezetõi keresték fel,és a Bírók hiteleit csak Õk értékesíthették!Elsõként az OTP volt a kiszemelt, erre, a többi bank kevésbé: Én mobilbankárként dolgoztam az UNICREDIT Banknál ebben az idõben, és véletlenül hallottam róla, valaki engem akart elküldeni egy Bíróhoz, de aztán lefújták... mintha nem történt volna meg a hitelfelvétel, csak késõbb véletlenül jöttünk rá, hogy a KP-i vezetõk intézték el.
Horváth András féle nyomozati eljárások ismeretében az ilyen fajta tájékoztatás közreadását kétszer is illik mostanában meggondolni, ezért igyekszem a Fõvárosi Ítélõtábla által jóváhagyott alábbi Törvényszéki megállapítások alapján véleményemet kifejteni:
Kis János azt állította, hogy Polt Péter "Elõzõ hivatali ciklusa idején már bõségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be."
A Fõvárosi Törvényszék 2012. június 25-én elsõ fokon már elutasította a felperesek keresetét, amely ellen a Legfõbb Ügyészség és Polt Péter fellebbezett. Az ítélet indokolásában a bíró kimondta, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, közszereplõvel, sõt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait, s az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak szerint az éles, erõteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlõ, nem öncélúan gyalázkodó.
Ezt az elsõ fokú ítéletet helybenhagyta a Fõvárosi Ítélõtábla, és a felpereseket kötelezte a perköltség fizetésére.
Ennek meg felelõen politikai véleményt fogalmazok meg azzal, hogy véleményem szerint a részemre üzenetet küldõ levelezõm igazat mond az üzenetében akkor, amikor azt állítja, hogy
- 2007-2010 között a közalkalmazottak kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal annak ellenére, hogy átlagpolgároknak tekinthetõ fiatal házasok, vagy gyermekeket nevelõ családok és más rászorulók csak elviselhetetlen kamatozású, államilag nem támogatott forinthitelhez, vagy devizában nyilvántartott forintkölcsönhöz jutottak,
- 2007-2010 között a bírók is kiemelt kölcsönt kaphattak állami támogatott kamatokkal,
- 2007-2010 között a bírók kiemelt kölcsönhöz juttatása végett õket a Bankok belsõ központi vezetõ keresték fel,
- 2007-2010 között bíróknak juttatott kiemelt kölcsönt biztosító bankok vezetõi saját bankjuk alkalmazottai elõtt is titkolták azt, hogy ilyen hitelfelvétel történt.
Tekintettel arra, hogy a véleményem szerinti fenti körülmények között több bíró is kiemelt kölcsönt kapott bankok belsõ központi vezetõi közremûködésével, kézenfekvõ annak felvetése, hogy a kiemelt kölcsönben részesülõk miként gondolkodtak a kölcsönnek igénybevételénél a legalapvetõbb polgári jogi alkotmányos alapelvrõl 2007-2010 között:
201. § (1) A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
A törvény e rendelkezése a szerzõdésekre az egyenértékûség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékûség magában foglalja a visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag ellenértéket, hanem megfelelõ mértékû ellenértéket kíván meg. Kivételes tehát az a szerzõdés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár, azaz amikor a szerzõdés ingyenes.
Mit gondoltak vajon a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók akár erre a jogszabályhelyre tekintettel arról, hogy a bankok vezetõinek közvetlen segítségével nyújtott nagy értékû, másokat meg nem illetõ ajándékért mi lesz majd az a megfelelõ ellenérték, amit viszonzásként majd nyújtaniuk kell a bíróknak akkor, ha a bank vezetõje, vagy reá tekintettel más a banki ajándékért a számlát benyújtja.
Két eset képzelhetõ el a kiemelt kölcsönt igénybevevõ bíró részérõl a kölcsön elfogadásakor. Vagy megkérdezte azt, hogy ezért mivel tartozik, és ez esetben a közbenjáró banki vezetõje közölte azt, hogy reméli fennmarad a barátság, vagy ami valószínûbb, hogy a kiemelt kölcsönt igénybevevõ bíró nem kérdezett semmit, mert tudta mi a dolga, mivel kell viszonoznia az akár több millió forintot érõ banki kedvességet.
Nekem ezzel kapcsolatosan a színpadi gonoszság jelképe, III. Richárd jut eszembe, aki országát egy lóért akarta odaadni. Csakhogy III. Richárd élete akkor közvetlen veszélyben forgott, míg a kiemelt kölcsönt elfogadó bírók semmiféle életveszélyben nem voltak, sem egyéb jelentõs problémájuk nem volt. Azaz nincs mentség a hazát, magyar emberek sorsát semmibe venni hajlandó, az igazságszolgáltatásba vetett hitnek lerombolására kész bírói magatartásra. Mint mára kiderült, még az ördögnél is rosszabbakkal cimboráltak nyomorult néhány millió forint elérése végett.
Nézzük meg közelebbrõl azt, hogy a kiemelt kölcsönt igénybevevõ bírónak esküszegõ cselekedete miért súlyosabb annál is, mint ha a közhatalmat gyakorló más személyek járnak el hasonlóan.
Ehhez ide másolom egy Járai Zsigmonddal készült HVG-s cikknek alábbi - összefoglaló - megállapításait:
"Ha tudták volna az adósok, ahogyan nem tudták, nem is tudhatták, és ahogyan a bankok tudták, és ennek a hitelezési konstrukciónak éppen az adósok kifosztása árán, a minél nagyobb banki haszon elérése, a bankok devizához juttatása volt a célja, akkor egyetlen adós nem írta volna alá a reálszerzõdést.
A fentebb leírt "hitel-swap" atipikus szerzõdés teljesült a valóságban. A reálszerzõdést csupán kölcsönnek ajánló (és álcázó), és megszövegezõ bank szerzõdéskötési szándéka, célja, akarata nem az, amit az adóssal aláíratott, éppen ezért, és nem mulasztásból nem tájékoztatta az adóst az általa aláírt reálszerzõdésnek az adóst fenyegetõ, határok nélküli kockázatáról, hanem kifejezetten árfolyamnyereség generálása, és minél nagyobbá tétele volt a szándéka.
A határ nem a kockázat ésszerû mértékében keresendõ, hanem az adósnak abban a képességében,
hogy meddig képes a bank adósi deviza-nyilvántartásából eredõ haszonszerzését
7.9 a c 604/11. sz. ügyben a bíróság ítélete (negyedik tanács) 2013. május 30. 42
finanszírozni. Aki végtörlesztett, az addig, és elbocsátják.
Aki árfolyamgátas bankmentésben vesz részt, annak deviza-nyilvántartásával a bank tovább folytathatja a mögöttes szerzõdésbeli játékait, és haszonszerzését, amelyet majd az állam a költségvetésen keresztül, azaz az adósok, és az adós, személy szerint fog tovább finanszírozni.
Aki forintosította a hitelét, az a magas kamatokkal fizeti meg azt, hogy a bank már nem juthat a deviza-nyilvántartáson keresztül extraprofithoz, ellenszolgáltatás nélkül.
A bíróságok, törvényszékek megtisztelõ, és különös feladata, ennek megismerése, és a bankon való számonkérése.
A független magyar bírósági szervezet, beleértve ebbe a Kúriát is, ma már az egyetlen olyan
hatóság, és állami intézmény, amely erre képes, és amelyre felhatalmazást kapott az Alaptörvényben.
Ezzel jogot, de igazságot is szolgáltathat , a rászedett, nem ostoba, tisztességes adósoknak olyan ellenféllel szemben, amely csak azért merte a hitelnyújtás álcája alatt EZT a tevékenységet kifejteni, mert
bízott abban, hogy soha nem jönnek rá az adósai, soha nem derül ki, de ha mégis, soha nem lesz olyan hatóság, bíró, bíróság, amely ezt megértené, felfogná, el merné ítélni, és az áldozat adós javára meg merné állapítani a bank felelõsségét."
Ezért. Ebûl szerzett néhány millió elfogadott forintért készek voltak ráutaló magatartásukkal egy csaló, mindenre kész társaságnak megígérni és eddigi tapasztalataim alapján teljesíteni azt az elvárást, hogy különös és megtisztelõ feladatuk teljesítése helyett rútul félrevezetik magyar honfitársaik százezreit.
Megvetem õket.
Ez az én véleményem. Politikai véleményem.
Siófokon 2014. január 2. napján.
Léhmann György
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. January 02. 20:09:44
#2 |
kincses
- 2014. January 02. 22:10:32
#3 |
Tunder
- 2014. January 02. 23:37:29
#4 |
Fidel
- 2014. January 03. 00:42:11
#5 |
hirtelenke
- 2014. January 03. 10:44:42
#6 |
postaimre
- 2014. January 03. 10:47:35
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.