Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Íme, a világ egyik legõsibb borvidéke: Izrael
Ugye már érted miért letto olyan radikálisan átalakítva a "nagyar" borászat. Bortúra, bórkúra...zsidó kóser magyar bor izraeliként értékesítve... Háttér - A modern izraeli borászat alapkövét 1882-ben rakta le Baron Edmond De Rothschild, aki a Chateau Lafite tulajdonosa volt. Az 1980-es évektõl egy minõségi forradalom játszódott le, így bizonyos izraeli tételek már megtalálhatók a három csillagos Michelin éttermektõl kezdve, az exkluzív borboltokon át egészen a nagy nemzetközi szupermarket láncokig bezárólag. A nemzetközi borszakértõk szerint pedig Izrael a legdinamikusabban fejlõdõ bortermelõ ország a Kelet-Mediterráneumban.
A világ egykori legnézettebb bor-videobloggere, Gary Vaynerchuk mutat be izraeli borokat
Mi magyarok szeretjük a bort, fõleg ha magyar. Ugyanakkor egyre növekvõ tendencia, hogy a közepesebb vagy nagyobb borkóstolókon szinte mindig felbukkan egy olyan asztal vagy stand – ahol a magyar borok mellett – külföldi országok borait is megkóstolhatjuk. Nem is beszélve az olyan borkóstolókról, amik már kifejezetten csak külföldi borok köré szervezõdnek. Szerintem ez így rendjén is van. Ahhoz, hogy egyáltalán el tudjuk helyezni a magyar borokat a világban szükséges, hogy megismerjük a chilei, kaliforniai, új-zélandi, stb. borokat, stílusirányzatokat. Egyre többen vannak azok a lelkes, új információra éhes (vagy inkább szomjas) borfogyasztók, akik már egybõl felismerik a különbséget az Európában, illetve Ausztráliában készített sauvignon blanc között. Akik azonnal megmondják, hogy melyik a reduktív eljárással készült üde, könnyed, roppanós magyar rozé és melyik a fahordós érlelésen átesett testes, lomha francia változat, akik már tudják, hogy az adott chilei bor az Andok melyik oldaláról származik. Azonban van egy ország, amirõl a széles néptömegek egyáltalán nem, illetve a kimûveltebb borszeretõ emberek is csak homályosan sejtik, hogy szõlõtermeléssel és borkészítéssel foglalkozik – nem is akármilyen szinten. Ahhoz, hogy legalább dióhéjban megtudjam, hogy szó szerint mi is folyik ebben az országban, Ilan Mor urat, Izrael Magyarországi nagykövetét kérdeztem.
hirdetés
A bor minidig is jelen volt Izrael történelmében, szorosan kapcsolódott a múltjához, de megtalálható a jelenében, és talán egyre jobban meg fogja határozni a jövõjét is. A magyar fogyasztó ugyanakkor szinte semmit nem tud az izraeli borokról, borászatokról.
Valóban a bor és annak készítése, fogyasztása mindvégig jelen volt Izrael történelme során. Ha a történelmet nézzük, akkor két nagyobb csoportot tudunk megkülönböztetni a borfogyasztás, a borászat kialakulásának szempontjából. Ez a két csoport pedig az ókori és újkori történelem. Ha évszámokhoz akarnám kapcsolni a különbözõ eseményeket, akkor körülbelül ie. 8000-bõl már találtak szõlõ magokat a régióban. Úgy gondoljuk, hogy ie. 5000-re tehetõ az elsõ szõlõk telepítése a Kánaánban, míg i.e. 2000-bõl származik az az elsõ írásos feljegyzés melynek értelmében Noé elültetette az elsõ szõlõvesszõket. I.e. 1400-ban már Mózes elõreküldött kémei hatalmas szõlõfürttel tértek vissza Kánaánból (amúgy ez a jelenet mind a mai napig a jelképe az izraeli turisztikai hivatalnak) és i.e. 1000-ben szintén írásos feljegyzéseink vannak arról, hogy Dávid király hivatalnokokat nevezett ki a szõlõjének mûvelésére, illetve borospincéjének a felügyeletére. A bor aranykora az ókori Izraelben i.e. 1500 – 500 közé tehetõ.
Ha az újkori történelmet nézzük, akkor négy különbözõ korszakot állapíthatunk meg. Az elsõben a modern izraeli borászat alapkövét rakta le Baron Edmond De Rothschild (aki a Chateau Lafite tulajdonosa volt) azzal, hogy 1882-ben borászatot hozott létre a Karmel-hegyen. A második lépésben minõségi forradalom volt a boroknál, aminek az 1983-ban megalapított Golan Heights Winery volt az egyik zászlóvivõje. Õk alkalmazták elõször a legmodernebb technológiákat mind a szõlészétben mind pedig a borkészítés folyamán. Amíg a harmadik korszakot a kis családi borászatok gombamód szerû megjelenése jellemezte az 1990-es években, addig a negyedik a nagy borászatok minõségi megújulásának forradalmáról szólt a 2000-es években.
A Yarden borászat Cabernet Sauvignon ültetvénye (fotó: Hogsheadwine)
Hogyan jellemezné a kinti szõlõültetvényeket, a klímát és a talajt?
Izraelt gyakran a Közel-Kelet részeként határozzák meg. Valójában talán pontosabb lenne a Kelet- Mediterráneum kifejezés. Izrael nagyon híres a high-tech technológiák alkalmazásáról és a mezõgazdaságáról. Pontosan ez a két dolog egyesül a szõlõültetvényeken, illetve a borászatokban is. Ez lehet akár egy meteorológiai állomás a Golán-fensíkon vagy egy kísérleti ültetvény a Negev-sivatagban, az izraeliek az élvonalba tartoznak a szõlészeti technikák fejlesztésében is. Talán sokan nem tudják, hogy a csöpögtetõ öntözéses rendszer is izraeli találmány. Ami a klímát illeti, döntõen mediterrán, hosszú, forró nyárról és rövid nedves télrõl lehet beszélni, esetenként kis hóval a magasabban fekvõ területeken. A talaj tekintetében az ország északi részeire a vulkáni talaj a jellemzõ, a tengerparton terra rossa (alacsony humusztartalmú, erõsen kilúgozott vöröses színû talaj – a szerk.) található, a hegyekben általában mészkõvel találkozunk, délen pedig a homok és agyag van többnyire.
Az ország mely részein találhatók a szõlõültetvények, illetve hány borvidéket tartanak számon Izraelben?
Hagyományos borvidéknek számított a tengerparti Samson és a Shomron régió, ahol Baron Edmond de Rothschild telepítette az ültetvényeket. Azok a borvidékeink melyek magasabban fekvõ területeken helyezkednek el és hûvösebb klímával rendelkeznek – mint például Felsõ-Galilea, a Golán-fensík és a Júdeai-hegység – bebizonyították, hogy a legmagasabb minõségi követelményeknek is megfelelõ, minõségi borok elõállítására alkalmas területek. Az új ültetvények többsége a Felsõ-Galileában, a Golán-fensíkon és a Júdeai-hegység lábánál lett eltelepítve. A Negevben pedig szinte pionír munkának nevezhetõ az a szõlõtelepítés, amellyel a sivatagot élettel töltik meg.
Hány hektár szõlõtermõ területtel rendelkezik Izrael?
Izraelben mindössze 5500 hektár szõlõtermõ terület található, amely elsõ hallásra ugyan kicsinek tûnhet, azonban ha tisztában vagyunk az ország földrajzával és geológiájával, akkor már azt mondhatjuk, nem is olyan apró ez a terület.
Meddig tart a szüreti idõszak?
Augusztusban kezdõdik és október végéig tart. Azonban gyakran van arra is példa, amikor július végén kezdõdik a szüret és egészen november elejéig húzódik el. Általában az új ültetvények már teljesen gépesítve vannak, míg a régieknél a kézi szüret van.
Milyen szõlõfajták találhatók Izraelben? Melyek a legelterjedtebbek? Van-e régi izraeli „õshonos” szõlõfajta?
Izrael nagy termésátlagot adó szõlõfajtái a Carignan és a Colombard voltak, amelyekbõl általában olcsó cuvée-ket készítettek régen. Habár most már van néhány öreg Carignan ültetvény ahol terméskorlátozással minõségi bort tudnak készíteni. Azonban döntõ többségben átvették a helyüket a világfajták, mint a Cabernet Sauvignon, Merlot, Shirah, Chardonnay és a Sauvignon Blanc. A minõségi borok döntõ többsége ezekbõl a szõlõkbõl készül Izraelben. Nálunk nincs kifejezett régi, az országban õshonos szõlõfajta, de ami talán a legközelebb állhat ehhez a megfogalmazáshoz az Izraelben nemesített Argaman szõlõfajta és a Muscat of Alexandria, ami egy kelet-mediterrán szõlõfajta. Az UC Davis-ben (University of California – a szerk.) nemesített Emerald Rizling pedig igazából talán csak Izraelben tudta beváltani a hozzá fûzött reményeket. A Carignan és a Petite Sirah (sima "i"-vel, nem "y"-nal) már olyan tradicionális szõlõfajtáknak tekinthetõk, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a mi klímánkhoz és mára újra a reneszánszukat élik.
Izraeli Petite Sirah ültetvény (fotó: theworldwidewine.com)
Mit érdemes tudni a kinti borászatokról, milyen méretek jellemzõek rájuk?
Izraelben 35 nagyüzemi mérettel és kapacitással (50 tonnánál több szõlõt szüretelnek) rendelkezõ borászat van. Többségük modern, új építésûnek mondható. Itt a legmodernebb borászati berendezéseket, eszközöket találjuk meg a legújabb technológia alkalmazásával egyetemben. Általánosságban elmondható, hogy borászataink 90%-a 1990-ótaépült. Ha már a borászatokról beszélünk, mindenképpen megemlíteném a három legnagyobb borászatot: Carmel, Barkan-Segal és Golan-Heights, illetve ha az elsõ tízet kellene felsorolnom, akkor – a fentieken kívül – ide tartozik a Teperberg, Binyamina, Tishbi, Galil Mountain, Recanti, Tabor és Dalton. Ezek a borászatok a piac több mint 92%-át uralják.
Ha már a piacról beszélt, be tudná nekünk mutatni az izraeli bor piacát, a borfogyasztási szokásokat, illetve a fõbb export és import országokat?
Ami az izraeli borpiacot illeti, 200 millió dolláros forgalommal rendelkezünk éves szinten. Amíg 1990-ben a borfogyasztás 3,5 liter/fõ volt addigra ez az adat 2010-ben már 4,0 liter/fõ-re nõtt. Érdekes jelenség, hogy amíg 1990-ben a fehér – és vörösborok aránya 70-25% volt addigra 2010-ben ez az arány teljesen megfordult, a vörösbor 70%-os részesedése mellett a fehérbornak már csak 20% jutott a piacon. Szintén említésre méltó a különbözõ borfajták piaci részesedése. Egy 2010-ben végzett felmérés értelmében: 70% vörösbor, 20% fehérbor, 7% gyöngyözõ/habzóbor és 3% rozé.
Sok éven keresztül az izraeli bor a kóser bor szinonimájaként szerepelt fõleg a zsidó közösségek számára. Az 1980-es évek óta azonban egy minõségi forradalom játszódott le, így izraeli borászatok borait már megtalálhatjuk a három csillagos Michelin éttermektõl kezdve, az exkluzív borboltokon át egészen a nagy nemzetközi szupermarket láncokig bezárólag. Az export túlnyomó részét Amerika és Európa jelenti.
A zsidó borfogyasztók Izraelre úgy tekintenek ahol a lehetõ legnagyobb szortimenttel és legjobb minõségben elõállított borokkal találkoznak, melyek mellesleg kósernek minõsülnek a világban. A keresztény borfogyasztók részére az izraeli borok a Szent Föld borainak minõsülnek a Biblia földjérõl. A borszakértõknek pedig Izrael talán a legdinamikusabban fejlõdõ, magas minõségû bort elõállító bortermelõ ország képét nyújtja a Kelet-Mediterráneumban.
Ilan Mor izraeli nagykövet és Csizmadia Miklós, a Borászportál szak-újságírója
Link
A világ egykori legnézettebb bor-videobloggere, Gary Vaynerchuk mutat be izraeli borokat
Mi magyarok szeretjük a bort, fõleg ha magyar. Ugyanakkor egyre növekvõ tendencia, hogy a közepesebb vagy nagyobb borkóstolókon szinte mindig felbukkan egy olyan asztal vagy stand – ahol a magyar borok mellett – külföldi országok borait is megkóstolhatjuk. Nem is beszélve az olyan borkóstolókról, amik már kifejezetten csak külföldi borok köré szervezõdnek. Szerintem ez így rendjén is van. Ahhoz, hogy egyáltalán el tudjuk helyezni a magyar borokat a világban szükséges, hogy megismerjük a chilei, kaliforniai, új-zélandi, stb. borokat, stílusirányzatokat. Egyre többen vannak azok a lelkes, új információra éhes (vagy inkább szomjas) borfogyasztók, akik már egybõl felismerik a különbséget az Európában, illetve Ausztráliában készített sauvignon blanc között. Akik azonnal megmondják, hogy melyik a reduktív eljárással készült üde, könnyed, roppanós magyar rozé és melyik a fahordós érlelésen átesett testes, lomha francia változat, akik már tudják, hogy az adott chilei bor az Andok melyik oldaláról származik. Azonban van egy ország, amirõl a széles néptömegek egyáltalán nem, illetve a kimûveltebb borszeretõ emberek is csak homályosan sejtik, hogy szõlõtermeléssel és borkészítéssel foglalkozik – nem is akármilyen szinten. Ahhoz, hogy legalább dióhéjban megtudjam, hogy szó szerint mi is folyik ebben az országban, Ilan Mor urat, Izrael Magyarországi nagykövetét kérdeztem.
hirdetés
A bor minidig is jelen volt Izrael történelmében, szorosan kapcsolódott a múltjához, de megtalálható a jelenében, és talán egyre jobban meg fogja határozni a jövõjét is. A magyar fogyasztó ugyanakkor szinte semmit nem tud az izraeli borokról, borászatokról.
Valóban a bor és annak készítése, fogyasztása mindvégig jelen volt Izrael történelme során. Ha a történelmet nézzük, akkor két nagyobb csoportot tudunk megkülönböztetni a borfogyasztás, a borászat kialakulásának szempontjából. Ez a két csoport pedig az ókori és újkori történelem. Ha évszámokhoz akarnám kapcsolni a különbözõ eseményeket, akkor körülbelül ie. 8000-bõl már találtak szõlõ magokat a régióban. Úgy gondoljuk, hogy ie. 5000-re tehetõ az elsõ szõlõk telepítése a Kánaánban, míg i.e. 2000-bõl származik az az elsõ írásos feljegyzés melynek értelmében Noé elültetette az elsõ szõlõvesszõket. I.e. 1400-ban már Mózes elõreküldött kémei hatalmas szõlõfürttel tértek vissza Kánaánból (amúgy ez a jelenet mind a mai napig a jelképe az izraeli turisztikai hivatalnak) és i.e. 1000-ben szintén írásos feljegyzéseink vannak arról, hogy Dávid király hivatalnokokat nevezett ki a szõlõjének mûvelésére, illetve borospincéjének a felügyeletére. A bor aranykora az ókori Izraelben i.e. 1500 – 500 közé tehetõ.
Ha az újkori történelmet nézzük, akkor négy különbözõ korszakot állapíthatunk meg. Az elsõben a modern izraeli borászat alapkövét rakta le Baron Edmond De Rothschild (aki a Chateau Lafite tulajdonosa volt) azzal, hogy 1882-ben borászatot hozott létre a Karmel-hegyen. A második lépésben minõségi forradalom volt a boroknál, aminek az 1983-ban megalapított Golan Heights Winery volt az egyik zászlóvivõje. Õk alkalmazták elõször a legmodernebb technológiákat mind a szõlészétben mind pedig a borkészítés folyamán. Amíg a harmadik korszakot a kis családi borászatok gombamód szerû megjelenése jellemezte az 1990-es években, addig a negyedik a nagy borászatok minõségi megújulásának forradalmáról szólt a 2000-es években.
A Yarden borászat Cabernet Sauvignon ültetvénye (fotó: Hogsheadwine)
Hogyan jellemezné a kinti szõlõültetvényeket, a klímát és a talajt?
Izraelt gyakran a Közel-Kelet részeként határozzák meg. Valójában talán pontosabb lenne a Kelet- Mediterráneum kifejezés. Izrael nagyon híres a high-tech technológiák alkalmazásáról és a mezõgazdaságáról. Pontosan ez a két dolog egyesül a szõlõültetvényeken, illetve a borászatokban is. Ez lehet akár egy meteorológiai állomás a Golán-fensíkon vagy egy kísérleti ültetvény a Negev-sivatagban, az izraeliek az élvonalba tartoznak a szõlészeti technikák fejlesztésében is. Talán sokan nem tudják, hogy a csöpögtetõ öntözéses rendszer is izraeli találmány. Ami a klímát illeti, döntõen mediterrán, hosszú, forró nyárról és rövid nedves télrõl lehet beszélni, esetenként kis hóval a magasabban fekvõ területeken. A talaj tekintetében az ország északi részeire a vulkáni talaj a jellemzõ, a tengerparton terra rossa (alacsony humusztartalmú, erõsen kilúgozott vöröses színû talaj – a szerk.) található, a hegyekben általában mészkõvel találkozunk, délen pedig a homok és agyag van többnyire.
Az ország mely részein találhatók a szõlõültetvények, illetve hány borvidéket tartanak számon Izraelben?
Hagyományos borvidéknek számított a tengerparti Samson és a Shomron régió, ahol Baron Edmond de Rothschild telepítette az ültetvényeket. Azok a borvidékeink melyek magasabban fekvõ területeken helyezkednek el és hûvösebb klímával rendelkeznek – mint például Felsõ-Galilea, a Golán-fensík és a Júdeai-hegység – bebizonyították, hogy a legmagasabb minõségi követelményeknek is megfelelõ, minõségi borok elõállítására alkalmas területek. Az új ültetvények többsége a Felsõ-Galileában, a Golán-fensíkon és a Júdeai-hegység lábánál lett eltelepítve. A Negevben pedig szinte pionír munkának nevezhetõ az a szõlõtelepítés, amellyel a sivatagot élettel töltik meg.
Hány hektár szõlõtermõ területtel rendelkezik Izrael?
Izraelben mindössze 5500 hektár szõlõtermõ terület található, amely elsõ hallásra ugyan kicsinek tûnhet, azonban ha tisztában vagyunk az ország földrajzával és geológiájával, akkor már azt mondhatjuk, nem is olyan apró ez a terület.
Meddig tart a szüreti idõszak?
Augusztusban kezdõdik és október végéig tart. Azonban gyakran van arra is példa, amikor július végén kezdõdik a szüret és egészen november elejéig húzódik el. Általában az új ültetvények már teljesen gépesítve vannak, míg a régieknél a kézi szüret van.
Milyen szõlõfajták találhatók Izraelben? Melyek a legelterjedtebbek? Van-e régi izraeli „õshonos” szõlõfajta?
Izrael nagy termésátlagot adó szõlõfajtái a Carignan és a Colombard voltak, amelyekbõl általában olcsó cuvée-ket készítettek régen. Habár most már van néhány öreg Carignan ültetvény ahol terméskorlátozással minõségi bort tudnak készíteni. Azonban döntõ többségben átvették a helyüket a világfajták, mint a Cabernet Sauvignon, Merlot, Shirah, Chardonnay és a Sauvignon Blanc. A minõségi borok döntõ többsége ezekbõl a szõlõkbõl készül Izraelben. Nálunk nincs kifejezett régi, az országban õshonos szõlõfajta, de ami talán a legközelebb állhat ehhez a megfogalmazáshoz az Izraelben nemesített Argaman szõlõfajta és a Muscat of Alexandria, ami egy kelet-mediterrán szõlõfajta. Az UC Davis-ben (University of California – a szerk.) nemesített Emerald Rizling pedig igazából talán csak Izraelben tudta beváltani a hozzá fûzött reményeket. A Carignan és a Petite Sirah (sima "i"-vel, nem "y"-nal) már olyan tradicionális szõlõfajtáknak tekinthetõk, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a mi klímánkhoz és mára újra a reneszánszukat élik.
Izraeli Petite Sirah ültetvény (fotó: theworldwidewine.com)
Mit érdemes tudni a kinti borászatokról, milyen méretek jellemzõek rájuk?
Izraelben 35 nagyüzemi mérettel és kapacitással (50 tonnánál több szõlõt szüretelnek) rendelkezõ borászat van. Többségük modern, új építésûnek mondható. Itt a legmodernebb borászati berendezéseket, eszközöket találjuk meg a legújabb technológia alkalmazásával egyetemben. Általánosságban elmondható, hogy borászataink 90%-a 1990-ótaépült. Ha már a borászatokról beszélünk, mindenképpen megemlíteném a három legnagyobb borászatot: Carmel, Barkan-Segal és Golan-Heights, illetve ha az elsõ tízet kellene felsorolnom, akkor – a fentieken kívül – ide tartozik a Teperberg, Binyamina, Tishbi, Galil Mountain, Recanti, Tabor és Dalton. Ezek a borászatok a piac több mint 92%-át uralják.
Ha már a piacról beszélt, be tudná nekünk mutatni az izraeli bor piacát, a borfogyasztási szokásokat, illetve a fõbb export és import országokat?
Ami az izraeli borpiacot illeti, 200 millió dolláros forgalommal rendelkezünk éves szinten. Amíg 1990-ben a borfogyasztás 3,5 liter/fõ volt addigra ez az adat 2010-ben már 4,0 liter/fõ-re nõtt. Érdekes jelenség, hogy amíg 1990-ben a fehér – és vörösborok aránya 70-25% volt addigra 2010-ben ez az arány teljesen megfordult, a vörösbor 70%-os részesedése mellett a fehérbornak már csak 20% jutott a piacon. Szintén említésre méltó a különbözõ borfajták piaci részesedése. Egy 2010-ben végzett felmérés értelmében: 70% vörösbor, 20% fehérbor, 7% gyöngyözõ/habzóbor és 3% rozé.
Sok éven keresztül az izraeli bor a kóser bor szinonimájaként szerepelt fõleg a zsidó közösségek számára. Az 1980-es évek óta azonban egy minõségi forradalom játszódott le, így izraeli borászatok borait már megtalálhatjuk a három csillagos Michelin éttermektõl kezdve, az exkluzív borboltokon át egészen a nagy nemzetközi szupermarket láncokig bezárólag. Az export túlnyomó részét Amerika és Európa jelenti.
A zsidó borfogyasztók Izraelre úgy tekintenek ahol a lehetõ legnagyobb szortimenttel és legjobb minõségben elõállított borokkal találkoznak, melyek mellesleg kósernek minõsülnek a világban. A keresztény borfogyasztók részére az izraeli borok a Szent Föld borainak minõsülnek a Biblia földjérõl. A borszakértõknek pedig Izrael talán a legdinamikusabban fejlõdõ, magas minõségû bort elõállító bortermelõ ország képét nyújtja a Kelet-Mediterráneumban.
Ilan Mor izraeli nagykövet és Csizmadia Miklós, a Borászportál szak-újságírója
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
postaimre
- 2014. January 03. 20:36:33
#12 |
turan
- 2014. January 03. 22:56:35
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.