Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Õk robbantják ki a harmadik világháborút?
Moisi-Mózes és a szokásos zsidó-ostobaság. Megy a kommunikációs háború, de 'Könyörgöm, akasszuk fel!' - Valahol Európában résznek kellene már következni! Oroszország és Kína magatartását tartja a nemzetközi biztonságra leselkedõ legnagyobb veszélynek egy francia biztonságpolitikai elemzõ, mivel szerinte ezen államok vezetõi híján vannak a Bismarck által képviselt hideg reálpolitikai képességeknek. Dominique Moisi szerint Ukrajna és a Dél-kínai-tenger térsége a legfõbb ütközõpont.
2014 egyrészrõl minden bizonnyal a száz évvel ezelõtt kitört elsõ világháborúra való emlékezéssel fog telni a nemzetközi és a hazai közvéleményben is. Politikai elemzõk, geopolitikai szakértõk fogják ismét körüljárni az elsõ világégéshez vezetõ utakat, kik a felelõsök, és milyen tanulságokat lehet levonni a jelen számára. A Project Syndicate oldalán egy francia geopolitikai szakértõ legfrissebb tanulmányában szintén párhuzamot vont az akkori európai nagyhatalmi viselkedés, valamint Oroszország és Kína mai politikája között.
A 100 évvel ezelõtt kezdõdött elsõ világháború lezárt egy hosszú békés periódust a világtörténelemben, egyetlen akkori vezetõ sem akart háborút, de ahhoz már nem rendelkeztek elég tapasztalattal és bölcsességgel, hogy azt elkerüljék – olvasható Dominique Moisi, a Francia Külügyi Intézet vezetõ tanácsadója, valamint a Párizsi Politikatudományi Intézet professzorának legfrissebb elemzésében. Szerinte míg például Otto von Bismarck, az egységes Németország létrehozója képes volt a béke megõrzésére, addig például a mai Oroszország és Kína esetében hiány mutatkozik ezen tulajdonságból.
Óriási árat kellett fizetnie Európának
A szakember úgy látja, az elsõ világégés elõtt a politikai és a katonai vezetõk abból a szempontból mindenképpen megbuktak, hogy nem ismerték föl, hogy a technikai forradalom milyen mértékben megváltoztatta a hadviselés karakterét. Európa 100 éve a világ és a civilizáció középpontjának tekintette magát, saját belsõ rivalizálásait Afrikába és Ázsiába exportálta, de ezért késõbb óriási árat kellett fizetnie – tette hozzá. Moisi szerint napjainkban sem Vlagyimir Putyin, sem Hszi Csin-ping nem tanult ebbõl a leckébõl.
Ukrajna kapcsán Oroszországnak választ kell adnia arra, hogy milyen kapcsolatokat szeretne Európával. „Ha Ukrajna véglegesen az orosz geopolitika vonzáskörzetébe kerül, akkor egy olyan problémával szembesül Moszkva, amivel Franciaország 1643 és 1815 között, és a vilmosi Németország találkozott, mégpedig hogy a közvetlen szomszédok számára túlságosan nyomasztó volt a túlsúlyuk, míg ez a belsõ ambíciójukat nem elégítette ki.”
A külpolitikai szakértõ szerint Oroszország számára Ukrajna fontossága abban ragadható meg a leginkább, hogy a kelet-európai ország jelenleg az öreg kontinens geopolitikai egyensúlyának a lelke. Moisi úgy látja, ellentétben Lengyelországgal, amelyet a 18. században háromszor osztottak föl Kelet és Nyugat között, addig ezt Ukrajnával nem lehet megtenni, az ország civilizációs választásának egész Európára hatása lesz.
Így elõzhetjük meg a háborút
Hasonló természetû problémával kénytelen Kína is szembenézni a Dél-kínai-tenger térségében. Az ázsiai nagyhatalom is elveszítette külpolitikájának azt a visszafogottságát, amely a korábbi idõszakban jellemezte. A francia külpolitikai elemzõ szerint Peking térségbeli törekvései olyan egymással szemben álló országokat is közös fellépésre sarkallnak, mint Vietnam, Indonézia és a Fülöp-szigetek. „Ezek az országok jelenleg az amerikai ázsiai jelenlét fenntartásának a legfõbb képviselõi, ráadásul Abe Sinzo japán miniszterelnök Kína-ellenes retorikája iránt is fogékonyak, ami még Japán iránti antipátiájukat is felülírja.”
Bár a technológiai fejlõdés a diplomaták munkáját is átalakította, de a nemzetközi kapcsolatok lényege az elmúlt 100 évben nem változott – írta Moisi. Úgy tûnik, Oroszország és Kína híján van az önkorlátozás képességének, amely pedig a sikerhez vezetõ egyik út lehetne – tette hozzá. A politikai elemzõ szerint egyébként Barack Obama amerikai elnök sem tanulta meg a hidegvérû reálpolitikát Bismarcktól, ami Irán és Szíria esetében vált nyilvánvalóvá. A legjobb út, hogy megõrizzük a békét, csak a bismarcki úton lehetséges – zárta tanulmányát Moisi.
Link
2014 egyrészrõl minden bizonnyal a száz évvel ezelõtt kitört elsõ világháborúra való emlékezéssel fog telni a nemzetközi és a hazai közvéleményben is. Politikai elemzõk, geopolitikai szakértõk fogják ismét körüljárni az elsõ világégéshez vezetõ utakat, kik a felelõsök, és milyen tanulságokat lehet levonni a jelen számára. A Project Syndicate oldalán egy francia geopolitikai szakértõ legfrissebb tanulmányában szintén párhuzamot vont az akkori európai nagyhatalmi viselkedés, valamint Oroszország és Kína mai politikája között.
A 100 évvel ezelõtt kezdõdött elsõ világháború lezárt egy hosszú békés periódust a világtörténelemben, egyetlen akkori vezetõ sem akart háborút, de ahhoz már nem rendelkeztek elég tapasztalattal és bölcsességgel, hogy azt elkerüljék – olvasható Dominique Moisi, a Francia Külügyi Intézet vezetõ tanácsadója, valamint a Párizsi Politikatudományi Intézet professzorának legfrissebb elemzésében. Szerinte míg például Otto von Bismarck, az egységes Németország létrehozója képes volt a béke megõrzésére, addig például a mai Oroszország és Kína esetében hiány mutatkozik ezen tulajdonságból.
Óriási árat kellett fizetnie Európának
A szakember úgy látja, az elsõ világégés elõtt a politikai és a katonai vezetõk abból a szempontból mindenképpen megbuktak, hogy nem ismerték föl, hogy a technikai forradalom milyen mértékben megváltoztatta a hadviselés karakterét. Európa 100 éve a világ és a civilizáció középpontjának tekintette magát, saját belsõ rivalizálásait Afrikába és Ázsiába exportálta, de ezért késõbb óriási árat kellett fizetnie – tette hozzá. Moisi szerint napjainkban sem Vlagyimir Putyin, sem Hszi Csin-ping nem tanult ebbõl a leckébõl.
Ukrajna kapcsán Oroszországnak választ kell adnia arra, hogy milyen kapcsolatokat szeretne Európával. „Ha Ukrajna véglegesen az orosz geopolitika vonzáskörzetébe kerül, akkor egy olyan problémával szembesül Moszkva, amivel Franciaország 1643 és 1815 között, és a vilmosi Németország találkozott, mégpedig hogy a közvetlen szomszédok számára túlságosan nyomasztó volt a túlsúlyuk, míg ez a belsõ ambíciójukat nem elégítette ki.”
A külpolitikai szakértõ szerint Oroszország számára Ukrajna fontossága abban ragadható meg a leginkább, hogy a kelet-európai ország jelenleg az öreg kontinens geopolitikai egyensúlyának a lelke. Moisi úgy látja, ellentétben Lengyelországgal, amelyet a 18. században háromszor osztottak föl Kelet és Nyugat között, addig ezt Ukrajnával nem lehet megtenni, az ország civilizációs választásának egész Európára hatása lesz.
Így elõzhetjük meg a háborút
Hasonló természetû problémával kénytelen Kína is szembenézni a Dél-kínai-tenger térségében. Az ázsiai nagyhatalom is elveszítette külpolitikájának azt a visszafogottságát, amely a korábbi idõszakban jellemezte. A francia külpolitikai elemzõ szerint Peking térségbeli törekvései olyan egymással szemben álló országokat is közös fellépésre sarkallnak, mint Vietnam, Indonézia és a Fülöp-szigetek. „Ezek az országok jelenleg az amerikai ázsiai jelenlét fenntartásának a legfõbb képviselõi, ráadásul Abe Sinzo japán miniszterelnök Kína-ellenes retorikája iránt is fogékonyak, ami még Japán iránti antipátiájukat is felülírja.”
Bár a technológiai fejlõdés a diplomaták munkáját is átalakította, de a nemzetközi kapcsolatok lényege az elmúlt 100 évben nem változott – írta Moisi. Úgy tûnik, Oroszország és Kína híján van az önkorlátozás képességének, amely pedig a sikerhez vezetõ egyik út lehetne – tette hozzá. A politikai elemzõ szerint egyébként Barack Obama amerikai elnök sem tanulta meg a hidegvérû reálpolitikát Bismarcktól, ami Irán és Szíria esetében vált nyilvánvalóvá. A legjobb út, hogy megõrizzük a békét, csak a bismarcki úton lehetséges – zárta tanulmányát Moisi.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2014. January 06. 09:50:42
#2 |
Balu
- 2014. January 06. 10:48:44
#3 |
Balu
- 2014. January 06. 10:56:51
#4 |
Vizilo
- 2014. January 06. 16:09:54
#5 |
Kedvesi
- 2014. January 06. 16:15:45
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.