Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nagyon mások a székelyek
Müller-Babinger, MTA? Kazár szikulek? Tudtam én, hogy ezért zsidó mindegyik vezetõjük, csak magyarnak álcázták magukat. Most már világos! Honnan jöttek a székelyek? Szenzációs fölfedezésrõl ad számot a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelenõ Keleti Szemle. Az FTC lemosta a spanyol csapatot. Esti Újság, 1914. A székelyek – kazárok?
Müller és Babinger fölfedezése
Szenzációs fölfedezésrõl ad számot a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelenõ Keleti Szemle, melyet oly kiváló tudósok szerkesztenek, mint Kunos Ignác és Munkácsi Bernát. Müller Konrád germanista és Babinger Ferenc würzburgi egyetemi tanár kiderítette, hogy a székelyek, kiknek eredete egy évezredig vitás volt, azonosak a kazárokkal.
Az õsszel megemlékeztünk arról, hogy Németországban egy régi kéziratban XVI. százazadi magyar rovásírást találtak. Ez a fölfedezés a legélénkebben azokat a tudósokat foglalkoztatta, akik a germán népeknek a rovásíráshoz hasonló, úgynevezett rundírását tanulmányozzák. Így jutott Babinger és Müller a székely-magyar rovásírás tanulmányozása közben a székely nép eredetének megfejtéséhez.
115586369
A Peles-kastély 1914-körülFotó: Alinari Archives / Europress / Getty
Évezredes hagyomány, hogy a székelyek hun eredetûek.
Õk maguk azt híresztelték magukról, hogy Attila népének maradványai. Régi mondáinknak ezt az állítását a történetírók már régen megcáfolták.
Már a XVIII. században hirdette Pray György hogy a székely szó nem is népet, hanem foglalkozást jelent, annyit tesz, õr. Hunfalvy Pál bebizonyította, hogy a székelység annyi, mint határõrség, melyet csak Szent László telepített le véglegesen az ország keleti határán.
Csak az maradt nyitott kérdés, hogy milyen nemzetiségû volt a székelység?
Magyar eredetû, de gyülevész nép volt, mint a XVII. században a hajdúság vagy talán leigázott, zsoldba fogadott nép adta hozzál az emberanyagot?
A mi magyar tudósaink is észerevették, hogy a magyar rovásírás emlékei szerfölött hasonlítanak ahhoz az ótörök íráshoz,
amelyet az ujgur nyelvemlékekbõl ismerünk és amelyek állítólag valahonnan a Tigris és az Eufrát völgyébõl kerültek Nyugat-Ázsiába. Az ujgur emlékek a Jenyiszej és az Orkhon folyó mentén vannak. A rovásírás csak itt és Magyarországon a székelyek között maradt meg. A két nép sok rokonvonást mutat, így valószínû a föltevés, hogy írásuk is közös eredetû.
Müller szerint a középkor elején az ural-altáji eredetû gyülevész nép a török nép szomszédságában lakott s a régi török írásjeleket használta. Mikor a magyarok Lebédiában éltek, a kazárok voltak a szomszédaik. Mikor a varég-oroszok megsemmisítették a kazár birodalmat, a pacsenegek pedig a magyarokat nyugat felé szorították, a kazár nép egy töredékét a magyarok leigázták és a IX. század elején magukkal vitték.
A kazár nép töredéke azonos a székelyekkel. Ez magyarázza, hogy a magyarságtól antropológiai tekintetben enagyon eltér a székelység.
De ez érthetõ, ha Müllerrel és Babingerrel együtt arra az alapra helyezkedünk, hogy a székelység nem finnugor eredetû, mint a magyarság, hanem ótörök-kazár eredetû.
A faji eltérésen kívül sok szokásbeli eltérés is van a magyarok és a székelyek között. Ez is érthetõ, ha a székely más népek származéka és nem a magyaré.
Azt mondhatnók, hogy a székelységnek az ágyútöltelék szerepét juttatta a magyarság. Ez is csak úgy magyarázható meg, ha a székelység idegen, leigázott faj volt.
A rovásírást Ázsiából hozták magukkal, mint általában minden õsi hagyományukat. Az írást egy fél évezrednél is tovább megõrizték. Titkos írás volt ez uraikkal, a magyarokkal szemben.
Babinger és Müller felfedezése teljes pontossággal megegyezik azzal, amit a magyar honfoglalás legjobb kútfeje, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a kazárok egy törzsének meghódításáról ír, és amit Ibu Fadhlan, 921-ben elhalt arab írónál a harcias basgurd néprõl olvashatunk.
Megkérdeztük Nagy Géza, jeles régészt, aki elmondta: Az én meggyõzõdésem szerint a székelység két részre osztható.
Akik e-vel beszélnek, kiejtésük palócos, csakugyan a kabaroknak, a kazárok elszakadt törzsének származékai.
Viszont az udvarhelyi székelyek, kik õ-vel beszélnek avarkori maradványnép, amely Pannóniából költözött mostani szálláshelyére.
Link
Müller és Babinger fölfedezése
Szenzációs fölfedezésrõl ad számot a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelenõ Keleti Szemle, melyet oly kiváló tudósok szerkesztenek, mint Kunos Ignác és Munkácsi Bernát. Müller Konrád germanista és Babinger Ferenc würzburgi egyetemi tanár kiderítette, hogy a székelyek, kiknek eredete egy évezredig vitás volt, azonosak a kazárokkal.
Az õsszel megemlékeztünk arról, hogy Németországban egy régi kéziratban XVI. százazadi magyar rovásírást találtak. Ez a fölfedezés a legélénkebben azokat a tudósokat foglalkoztatta, akik a germán népeknek a rovásíráshoz hasonló, úgynevezett rundírását tanulmányozzák. Így jutott Babinger és Müller a székely-magyar rovásírás tanulmányozása közben a székely nép eredetének megfejtéséhez.
115586369
A Peles-kastély 1914-körülFotó: Alinari Archives / Europress / Getty
Évezredes hagyomány, hogy a székelyek hun eredetûek.
Õk maguk azt híresztelték magukról, hogy Attila népének maradványai. Régi mondáinknak ezt az állítását a történetírók már régen megcáfolták.
Már a XVIII. században hirdette Pray György hogy a székely szó nem is népet, hanem foglalkozást jelent, annyit tesz, õr. Hunfalvy Pál bebizonyította, hogy a székelység annyi, mint határõrség, melyet csak Szent László telepített le véglegesen az ország keleti határán.
Csak az maradt nyitott kérdés, hogy milyen nemzetiségû volt a székelység?
Magyar eredetû, de gyülevész nép volt, mint a XVII. században a hajdúság vagy talán leigázott, zsoldba fogadott nép adta hozzál az emberanyagot?
A mi magyar tudósaink is észerevették, hogy a magyar rovásírás emlékei szerfölött hasonlítanak ahhoz az ótörök íráshoz,
amelyet az ujgur nyelvemlékekbõl ismerünk és amelyek állítólag valahonnan a Tigris és az Eufrát völgyébõl kerültek Nyugat-Ázsiába. Az ujgur emlékek a Jenyiszej és az Orkhon folyó mentén vannak. A rovásírás csak itt és Magyarországon a székelyek között maradt meg. A két nép sok rokonvonást mutat, így valószínû a föltevés, hogy írásuk is közös eredetû.
Müller szerint a középkor elején az ural-altáji eredetû gyülevész nép a török nép szomszédságában lakott s a régi török írásjeleket használta. Mikor a magyarok Lebédiában éltek, a kazárok voltak a szomszédaik. Mikor a varég-oroszok megsemmisítették a kazár birodalmat, a pacsenegek pedig a magyarokat nyugat felé szorították, a kazár nép egy töredékét a magyarok leigázták és a IX. század elején magukkal vitték.
A kazár nép töredéke azonos a székelyekkel. Ez magyarázza, hogy a magyarságtól antropológiai tekintetben enagyon eltér a székelység.
De ez érthetõ, ha Müllerrel és Babingerrel együtt arra az alapra helyezkedünk, hogy a székelység nem finnugor eredetû, mint a magyarság, hanem ótörök-kazár eredetû.
A faji eltérésen kívül sok szokásbeli eltérés is van a magyarok és a székelyek között. Ez is érthetõ, ha a székely más népek származéka és nem a magyaré.
Azt mondhatnók, hogy a székelységnek az ágyútöltelék szerepét juttatta a magyarság. Ez is csak úgy magyarázható meg, ha a székelység idegen, leigázott faj volt.
A rovásírást Ázsiából hozták magukkal, mint általában minden õsi hagyományukat. Az írást egy fél évezrednél is tovább megõrizték. Titkos írás volt ez uraikkal, a magyarokkal szemben.
Babinger és Müller felfedezése teljes pontossággal megegyezik azzal, amit a magyar honfoglalás legjobb kútfeje, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a kazárok egy törzsének meghódításáról ír, és amit Ibu Fadhlan, 921-ben elhalt arab írónál a harcias basgurd néprõl olvashatunk.
Megkérdeztük Nagy Géza, jeles régészt, aki elmondta: Az én meggyõzõdésem szerint a székelység két részre osztható.
Akik e-vel beszélnek, kiejtésük palócos, csakugyan a kabaroknak, a kazárok elszakadt törzsének származékai.
Viszont az udvarhelyi székelyek, kik õ-vel beszélnek avarkori maradványnép, amely Pannóniából költözött mostani szálláshelyére.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 4 / 4: 1234
#31 |
Vacak
- 2014. January 09. 08:00:17
Oldal: 4 / 4: 1234
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.