Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az amerikai gulágokról
Nagyon sok "börtönös" hallivúdi film van forgalomban. Legutóbbi a Stalone -produksön, amely már bemutatja a "privát" börtönhajókat is. Ajánlom A kaptár sorozatot is, amely ugyanezen a szálon fut, de ott már emberkísérletekkel, zombi-gyártással és "szuperkatona" programmal is megfejelték. 1972-ben az USA-ban kevesebb, mint 300.000 ember ült börtönben. 1990-ben már 1.000.000.000. Jelenleg az USA - ahol több, mint 2,3 millió a foglyok száma - vezeti azon országok listáját, ahol a legtöbb embert tartják rács mögött. Ez a 2,3 millió azt jelenti, hogy Földünk minden 4. börtönben csücsülõ embere az Amerikai Egyesült Államok polgára.
(Érdekes arány: az USA a Föld népességének 5%-át, bebörtönzöttjeinek kb. 25%-át mondhatja magáénak.) Az Államok 100.000 polgárából 754 rács mögött van, ezzel a mutatóval szintén világelsõ az országok elítélt/népesség rangsorában.
Egy speciális kiadvány, a "California Prison Focus" szerint az emberiség történelmében nem volt még egy olyan társadalom, amelyik ennyi tagját tartotta volna börtönben. Néhány érdekes összehasonlítás: a Kínai Népköztársaságban - bár lakóinak száma bõ négyszerese az USA-nak, félmillióval kevesebb fogvatartott van. Finnországban 5,3 millió polgárból 3.400 ül börtönben, a 128 milliós Japánban 80.600. Az 1930-as évek hírhedt szovjet GULAG-jait (1938-ban 1.881.800 fogoly volt a SZU-ban...a ford.)méretében már meghaladja a XXI. szd.-i amerikai büntetés végrehajtási rendszer.
Azonban ha a ténylegesen börtönben levõk számához hozzáadjuk a feltételesen szabadultak és a büntetésük végrehajtása elkezdésére várakozókat, akkor kiderül, hogy gyakorlatilag 7,3 millió amerikai állampolgár áll a büntetés végrehajtási rendszer fennhatósága alatt, azaz az USA minden negyvenedik lakosa.
Az USA jelenlegi elnöke afroamerikai. Az a statisztikai adat azonban, miszerint egy feketének hétszer nagyobb esélye van arra, hogy rács mögé kerülljön, mint egy fehérnek, Obama regnálás alatt sem változott egy szemernyit sem. Jelenleg a börtönben levõ és feltételesen szabadlábon levõ afroamerikaiak száma meghaladja az 1850-ben az Államokban élõ rabszolgák számát.
A "rendpárti" lobbisták arra törekszenek, hogy bármilyen törvénysértést börtönbüntetéssel sújtsanak. Az amerikai törvényalkotási folyamat elemzése jelentõs "fejlõdést" mutat abbeli törekvésében, hogy az amerikai polgárokat lakóházaikból börtöncellákba költöztesse át. Szövetségi törvény szerint 5 év börtön jár 5 gramm crack (kábítószer fajta) birtoklásáért, 2 unciáért (1 uncia =28,35g) pedig 10 év a feltételesen szabadlábra helyezés kizárásával. Ugyanez a törvény 500 gramm tiszta kokain birtoklásáért csak 5 évet szab ki, elvégre a kokain a valóban gazdagok kábítószere. Texasban 4 uncia marihuana-ért több, mint 2 évet kaphat az ember. New-York államban az 1973-as drogellenes törvény alapján 4 uncia bármilyen tiltott szer birtoklásáért 15 évtõl életfogytiglanig terjedõ börtönbüntetés szabható ki. Az elítéltek 57%-a valamilyen kábítószeres ügy miatt került rács mögé.
A "rendpártiak" elérték, hogy 13 államban érvénybe lépett a "3 bûncselekmény" törvény. Ennek alapján azt, aki 3 börtönbüntetéssel járó bûncselekményt követett el -függetlenül azok súlyosságától- élete végéig rács mögött kell tartani.
A "rendpártiak" törekvéseinek egy másik iránya az, hogy maximálisra növeljék a börtönbüntetés idejét. Ennek érdekében különbözõ törvénykiegészítéseket szavaztatnak meg. Például olyanokat, amik lehetõvé teszik, hogy a fogva tartás idejét a rab legkisebb szabálysértése esetén is meghosszabbítsák - errõl kizárólag az intézmény vezetése dönt. Egy Új-Mexikó államban végzett vizsgálat kimutatta, hogy az állami börtönben ülõ rabnak nyolcszor akkora esélye van arra, hogy "jó magaviseletéért" korábban szabaduljon, mint egy magánbörtönben ülõnek.
A "rendpártiak" a börtönlakók számának növelése érdekében törvénytelen eszközöket is bevetnek. Hatalmas visszhangja volt a 2008-ban Pennsylvania-ban történt esetnek. Két, rövid büntetési idejû fiatalkorúak fogva tartására szakosodott magánbörtön tulajdonosa 2,6 millió USD összeggel bírókat vesztegettek meg, hogy a lehetõ legszigorúbb, leghosszabb idõtartamú büntetést szabják ki. Olyan "borzalmas" bûncselekményekért szabtak ki börtönbüntetést, mint az iskolaigazgató kigúnyolása a neten, behatolás egy használaton kívül álló ingatlanba, egy DVD ellopása. A vizsgálat kiderítette, hogy 2.000 fiatalkorú jogtalanul kapott börtönbüntetést.
Mégis, mi az értelme mindennek, hiszen a foglyok számának meredek növekedése hatalmas terhet jelentek úgy a szövetségi, mint az egyes államok költségvetése számára? A terhek növekedésére kiváló példa Kalifornia. (Az állam költségvetése évek óta igen ingatag lábakon áll...a ford.) Itt egy elítéltre évi 50.000 $-t költenek, ez egy iskolásra költött összeg hétszerese. A prioritások egyértelmûek: 20 évvel ezelõtt Kalifornia kétszer annyit költött felsõoktatásra, mint börtönlakóira. Mára ez az arány megfordult.
2008-as adat: az USA büntetés végrehajtási rendszere 770.000 fõt foglalkoztatott, köztük 620.000 börtönõrt. Ugyanebben az évben az USA autóiparában 880.000 ember kereste kenyerét.
Válaszért nem a régimódi "Keresd a nõt!", hanem a mai világunkra jellemzõ "Keresd az üzletet!" úton kell elindulni. Ezzel választ találunk arra is, hogy miért beszélünk egyáltalán amerikai GULAG-okról.
Sztálin tömeges méretekben használta fel a minden joguktól megfosztott foglyok munkaerejét. Mellesleg nem õ az "ötletgazda". Az északiak polgárháborús gyõzelme eltörölte a rabszolgaságot, délen hatalmas munkaerõhiány lépett fel az ültetvényeken. Már az 1860-as évek második felében elkezdõdött a rabok munkaerejének tömeges felhasználása: javarészt pitiáner indokokkal börtönbüntetésre ítéltek sok feketét, akiket immár nem rabszolgaként, hanem törvény által elítélt bûnözõként dolgoztattak az ültetvényeken.
Jelenleg az USA Alkotmányának 13. kiegészítése van érvényben. Az kategorikusan tiltja a rabszolgatartást és a munkára való kényszerítést. Van azonban van rajta egy hangárajtónak is beillõ "kiskapu". Nevezetesen: "kivéve azokat az eseteket, amikor ez (a munkára kényszerítés) büntetés azért a törvényszegésért, amiért az illetõt törvényeink szerint elítélték."
John Hudson, aki a new-yorki Rikers Island javítóintézetben töltötte le hét éves büntetését, a következõket mondja: "-Az emberek többsége, aki börtönt csak filmen látott, azt hiszi, hogy a foglyok egész nap sétálgatnak az udvaron meg testépítéssel foglalkoznak. Valójában az elítéltek döntõ többségét állandó munkára kényszerítik. A munkánkért a kevésnél is kevesebbet kapunk; 10-40 (a legújabb adat 17 - 50 cent/ óra) cent az órabér. Ilyen fizetés csak a mesében és a börtönben van. Pénzedért élelmet vehetsz a börtön magazinjában. Ha nem teljesíted a normát, verést kaphatsz, esetleg a Protective Housing Unit (teljes elszigeteltséget biztosító magánzárkás részleg) lakója lehetsz." csak tájékoztatásul: jelenleg az USA-ban 7,5 USD a minimális órabér. Obama most gyõzködi a törvényhozókat, hogy hét év után végre emeljenek rajta, s legyen 9$.
Az amerikaiak nem a GULAG szót használják a folyamtra, saját szakkifejezésük a börtön - ipari komplexum. Ez voltaképp a szövetségi-, állami- és magánbörtönök, valamin termelésüket a foglyok ingyenmunkájával elvégeztetni akaró cégek szövetsége.
A rabokat "kölcsönadó" szerzõdéseken az illetõ börtön neve mellett olyan cégek szerepelnek, mint a Chevron, Bank Of America, AT&T, Starbucks, Walmart, IBM, Boeing, Motorola, Microsoft, Dell, Nike, Intel és mások.
A munkáltatónak igen kényelmes a helyzete. Nincs szakszervezet, nincs sztrájk, bérkövetelés, a dolgozónak nem jár szabadság, semmiféle egészségüggyel vagy nyugdíjjal kapcsolatos gond nincs, a legkisebb kihágást is a bérbeadó bünteti. A munkáltatók mellett a bérbeadók sem járnak rosszul. Kimutatták, hogy pl. a szövetségi börtönök minden bérbe adott foglyukra költött 1$ után 5$-t kapnak vissza.
Az amerikai sajtó egyre gyakrabban közöl adatokat arról, hogy a börtön - ipari komplexum nagy tempóban terjeszkedik, már elõfordul, hogy egyes termékek kizárólagos termelõje lett. Például ez gyártja az USA fegyveres erõi számára a páncélsisakok, derékövek, váll- és kardszíjak, az egész testet védõ golyóálló ruházat, a dögcédulák, ingek, nadrágok, sátrak, hátizsákok és kulacsok 100%-át. A börtönipar adja a hadseregnek az egyszerû szerszámok 98%-át, a golyóálló mellények 46%-át, a hétköznapi használati eszközök 36%-át, a fülhallgatók, mikrofonok és megafonok 30%-át, az irodák, a repülõgépek és kórházak berendezéséhez szüksége bútorok 21%-át, és a sort napestig lehetne folytatni.
Könnyen extrapolálható, hogy a törvényhozás és a törvénykezés segítségével az eddigi ütemet tartva az évszázad közepére a Szabadság Terjesztõje, az Emberi Jogok Tántoríthatatlan Védelmezõje eléri, hogy 30.000.000 állampolgára fog a büntetés végrehajtási rendszer fennhatósága alá tartozni a biznisz és a profit legnagyobb örömére.
Link
(Érdekes arány: az USA a Föld népességének 5%-át, bebörtönzöttjeinek kb. 25%-át mondhatja magáénak.) Az Államok 100.000 polgárából 754 rács mögött van, ezzel a mutatóval szintén világelsõ az országok elítélt/népesség rangsorában.
Egy speciális kiadvány, a "California Prison Focus" szerint az emberiség történelmében nem volt még egy olyan társadalom, amelyik ennyi tagját tartotta volna börtönben. Néhány érdekes összehasonlítás: a Kínai Népköztársaságban - bár lakóinak száma bõ négyszerese az USA-nak, félmillióval kevesebb fogvatartott van. Finnországban 5,3 millió polgárból 3.400 ül börtönben, a 128 milliós Japánban 80.600. Az 1930-as évek hírhedt szovjet GULAG-jait (1938-ban 1.881.800 fogoly volt a SZU-ban...a ford.)méretében már meghaladja a XXI. szd.-i amerikai büntetés végrehajtási rendszer.
Azonban ha a ténylegesen börtönben levõk számához hozzáadjuk a feltételesen szabadultak és a büntetésük végrehajtása elkezdésére várakozókat, akkor kiderül, hogy gyakorlatilag 7,3 millió amerikai állampolgár áll a büntetés végrehajtási rendszer fennhatósága alatt, azaz az USA minden negyvenedik lakosa.
Az USA jelenlegi elnöke afroamerikai. Az a statisztikai adat azonban, miszerint egy feketének hétszer nagyobb esélye van arra, hogy rács mögé kerülljön, mint egy fehérnek, Obama regnálás alatt sem változott egy szemernyit sem. Jelenleg a börtönben levõ és feltételesen szabadlábon levõ afroamerikaiak száma meghaladja az 1850-ben az Államokban élõ rabszolgák számát.
A "rendpárti" lobbisták arra törekszenek, hogy bármilyen törvénysértést börtönbüntetéssel sújtsanak. Az amerikai törvényalkotási folyamat elemzése jelentõs "fejlõdést" mutat abbeli törekvésében, hogy az amerikai polgárokat lakóházaikból börtöncellákba költöztesse át. Szövetségi törvény szerint 5 év börtön jár 5 gramm crack (kábítószer fajta) birtoklásáért, 2 unciáért (1 uncia =28,35g) pedig 10 év a feltételesen szabadlábra helyezés kizárásával. Ugyanez a törvény 500 gramm tiszta kokain birtoklásáért csak 5 évet szab ki, elvégre a kokain a valóban gazdagok kábítószere. Texasban 4 uncia marihuana-ért több, mint 2 évet kaphat az ember. New-York államban az 1973-as drogellenes törvény alapján 4 uncia bármilyen tiltott szer birtoklásáért 15 évtõl életfogytiglanig terjedõ börtönbüntetés szabható ki. Az elítéltek 57%-a valamilyen kábítószeres ügy miatt került rács mögé.
A "rendpártiak" elérték, hogy 13 államban érvénybe lépett a "3 bûncselekmény" törvény. Ennek alapján azt, aki 3 börtönbüntetéssel járó bûncselekményt követett el -függetlenül azok súlyosságától- élete végéig rács mögött kell tartani.
A "rendpártiak" törekvéseinek egy másik iránya az, hogy maximálisra növeljék a börtönbüntetés idejét. Ennek érdekében különbözõ törvénykiegészítéseket szavaztatnak meg. Például olyanokat, amik lehetõvé teszik, hogy a fogva tartás idejét a rab legkisebb szabálysértése esetén is meghosszabbítsák - errõl kizárólag az intézmény vezetése dönt. Egy Új-Mexikó államban végzett vizsgálat kimutatta, hogy az állami börtönben ülõ rabnak nyolcszor akkora esélye van arra, hogy "jó magaviseletéért" korábban szabaduljon, mint egy magánbörtönben ülõnek.
A "rendpártiak" a börtönlakók számának növelése érdekében törvénytelen eszközöket is bevetnek. Hatalmas visszhangja volt a 2008-ban Pennsylvania-ban történt esetnek. Két, rövid büntetési idejû fiatalkorúak fogva tartására szakosodott magánbörtön tulajdonosa 2,6 millió USD összeggel bírókat vesztegettek meg, hogy a lehetõ legszigorúbb, leghosszabb idõtartamú büntetést szabják ki. Olyan "borzalmas" bûncselekményekért szabtak ki börtönbüntetést, mint az iskolaigazgató kigúnyolása a neten, behatolás egy használaton kívül álló ingatlanba, egy DVD ellopása. A vizsgálat kiderítette, hogy 2.000 fiatalkorú jogtalanul kapott börtönbüntetést.
Mégis, mi az értelme mindennek, hiszen a foglyok számának meredek növekedése hatalmas terhet jelentek úgy a szövetségi, mint az egyes államok költségvetése számára? A terhek növekedésére kiváló példa Kalifornia. (Az állam költségvetése évek óta igen ingatag lábakon áll...a ford.) Itt egy elítéltre évi 50.000 $-t költenek, ez egy iskolásra költött összeg hétszerese. A prioritások egyértelmûek: 20 évvel ezelõtt Kalifornia kétszer annyit költött felsõoktatásra, mint börtönlakóira. Mára ez az arány megfordult.
2008-as adat: az USA büntetés végrehajtási rendszere 770.000 fõt foglalkoztatott, köztük 620.000 börtönõrt. Ugyanebben az évben az USA autóiparában 880.000 ember kereste kenyerét.
Válaszért nem a régimódi "Keresd a nõt!", hanem a mai világunkra jellemzõ "Keresd az üzletet!" úton kell elindulni. Ezzel választ találunk arra is, hogy miért beszélünk egyáltalán amerikai GULAG-okról.
Sztálin tömeges méretekben használta fel a minden joguktól megfosztott foglyok munkaerejét. Mellesleg nem õ az "ötletgazda". Az északiak polgárháborús gyõzelme eltörölte a rabszolgaságot, délen hatalmas munkaerõhiány lépett fel az ültetvényeken. Már az 1860-as évek második felében elkezdõdött a rabok munkaerejének tömeges felhasználása: javarészt pitiáner indokokkal börtönbüntetésre ítéltek sok feketét, akiket immár nem rabszolgaként, hanem törvény által elítélt bûnözõként dolgoztattak az ültetvényeken.
Jelenleg az USA Alkotmányának 13. kiegészítése van érvényben. Az kategorikusan tiltja a rabszolgatartást és a munkára való kényszerítést. Van azonban van rajta egy hangárajtónak is beillõ "kiskapu". Nevezetesen: "kivéve azokat az eseteket, amikor ez (a munkára kényszerítés) büntetés azért a törvényszegésért, amiért az illetõt törvényeink szerint elítélték."
John Hudson, aki a new-yorki Rikers Island javítóintézetben töltötte le hét éves büntetését, a következõket mondja: "-Az emberek többsége, aki börtönt csak filmen látott, azt hiszi, hogy a foglyok egész nap sétálgatnak az udvaron meg testépítéssel foglalkoznak. Valójában az elítéltek döntõ többségét állandó munkára kényszerítik. A munkánkért a kevésnél is kevesebbet kapunk; 10-40 (a legújabb adat 17 - 50 cent/ óra) cent az órabér. Ilyen fizetés csak a mesében és a börtönben van. Pénzedért élelmet vehetsz a börtön magazinjában. Ha nem teljesíted a normát, verést kaphatsz, esetleg a Protective Housing Unit (teljes elszigeteltséget biztosító magánzárkás részleg) lakója lehetsz." csak tájékoztatásul: jelenleg az USA-ban 7,5 USD a minimális órabér. Obama most gyõzködi a törvényhozókat, hogy hét év után végre emeljenek rajta, s legyen 9$.
Az amerikaiak nem a GULAG szót használják a folyamtra, saját szakkifejezésük a börtön - ipari komplexum. Ez voltaképp a szövetségi-, állami- és magánbörtönök, valamin termelésüket a foglyok ingyenmunkájával elvégeztetni akaró cégek szövetsége.
A rabokat "kölcsönadó" szerzõdéseken az illetõ börtön neve mellett olyan cégek szerepelnek, mint a Chevron, Bank Of America, AT&T, Starbucks, Walmart, IBM, Boeing, Motorola, Microsoft, Dell, Nike, Intel és mások.
A munkáltatónak igen kényelmes a helyzete. Nincs szakszervezet, nincs sztrájk, bérkövetelés, a dolgozónak nem jár szabadság, semmiféle egészségüggyel vagy nyugdíjjal kapcsolatos gond nincs, a legkisebb kihágást is a bérbeadó bünteti. A munkáltatók mellett a bérbeadók sem járnak rosszul. Kimutatták, hogy pl. a szövetségi börtönök minden bérbe adott foglyukra költött 1$ után 5$-t kapnak vissza.
Az amerikai sajtó egyre gyakrabban közöl adatokat arról, hogy a börtön - ipari komplexum nagy tempóban terjeszkedik, már elõfordul, hogy egyes termékek kizárólagos termelõje lett. Például ez gyártja az USA fegyveres erõi számára a páncélsisakok, derékövek, váll- és kardszíjak, az egész testet védõ golyóálló ruházat, a dögcédulák, ingek, nadrágok, sátrak, hátizsákok és kulacsok 100%-át. A börtönipar adja a hadseregnek az egyszerû szerszámok 98%-át, a golyóálló mellények 46%-át, a hétköznapi használati eszközök 36%-át, a fülhallgatók, mikrofonok és megafonok 30%-át, az irodák, a repülõgépek és kórházak berendezéséhez szüksége bútorok 21%-át, és a sort napestig lehetne folytatni.
Könnyen extrapolálható, hogy a törvényhozás és a törvénykezés segítségével az eddigi ütemet tartva az évszázad közepére a Szabadság Terjesztõje, az Emberi Jogok Tántoríthatatlan Védelmezõje eléri, hogy 30.000.000 állampolgára fog a büntetés végrehajtási rendszer fennhatósága alá tartozni a biznisz és a profit legnagyobb örömére.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kormos
- 2014. January 07. 09:16:44
#2 |
Vizilo
- 2014. January 07. 09:16:50
#3 |
Kedvesi
- 2014. January 07. 10:03:49
#4 |
monguzking
- 2014. January 07. 10:45:47
#5 |
Maguskacska
- 2014. January 07. 16:34:04
#6 |
Perje
- 2014. January 07. 22:58:31
#7 |
1 hazafele
- 2014. January 07. 23:15:00
#8 |
lapaj55
- 2014. January 08. 00:44:35
#9 |
mormota1968
- 2014. January 08. 04:11:11
#10 |
lapaj55
- 2014. January 09. 01:33:45
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.