Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tízezer helyszínen, 854 ezer amerikai végez titkosszolgálati munkát
Persze kellenek a kémek is, na de ennyire? Mennyi tetves zsidó foglalkozik nálunk is csak azzal, kiket hogyan lehetetlenítsenek el, szerezzék meg a vagyonkáját..., hajszolják a halálba, vagy éppen õk öljék meg így, vagy úgy? A Voronszovszkij park Moszkva délnyugati részén, felkapott környéken található. Ryan Fogle ezt a helyszínt választotta, hogy találkozzon célpontjával 2013 májusában. A 29 éves Fogle papíron az amerikai nagykövetség politikai osztályának egyik titkára volt, valójában a CIA speciális ügynökeként dolgozott Moszkvában. Parókában, nyolcvanezer euróval a zsebében indult a találkozóra. „Évi egymillió dollárt is kereshetsz” – mondta korábban telefonon az orosz titkosszolgálat egyik munkatársának. „Százezer dollárt adunk elõre, de csak ha most azonnal tudunk találkozni. Igen vagy nem?” A távolban, az esti árnyékok között már ki tudta venni egy várakozó férfi alakját. „Igen, már látlak. Mindjárt ott leszek” – súgta a mobiljába Fogle, akit pillanatokkal késõbb az orosz titkosszolgálat munkatársai elfogtak, egy várakozó autóba tuszkoltak és elvittek. A Hetek cikke.
Az amerikai hírszerzés centrumában sokáig emberek álltak, olyan kémek, mint Fogle vagy az a Nathan Hale, akit még a függetlenségi háború idején, az ellenséges vonalak mögött fogtak el és akasztottak fel az angolok. Habár bizonyos mértékig mindig is szükség lesz kémekre, a hangsúly más irányba tolódott el. A hidegháború vége felé az amerikai kémek a Szovjetunió területén már katasztrofális eredményekkel mûködtek. A CIA-s Aldrich Ames és az FBI-os Robert Hanssen kettõs ügynököknek köszönhetõen a szovjetek a CIA által beszervezett tucatnyi kém mindegyikét elfogták és kivégezték. Az aktívan tartott ügynököket pedig az oroszok szisztematikusan dezinformálták.
Így kezdett egyre nagyobb szerepet kapni a technikai hírszerzés, és alakult át a CIA egy elsõdlegesen kémek alkotta hivatalból egy kiberháborúkat vívó és drónokat mûködtetõ titkos katonai szervezetté. Ma már a technokémek teszik ki a hírszerzõ ügynökségek személyzetének túlnyomó részét – ilyenek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatói és kódfeltörõi, a Nemzeti Felderítési Hivatal mûholdakat készítõ és mûködtetõ mérnökei, az Állami Geoinformációs Szolgálat képelemzõi és digitálistérkép-készítõi.
A sokszor automatizált és mára rendkívül kiterjedt hírszerzõ tevékenység azonban sokakban komoly aggodalmakat kelt. Egy amerikai állampolgár ma nem tud anélkül telefonálni, hogy az NSA ne rögzítené a hívással kapcsolatos adatokat – ötven évre.
Ugyanazok a mûholdak, amelyek naponta kétszer haladnak el Irán fölött, az Egyesült Államok egén is átrepülnek. A nemzetközi telefonhívásokat hordozó optikai kábelek, amelyeket az NSA lehallgat, helyi hívásokat is közvetítenek. Milyen mértékû adatgyûjtés szükséges és megengedhetõ? És ki tartja szemmel a megfigyelõket? Ezek egy demokrácia velejéig ható kérdések, a rossz válaszok pedig nagyon hamar a diktatúrához vezetõ pályára állíthatnak rá egy országot – figyelmeztet James Bamford, a Time magazin titkosszolgálatokról szóló különszámában.
A Fort Meade katonai bázis Maryland államban található. A bázishoz tartozó English Avenue sugárút végéhez közeledve fákkal körülvett, szigorúan õrzött telken található egy gyönyörû viktoriánus kastély. A telek bejáratát kicsiny ágyúk, az épületét dór oszlopok jelzik. Ez a ház ad otthont Keith Alexander tábornoknak, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója és az amerikai történelem legnagyobb hatalommal rendelkezõ titkosszolgálati vezetõje.
Öt kilométerre innen található az õ szupertitkos birodalma, egy elektromos kerítésekkel és tûzfalakkal, retinaszkennerekkel és ujjlenyomat-leolvasókkal felszerelt állam az államban. A biztonsági kamerák mindent rögzítenek, a Nemzetbiztonsági Ügynökség fehér rendõrautói járõröznek a területen. De mindezen biztonsági intézkedések ellenére az NSA féltve õrzött titkai mára napvilágra kerültek – nem egy külsõ behatolás, hanem Edward Snowden belsõ szivárogtatása következtében. A Snowden által nyilvánosságra hozott dokumentumokból derült ki, hogy az NSA széles körben figyeli az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Sokak szerint az ügynökségnek ez és más tevékenysége is törvénytelen és az amerikai alkotmányba is ütközõ. Mások szerint Snowden volt az, aki önkényes akciójával megtorpedózta az amerikai hírszerzés munkáját, és veszélybe sodorta mindazok életét, akiket a hírszerzés védeni próbál.
Az NSA 35 ezer alkalmazottal dolgozik, éves költségvetése 10,8 milliárd dollár. A nemzetközi szintû lehallgatások mellett az NSA az interneten zajló minden adatforgalmat igyekszik átcsatornázni a saját szerverein, hogy így ellenõrizni tudja a globális digitális kommunikációt. Az amerikai telefontársaságokkal állítólag titkos háttérmegállapodások jöttek létre, amelyek révén az NSA le tudja hallgatni a telefonbeszélgetéseket. A PRIZMA-program pedig arról szólt, hogy a kilenc legnagyobb internetes vállalat, köztük a Google és a Yahoo is elérhetõvé tegyék az NSA számára az ügyfeleik adatait, a keresõrendszerek és az e-mailek alapján.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség telefonos adatgyûjtõ programja eddig „semmilyen kimutatható hatással nem volt a terrorista cselekmények megelõzésére” – állítja a New America Foundation washingtoni székhelyû kutatócsoport tanulmánya. A jelentés 225, az Egyesült Államok területén elkövetett vagy tervezett terrorista cselekmény körülményeit vizsgálta. Michael Morell, a CIA egykori igazgatója és a jelentést publikáló öttagú bizottság egyik tagja azonban rámutatott: ha a fontos adatgyûjtõ program egy évtizeddel korábban létezett volna, akkor valószínûleg megelõzhetõ lett volna a szeptember 11-ei merénylet. „Ez a program jó eséllyel megakadályozhatja a következõ szeptember 11-ét – egyetlen egy siker is felbecsülhetetlen értékûvé teszi.” December végén egy szövetségi bíróság kimondta, hogy az NSA telefonos adatgyûjtése törvényszerû, ugyanakkor egy másik bíró megkérdõjelezte a program alkotmányosságát. Várhatóan az ügy nemsokára az amerikai Legfelsõbb Bíróság elé fog kerülni.
A Washington Post munkatársai két éven keresztül kutattak az amerikai titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Dana Priest és William Arkin jelentése szerint a szeptember 11-ét követõ években a hírszerzési tevékenység annyira nagyra nõtt, hogy annak mind a költségvetését, mind a hatékonyságát lehetetlen megállapítani. Amerika-szerte 1271 kormányzati hivatal és 1931 privát cég végez terrorelhárító, nemzetvédelmi vagy hírszerzõ tevékenységet, összesen tízezer helyszínen. 854 ezer amerikai állampolgár végez titkosszolgálati munkát. 2001. szeptember 11-e óta csak Washingtonban vagy környékén 33 épületet, három Pentagonnyi területet húztak fel a szolgálatok számára.
Szintén a Washington Post hozta nyilvánosságra, hogy a NSA olyan számítógép fejlesztésén dolgozik, amely szinte bármilyen kódot képes lesz feltörni. A hipergyors kvantumszámítógép a jelenlegi számítógépek lineáris számolási technikájával szemben képes lesz több kalkuláció egyidejû elvégzésére. Az ügynökség eddig 80 millió dollárt költött erre a projektjére.
Link
Az amerikai hírszerzés centrumában sokáig emberek álltak, olyan kémek, mint Fogle vagy az a Nathan Hale, akit még a függetlenségi háború idején, az ellenséges vonalak mögött fogtak el és akasztottak fel az angolok. Habár bizonyos mértékig mindig is szükség lesz kémekre, a hangsúly más irányba tolódott el. A hidegháború vége felé az amerikai kémek a Szovjetunió területén már katasztrofális eredményekkel mûködtek. A CIA-s Aldrich Ames és az FBI-os Robert Hanssen kettõs ügynököknek köszönhetõen a szovjetek a CIA által beszervezett tucatnyi kém mindegyikét elfogták és kivégezték. Az aktívan tartott ügynököket pedig az oroszok szisztematikusan dezinformálták.
Így kezdett egyre nagyobb szerepet kapni a technikai hírszerzés, és alakult át a CIA egy elsõdlegesen kémek alkotta hivatalból egy kiberháborúkat vívó és drónokat mûködtetõ titkos katonai szervezetté. Ma már a technokémek teszik ki a hírszerzõ ügynökségek személyzetének túlnyomó részét – ilyenek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatói és kódfeltörõi, a Nemzeti Felderítési Hivatal mûholdakat készítõ és mûködtetõ mérnökei, az Állami Geoinformációs Szolgálat képelemzõi és digitálistérkép-készítõi.
A sokszor automatizált és mára rendkívül kiterjedt hírszerzõ tevékenység azonban sokakban komoly aggodalmakat kelt. Egy amerikai állampolgár ma nem tud anélkül telefonálni, hogy az NSA ne rögzítené a hívással kapcsolatos adatokat – ötven évre.
Ugyanazok a mûholdak, amelyek naponta kétszer haladnak el Irán fölött, az Egyesült Államok egén is átrepülnek. A nemzetközi telefonhívásokat hordozó optikai kábelek, amelyeket az NSA lehallgat, helyi hívásokat is közvetítenek. Milyen mértékû adatgyûjtés szükséges és megengedhetõ? És ki tartja szemmel a megfigyelõket? Ezek egy demokrácia velejéig ható kérdések, a rossz válaszok pedig nagyon hamar a diktatúrához vezetõ pályára állíthatnak rá egy országot – figyelmeztet James Bamford, a Time magazin titkosszolgálatokról szóló különszámában.
A Fort Meade katonai bázis Maryland államban található. A bázishoz tartozó English Avenue sugárút végéhez közeledve fákkal körülvett, szigorúan õrzött telken található egy gyönyörû viktoriánus kastély. A telek bejáratát kicsiny ágyúk, az épületét dór oszlopok jelzik. Ez a ház ad otthont Keith Alexander tábornoknak, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója és az amerikai történelem legnagyobb hatalommal rendelkezõ titkosszolgálati vezetõje.
Öt kilométerre innen található az õ szupertitkos birodalma, egy elektromos kerítésekkel és tûzfalakkal, retinaszkennerekkel és ujjlenyomat-leolvasókkal felszerelt állam az államban. A biztonsági kamerák mindent rögzítenek, a Nemzetbiztonsági Ügynökség fehér rendõrautói járõröznek a területen. De mindezen biztonsági intézkedések ellenére az NSA féltve õrzött titkai mára napvilágra kerültek – nem egy külsõ behatolás, hanem Edward Snowden belsõ szivárogtatása következtében. A Snowden által nyilvánosságra hozott dokumentumokból derült ki, hogy az NSA széles körben figyeli az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Sokak szerint az ügynökségnek ez és más tevékenysége is törvénytelen és az amerikai alkotmányba is ütközõ. Mások szerint Snowden volt az, aki önkényes akciójával megtorpedózta az amerikai hírszerzés munkáját, és veszélybe sodorta mindazok életét, akiket a hírszerzés védeni próbál.
Az NSA 35 ezer alkalmazottal dolgozik, éves költségvetése 10,8 milliárd dollár. A nemzetközi szintû lehallgatások mellett az NSA az interneten zajló minden adatforgalmat igyekszik átcsatornázni a saját szerverein, hogy így ellenõrizni tudja a globális digitális kommunikációt. Az amerikai telefontársaságokkal állítólag titkos háttérmegállapodások jöttek létre, amelyek révén az NSA le tudja hallgatni a telefonbeszélgetéseket. A PRIZMA-program pedig arról szólt, hogy a kilenc legnagyobb internetes vállalat, köztük a Google és a Yahoo is elérhetõvé tegyék az NSA számára az ügyfeleik adatait, a keresõrendszerek és az e-mailek alapján.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség telefonos adatgyûjtõ programja eddig „semmilyen kimutatható hatással nem volt a terrorista cselekmények megelõzésére” – állítja a New America Foundation washingtoni székhelyû kutatócsoport tanulmánya. A jelentés 225, az Egyesült Államok területén elkövetett vagy tervezett terrorista cselekmény körülményeit vizsgálta. Michael Morell, a CIA egykori igazgatója és a jelentést publikáló öttagú bizottság egyik tagja azonban rámutatott: ha a fontos adatgyûjtõ program egy évtizeddel korábban létezett volna, akkor valószínûleg megelõzhetõ lett volna a szeptember 11-ei merénylet. „Ez a program jó eséllyel megakadályozhatja a következõ szeptember 11-ét – egyetlen egy siker is felbecsülhetetlen értékûvé teszi.” December végén egy szövetségi bíróság kimondta, hogy az NSA telefonos adatgyûjtése törvényszerû, ugyanakkor egy másik bíró megkérdõjelezte a program alkotmányosságát. Várhatóan az ügy nemsokára az amerikai Legfelsõbb Bíróság elé fog kerülni.
A Washington Post munkatársai két éven keresztül kutattak az amerikai titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Dana Priest és William Arkin jelentése szerint a szeptember 11-ét követõ években a hírszerzési tevékenység annyira nagyra nõtt, hogy annak mind a költségvetését, mind a hatékonyságát lehetetlen megállapítani. Amerika-szerte 1271 kormányzati hivatal és 1931 privát cég végez terrorelhárító, nemzetvédelmi vagy hírszerzõ tevékenységet, összesen tízezer helyszínen. 854 ezer amerikai állampolgár végez titkosszolgálati munkát. 2001. szeptember 11-e óta csak Washingtonban vagy környékén 33 épületet, három Pentagonnyi területet húztak fel a szolgálatok számára.
Szintén a Washington Post hozta nyilvánosságra, hogy a NSA olyan számítógép fejlesztésén dolgozik, amely szinte bármilyen kódot képes lesz feltörni. A hipergyors kvantumszámítógép a jelenlegi számítógépek lineáris számolási technikájával szemben képes lesz több kalkuláció egyidejû elvégzésére. Az ügynökség eddig 80 millió dollárt költött erre a projektjére.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. January 18. 19:46:37
#2 |
Pitkin
- 2014. January 19. 07:46:18
#3 |
Pitkin
- 2014. January 19. 08:03:38
#4 |
Vizilo
- 2014. January 19. 10:58:12
#5 |
cinnamon
- 2014. January 19. 15:58:46
#6 |
TiDo
- 2014. January 19. 22:08:22
#7 |
Perje
- 2014. January 20. 15:14:28
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.