Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hármasság - A víz szentsége - Egysége
A víz megszentelésére január 18-19-én kerül sor az orosz templomokban.
Az istentisztelet után a hagyományoknak megfelelõen sok pravoszláv háromszor mártózik meg azokon a helyeken, ahol kereszt formájú léket vágnak ki a jégbõl. Ma Moszkvában hideg van, kevesebb, mint mínusz 20 fok, a hívõket azonban ez nem rettenti el.
Moszkvában több mint 50 helyszínt készítettek elõ erre a célra. Egész Oroszországban pedig, ezeknek a helyeknek a száma mintegy 3 ezer.
http://hungarian....-unneplik/
Vízkereszt: fürdõzés Moszkvában (Videó)
http://hungarian....oszkvaban/
A víz szentsége
A víz szentségében õseink már jóval a kereszténység elõtt hittek, hiszen a források, kutak imádata az õsi Boldogasszony kultusz egyik lényeges eleme. A szkíta-hun õsvallást õrzõ rokonaink, de mi magyarok is máig õrizzük nyomait.
Mi, magyarok mai napig az õseinktõl örökölt hagyományt követjük, amikor forrásaink közelében csodás gyógyulást várunk, vagy éppen húsvétkor locsolkodunk. Az éltetõ víz tiszteletét õseink is vallották. Ne feledjük, hogy Attilát és Árpád fejedelmünket is víz alá temették, de odakerültek a nagy õsök által birtokolt Hadisten kardok is.
Kardok a Dunában
Nemcsak a történeti krónikák és mai népszokások tudnak arról, hogy a vizet különös imádatban részesítették szkíta õseink, hanem szerencsére régészeti leletek is tanúsítják azokat. A szkíták, hunok, magyarok víztisztelete nyilvánult meg abban, hogy annak a folyónak, amelyen õseink átkeltek, engesztelõ áldozatot mutattak be.
Ennek az egyik módja az volt, hogy folyóinkba különleges tárgyakat dobáltak be. A Kárpát-medencében élõ szkíták, a kimmerek például a Dunába kardokat dobtak és ezeket a szakrális ajándékokat ma a Nemzeti Múzeum tárlóiban tekinthetjük meg. A magyar néprajz is ismer hasonló szokást, a régi lakodalmak egyik felemelõ pillanata volt, amikor a menyasszonyt elvezették a családi kúthoz és õ ajándékkal kedveskedett az éltetõ víz forrásának.
Gyógyító források
Szinte meg sem lehet számolni a magyarság által imádott szent forrásokat, hiszen a Kárpát-medencében nagyon sok helyen buzognak fel gyógyító vizek. Néhány helyen szentkútnak nevezik õket, ezek közül néhány különös becsben áll. A legismertebb talán a Nógrád megyei búcsújáró hely, Szentkút, ahol tömeges gyógyulások történhettek még a kereszténység felvétele elõtt, aztán az új hit magának követelte a csodatévõ helyet.
Egyéb forrásoknál, így az Ipoly-Födémesinél, vagy a székelyföldi Sugásfürdõ közelében a forrásvíztõl meggyógyult emberek rongyot aggattak gyógyulásuk jeléül a közeli fákra, de szokás volt copfjukat is otthagyni áldozatul a hely szellemének. A varkocs levágása, mint áldozati jelkép, - különös módon - a mongóliai hun sírokban is megtalálható, ami azt jelzi, hogy egy nagyon õsi hagyományról lehet szó.
Rituális fürdés
Míg a keresztény hagyomány a templomokbn, a papok által megszentelt víz erejében bízik, addig a táltoshit szellemiségét megõrzõ magyarok a természet által megszentelt vizekhez járt áldozni. A falusiak még ötven évvel ezelõtt is megfürödtek a szentnek tartott folyókban, tavakban, mert úgy vélték, hogy azáltal is megtisztulnak bûneiktõl.
Különösen a nagy ünnepek elõtt volt szokásban a "rituális" mosakodás. Szegeden a Tiszába mártóztak meg pünkösd vagy éppen nagypéntek elõtt. A Körös melletti Fekete-tóról pedig Ipolyi Arnold jegyezte fel, hogy a helybéliek abban mártóztak meg, hogy ne legyenek betegek.
Locsolkodás aratáskor
A vízzel történt locsolkodás a húsvét egyik jellemzõje, akkor a férfiak a hideg kútvízzel az eladósorban lévõ lányok termékenységét kívánták biztosítani. Ipolyi Arnold megemlíti, hogy a vízzel történt locsolkodás szokása aratás idején is megvolt, akkor férfiak részesültek ebben az áldásban. A fején koszorút viselõ arató gazdát azért öntötték le, mert úgy vélték, hogy akkor a következõ évben bõséges lesz a termés.
A termékenységi varázslás alól még az állatok sem bújhattak el, a falvakban még a tejet adó tehenet is megöntözték, hogy sok tejet adjon. A magyar hagyomány a Boldogasszony ételéhez is társított egy különös szokást. Az asszonyok a kenyérsütésnél használt vizet nem öntötték ki az udvarra, hanem felhasználták, mert annak bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Ezt a "szent" vizet bevitték a házba és ott szétfröccsentették, hogy megvédje a családi hajlékot a boszorkányoktól és más ártó lénytõl.
http://alfahir.hu...e-20111214
Honfoglaló magyarok fürdõkultúrája
Szórványosan maradtak fenn írott források honfoglaló õseink tisztálkodására vonatkozóan. László Gyula, kiváló régészünk könyvében, A honfoglaló magyar nép élete címû kötetébõl megtudhatjuk, hogy hadrakelt seregeink különbözõ óvintézkedésekkel igyekezték elejét venni egy-egy járványnak.
A Konsztantinosz Porphürogennétosz bizánci császár ceremóniáskönyve szerint a tábor rendezõje, ill. szervezõje a császár számára köteles a volt magyar, azaz szkíta fürdõt, - a "csergét" bõrkáddal együtt -, magával vinni.
Feltételezhetõ tehát, hogy portyázó õseinknek külön sátor állt rendelkezésére a tisztálkodáshoz, melyek hasonlóak voltak a finn szaunákhoz. A tisztálkodási ceremónia elsõ lépéseként a forró kövekre öntött víz gõzében, majd jeges vízben tisztálkodhattak eleink.
A ceremóniáskönyv ugyanakkor megemlíti, hogy a "rangosak" nemezsátraiban voltak mosdásra használt, megemelt, csappal ellátott bõrtömlõk, melyek elõtt állva lemoshatták magukról az út porát. A magyarok ezt csorgó-nak hívták.
László Gyula feltételezi könyvében, hogy mivel a bolgár-törökök igen tiszta emberek voltak, a bizánci császárok által erõsen hangsúlyozott magyar-bolgár mûveltség azonosságából adódik, hogy nagyjából azonos módon történhetett a magyaroknál is a fürdés:
"Fürdés végett férfiak és nõk közösen mennek be a vízbe, mezítelenül, a nélkül, hogy magukat bármivel is eltakarnák. Paráznaság náluk semmi szín alatt nem fordul elõ. Ha valaki ez ellen vét, bármi állása is legyen, kézzel-lábbal négy cölöphöz kötik, amelyeket a földbe vernek s azután egy szekercével kettéhasítják a nyakától az ágyékáig. Éppen így tesznek a vétkes nõvel is. Azután mindkettõ tetemét egy fára kötik fel. Minden igyekezettel azon voltam, hogy a nõket rávegyem, hogy fürdéskor födjék be magukat, de ebben nem értem célt..." (Ibn Fâdhlan a volgai bolgárok fürdõzésérõl írott sorai)
bidéDe köztudomású volt Attiláról is, hogy pompás fürdõi voltak, melyeket nemcsak a naponkénti fürdésnél használt, hanem az áldozatok bemutatásánál is. Mivel egy-egy temetést követõen, vagy netalán tisztátalan (pl.: beteggel, akiben benne volt a rontás) emberrel történt érintkezést követõen meg kellett mosdaniuk õseinknek, feltételezhetjük, hogy a tisztálkodás, márcsak rituális okok miatt is napirenden volt õsinknél.
http://www.csiffa...agyar1.htm
Szkíta gõzkunyhó szertartás
http://regosjoco....szertartas
A keresztvíz elsõ cseppjeitõl a hamvakat befogadó szent folyókig áldott vizek kísérik végig az emberi életet.
http://www.ng.hu/..._szentsege
Egy felnõtt ember 65-70 százaléka, egy újszülöttnek 80 százaléka és egy megtermékenyített petesejt 96 százaléka víz.
A víztartalom szervenként is változik. A szem üvegteste például 99 százalék vizet tartalmaz, az agynak 78 százaléka, a szívnek 77 százaléka, míg a májnak 84 százaléka a víz.
http://www.vitall...titott-viz
Jeges õrület - a jeges víz egészségvédõ hatása
Jégúszás hódít Észak-Amerika, Skandinávia, Oroszország és Kína hûvösebb területein.
A bátor egészségvédõk vidáman tempóznak a gyakran jéghideg vízben, függetlenül attól, milyen az idõ a parton. Hogy miért mennek bele a jeges vízbe az emberek? Nem új és nem is egyedülálló ez a fajta egészségvédõ õrület... ugyanaz az elv mint a szauna esetében; régóta tudjuk, hogy ha bemerészkedünk a hideg vízbe, sokkal ellenállóbbá válik a szervezetünk a hideg következtében kialakuló betegségekkel szemben (influenza, megfázás).
A hideg vízben felgyorsul a testnedvek keringése, a vérkeringés felpezsdül, a nyirokrendszer aktívabbá válik, sõt, boldogsághormonok szabadulnak fel.
Sok helyen a parti fürdõk mellé építik a szaunákat, hogy megkettõzzék azt az elõnyös hatást, amit a forró és a jéghideg váltogatása kivált.
A hideg víz azonban csak a kifogástalan egészségûek számára lehet ajánlott. Senki ne kezdjen orvosi ellenõrzés és elõzetes felkészülés nélkül hidegvizes fürdõzésbe! Éppúgy mint a szauna: szívbetegeknek, érrendszeri panaszokkal küzdõknek veszélyes lehet.
A fokozatokat, mint mindenütt, itt is be kell tartani. Vízfürdõzés elõtt szoktassuk hozzá a szervezetünket a hideghez légfürdõvel, amit minden reggel félmeztelenül vagy fürdõruhában végezhetünk - akár a kertben, akár a lakásunk teraszán; meglepõ lesz a hatása meghûlésekkel szemben.
Németország déli területein, valamint Ausztriában ez az egészségvédõ szokás nem úszásban jelentkezik, hanem abban, hogy decembertõl fürdõruhában sétálnak a havas hegyekben az emberek. Senki ne gondoljon hosszú túrákra, az idõtartam ugyanis itt is fontos tényezõ, csupán néhány perces fázásról van szó, aztán mindenki visszabújik a meleg ruhába.
Ez a néhány perc azonban, az immunreakcióknak és a hormonális változásoknak köszönhetõen ellenállóvá és "boldoggá" teszi a fagyoskodókat.
Ha a légfürdõzés már könnyedén megy, elkezdhetünk egy lábfürdõt: tartsuk néhány percig hideg vízben a lábunkat, tornáztassuk benne, majd vegyük ki a vízbõl, és száraz törölközõvel dörzsöljük vörösre alaposan!
Aki még mélyebbre akar merítkezni a téli fittség világában, az merüljön nyakig egy tóban, folyóban, tengerben, de mindenképp élõvízben - az biztosítja a legjobb védelmet a betegségekkel szemben. Arra viszont vigyázzunk, hogy hagyományos értelemben vett úszással ne próbálkozzuk, ugyanis percek alatt lehûlnek az izmaink, beszûkül a mozgástartomány, rövid idõre mozgáskorlátozottakká válunk a hidegtõl, ami a parttól távolabbi vízben veszélyes lehet. Az elõnyöket akkor is megtapasztaljuk, ha csak megmártózunk a hidegben; ne felejtsük el, a hõmérséklet-különbség adja a savát-borsát a kalandnak, nem az életveszély!
http://www.macosz...Pg-29.html
Az istentisztelet után a hagyományoknak megfelelõen sok pravoszláv háromszor mártózik meg azokon a helyeken, ahol kereszt formájú léket vágnak ki a jégbõl. Ma Moszkvában hideg van, kevesebb, mint mínusz 20 fok, a hívõket azonban ez nem rettenti el.
Moszkvában több mint 50 helyszínt készítettek elõ erre a célra. Egész Oroszországban pedig, ezeknek a helyeknek a száma mintegy 3 ezer.
http://hungarian....-unneplik/
Vízkereszt: fürdõzés Moszkvában (Videó)
http://hungarian....oszkvaban/
A víz szentsége
A víz szentségében õseink már jóval a kereszténység elõtt hittek, hiszen a források, kutak imádata az õsi Boldogasszony kultusz egyik lényeges eleme. A szkíta-hun õsvallást õrzõ rokonaink, de mi magyarok is máig õrizzük nyomait.
Mi, magyarok mai napig az õseinktõl örökölt hagyományt követjük, amikor forrásaink közelében csodás gyógyulást várunk, vagy éppen húsvétkor locsolkodunk. Az éltetõ víz tiszteletét õseink is vallották. Ne feledjük, hogy Attilát és Árpád fejedelmünket is víz alá temették, de odakerültek a nagy õsök által birtokolt Hadisten kardok is.
Kardok a Dunában
Nemcsak a történeti krónikák és mai népszokások tudnak arról, hogy a vizet különös imádatban részesítették szkíta õseink, hanem szerencsére régészeti leletek is tanúsítják azokat. A szkíták, hunok, magyarok víztisztelete nyilvánult meg abban, hogy annak a folyónak, amelyen õseink átkeltek, engesztelõ áldozatot mutattak be.
Ennek az egyik módja az volt, hogy folyóinkba különleges tárgyakat dobáltak be. A Kárpát-medencében élõ szkíták, a kimmerek például a Dunába kardokat dobtak és ezeket a szakrális ajándékokat ma a Nemzeti Múzeum tárlóiban tekinthetjük meg. A magyar néprajz is ismer hasonló szokást, a régi lakodalmak egyik felemelõ pillanata volt, amikor a menyasszonyt elvezették a családi kúthoz és õ ajándékkal kedveskedett az éltetõ víz forrásának.
Gyógyító források
Szinte meg sem lehet számolni a magyarság által imádott szent forrásokat, hiszen a Kárpát-medencében nagyon sok helyen buzognak fel gyógyító vizek. Néhány helyen szentkútnak nevezik õket, ezek közül néhány különös becsben áll. A legismertebb talán a Nógrád megyei búcsújáró hely, Szentkút, ahol tömeges gyógyulások történhettek még a kereszténység felvétele elõtt, aztán az új hit magának követelte a csodatévõ helyet.
Egyéb forrásoknál, így az Ipoly-Födémesinél, vagy a székelyföldi Sugásfürdõ közelében a forrásvíztõl meggyógyult emberek rongyot aggattak gyógyulásuk jeléül a közeli fákra, de szokás volt copfjukat is otthagyni áldozatul a hely szellemének. A varkocs levágása, mint áldozati jelkép, - különös módon - a mongóliai hun sírokban is megtalálható, ami azt jelzi, hogy egy nagyon õsi hagyományról lehet szó.
Rituális fürdés
Míg a keresztény hagyomány a templomokbn, a papok által megszentelt víz erejében bízik, addig a táltoshit szellemiségét megõrzõ magyarok a természet által megszentelt vizekhez járt áldozni. A falusiak még ötven évvel ezelõtt is megfürödtek a szentnek tartott folyókban, tavakban, mert úgy vélték, hogy azáltal is megtisztulnak bûneiktõl.
Különösen a nagy ünnepek elõtt volt szokásban a "rituális" mosakodás. Szegeden a Tiszába mártóztak meg pünkösd vagy éppen nagypéntek elõtt. A Körös melletti Fekete-tóról pedig Ipolyi Arnold jegyezte fel, hogy a helybéliek abban mártóztak meg, hogy ne legyenek betegek.
Locsolkodás aratáskor
A vízzel történt locsolkodás a húsvét egyik jellemzõje, akkor a férfiak a hideg kútvízzel az eladósorban lévõ lányok termékenységét kívánták biztosítani. Ipolyi Arnold megemlíti, hogy a vízzel történt locsolkodás szokása aratás idején is megvolt, akkor férfiak részesültek ebben az áldásban. A fején koszorút viselõ arató gazdát azért öntötték le, mert úgy vélték, hogy akkor a következõ évben bõséges lesz a termés.
A termékenységi varázslás alól még az állatok sem bújhattak el, a falvakban még a tejet adó tehenet is megöntözték, hogy sok tejet adjon. A magyar hagyomány a Boldogasszony ételéhez is társított egy különös szokást. Az asszonyok a kenyérsütésnél használt vizet nem öntötték ki az udvarra, hanem felhasználták, mert annak bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Ezt a "szent" vizet bevitték a házba és ott szétfröccsentették, hogy megvédje a családi hajlékot a boszorkányoktól és más ártó lénytõl.
http://alfahir.hu...e-20111214
Honfoglaló magyarok fürdõkultúrája
Szórványosan maradtak fenn írott források honfoglaló õseink tisztálkodására vonatkozóan. László Gyula, kiváló régészünk könyvében, A honfoglaló magyar nép élete címû kötetébõl megtudhatjuk, hogy hadrakelt seregeink különbözõ óvintézkedésekkel igyekezték elejét venni egy-egy járványnak.
A Konsztantinosz Porphürogennétosz bizánci császár ceremóniáskönyve szerint a tábor rendezõje, ill. szervezõje a császár számára köteles a volt magyar, azaz szkíta fürdõt, - a "csergét" bõrkáddal együtt -, magával vinni.
Feltételezhetõ tehát, hogy portyázó õseinknek külön sátor állt rendelkezésére a tisztálkodáshoz, melyek hasonlóak voltak a finn szaunákhoz. A tisztálkodási ceremónia elsõ lépéseként a forró kövekre öntött víz gõzében, majd jeges vízben tisztálkodhattak eleink.
A ceremóniáskönyv ugyanakkor megemlíti, hogy a "rangosak" nemezsátraiban voltak mosdásra használt, megemelt, csappal ellátott bõrtömlõk, melyek elõtt állva lemoshatták magukról az út porát. A magyarok ezt csorgó-nak hívták.
László Gyula feltételezi könyvében, hogy mivel a bolgár-törökök igen tiszta emberek voltak, a bizánci császárok által erõsen hangsúlyozott magyar-bolgár mûveltség azonosságából adódik, hogy nagyjából azonos módon történhetett a magyaroknál is a fürdés:
"Fürdés végett férfiak és nõk közösen mennek be a vízbe, mezítelenül, a nélkül, hogy magukat bármivel is eltakarnák. Paráznaság náluk semmi szín alatt nem fordul elõ. Ha valaki ez ellen vét, bármi állása is legyen, kézzel-lábbal négy cölöphöz kötik, amelyeket a földbe vernek s azután egy szekercével kettéhasítják a nyakától az ágyékáig. Éppen így tesznek a vétkes nõvel is. Azután mindkettõ tetemét egy fára kötik fel. Minden igyekezettel azon voltam, hogy a nõket rávegyem, hogy fürdéskor födjék be magukat, de ebben nem értem célt..." (Ibn Fâdhlan a volgai bolgárok fürdõzésérõl írott sorai)
bidéDe köztudomású volt Attiláról is, hogy pompás fürdõi voltak, melyeket nemcsak a naponkénti fürdésnél használt, hanem az áldozatok bemutatásánál is. Mivel egy-egy temetést követõen, vagy netalán tisztátalan (pl.: beteggel, akiben benne volt a rontás) emberrel történt érintkezést követõen meg kellett mosdaniuk õseinknek, feltételezhetjük, hogy a tisztálkodás, márcsak rituális okok miatt is napirenden volt õsinknél.
http://www.csiffa...agyar1.htm
Szkíta gõzkunyhó szertartás
http://regosjoco....szertartas
A keresztvíz elsõ cseppjeitõl a hamvakat befogadó szent folyókig áldott vizek kísérik végig az emberi életet.
http://www.ng.hu/..._szentsege
Egy felnõtt ember 65-70 százaléka, egy újszülöttnek 80 százaléka és egy megtermékenyített petesejt 96 százaléka víz.
A víztartalom szervenként is változik. A szem üvegteste például 99 százalék vizet tartalmaz, az agynak 78 százaléka, a szívnek 77 százaléka, míg a májnak 84 százaléka a víz.
http://www.vitall...titott-viz
Jeges õrület - a jeges víz egészségvédõ hatása
Jégúszás hódít Észak-Amerika, Skandinávia, Oroszország és Kína hûvösebb területein.
A bátor egészségvédõk vidáman tempóznak a gyakran jéghideg vízben, függetlenül attól, milyen az idõ a parton. Hogy miért mennek bele a jeges vízbe az emberek? Nem új és nem is egyedülálló ez a fajta egészségvédõ õrület... ugyanaz az elv mint a szauna esetében; régóta tudjuk, hogy ha bemerészkedünk a hideg vízbe, sokkal ellenállóbbá válik a szervezetünk a hideg következtében kialakuló betegségekkel szemben (influenza, megfázás).
A hideg vízben felgyorsul a testnedvek keringése, a vérkeringés felpezsdül, a nyirokrendszer aktívabbá válik, sõt, boldogsághormonok szabadulnak fel.
Sok helyen a parti fürdõk mellé építik a szaunákat, hogy megkettõzzék azt az elõnyös hatást, amit a forró és a jéghideg váltogatása kivált.
A hideg víz azonban csak a kifogástalan egészségûek számára lehet ajánlott. Senki ne kezdjen orvosi ellenõrzés és elõzetes felkészülés nélkül hidegvizes fürdõzésbe! Éppúgy mint a szauna: szívbetegeknek, érrendszeri panaszokkal küzdõknek veszélyes lehet.
A fokozatokat, mint mindenütt, itt is be kell tartani. Vízfürdõzés elõtt szoktassuk hozzá a szervezetünket a hideghez légfürdõvel, amit minden reggel félmeztelenül vagy fürdõruhában végezhetünk - akár a kertben, akár a lakásunk teraszán; meglepõ lesz a hatása meghûlésekkel szemben.
Németország déli területein, valamint Ausztriában ez az egészségvédõ szokás nem úszásban jelentkezik, hanem abban, hogy decembertõl fürdõruhában sétálnak a havas hegyekben az emberek. Senki ne gondoljon hosszú túrákra, az idõtartam ugyanis itt is fontos tényezõ, csupán néhány perces fázásról van szó, aztán mindenki visszabújik a meleg ruhába.
Ez a néhány perc azonban, az immunreakcióknak és a hormonális változásoknak köszönhetõen ellenállóvá és "boldoggá" teszi a fagyoskodókat.
Ha a légfürdõzés már könnyedén megy, elkezdhetünk egy lábfürdõt: tartsuk néhány percig hideg vízben a lábunkat, tornáztassuk benne, majd vegyük ki a vízbõl, és száraz törölközõvel dörzsöljük vörösre alaposan!
Aki még mélyebbre akar merítkezni a téli fittség világában, az merüljön nyakig egy tóban, folyóban, tengerben, de mindenképp élõvízben - az biztosítja a legjobb védelmet a betegségekkel szemben. Arra viszont vigyázzunk, hogy hagyományos értelemben vett úszással ne próbálkozzuk, ugyanis percek alatt lehûlnek az izmaink, beszûkül a mozgástartomány, rövid idõre mozgáskorlátozottakká válunk a hidegtõl, ami a parttól távolabbi vízben veszélyes lehet. Az elõnyöket akkor is megtapasztaljuk, ha csak megmártózunk a hidegben; ne felejtsük el, a hõmérséklet-különbség adja a savát-borsát a kalandnak, nem az életveszély!
http://www.macosz...Pg-29.html
Hozzaszolasok
#1 |
Kameleon
- 2014. January 20. 19:09:51
#2 |
Kameleon
- 2014. January 21. 13:00:13
#3 |
kukackac
- 2014. January 21. 16:03:38
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.