Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Véreskezû román kommunista pribék menedéke volt Magyarország
Az itteni mocskos zsidó adott szállást az ottani mocskos zsidónak. Mi a kérdés? Lõszer legyen elég és írmagjuk se maradhat! A rendszerváltás utáni Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját, "a román Péter Gábort". Alexandru Draghici Antall Józsefnek és Boross Péternek köszönhetõen halhatott meg ágyban, párnák közt - a román kormány 1992-ben hiába kérte Budapesttõl a kiadatását. Jakab Attila írása.
Boross Péter volt miniszterelnök szerint az állampárti titkosszolgálatok ügynökeit ma bolygatni nem más, mint "sérült lelkek" ambícióinak a megnyilvánulása. Õ ezt a kérdést különösen bonyolultnak látja. Igaza van. Tényleg bonyolult. A kommunista állambiztonsági szervek ugyanis hatalmas információmennyiséget gyûjtöttek össze; és együttmûködtek egymással (pl. a román Securitate és magyar ÁVH 1956-ban). Hálózato(ka)t építettek és mûködtettek. Még ma is érdemes a mozaik darabjait apródonként összerakni, habár elborzasztó képet kapunk. Ebben az esetben is kiderült ugyanis, hogy a de facto Boross Péter irányította magyar kormány annak idején egy prominens véreskezû román kommunista pribéknek nyújtott menedéket, megmentve õt a román igazságszolgáltatás karmaiból.
Alexandru Draghici (1913 - 1993. december 12., Budapest) Gheorghe Gheorghiu-Dej román kommunista pártvezetõ bizalmi embere és közvetlen munkatársa volt. 1952 és 1965 között belügyminiszterként - és az állambiztonsági erõk (Securitate) irányítójaként - irányította a lakosság bestiális terrorizálását és a Román Kommunista Párt teljhatalmának megszilárdítását. Szerepe volt a vezetõ román kommunista, Lucretiu Patrascanu halálra ítéltetésében (1954).
Gheorghiu-Dej halála után és Ceausescu hatalomra kerülésével azonban háttérbe szorult. Gyakorlatilag azonnal leváltották a BM élérõl (1965). A Központi Bizottság titkára, majd a minisztertanács alelnöke lett. Amikor a Párt Patrascanut rehabilitálta (1968. ápr.), Draghici-ot minden funkciójától és rangjától megfosztották, kizárták a Pártból, és egyszerû közkatonaként helyezték tartalékba (1968. nov. 14). 1969-ben egy állami gazdaság élére került, majd 1972-ben nyugdíjazták. Nyugdíjából, mondhatni, fényûzõen élt, pazar villában. 1989-ben elutasította, hogy visszavételét kérje a Pártba.
1991-ben, amikor volt politikai foglyok a felelõsségre vonását kezdeményezték Draghici a feleségével, Czikó Mártával, családegyesítés címén, a lányához menekült Magyarországra - miközben fia Romániában maradt.
Alexandru Draghici. Hõskorában
Fotó: wikipedia.ro
1992-ben a román kormány kérte a kiadatását. A kérelmet az Antall-kormány azzal utasította el, hogy a magyar jog szerint Draghici - többek között az erdélyi magyarság tagjai, intézményei, egyházai ellen is elkövetett bûntettei elévültek.
A magyar nemzeti-keresztény kormány jóvoltából Alexandru Draghici ágyban és párnák között halt meg Budapesten, 1993-ban, morbid módon ugyanazon a napon mint Antall József. Tetteiért soha nem kellett felelnie. Halála után a felesége valamikor visszatért Romániába a fiához. Draghici Magyarországon minden interjútól elzárkózott, és soha semmiféle jelét nem adta annak, hogy bármit is meg bánt volna egykori tetteibõl. A részletek iránt érdeklõdõ olvasó itt, itt és itt tájékozódhat.
Ami Romániában közismert tény, arról a magyarországi közvélemény gyakorlatilag semmit nem tud. Talán ideje lenne, hogy az újságírók kicsikét behatóbban érdeklõdjenek.
Elképzelhetõ, hogy Alexandru Draghici olyan titkok tudója volt, ami nem tartozik a pórnépre? Márpedig, aki idõs korában, joggal számíthat életfogytiglanra egy bíróság elõtt, könnyen válhat bõbeszédûvé. Egy politikailag érzékeny tárgyalás - különösképpen, ha nyilvános – mindig kiszámíthatatlan. Jobb tehát nem kockáztatni.
Ki volt ebben az idõszakban a magyar belügyminiszter? Boross Péter (1990 dec. 21 - 1993. dec. 12). Külügyminiszter: Jeszenszky Géza (1990. május 23 - 1993. dec. 12). Igazságügyminiszter: Balsai István:
1990. május 23 - 1993. dec. 12).
Azt sem lenne érdektelen kideríteni, hogy Alexandru Draghici lánya (Alexandra) mikor és miért költözött Magyarországra a Kádár-korszakban? Érdemes lenne tudni, hogy itt vajon milyen életpályát/karriert sikerült neki befutnia.
Boross Péter volt miniszterelnök szerint az állampárti titkosszolgálatok ügynökeit ma bolygatni nem más, mint "sérült lelkek" ambícióinak a megnyilvánulása. Õ ezt a kérdést különösen bonyolultnak látja. Igaza van. Tényleg bonyolult. A kommunista állambiztonsági szervek ugyanis hatalmas információmennyiséget gyûjtöttek össze; és együttmûködtek egymással (pl. a román Securitate és magyar ÁVH 1956-ban). Hálózato(ka)t építettek és mûködtettek. Még ma is érdemes a mozaik darabjait apródonként összerakni, habár elborzasztó képet kapunk. Ebben az esetben is kiderült ugyanis, hogy a de facto Boross Péter irányította magyar kormány annak idején egy prominens véreskezû román kommunista pribéknek nyújtott menedéket, megmentve õt a román igazságszolgáltatás karmaiból.
Alexandru Draghici (1913 - 1993. december 12., Budapest) Gheorghe Gheorghiu-Dej román kommunista pártvezetõ bizalmi embere és közvetlen munkatársa volt. 1952 és 1965 között belügyminiszterként - és az állambiztonsági erõk (Securitate) irányítójaként - irányította a lakosság bestiális terrorizálását és a Román Kommunista Párt teljhatalmának megszilárdítását. Szerepe volt a vezetõ román kommunista, Lucretiu Patrascanu halálra ítéltetésében (1954).
Gheorghiu-Dej halála után és Ceausescu hatalomra kerülésével azonban háttérbe szorult. Gyakorlatilag azonnal leváltották a BM élérõl (1965). A Központi Bizottság titkára, majd a minisztertanács alelnöke lett. Amikor a Párt Patrascanut rehabilitálta (1968. ápr.), Draghici-ot minden funkciójától és rangjától megfosztották, kizárták a Pártból, és egyszerû közkatonaként helyezték tartalékba (1968. nov. 14). 1969-ben egy állami gazdaság élére került, majd 1972-ben nyugdíjazták. Nyugdíjából, mondhatni, fényûzõen élt, pazar villában. 1989-ben elutasította, hogy visszavételét kérje a Pártba.
1991-ben, amikor volt politikai foglyok a felelõsségre vonását kezdeményezték Draghici a feleségével, Czikó Mártával, családegyesítés címén, a lányához menekült Magyarországra - miközben fia Romániában maradt.
Alexandru Draghici. Hõskorában
Fotó: wikipedia.ro
1992-ben a román kormány kérte a kiadatását. A kérelmet az Antall-kormány azzal utasította el, hogy a magyar jog szerint Draghici - többek között az erdélyi magyarság tagjai, intézményei, egyházai ellen is elkövetett bûntettei elévültek.
A magyar nemzeti-keresztény kormány jóvoltából Alexandru Draghici ágyban és párnák között halt meg Budapesten, 1993-ban, morbid módon ugyanazon a napon mint Antall József. Tetteiért soha nem kellett felelnie. Halála után a felesége valamikor visszatért Romániába a fiához. Draghici Magyarországon minden interjútól elzárkózott, és soha semmiféle jelét nem adta annak, hogy bármit is meg bánt volna egykori tetteibõl. A részletek iránt érdeklõdõ olvasó itt, itt és itt tájékozódhat.
Ami Romániában közismert tény, arról a magyarországi közvélemény gyakorlatilag semmit nem tud. Talán ideje lenne, hogy az újságírók kicsikét behatóbban érdeklõdjenek.
Elképzelhetõ, hogy Alexandru Draghici olyan titkok tudója volt, ami nem tartozik a pórnépre? Márpedig, aki idõs korában, joggal számíthat életfogytiglanra egy bíróság elõtt, könnyen válhat bõbeszédûvé. Egy politikailag érzékeny tárgyalás - különösképpen, ha nyilvános – mindig kiszámíthatatlan. Jobb tehát nem kockáztatni.
Ki volt ebben az idõszakban a magyar belügyminiszter? Boross Péter (1990 dec. 21 - 1993. dec. 12). Külügyminiszter: Jeszenszky Géza (1990. május 23 - 1993. dec. 12). Igazságügyminiszter: Balsai István:
1990. május 23 - 1993. dec. 12).
Azt sem lenne érdektelen kideríteni, hogy Alexandru Draghici lánya (Alexandra) mikor és miért költözött Magyarországra a Kádár-korszakban? Érdemes lenne tudni, hogy itt vajon milyen életpályát/karriert sikerült neki befutnia.
Hozzaszolasok
#1 |
mormota1968
- 2012. April 26. 01:27:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.