Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Minden összejött a kormány és a zsidók ütközetéhez
Hahhhhahahahhhhhaaaa! Muhhhaaahahaahhhha! Zsidai a zsidajjal mûbalhézik? kalasnyikov meghalt, de szelleme és karabélyai kísérteni fognak! Viharos konfliktusok terhelik az elmúlt hetekben a magyarországi zsidó szervezetek és a kormány közötti viszonyt. Több egymástól elvileg független ügy miatt alakult ki feszültség. A zsidók azt mondják, hogy kivonulnak a Holokauszt-emlékév programjaiból, ha az állam nem lép legalább egy kérdésben hátra.
Egy állami emlékmû, egy holokauszttémájú állami projekt és egy állami alapítású intézetet irányító történész nyilatkozata mérgezi az utóbbi hetekben a kormányzat és a magyarországi zsidó szövetségek kapcsolatát. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Magyarországi Cionista Szövetség a Holokauszt-emlékévbõl való kiszállást is kilátásba helyezte, ha a kormány legalább valamelyik témában nem hátrál meg.
A nyilvános konfliktust az a december végi kormányhatározat indította el, amely szerint a német megszállás évfordulójára emlékmû épül a Szabadság téren. A Kormányzati Információs Központ az alaptörvényre hivatkozva érvelt az emlékmû mellett. Eszerint Magyarország 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését, és csak 1990-ben szerezte vissza. A kormány és a Fidesz kommunikációja szerint az emlékmû minden áldozatnak emléket állít, errõl beszélt például Rogán Antal V. kerületi polgármester, parlamenti frakcióvezetõ is.
Az ellenzõk, köztük Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetõ rabbija szerint viszont az emlékmû azt sugallja majd, hogy Magyarország nem felelõs a deportálásokért, és attól is tartanak többen, hogy szélsõjobboldali emlékhellyé válik majd.
Az emlékmû látványterve
Forrás: Origo
A Mazsihisz szerint ráadásul az emlékmûrõl szóló döntés módja és gyorsasága a hazai és nemzetközi zsidó közösségen belül kétségeket és komoly aggodalmat kelt. A szobor nemzetközi visszhangokat is kiváltott. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetjelöltjének szenátusi meghallgatásán a Helsinki Bizottság demokrata párti elnöke azt mondta: az USA-ban jelentõs aggodalmat kelt az emlékmû, mert úgy tûnik, azt próbálják vele üzenni, hogy minden, ami Magyarországon a második világháború idején történt, a németek felelõssége volt.
A német nagykövetség visszafogottan annyit reagált, hogy az emlékhellyel kapcsolatos felelõsség a magyar kormányé, és sajnálatosnak tartják, hogy a döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg.
Vitatott mondatok
Egy másik érzékeny pont egy nyilatkozat Szakály Sándortól, az állami alapítású Veritas Történeti Intézet vezetõjétõl. Õ azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az elsõ deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthetõ, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. A témában készült cikkünket itt olvashatja el.
Szakály késõbb bocsánatot kért szavaiért, ezzel azonban nem érte be a Mazsihisz. Õk és 15 másik zsidó szervezet azt követelték: mondjon le az intézet vezetésérõl, a kormány pedig mutassa meg, hogy a gyakorlatban is él a zsidóságot sértõ megnyilvánulások elleni nulla tolerancia elve. A kormány erre a felvetésre azóta sem reagált semmit, bár L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ATV Start szerdai mûsorában védelmébe vette Szakályt. Szerinte egy kiváló történészrõl és elkötelezett demokratáról van szó, aki nagyon helyesen belátta, hogy rosszul, hibásan fogalmazott.
Szakály Sándor történész, az újonnan megalakult Veritas Történetkutató Intézet fõigazgatója interjút ad az MTI újságírójának
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
A Mazsihisz kifogásolja ezek mellett azt is, hogy szerintük nem világos az épülõ józsefvárosi holokauszt-emlékközpont (Sorsok Háza) ideológiája. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója korábban azt nyilatkozta, azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Ezt azzal indokolta, hogy nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, és ha úgy jönnének ki az intézménybõl a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bûne. A Mazsihisz keddi sajtókonferenciáján pedig Karsai László történész keményen kritizálta a központot vezetõ Schmidt Máriát is, akirõl az Index szerint azt mondta: õt "kinevezni a Sorsok Háza élére olyan, mintha egy nyilvánosház vezetõjétõl kérnénk erkölcsi tanácsot”. Heisler azt mondta, hogy a Mazsihisz nem osztja Karsai véleményét, Karsai pedig késõbb bocsánatot kért.
Vállalhatatlannak tartanak egy olyan beszélgetést is, amely a közszolgálati rádió Életmentõ történetek címû mûsorában ment le. Ebben Hantó Zsuzsa történész–szociológus és Domokos László közíró arra jutott, hogy 1944 nyarán Budapesten valóságos tömeges embermentés zajlott, „közel 300 ezer embert bújtatni kellett, élelmezni és ruházni”. Az üldözött zsidókon „egészen példátlan társadalmi összefogás” segített, amiben „elképesztõ arányban” vett részt a magyar társadalom. Majd számos példát hoztak arra, hogy a megmentett zsidók milyen hálátlanok voltak.
„A Mazsihisznek a mindenkori kormánnyal kapcsolatban kell lennie, ezért nem is elképzelhetõ, és nem is ez a célunk, hogy végleges kenyértörésre kerüljön sor” – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke az Origónak azokra a hírekre reagálva, hogy a szervezet mindezek miatt minden kapcsolatot megszakíthat a kormánnyal. Mint mondta, nem errõl van szó, hanem arról, hogy a szervezet kivonulna a Holokauszt-emlékév 2014 programból.
A szövetség Heisler elmondása szerint "intenzív kapcsolatban áll" a kormánnyal, amit õ pozitívan értékelt. „Úgy érzékelem, hogy õk is gondolkodnak gesztusokban felénk, és nem szeretnék töréspontig vinni a dolgot.”
„Csak akkor fogunk kivonulni a Holokauszt-emlékévbõl, ha rá leszünk kényszerítve” – mondta Heisler. Kérdésünkre, hogy minek kell történnie a kormány oldaláról ehhez, azt mondta: ha semmilyen engedményt nem kapnak. Ha akár csak az egyik követelésüket teljesítik, azt már egyértelmûen a pozitív hozzáállás jeleként fogja értékelni a Mazsihisz.
Kibírjuk az egymillió forint nélkül is
Szinte pontosan ugyanezeket említi a feszültség forrásaként a Magyarországi Cionista Szövetség is. Szerintük Szakály megnyilvánulása történelmileg és erkölcsileg is minõsíthetetlen, a határon túlra nyúlóan is közfelháborodást keltett. Õk azt is kilátásba helyezték, hogy ha nem mozdítják el a történészt a posztjáról, akkor a szövetség megszünteti képviseletét a Zsidó Kerekasztal összejövetelein, és kilépnek a Holokauszt-emlékév programjaiból.
A kormányzati gesztusokból egyébként nekik egyelõre nem sok jutott. Kardi Judit elnök szerint õket "a kutya nem kereste". Az elnök azért is különösen csalódott, mert korábban, például a nemzeti alaptantervrõl szóló egyeztetéseken még le tudtak ülni tárgyalni a kormánnyal, részt lehetett venni a megbeszéléseken, még ha nem is értettek mindenben egyet. Ennek azonban, mondta, úgy tûnik, hogy vége.
Közösen dolgozni a jövõben is
Orbán Viktor eddig egyszer szólalt meg az emlékmû ügyében: a Mazsihisznek küldött szerdai válaszlevelében leírta, hogy a magyarországi zsidó közösség sorsát kormánya mindig is szívén viselte, és meggyõzõdése, hogy "a jövõben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttmûködése tovább erõsödjék".
Ebbe a sorba illeszkedik szerinte a német megszállás áldozatai elõtt tisztelgõ emlékmû is. Orbán azt is írta, hogy a beruházás nem igényel magyarázatot, az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett fõhajtás és szó nélkül elmenjünk.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, látnak-e lehetõséget arra, hogy a zsidó szervezetek követeléseibõl bármit is teljesítsenek, illetve, hogy lesz-e bármilyen hatása a Holokauszt-emlékév eseményeire, ha valóban megszakad az együttmûködés a Mazsihisszel. A kormányszóvivõi iroda azt közölte: nem tudnak újat mondani a kormány eddigi álláspontjához képest, és Orbán Viktor szerdai levelét békülékeny hangvételûnek nevezték. Arra pedig, hogy készülnek-e rá, hogy tényleg kiléphet a Mazsihisz a programokból, azt felelték: erre csak akkor tudnak válaszolni, ha valóban bekövetkezett.
Link
Egy állami emlékmû, egy holokauszttémájú állami projekt és egy állami alapítású intézetet irányító történész nyilatkozata mérgezi az utóbbi hetekben a kormányzat és a magyarországi zsidó szövetségek kapcsolatát. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Magyarországi Cionista Szövetség a Holokauszt-emlékévbõl való kiszállást is kilátásba helyezte, ha a kormány legalább valamelyik témában nem hátrál meg.
A nyilvános konfliktust az a december végi kormányhatározat indította el, amely szerint a német megszállás évfordulójára emlékmû épül a Szabadság téren. A Kormányzati Információs Központ az alaptörvényre hivatkozva érvelt az emlékmû mellett. Eszerint Magyarország 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését, és csak 1990-ben szerezte vissza. A kormány és a Fidesz kommunikációja szerint az emlékmû minden áldozatnak emléket állít, errõl beszélt például Rogán Antal V. kerületi polgármester, parlamenti frakcióvezetõ is.
Az ellenzõk, köztük Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetõ rabbija szerint viszont az emlékmû azt sugallja majd, hogy Magyarország nem felelõs a deportálásokért, és attól is tartanak többen, hogy szélsõjobboldali emlékhellyé válik majd.
Az emlékmû látványterve
Forrás: Origo
A Mazsihisz szerint ráadásul az emlékmûrõl szóló döntés módja és gyorsasága a hazai és nemzetközi zsidó közösségen belül kétségeket és komoly aggodalmat kelt. A szobor nemzetközi visszhangokat is kiváltott. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetjelöltjének szenátusi meghallgatásán a Helsinki Bizottság demokrata párti elnöke azt mondta: az USA-ban jelentõs aggodalmat kelt az emlékmû, mert úgy tûnik, azt próbálják vele üzenni, hogy minden, ami Magyarországon a második világháború idején történt, a németek felelõssége volt.
A német nagykövetség visszafogottan annyit reagált, hogy az emlékhellyel kapcsolatos felelõsség a magyar kormányé, és sajnálatosnak tartják, hogy a döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg.
Vitatott mondatok
Egy másik érzékeny pont egy nyilatkozat Szakály Sándortól, az állami alapítású Veritas Történeti Intézet vezetõjétõl. Õ azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az elsõ deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthetõ, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. A témában készült cikkünket itt olvashatja el.
Szakály késõbb bocsánatot kért szavaiért, ezzel azonban nem érte be a Mazsihisz. Õk és 15 másik zsidó szervezet azt követelték: mondjon le az intézet vezetésérõl, a kormány pedig mutassa meg, hogy a gyakorlatban is él a zsidóságot sértõ megnyilvánulások elleni nulla tolerancia elve. A kormány erre a felvetésre azóta sem reagált semmit, bár L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ATV Start szerdai mûsorában védelmébe vette Szakályt. Szerinte egy kiváló történészrõl és elkötelezett demokratáról van szó, aki nagyon helyesen belátta, hogy rosszul, hibásan fogalmazott.
Szakály Sándor történész, az újonnan megalakult Veritas Történetkutató Intézet fõigazgatója interjút ad az MTI újságírójának
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
A Mazsihisz kifogásolja ezek mellett azt is, hogy szerintük nem világos az épülõ józsefvárosi holokauszt-emlékközpont (Sorsok Háza) ideológiája. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója korábban azt nyilatkozta, azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Ezt azzal indokolta, hogy nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, és ha úgy jönnének ki az intézménybõl a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bûne. A Mazsihisz keddi sajtókonferenciáján pedig Karsai László történész keményen kritizálta a központot vezetõ Schmidt Máriát is, akirõl az Index szerint azt mondta: õt "kinevezni a Sorsok Háza élére olyan, mintha egy nyilvánosház vezetõjétõl kérnénk erkölcsi tanácsot”. Heisler azt mondta, hogy a Mazsihisz nem osztja Karsai véleményét, Karsai pedig késõbb bocsánatot kért.
Vállalhatatlannak tartanak egy olyan beszélgetést is, amely a közszolgálati rádió Életmentõ történetek címû mûsorában ment le. Ebben Hantó Zsuzsa történész–szociológus és Domokos László közíró arra jutott, hogy 1944 nyarán Budapesten valóságos tömeges embermentés zajlott, „közel 300 ezer embert bújtatni kellett, élelmezni és ruházni”. Az üldözött zsidókon „egészen példátlan társadalmi összefogás” segített, amiben „elképesztõ arányban” vett részt a magyar társadalom. Majd számos példát hoztak arra, hogy a megmentett zsidók milyen hálátlanok voltak.
„A Mazsihisznek a mindenkori kormánnyal kapcsolatban kell lennie, ezért nem is elképzelhetõ, és nem is ez a célunk, hogy végleges kenyértörésre kerüljön sor” – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke az Origónak azokra a hírekre reagálva, hogy a szervezet mindezek miatt minden kapcsolatot megszakíthat a kormánnyal. Mint mondta, nem errõl van szó, hanem arról, hogy a szervezet kivonulna a Holokauszt-emlékév 2014 programból.
A szövetség Heisler elmondása szerint "intenzív kapcsolatban áll" a kormánnyal, amit õ pozitívan értékelt. „Úgy érzékelem, hogy õk is gondolkodnak gesztusokban felénk, és nem szeretnék töréspontig vinni a dolgot.”
„Csak akkor fogunk kivonulni a Holokauszt-emlékévbõl, ha rá leszünk kényszerítve” – mondta Heisler. Kérdésünkre, hogy minek kell történnie a kormány oldaláról ehhez, azt mondta: ha semmilyen engedményt nem kapnak. Ha akár csak az egyik követelésüket teljesítik, azt már egyértelmûen a pozitív hozzáállás jeleként fogja értékelni a Mazsihisz.
Kibírjuk az egymillió forint nélkül is
Szinte pontosan ugyanezeket említi a feszültség forrásaként a Magyarországi Cionista Szövetség is. Szerintük Szakály megnyilvánulása történelmileg és erkölcsileg is minõsíthetetlen, a határon túlra nyúlóan is közfelháborodást keltett. Õk azt is kilátásba helyezték, hogy ha nem mozdítják el a történészt a posztjáról, akkor a szövetség megszünteti képviseletét a Zsidó Kerekasztal összejövetelein, és kilépnek a Holokauszt-emlékév programjaiból.
A kormányzati gesztusokból egyébként nekik egyelõre nem sok jutott. Kardi Judit elnök szerint õket "a kutya nem kereste". Az elnök azért is különösen csalódott, mert korábban, például a nemzeti alaptantervrõl szóló egyeztetéseken még le tudtak ülni tárgyalni a kormánnyal, részt lehetett venni a megbeszéléseken, még ha nem is értettek mindenben egyet. Ennek azonban, mondta, úgy tûnik, hogy vége.
Közösen dolgozni a jövõben is
Orbán Viktor eddig egyszer szólalt meg az emlékmû ügyében: a Mazsihisznek küldött szerdai válaszlevelében leírta, hogy a magyarországi zsidó közösség sorsát kormánya mindig is szívén viselte, és meggyõzõdése, hogy "a jövõben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttmûködése tovább erõsödjék".
Ebbe a sorba illeszkedik szerinte a német megszállás áldozatai elõtt tisztelgõ emlékmû is. Orbán azt is írta, hogy a beruházás nem igényel magyarázatot, az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett fõhajtás és szó nélkül elmenjünk.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, látnak-e lehetõséget arra, hogy a zsidó szervezetek követeléseibõl bármit is teljesítsenek, illetve, hogy lesz-e bármilyen hatása a Holokauszt-emlékév eseményeire, ha valóban megszakad az együttmûködés a Mazsihisszel. A kormányszóvivõi iroda azt közölte: nem tudnak újat mondani a kormány eddigi álláspontjához képest, és Orbán Viktor szerdai levelét békülékeny hangvételûnek nevezték. Arra pedig, hogy készülnek-e rá, hogy tényleg kiléphet a Mazsihisz a programokból, azt felelték: erre csak akkor tudnak válaszolni, ha valóban bekövetkezett.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
tudatlanka
- 2014. January 24. 15:53:48
#22 |
Kedvesi
- 2014. January 24. 15:56:18
#23 |
Kedvesi
- 2014. January 24. 16:25:07
#24 |
kontroll88
- 2014. January 24. 16:57:36
#25 |
Leandros
- 2014. January 24. 17:43:21
#26 |
kontroll88
- 2014. January 24. 19:54:35
#27 |
miskolcilaci
- 2014. January 24. 21:16:06
#28 |
1 hazafele
- 2014. January 24. 21:42:45
#29 |
satu
- 2014. January 25. 07:30:40
#30 |
Kedvesi
- 2014. January 26. 01:40:27
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.