Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Beoltatta magát: Agyvelõgyulladás, mozgásképtelenség lett a hatás
Océane Bourguignon tizennyolc esztendõs, a közelmúltig kicsattant az egészségtõl. S mivel természetesen azt szerette volna, ha ez így is marad, beoltatta magát Gardasillel, a humán papilloma-vírus elleni vakcinával, az oltást meg is ismételtette, abban a reményben, hogy ezzel egyúttal védettségre tesz szert az esetleges méhnyakrák ellen is. A történet itt vesz fordulatot.
Océane Bourguignon tizenöt esztendõs volt, amikor elõször kapta meg a vakcinát. Aztán az elõírások szerint még kétszer oltották be. Pár héttel ezelõtt, ügyvédje révén, pert indított a vakcina gyártója, a Sanofi Pasteur ellen.
A fiatal teremtést ugyanis az oltások után többször is kórházban ápolták: akut agyvelõgyulladással, a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedésével, átmeneti látásvesztéssel, mozgásképtelenséggel. Orvosai - a délnyugati Bordeaux város kórházában - egyértelmûen a Gardasilt, illetve gyártóját, a Sanofit tették felelõssé a nagyon komoly bajokért, s ezt a Bordeaux-i illetékes hatóság el is ismerte. A Bourguignon-család most azért perel, mert állítása szerint nem kapott tájékoztatást arról, hogy a Gardasil a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedését is okozhatja, holott a kockázatokkal a gyártó már 2009 óta nagyon is pontosan tisztában volt.
Francia földön ez a harmadik per a Gardasil és gyártói ellen. Az amúgy nem drága vakcina 2006 óta van forgalomban, elsõként a nagy gyógyszergyártók egyik óriása, a Merck rukkolt vele elõ az Egyesült Államokban. Az Óperencián túl sok egészségügyi intézmény nagyon határozottan javallja, hogy még a szexuális élet megkezdése elõtt, sõt, ha lehet, már 12-13 éves korban oltsák be a kislányokat Gardasil vakcinával. A készítmény népszerûsítéséért a gyógyszergyártó agresszív kampányt folytatott (és folytat), s orvos-elõadókat is felkér (nyilván honorálva nekik a támogatást), hogy segítsék a kampányt. A reklámkampány meg is tette a hatását: több millió fiatalt oltottak be méhnyakrák ellen, az amerikai szövetségi kormány például a szegény családok kislányainak megtéríti az oltás költségeit, s jelenleg két tucatnál is több szövetségi államban szerepel javaslatként, hogy az általános iskola felsõ tagozatos diáklányainak kötelezõvé tegyék az oltást.
A Gardasil karrierje nagyon gyorsan (egyesek szerint túl gyorsan) ívelt felfelé. S vele persze a gyógyszergyártók profitja is mesésen gyarapodott. Holott már 2008-ban nyilvánosságra került, hogy az oltás hatékonysága kérdéses, s a szer nagyon komoly egészségügyi kockázatokat is rejt. Az oltás kritikusai azzal érvelnek, hogy a vakcina hatékonysága csak évtizedek múlva lesz felmérhetõ, s kutatások és tanulmányok nem igazolják azt sem, hogy a vakcina milyen hosszú idõre biztosít védettséget. A New England Journal of Medicine címû szaklap már 2009-ben arról közölt tanulmányt, hogy a Gardasil csupán egyes vírusok ellen nyújt feltételezhetõ védelmet, miközben méhnyakrákot többféle vírus is okozhat.
Következésképpen: oltás ide, vakcina oda - a nõknek változatlanul nem árt rákszûrésre járniuk. Közben pedig nyilvánvalóan tudatni kell az érintettekkel, hogy milyen mellékhatásai lehetnek a készítménynek; így mindenki ennek tudatában dönthet arról, hogy beoltatja-e magát, vagy sem.
Franciaországban egyébként 2003 júniusában - kártérítési perben - bírósági döntés mondta ki, hogy a vakcina és az adott betegség között vitathatatlan az oksági összefüggés. Bár egyes szakértõk szerint a Pasteur Intézet vakcináival mindaddig nem volt baj, amíg a nagy múltú intézményt fel nem vásárolta a Sanofi: a felvásárlás után ugyanis elõírták, hogy adalékanyagként az ártalmatlan kálcium-foszfát helyett alumínium-szulfátot kell használni. Az alumínium-szulfátot pedig súlyos idegméregként tartják számon.
Link
Océane Bourguignon tizenöt esztendõs volt, amikor elõször kapta meg a vakcinát. Aztán az elõírások szerint még kétszer oltották be. Pár héttel ezelõtt, ügyvédje révén, pert indított a vakcina gyártója, a Sanofi Pasteur ellen.
A fiatal teremtést ugyanis az oltások után többször is kórházban ápolták: akut agyvelõgyulladással, a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedésével, átmeneti látásvesztéssel, mozgásképtelenséggel. Orvosai - a délnyugati Bordeaux város kórházában - egyértelmûen a Gardasilt, illetve gyártóját, a Sanofit tették felelõssé a nagyon komoly bajokért, s ezt a Bordeaux-i illetékes hatóság el is ismerte. A Bourguignon-család most azért perel, mert állítása szerint nem kapott tájékoztatást arról, hogy a Gardasil a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedését is okozhatja, holott a kockázatokkal a gyártó már 2009 óta nagyon is pontosan tisztában volt.
Francia földön ez a harmadik per a Gardasil és gyártói ellen. Az amúgy nem drága vakcina 2006 óta van forgalomban, elsõként a nagy gyógyszergyártók egyik óriása, a Merck rukkolt vele elõ az Egyesült Államokban. Az Óperencián túl sok egészségügyi intézmény nagyon határozottan javallja, hogy még a szexuális élet megkezdése elõtt, sõt, ha lehet, már 12-13 éves korban oltsák be a kislányokat Gardasil vakcinával. A készítmény népszerûsítéséért a gyógyszergyártó agresszív kampányt folytatott (és folytat), s orvos-elõadókat is felkér (nyilván honorálva nekik a támogatást), hogy segítsék a kampányt. A reklámkampány meg is tette a hatását: több millió fiatalt oltottak be méhnyakrák ellen, az amerikai szövetségi kormány például a szegény családok kislányainak megtéríti az oltás költségeit, s jelenleg két tucatnál is több szövetségi államban szerepel javaslatként, hogy az általános iskola felsõ tagozatos diáklányainak kötelezõvé tegyék az oltást.
A Gardasil karrierje nagyon gyorsan (egyesek szerint túl gyorsan) ívelt felfelé. S vele persze a gyógyszergyártók profitja is mesésen gyarapodott. Holott már 2008-ban nyilvánosságra került, hogy az oltás hatékonysága kérdéses, s a szer nagyon komoly egészségügyi kockázatokat is rejt. Az oltás kritikusai azzal érvelnek, hogy a vakcina hatékonysága csak évtizedek múlva lesz felmérhetõ, s kutatások és tanulmányok nem igazolják azt sem, hogy a vakcina milyen hosszú idõre biztosít védettséget. A New England Journal of Medicine címû szaklap már 2009-ben arról közölt tanulmányt, hogy a Gardasil csupán egyes vírusok ellen nyújt feltételezhetõ védelmet, miközben méhnyakrákot többféle vírus is okozhat.
Következésképpen: oltás ide, vakcina oda - a nõknek változatlanul nem árt rákszûrésre járniuk. Közben pedig nyilvánvalóan tudatni kell az érintettekkel, hogy milyen mellékhatásai lehetnek a készítménynek; így mindenki ennek tudatában dönthet arról, hogy beoltatja-e magát, vagy sem.
Franciaországban egyébként 2003 júniusában - kártérítési perben - bírósági döntés mondta ki, hogy a vakcina és az adott betegség között vitathatatlan az oksági összefüggés. Bár egyes szakértõk szerint a Pasteur Intézet vakcináival mindaddig nem volt baj, amíg a nagy múltú intézményt fel nem vásárolta a Sanofi: a felvásárlás után ugyanis elõírták, hogy adalékanyagként az ártalmatlan kálcium-foszfát helyett alumínium-szulfátot kell használni. Az alumínium-szulfátot pedig súlyos idegméregként tartják számon.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
postaimre
- 2014. January 25. 06:56:23
#12 |
irredenta
- 2014. January 25. 10:14:47
#13 |
monguzking
- 2014. January 25. 14:07:37
#14 |
baktria
- 2014. January 25. 18:48:14
#15 |
baktria
- 2014. January 25. 19:07:10
#16 |
vesterhagen
- 2014. January 25. 23:02:01
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.