Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az oroszok Ukrajna felosztásával is számolnak
Újabb tüntetõ halt meg az ukrán harcokban, közben holtan találtak egy rendõrt is, fejbe lõtték. Az ukrán kormányfõ kész lemondani, az ország elnöke aligha, pedig a tüntetõk fõ követelése az õ távozása. Közben az oroszok már azon gondolkoznak, mely területek kellenének nekik, ha úgy alakulna, hogy Ukrajna szétesik.
Rendõrökre támadtak Kijevben tüntetõk, a rendvédelmi erõk két tagját foglyul ejtették – közölte az ukrán belügyminisztérium szóvivõje.
Péntek este Kijevben a Függetlenség terén három rendõrre támadtak tüntetõk, egyiküket késsel megsebesítették. A kijevi városházán tartották fogva õket. A sebesültet elengedték és kórházba szállították, de két társát szombatig nem sikerült kiszabadítani a belügyminisztérium tájékoztatása szerint.
A szóvivõ azt is közölte: egy szolgálaton kívüli rendõr holttestére találtak a fõvárosban, lõtt sebbel a fején.
Szombaton a kórházban meghalt egy újabb tüntetõ. A 45 éves férfi szerdán kapott lõtt sebeket a rendvédelmi erõk és a tüntetõk közötti összecsapásban.
Ukrajnában polgárháborúhoz közeli a helyzet. Cikkeinket itt találhatja.
A kormányfõ kész távozni, az elnök aligha
Közben az ukrán kormányfõ felvetette, kész felajánlani lemondását, ha az segít a belpolitikai feszültség megoldásában. Az elnök, Viktor Janukovics lemondását azonban a miniszterelnök nem tartja valószerûnek. A tüntetõk fõ követelése azonban az elnök távozása.
Oroszországban már készülnek forgatókönyvek arra, hogy Ukrajna esetleg felbomlik. A moszkvai politikai elitben erõs a meggyõzõdés, hogy a nyugatos tüntetõk gyõzelme esetén Ukrajna kettéválhat - írta friss elemzésében az amerikai Jamestown Foundation elemzõcég.
Az oroszok Ukrajna keleti és déli részére fenik a fogukat
Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor a legnépszerûbb opció Moszkvában Ukrajna "felosztása" lenne. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvõ területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fõvárosnak, nem pedig Kijevet.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök úgy látja, a mostani helyzet Ukrajna felbomlásával fenyeget, ez azonban elkerülhetõ, ha a Nyugat és Oroszország együttesen próbál közvetíteni a válságban. Eduard Limonov orosz író, nacionalista ellenzéki személyiség ezzel szemben úgy látja, hogy Ukrajna kettéválása mindenki számára kedvezõ fejlemény volna, különösen Oroszországnak, ha meg tudja szerezni Ukrajna "jobbik felét".
Bár az orosz politikai elit egyáltalán nem bízik meg a korrupt Janukovics elnökben, saját magára nézve is alapvetõ - a Nyugat által kreált - fenyegetésnek tartja kijevi tüntetéseket.
A moszkvai elit saját túlélését tekintve is fontosnak tartja, hogy megakadályozzon egy esetleges újabb ukrán "színes forradalmat" (mint amilyen a 2004-2005-ös narancsos forradalom volt). Attól tartanak ugyanis, hogy ez Oroszországban és a Moszkva által saját befolyási övezetének tartott Független Államok Közösségének más tagországain belül is hasonló kormányellenes mozgalmakhoz vezetne. Ezért az amúgy általa is megvetett Janukovicsot védõ moszkvai elit végsõ soron saját politikai túlélésének védelmében is lép fel - írta a Jamestown Foundation.
Az oroszok szentül hiszik, hogy a Nyugat szervezi a tüntetést
Az elemzés szerint Moszkva meg van gyõzõdve arról, hogy a kijevi erõszakot a Nyugat szervezi és pénzeli. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például azzal vádolta az Európai Uniót, hogy "pogromokat támogat", a törvényhozás alsóháza, az Állami Duma pedig nyilatkozatban ítélte el az "Ukrajna belügyeibe beavatkozó és radikális ellenzékieket támogató külföldi erõket". Visszafogottabb stílusban, de szintén beavatkozással vádolta a Nyugatot Vlagyimir Putyin elnök szóvivõje.
A hivatalos állami vonalat a Kreml-barát média jeleníti meg a legkeresetlenebb stílusban. Az állami tévé szerint a kijevi tüntetõk "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija címû lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.
Kijevben a múlt év novemberében azért kezdõdtek tüntetések, mert Janukovics a tervekkel ellentétben nem írta alá társulási szerzõdést az EU-val, ehelyett - nyugati elemzõk szerint Putyin gazdasági zsarolására - Oroszország felé fordult. A demonstrációk e hét elején zavargásokba és összecsapásokba torkolltak a gyülekezési jogok drasztikus - sokak szerint a szovjet idõkre emlékeztetõ - korlátozása és a rendõrök egyre erõszakosabb fellépése miatt.
Putyin azt ígérte Janukovicsnak, hogy Oroszország féláron adja a földgázt és 15 milliárd dolláros hitelt nyújt a csõd szélén táncoló Ukrajnának. Ezen összegbõl Moszkva eddig hárommilliárd dollárt folyósított, és Janukovics még ebben a hónapban újabb kétmilliárdot akar lehívni. Orosz kormányzati források szerint Moszkva hajlandó fizetni, ameddig Janukovics kezében tartja a tüntetõk ellen brutálisan fellépõ - eddig legalább öt, de a demonstrálók szerint ennél több embert megölõ - rendõrséget, de ez a hajlandóság jelentõsen csökkenne, ha felmerülne a rezsimváltás esélye Ukrajnában.
Ugyanakkor a moszkvai politikai elit nemcsak a tüntetõket veti meg, hanem Viktor Janukovics rezsimjét is, amelyet korruptnak és megbízhatatlannak tart. Mihail Leontyev tévés személyiség - akit nemrég a Rosznyeft állami olajcég kommunikációs igazgató-helyettesévé neveztek ki - például azt írta, hogy "Ukrajna egy bukott állam, bûnözõi klánok konglomerátuma. Támogatjuk Janukovicsot, de undorító dolog gerinctelen emberekkel üzletelni."
A Vedomosztyi címû befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erõforrásai pedig igen szerények.
A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.
Link
Rendõrökre támadtak Kijevben tüntetõk, a rendvédelmi erõk két tagját foglyul ejtették – közölte az ukrán belügyminisztérium szóvivõje.
Péntek este Kijevben a Függetlenség terén három rendõrre támadtak tüntetõk, egyiküket késsel megsebesítették. A kijevi városházán tartották fogva õket. A sebesültet elengedték és kórházba szállították, de két társát szombatig nem sikerült kiszabadítani a belügyminisztérium tájékoztatása szerint.
A szóvivõ azt is közölte: egy szolgálaton kívüli rendõr holttestére találtak a fõvárosban, lõtt sebbel a fején.
Szombaton a kórházban meghalt egy újabb tüntetõ. A 45 éves férfi szerdán kapott lõtt sebeket a rendvédelmi erõk és a tüntetõk közötti összecsapásban.
Ukrajnában polgárháborúhoz közeli a helyzet. Cikkeinket itt találhatja.
A kormányfõ kész távozni, az elnök aligha
Közben az ukrán kormányfõ felvetette, kész felajánlani lemondását, ha az segít a belpolitikai feszültség megoldásában. Az elnök, Viktor Janukovics lemondását azonban a miniszterelnök nem tartja valószerûnek. A tüntetõk fõ követelése azonban az elnök távozása.
Oroszországban már készülnek forgatókönyvek arra, hogy Ukrajna esetleg felbomlik. A moszkvai politikai elitben erõs a meggyõzõdés, hogy a nyugatos tüntetõk gyõzelme esetén Ukrajna kettéválhat - írta friss elemzésében az amerikai Jamestown Foundation elemzõcég.
Az oroszok Ukrajna keleti és déli részére fenik a fogukat
Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor a legnépszerûbb opció Moszkvában Ukrajna "felosztása" lenne. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvõ területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fõvárosnak, nem pedig Kijevet.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök úgy látja, a mostani helyzet Ukrajna felbomlásával fenyeget, ez azonban elkerülhetõ, ha a Nyugat és Oroszország együttesen próbál közvetíteni a válságban. Eduard Limonov orosz író, nacionalista ellenzéki személyiség ezzel szemben úgy látja, hogy Ukrajna kettéválása mindenki számára kedvezõ fejlemény volna, különösen Oroszországnak, ha meg tudja szerezni Ukrajna "jobbik felét".
Bár az orosz politikai elit egyáltalán nem bízik meg a korrupt Janukovics elnökben, saját magára nézve is alapvetõ - a Nyugat által kreált - fenyegetésnek tartja kijevi tüntetéseket.
A moszkvai elit saját túlélését tekintve is fontosnak tartja, hogy megakadályozzon egy esetleges újabb ukrán "színes forradalmat" (mint amilyen a 2004-2005-ös narancsos forradalom volt). Attól tartanak ugyanis, hogy ez Oroszországban és a Moszkva által saját befolyási övezetének tartott Független Államok Közösségének más tagországain belül is hasonló kormányellenes mozgalmakhoz vezetne. Ezért az amúgy általa is megvetett Janukovicsot védõ moszkvai elit végsõ soron saját politikai túlélésének védelmében is lép fel - írta a Jamestown Foundation.
Az oroszok szentül hiszik, hogy a Nyugat szervezi a tüntetést
Az elemzés szerint Moszkva meg van gyõzõdve arról, hogy a kijevi erõszakot a Nyugat szervezi és pénzeli. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például azzal vádolta az Európai Uniót, hogy "pogromokat támogat", a törvényhozás alsóháza, az Állami Duma pedig nyilatkozatban ítélte el az "Ukrajna belügyeibe beavatkozó és radikális ellenzékieket támogató külföldi erõket". Visszafogottabb stílusban, de szintén beavatkozással vádolta a Nyugatot Vlagyimir Putyin elnök szóvivõje.
A hivatalos állami vonalat a Kreml-barát média jeleníti meg a legkeresetlenebb stílusban. Az állami tévé szerint a kijevi tüntetõk "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija címû lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.
Kijevben a múlt év novemberében azért kezdõdtek tüntetések, mert Janukovics a tervekkel ellentétben nem írta alá társulási szerzõdést az EU-val, ehelyett - nyugati elemzõk szerint Putyin gazdasági zsarolására - Oroszország felé fordult. A demonstrációk e hét elején zavargásokba és összecsapásokba torkolltak a gyülekezési jogok drasztikus - sokak szerint a szovjet idõkre emlékeztetõ - korlátozása és a rendõrök egyre erõszakosabb fellépése miatt.
Putyin azt ígérte Janukovicsnak, hogy Oroszország féláron adja a földgázt és 15 milliárd dolláros hitelt nyújt a csõd szélén táncoló Ukrajnának. Ezen összegbõl Moszkva eddig hárommilliárd dollárt folyósított, és Janukovics még ebben a hónapban újabb kétmilliárdot akar lehívni. Orosz kormányzati források szerint Moszkva hajlandó fizetni, ameddig Janukovics kezében tartja a tüntetõk ellen brutálisan fellépõ - eddig legalább öt, de a demonstrálók szerint ennél több embert megölõ - rendõrséget, de ez a hajlandóság jelentõsen csökkenne, ha felmerülne a rezsimváltás esélye Ukrajnában.
Ugyanakkor a moszkvai politikai elit nemcsak a tüntetõket veti meg, hanem Viktor Janukovics rezsimjét is, amelyet korruptnak és megbízhatatlannak tart. Mihail Leontyev tévés személyiség - akit nemrég a Rosznyeft állami olajcég kommunikációs igazgató-helyettesévé neveztek ki - például azt írta, hogy "Ukrajna egy bukott állam, bûnözõi klánok konglomerátuma. Támogatjuk Janukovicsot, de undorító dolog gerinctelen emberekkel üzletelni."
A Vedomosztyi címû befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erõforrásai pedig igen szerények.
A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
satu
- 2014. January 25. 23:08:04
#12 |
mindannyiunknak
- 2014. January 26. 07:35:23
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.