Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Sajátjai is szembemennek az elnökkel: Háborút akarnak
Az amerikai Kongresszus bojkottálni akarja Obama iráni megállapodását
Az amerikai Kongresszus saját kormánya ellen fordul, nem támogatja az iráni megállapodást, sõt újabb gazdasági szankciókkal akarja sújtani Teheránt. Kölcsönös vádaskodás, szenvedélyes nyilatkozatok közepette az Obama-kormány nemzetbiztonsági tanácsadója arra szólította fel a törvényhozókat, hogy legyenek õszinték, álljanak ki az amerikai nép elé, és mondják meg, hogy „katonai támadást akarnak végrehajtani Irán ellen".
Január 20-án lépett életbe a tavaly novemberben megkötött ideiglenes genfi egyezmény hat nagyhatalom, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy Britannia, Németország, valamint Irán között. A perzsa állam nukleáris programjának visszafogása fejében a Nyugat enyhít az országot sújtó gazdasági szankciókon.
A Nemzetközi Atomenergiai Bizottság már megkezdte ellenõrzõ munkáját Iránban. A megállapodás értelmében Teherán 20 százalékról 5 százalékra viszi le urándúsítását. Ennek fejében 4,2 milliárd dolláros enyhítést kaphat a kivetett szankciókban, ami a külföldön befagyasztott iráni tõke egy részének felszabadítását is jelentené.
Ha a hat hónapos ideiglenes egyezmény mûködne, akkor a nagyhatalmak megkezdenék a végleges megállapodás kidolgozását. Bár a bizalmatlanság kölcsönös a Nyugat és Irán között, a folyamatot mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok, mind Kína és Oroszország támogatja, azzal a jelszóval, hogy a diplomáciának legalább esélyt kell adni.
Mindez természetesen szóba sem kerülhetett volna, ha Iránban nincs enyhülés. A tavalyi választásokon gyõztes, 64 éves Hasszan Róháni iráni elnök már szeptemberben az ENSZ Közgyûlés megnyitóján barátságos hangot ütött meg, és fogadkozott, hogy országának békések a céljai. „Atom- és más tömegpusztító fegyvereknek nincs helye Irán biztonsági és védelmi doktrínájában. Ellentmondana mindez a vallási és etikai normáinknak" - állította New Yorkban, ugyanakkor elítélte az országot sújtó gazdasági szankciókat, atomtudósaik meggyilkolását, és - név nélkül - a világ háborús héjáit. A megnyerõ fellépés eredményeképpen harminc év után elõször beszélt egymással az iráni és az amerikai elnök, amikor a repülõlõtérre tartó Róhánit felhívta telefonon Barack Obama. Már akkor megegyeztek a nukleáris tárgyalások felgyorsításában. A most folyó davosi Világgazdasági Fórumon Róháni ismét kijelentette, hogy véget akar vetni Irán elszigeteltségének, és nem célja, hogy a nukleáris technológiát atomfegyverek elõállítására használják.
Hasszan Róháni iráni elnök az ENSZ Közgyûlésén már békét hirdetett Fotó: MTI
Sokan kételkednek Irán õszinteségében. A sorban az Egyesült Államok legközelebbi szövetségese, Izrael áll az élen, hiszen az esetleges iráni atomfegyver biztonságuk elsõ számú veszélyforrása lenne. Benjamin Netanyahu báránybõrbe bújt farkasnak nevezte Róhánit és kolosszális történelmi hibának a genfi megállapodást.
Az izraeliek már korábban is jelezték az iráni veszélyt Washingtonnak, de sem a Bush-, sem az Obama-kormányt nem tudták rávenni katonai támadásra. Barack Obama a fojtogató gazdasági szankciók és a diplomácia mellett tette le voksát.
Ami nem megy a Fehér Házzal, az megy az amerikai Kongresszussal, amely pártoktól függetlenül közismerten Izrael-támogató és nagyon közeli kapcsolatokat ápol a legerõsebb izraeli lobbival (AIPAC). A törvényhozók aggódnak amiatt, hogy az Obama-kormány feláldozza legközelebbi szövetségesének biztonságát. Osztják Netanyahu véleményét, mi szerint a diplomáciai tárgyalásokkal Irán csak idõt akar nyerni a nukleáris program kiteljesítéshez.
A szenátusi törvénytervezet nemhogy enyhítene a gazdasági szankciókon, szigorítaná õket. Ezzel megszegné a genfi egyezményt, bojkottálná a diplomáciai megoldást. Szó sincs arról, hogy a republikánus ellenzék akarja csak aláásni a Fehér Ház törekvéseit, a törvényt 16 demokrata szenátor is támogatja, és minden esély megvan arra, hogy megszavazzák. Barack Obama vétóval fenyeget.
Az amerikai közvélemény változatlanul nagy veszélynek tartja Teheránt, de beleunt a háborúba, és nem támogatna egy iráni katonai akciót. A neokonzervatívok, akik az iraki intervenció szellemi atyjai is voltak, tovább verik a háborús tamtamot:
„Bombáznunk kell Iránt". (Joshua Muravchik - American Enterprise Institute)
„Itt az idõ, hogy megtámadjuk Iránt". (Matthew Kroenig - Georgetown University)
„Két választásunk van: vagy egy amerikai, vagy egy izraeli csapás, ami komoly háborúvá eszkalálódhat; vagy egy iráni nukleáris fegyverekkel teli világ, ami úgyszintén háborút okozhat. Az amerikai kormány a köztes megoldást választotta; szankciók, tárgyalások, alkudozások azért, hogy elkerüljük a csúfos következményeket. De mindez merõ önáltatás". (Eliot Cohen - Johns Hopkins University)
„Már régen itt lett volna az ideje, hogy az Egyesült Államok azon a nyelven beszéljen Iránnal, amit megért, azaz az erõ nyelvén. Hagyjuk abba a tárgyalásokat. Ehelyett folytassuk az iraki, afgán vonalat: romboljuk le õket. Bombázhatjuk az iráni forradalmi gárdát, szétzúzhatjuk a nukleáris programot". (William Kristol - Weekly Standard)
Link
Az amerikai Kongresszus saját kormánya ellen fordul, nem támogatja az iráni megállapodást, sõt újabb gazdasági szankciókkal akarja sújtani Teheránt. Kölcsönös vádaskodás, szenvedélyes nyilatkozatok közepette az Obama-kormány nemzetbiztonsági tanácsadója arra szólította fel a törvényhozókat, hogy legyenek õszinték, álljanak ki az amerikai nép elé, és mondják meg, hogy „katonai támadást akarnak végrehajtani Irán ellen".
Január 20-án lépett életbe a tavaly novemberben megkötött ideiglenes genfi egyezmény hat nagyhatalom, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy Britannia, Németország, valamint Irán között. A perzsa állam nukleáris programjának visszafogása fejében a Nyugat enyhít az országot sújtó gazdasági szankciókon.
A Nemzetközi Atomenergiai Bizottság már megkezdte ellenõrzõ munkáját Iránban. A megállapodás értelmében Teherán 20 százalékról 5 százalékra viszi le urándúsítását. Ennek fejében 4,2 milliárd dolláros enyhítést kaphat a kivetett szankciókban, ami a külföldön befagyasztott iráni tõke egy részének felszabadítását is jelentené.
Ha a hat hónapos ideiglenes egyezmény mûködne, akkor a nagyhatalmak megkezdenék a végleges megállapodás kidolgozását. Bár a bizalmatlanság kölcsönös a Nyugat és Irán között, a folyamatot mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok, mind Kína és Oroszország támogatja, azzal a jelszóval, hogy a diplomáciának legalább esélyt kell adni.
Mindez természetesen szóba sem kerülhetett volna, ha Iránban nincs enyhülés. A tavalyi választásokon gyõztes, 64 éves Hasszan Róháni iráni elnök már szeptemberben az ENSZ Közgyûlés megnyitóján barátságos hangot ütött meg, és fogadkozott, hogy országának békések a céljai. „Atom- és más tömegpusztító fegyvereknek nincs helye Irán biztonsági és védelmi doktrínájában. Ellentmondana mindez a vallási és etikai normáinknak" - állította New Yorkban, ugyanakkor elítélte az országot sújtó gazdasági szankciókat, atomtudósaik meggyilkolását, és - név nélkül - a világ háborús héjáit. A megnyerõ fellépés eredményeképpen harminc év után elõször beszélt egymással az iráni és az amerikai elnök, amikor a repülõlõtérre tartó Róhánit felhívta telefonon Barack Obama. Már akkor megegyeztek a nukleáris tárgyalások felgyorsításában. A most folyó davosi Világgazdasági Fórumon Róháni ismét kijelentette, hogy véget akar vetni Irán elszigeteltségének, és nem célja, hogy a nukleáris technológiát atomfegyverek elõállítására használják.
Hasszan Róháni iráni elnök az ENSZ Közgyûlésén már békét hirdetett Fotó: MTI
Sokan kételkednek Irán õszinteségében. A sorban az Egyesült Államok legközelebbi szövetségese, Izrael áll az élen, hiszen az esetleges iráni atomfegyver biztonságuk elsõ számú veszélyforrása lenne. Benjamin Netanyahu báránybõrbe bújt farkasnak nevezte Róhánit és kolosszális történelmi hibának a genfi megállapodást.
Az izraeliek már korábban is jelezték az iráni veszélyt Washingtonnak, de sem a Bush-, sem az Obama-kormányt nem tudták rávenni katonai támadásra. Barack Obama a fojtogató gazdasági szankciók és a diplomácia mellett tette le voksát.
Ami nem megy a Fehér Házzal, az megy az amerikai Kongresszussal, amely pártoktól függetlenül közismerten Izrael-támogató és nagyon közeli kapcsolatokat ápol a legerõsebb izraeli lobbival (AIPAC). A törvényhozók aggódnak amiatt, hogy az Obama-kormány feláldozza legközelebbi szövetségesének biztonságát. Osztják Netanyahu véleményét, mi szerint a diplomáciai tárgyalásokkal Irán csak idõt akar nyerni a nukleáris program kiteljesítéshez.
A szenátusi törvénytervezet nemhogy enyhítene a gazdasági szankciókon, szigorítaná õket. Ezzel megszegné a genfi egyezményt, bojkottálná a diplomáciai megoldást. Szó sincs arról, hogy a republikánus ellenzék akarja csak aláásni a Fehér Ház törekvéseit, a törvényt 16 demokrata szenátor is támogatja, és minden esély megvan arra, hogy megszavazzák. Barack Obama vétóval fenyeget.
Az amerikai közvélemény változatlanul nagy veszélynek tartja Teheránt, de beleunt a háborúba, és nem támogatna egy iráni katonai akciót. A neokonzervatívok, akik az iraki intervenció szellemi atyjai is voltak, tovább verik a háborús tamtamot:
„Bombáznunk kell Iránt". (Joshua Muravchik - American Enterprise Institute)
„Itt az idõ, hogy megtámadjuk Iránt". (Matthew Kroenig - Georgetown University)
„Két választásunk van: vagy egy amerikai, vagy egy izraeli csapás, ami komoly háborúvá eszkalálódhat; vagy egy iráni nukleáris fegyverekkel teli világ, ami úgyszintén háborút okozhat. Az amerikai kormány a köztes megoldást választotta; szankciók, tárgyalások, alkudozások azért, hogy elkerüljük a csúfos következményeket. De mindez merõ önáltatás". (Eliot Cohen - Johns Hopkins University)
„Már régen itt lett volna az ideje, hogy az Egyesült Államok azon a nyelven beszéljen Iránnal, amit megért, azaz az erõ nyelvén. Hagyjuk abba a tárgyalásokat. Ehelyett folytassuk az iraki, afgán vonalat: romboljuk le õket. Bombázhatjuk az iráni forradalmi gárdát, szétzúzhatjuk a nukleáris programot". (William Kristol - Weekly Standard)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. January 26. 13:09:25
#2 |
Vizilo
- 2014. January 26. 13:18:51
#3 |
nyilas
- 2014. January 26. 14:21:44
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.