Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ha az EU-n múlik, nincs több büntetlen zsidózás
Mert ugye a "gyûlöletbeszéd" egyértelmûen a zsidónak nevezett betegségrõl szól, semmi másról. Már nem beszélni kell, és pont erre hívják fel a figyelmet! Meg kell gyógyítani az emberiséget ettõl a betegségtõl, ezt akarták közölni. December elsejét követõen akár kötelezettségszegési eljárás is indítható a gyûlöletbeszéd elleni jogi fellépés lehetõségét nem biztosító EU-s tagállamok ellen – helyezte kilátásba Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelõs tagja hétfõn, a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából. Magyarán az EU most arra kéri tagjait, tegyék büntethetõvé az emberiesség elleni bûnök (köztük a holokauszt) tagadását. Magyarország 2011 óta Alaptörvénybe foglaltan negálja ezen bûnök elévülését.
A bizottság hétfõn kiadott közleménye emlékeztet: 2008-ban a tagállamok egyhangúlag fogadták el azt a keretmegállapodást, amelyben vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a rasszizmus és az idegengyûlölet ellen. A bizottság szerint ugyanakkor az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellõ szigorral az emberiesség elleni bûnök tagadása, relativizálása ellen. (Magyarországgal kapcsolatban ld. keretes írásunkat lent!)
„Az Európai Unió nemzetei között immár béke van, de van még egy kihívás, folytatnunk kell a toleranciáért vívott küzdelmet saját társadalmainkban” – idézi a közlemény Viviane Redinget, a bizottság alapjogokért felelõs tagját. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalnia a gyûlöletbeszédet vagy gyûlölet-bûncselekmény áldozatává válnia – tette hozzá a luxemburgi politikus. A közlemény azt is tudatja: a bizottság idén kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez azokkal a tagállamokkal, ahol úgy véli, nem megfelelõek a jogszabályok.
A bizottság azt is közli, hogy egyelõre nincs lehetõsége arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson emiatt a tagállamok ellen. Ezt a Lisszaboni Szerzõdés hatályba lépése elõtti keretmegállapodások esetében egyelõre nem teheti meg az Európai Bizottság. A testület ugyanakkor emlékeztet rá, hogy 2014. december 1-jétõl már ehhez is joga lesz.
A bizottság azt is világossá tette, hogy rávilágít a tagállamok jogalkotási jellegû elmaradásaira e téren, de konkrét incidensekbe nem avatkozik be és nem is fog beavatkozni, ez a tagállami igazságszolgáltatás feladata.
Az EU keretmegállapodása a rasszista és xenofób gyûlöletbeszéd és bûncselekmények elleni fellépést szolgálja, célja, hogy minden tagállam iktassa törvénybe a faj, bõrszín, vallás, származás, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás miatti gyûlöletre vagy erõszakra uszítás büntethetõségét. Ezt a legtöbb tagállam meg is tette, a bizottság bizonyos bûnök tagadásának büntethetõsége terén lát elmaradást sok országban.
Magyarország és a náci/kommunista bûnök tagadása
Az Alaptörvény negyedik - 2013. márciusi - módosítása nyomán Magyarországon az alkotmány alapozza meg a gyûlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetõségét. A Szabadság és felelõsség c. fejezet IX. cikkének ötödik bekezdése így szól: „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértõ véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság elõtt érvényesíteni.”
Már a 2011-ben elfogadott szövegváltozat ún. Nemzeti Hitvallás része is tartalmazta, hogy „Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését.”
Link
A bizottság hétfõn kiadott közleménye emlékeztet: 2008-ban a tagállamok egyhangúlag fogadták el azt a keretmegállapodást, amelyben vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a rasszizmus és az idegengyûlölet ellen. A bizottság szerint ugyanakkor az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellõ szigorral az emberiesség elleni bûnök tagadása, relativizálása ellen. (Magyarországgal kapcsolatban ld. keretes írásunkat lent!)
„Az Európai Unió nemzetei között immár béke van, de van még egy kihívás, folytatnunk kell a toleranciáért vívott küzdelmet saját társadalmainkban” – idézi a közlemény Viviane Redinget, a bizottság alapjogokért felelõs tagját. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalnia a gyûlöletbeszédet vagy gyûlölet-bûncselekmény áldozatává válnia – tette hozzá a luxemburgi politikus. A közlemény azt is tudatja: a bizottság idén kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez azokkal a tagállamokkal, ahol úgy véli, nem megfelelõek a jogszabályok.
A bizottság azt is közli, hogy egyelõre nincs lehetõsége arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson emiatt a tagállamok ellen. Ezt a Lisszaboni Szerzõdés hatályba lépése elõtti keretmegállapodások esetében egyelõre nem teheti meg az Európai Bizottság. A testület ugyanakkor emlékeztet rá, hogy 2014. december 1-jétõl már ehhez is joga lesz.
A bizottság azt is világossá tette, hogy rávilágít a tagállamok jogalkotási jellegû elmaradásaira e téren, de konkrét incidensekbe nem avatkozik be és nem is fog beavatkozni, ez a tagállami igazságszolgáltatás feladata.
Az EU keretmegállapodása a rasszista és xenofób gyûlöletbeszéd és bûncselekmények elleni fellépést szolgálja, célja, hogy minden tagállam iktassa törvénybe a faj, bõrszín, vallás, származás, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás miatti gyûlöletre vagy erõszakra uszítás büntethetõségét. Ezt a legtöbb tagállam meg is tette, a bizottság bizonyos bûnök tagadásának büntethetõsége terén lát elmaradást sok országban.
Magyarország és a náci/kommunista bûnök tagadása
Az Alaptörvény negyedik - 2013. márciusi - módosítása nyomán Magyarországon az alkotmány alapozza meg a gyûlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetõségét. A Szabadság és felelõsség c. fejezet IX. cikkének ötödik bekezdése így szól: „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértõ véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság elõtt érvényesíteni.”
Már a 2011-ben elfogadott szövegváltozat ún. Nemzeti Hitvallás része is tartalmazta, hogy „Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését.”
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. January 28. 07:31:08
#2 |
aasoft
- 2014. January 28. 13:11:42
#3 |
Perje
- 2014. January 28. 14:08:24
#4 |
Perje
- 2014. January 28. 15:06:22
#5 |
aasoft
- 2014. January 28. 16:50:58
#6 |
mormota1968
- 2014. January 28. 18:14:15
#7 |
postaimre
- 2014. January 28. 18:42:16
#8 |
postaimre
- 2014. January 28. 19:12:29
#9 |
postaimre
- 2014. January 28. 19:20:15
#10 |
Perje
- 2014. January 30. 18:19:28
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.