UniĂłs forrĂĄsok nonszensznek neveztĂŠk hĂŠtfĂľn azokat az orosz nyilatkozatokat, melyek szerint az EU ĂŠs Ukrajna kĂśzĂśtti szabadkereskedelem bĂĄrmilyen kĂĄrt is okozna az orosz-ukrĂĄn gazdasĂĄgi kapcsolatokban. CsĂ­pĂľs hangulatban vĂĄrjĂĄk BrĂźssszelbe kedden Vlagyimir Putyint, akit a WTO-tagsĂĄggal jĂĄrĂł kĂśtelezettsĂŠgek mĂłdszeres megsĂŠrtĂŠse miatt is bĂ­rĂĄl az EurĂłpai UniĂł.

EgyĂĄltalĂĄn nem a szokĂĄsos Ăźzletmenetben kerĂźl sor a sorendben 32-ik EU-orosz csĂşcstalĂĄlkozĂłra kedden BrĂźsszelben. Az eredetileg kĂŠtnaposra tervezett ĂśsszejĂśvetelt az EU eleve kĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂłrĂĄsra rĂśvidĂ­tette le, ezzel is kifejezve elĂŠgedetlensĂŠgĂŠt a kĂŠtoldalĂş EU-ukrĂĄn tĂĄrsulĂĄsi ĂŠs szabadkereskedelmi megĂĄllapodĂĄs Moszkva ĂĄltal tĂśrtĂŠnt megakadĂĄlyozĂĄsa ĂŠs mĂĄs, az UniĂł Ăźzleti ĂŠrdekeit sĂŠrtĂľ orosz intĂŠzkedĂŠsek miatt.
Kattintson ĂŠs nĂŠzze meg a legutĂłbbi talĂĄlkozĂł kĂŠpeit!

Egy nappal Vlagyimir Putyin ĂŠrkezĂŠse elĂľtt egy magas rangĂş eurĂłpai illetĂŠkes jelezte, hogy eljĂśtt a szĂłkimondĂĄs ĂŠs az Ăľszinte beszĂŠd ideje, ĂŠppen ezĂŠrt a csĂşcstalĂĄlkozĂł ĂĄltalĂĄban terjedelmes napirendjĂŠt ezĂşttal a sokak szerint mĂŠlyponton lĂŠvĂľ az EU-orosz viszony stratĂŠgiai ĂŠs politikai vetĂźleteire szĂťkĂ­tettĂŠk le.

BrĂźsszelben nĂśvekvĂľ irritĂĄlĂĄst okoz orosz kormĂĄnyzati tĂŠnyezĂľknek az a visszatĂŠrĂľ ĂĄllĂ­tĂĄsa, miszerint az EU-ukrĂĄn tĂĄrsulĂĄsi ĂŠs szabadkereskedelmi megĂĄllapodĂĄs miatt –amelynek alĂĄĂ­rĂĄsĂĄtĂłl a novemberi vilniusi keleti partnersĂŠgi csĂşcson elĂĄllt az ukrĂĄn elnĂśk – orosz gazdasĂĄgi ĂŠrdekek sĂŠrĂźlnĂŠnek. „Amit idĂľnkĂŠnt MoszkvĂĄbĂłl hallunk a szabadkereskedelmi szerzĂľdĂŠsekrĂľl, az egyszerĂťen nonszensz, ĂŠs abszolĂşt tĂĄjĂŠkozatlansĂĄgot ĂĄrul el” – kĂśzĂślte hĂŠtfĂľn egy nevĂŠnek elhallgatĂĄsĂĄt kĂŠrĂľ EU-forrĂĄs. EmlĂŠkeztetett rĂĄ, hogy az EurĂłpai UniĂł nemrĂŠg KanadĂĄval is megĂĄllapodĂĄst kĂśtĂśtt a szabadkereskedelemrĂľl, az EgyesĂźlt Államok mĂŠgse tiltakozott amiatt, hogy az Ăľ vagy az ĂŠszak-amerikai szabadkereskedelmi Ăśvezet gazdasĂĄgi ĂŠrdekei sĂŠrĂźlnĂŠnek.

Az EU rĂŠszĂŠrĂľl arra is rĂĄmutatnak, hogy az UniĂłval kĂśtĂśtt megĂĄllapodĂĄs nem akadĂĄlyozza meg Kijevet abban, hogy bĂĄrmilyen mĂĄsik orszĂĄggal, Ă­gy OroszorszĂĄggal egy hasonlĂłan mĂŠly vagy mĂŠg ambiciĂłzusabb szabadkereskedelmi egyezmĂŠnyt Ă­rjon alĂĄ. Egyszerre kĂŠt vĂĄmuniĂłnak ugyanakkor nem lehet a tagja, hiszen egy vĂĄmuniĂł tagjai kĂśzĂśs kĂźlsĂľ vĂĄmokat lĂŠptetnek ĂŠletbe harmadik orszĂĄgokkal szemben. Egy vĂĄmuniĂłba valĂł belĂŠpĂŠst kĂśvetĂľen az ĂŠrintett orszĂĄgnak nincs tĂśbbĂŠ lehetĂľsĂŠge arra, hogy szabadkereskedelmi megĂĄllapodĂĄst kĂśssĂśn mĂĄs orszĂĄgokkal.
Kattintson ĂŠs ismerje meg Putyin kĂźlĂśnleges arcĂĄt!

UniĂłs rĂŠszrĂľl azt is megjegyzik, hogy a Moszkva ĂĄltal forszĂ­rozott EurĂĄzsiai VĂĄmuniĂłban a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł informĂĄciĂłk szerint a tĂśbbi rĂŠsztvevĂľ ĂĄllamnĂĄl (KazahsztĂĄnnĂĄl ĂŠs FehĂŠroroszorszĂĄgnĂĄl) magasabb vĂĄmok lennĂŠnek, ami ĂĄllĂ­tĂłlag mĂĄris gondot okoz KazahsztĂĄnnak a WTO-hoz tĂśrtĂŠnĂľ csatlakozĂĄsa sorĂĄn.

„Egy vĂĄmuniĂł tetĂľ alĂĄ hozĂĄsa nehĂŠz folyamat, annak idejĂŠn 1957-ben ugyanezen problĂŠmĂĄval szembesĂźltek az EU alapĂ­tĂł tagjai is” – mutatott rĂĄ egy illetĂŠkes. DiplomatĂĄk hangsĂşlyozzĂĄk, hogy az EU egyĂĄltalĂĄn nem viszonyul ellensĂŠgesen egy vĂĄmuniĂłhoz OroszorszĂĄg ĂŠs tĂŠrsĂŠgbeli partnerei kĂśzĂśtt, de alapvetĂľ problĂŠmĂĄt jelent, hogy Moszkva kĂśtelezettsĂŠgei dacĂĄra nem jelentette be a tervet a VliĂĄgkereskedelmi SzervezetnĂŠl, „Ă­gy fogalmunk sincs, hogy mirĂľl van egyĂĄltalĂĄn szĂł”. Az EU nem ellenzi a tervet, feltĂŠve, hogy az Ăśsszhangban ĂĄll a WTO szabĂĄlyaival, amelyek tiszteletben tartĂĄsĂĄra Moszkva is Ă­gĂŠretet tett a csatlakozĂĄsakor.

BrĂźsszelben tĂŠtelesen cĂĄfoljĂĄk azt az orosz ĂĄllĂ­tĂĄst, miszerint egy EU-ukrĂĄn szabadkereskedelmi megĂĄllapodĂĄs jĂłvĂĄtehetetlen kĂĄrokat okozna az orosz gazdasĂĄgnak. ÉrvelĂŠsĂźk szerint ez tĂśbb okbĂłl sem jelentenĂŠ azt, hogy OroszorszĂĄgot az ukrĂĄn hatĂĄrokon keresztĂźl valĂłsĂĄggal elĂĄrasztanĂĄk az eurĂłpai ĂĄruk. Ezzel kapcsolatban rĂĄmutatnak, hogy az EgyesĂźlt Államokat sem ĂśzĂśnlik el az eurĂłpai termĂŠkek, csak azĂŠrt, mert KanadĂĄval egyezmĂŠnyt Ă­rt alĂĄ az EU a szabadkereskedelemrĂľl. MĂĄsfelĂľl, ha UkrajnĂĄbĂłl tĂśrtĂŠnetesen kĂ­sĂŠrletet is tennĂŠnek az uniĂłbĂłl ĂŠrkezett ĂĄruk ĂşjraexportĂĄlĂĄsĂĄra, a termĂŠkeken attĂłl mĂŠg a „Made in Europe” cĂ­mke marad, Ă­gy azokat jĂłl meg lehet kĂźlĂśnbĂśztetni az ukrĂĄn exporttĂłl. Az orosz hatĂłsĂĄgoknak pedig megvannak az eszkĂśzeik arra, hogy leleplezzĂŠk a csalĂĄsokat, ha ilyenek elĂľfordulnĂĄnak – teszik hozzĂĄ.

Az erĂľsĂśdĂľ orosz protekcionizmusra is panaszkodnak BrĂźsszelben, ami egy forrĂĄs szerint mostanra olyan szintet ĂŠrt el, hogy mĂĄr komolyan fenyegetik az eurĂłpai Ăźzleti ĂŠrdekeket. FelhozzĂĄk, hogy Moszkva csak tavaly 78 Ăşj protekcionista intĂŠzkedĂŠst vezetett be, ĂŠs egy WTO-kimutatĂĄs szerint egymaga felelĂľs a globĂĄlisan regisztrĂĄlt protekcionista intĂŠzkedĂŠsek egyĂśtĂśdĂŠĂŠrt. „OroszorszĂĄg vilĂĄgvezetĂľ a protekcionizmusban” – bĂ­rĂĄlnak az EurĂłpai UniĂłnĂĄl.

Ahol most is elzĂĄrkĂłznak az elĂľl, hogy , mikĂŠnt azt korĂĄbban Viktor Janukovics ukrĂĄn elnĂśk javasolta, hĂĄromoldalĂş egyeztetĂŠseket tartsanak az oroszok bevonĂĄsĂĄval a fĂźggĂľben lĂŠvĂľ EU-ukrĂĄn tĂĄrsulĂĄsi ĂŠs szabadkereskedelmi megĂĄllapodĂĄsrĂłl. „Az ilyen nem szokĂĄs. KanadĂĄrĂłl sem tĂĄrgyaltunk az EgyesĂźlt Államokkal” – emlĂŠkeztettek az EU-nĂĄl.
Link