Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Több százezernyi rejtett szavazóra is figyel a Fidesz
Tessék csak figyelni! "Rejtett" szavazók, mocsok zsidó leszar-mazottak és a többi, mert nem a székelyrõl van ám itt szó.
Bár alig 150 ezer fõvel nõtt a magyar választópolgárok száma az elmúlt másfél évben, még nem tudni, hogy milyen szerepet játszik majd a 2014-es választásokon a világban szétszórtan élõ, becslések szerint milliós lélekszámú magyarság. Sokan el sem veszítették az állampolgárságukat, vagy kivándorló nagyszüleiktõl, dédszüleiktõl örökölték azt. Kérdés, hogy akarják-e a honpolgárságuk felelevenítését és szavaznak-e két év múlva a magyarországi pártokra.
„Valamilyen regisztrációs szabályra mindenképpen szükség lesz, hiszen a lakcímkártyával nem rendelkezõ, külföldön élõ magyar állampolgárokat, akár a külföldön munkát vállalókat nyilvántartásba kell venni ahhoz, hogy szavazhassanak” – mondta Kósa Lajos a múlt héten, amikor a nagyobbik kormánypárt ügyvezetõ alelnökét a szavazás elõtti regisztráció Fidesz által tervezett bevezetésérõl kérdeztük.
Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a Fidesz-elnökség többsége támogatná, hogy a következõ választásokon csak azok tudjanak szavazni, akik elõzõleg – egy-két hónappal a voksolás elõtt – jelezték a hivataloknak a választási szándékukat. Kósa azt nyilatkozta, az ügy még nincs lezárva, a párt elnöksége ugyan tárgyalta már a kérdést, de elõbb számba veszi a különféle lehetõségeket, utána alakítja ki azt az álláspontot, amit a parlamentben a kétharmados kormánypárti többség képviselni fog.
A Fidesz ügyvezetõ alelnöke elsõsorban a határokon kívül – azaz a Kárpát-medencében, illetve a világ különféle országaiban – élõ magyar állampolgárokra hivatkozva érvelt a regisztráció bevezetése mellett, hiszen a magyarországi lakcímmel rendelkezõk névjegyzékének összeállítása automatikusan történik, amit a helyi választási iroda vezetõje készít el a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása, továbbá a szavazati joggal nem rendelkezõk nyilvántartása alapján. A határon túli magyarokról viszont ilyen adatsorai nincsenek a magyar államnak, ezért esetükben a tavaly elfogadott választási törvény regisztrációt ír elõ. (Név nélkül nyilatkozó fideszes források szerint a mindenkire kötelezõ regisztráció több lenne ennél: egy „finoman bújtatott mûveltségi cenzus lenne” megakadályozandó, hogy az ígérgetések hatására szavazó bizonytalanok döntsék el a választás végkimenetelét, ahogy történt ez 2002-ben és 2006-ban.)
Amerika visszainteget
„Akik nem honosításra várnak, hanem egész egyszerûen csak korábban nem folyamodtak a magyar állampolgárságot biztosító dokumentumért, tegyék ezt meg” – biztatta a chicagói elõadását hallgató mintegy 300 amerikai magyart Orbán Viktor. A miniszterelnök akkor azt mondta, rövidesen elkészül a választások lebonyolítását, menetrendjét szabályozó eljárási törvény, amelyben lehetõvé kívánják tenni a levélben való szavazást. „Ennek lesz jelentõsége – magyarázta –, mert így részt vehetnek majd a magyar nemzet legfontosabb döntéseiben, így a parlamenti választáson is.”
Van, ahol számít a szavuk
Több európai országban is fontos szerepe van a határon túl élõ állampolgároknak a választások végkimenetelében. Olaszországban a baloldali szövetség a külföldi olaszok szavazataival gyõzte le 2006-ban Silvio Berlusconit: ha csak a belföldiek szavazatai számítottak volna, akkor a jobboldali szövetségnek egy mandátumos többsége lehetett volna a szenátusban. 2009-ben Romániában szintén a külhoni voksok segítségével tudott újrázni Traian Basescu, akit az otthoniak szavazataival eredetileg legyõzött a szociáldemokrata Mircea Geoana. A varsói politikára hagyományosan nagy befolyása van az Egyesült Államokban komoly lobbierõvel rendelkezõ lengyel közösségnek.
A kormányfõ Chicagóban azokat a magyarokat szólította meg, akiknek az állampolgárságot nem a 2010-ben bevezetett – a köznyelvben kettõs állampolgárságnak nevezett – könnyített honosítás biztosította. Az 1993-as állampolgársági törvény kimondja, hogy magyar honpolgárnak tekinthetõ mindenki, aki a törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár volt, vagy akinek legalább az egyik szülõje magyar állampolgár. Márpedig a világban sok olyan magyar állampolgár él, akinek nem is kell visszahonosítania magát, mert rokonai révén örökölte a honpolgárságot, így akár szavazhat is 2014-ben.
Vérségi kötelék
Az elmúlt 60-70 évben több százezren hagyták el az országot, a történeti kutatások szerint csak az 1956-os forradalom után több mint 100 ezren telepedtek meg véglegesen külföldön. Bár egy részük az adott befogadó ország kettõs állampolgárságot kizáró törvényei vagy a Kádár-rezsim döntései miatt elveszítette a honpolgárságát, Ganczer Mónika nemzetközi jogász szerint a Kárpát-medencei magyarokhoz hasonlóan õk is kérhetik visszahonosításukat. Ha viszont megõrizték honpolgárságukat, akkor a vérségi elv szerint gyerekeik, rajtuk keresztül pedig automatikusan az unokáik, dédunokáik is azok.
Orbán a chicagói NATO-csúcstalálkozón - üzent a magyaroknak is
Fotó: Burger Barna
Kende Tamás nemzetközi jogász szerint az elmúlt száz évben a magyar állam nem szívesen mondott le arról, hogy az állampolgárai felett megõrizze a joghatóságát – azaz joga legyen például felügyeletet gyakorolni az emigránsok hátrahagyott vagyona felett –, így ritkán vette el a disszidensek, kivándoroltak honpolgárságát. Ennek köszönhetõen formálisan valóban sok olyan magyar állampolgár él a leszármazási elv miatt a világ különbözõ országaiban, akik nem is tudnak arról, hogy kettõs állampolgárok.
Ganczer szerint legfeljebb a család elfeledkezhetett róla, elvesztek az ezt igazoló dokumentumok, amit pótolhatnak, ha a magyar hatóságokhoz, követséghez fordulnak. A jogász szerint a fõ kérdés az, hogy az elmúlt évtizedekben kivándorolt állampolgárokról milyen nyilvántartása van a magyar államnak.
Már 180 ezerrel többen vagyunk
„Az egyszerûsített honosítási eljárás keretében 2011. január 1. óta több mint 285 ezer kérelem érkezett be” – tudtuk meg Lukács Bence Ákostól, a nemzetpolitikai államtitkárság fõosztályvezetõ-helyettesétõl. Lukács szerint a kérelmek döntõ többsége a Kárpát-medencei országok nagyvárosaiból, így Csíkszeredáról, Szabadkáról és Kolozsvárról, továbbá a magyarországi önkormányzatok anyakönyvi hivatalaiból érkezik be – tehát sokan Magyarországra utaznak a kérvényük beadásakor.
A fõosztályvezetõ-helyettes azt mondta, a 285 ezer kérelmezõbõl e hétig közel 180 ezren tették le az állampolgársági esküt. Az államtitkárság arról nem kívánt részletes információkat adni, hogy melyik országból érkezett a legtöbb kérelem, és a Kárpát-medencén kívül élõ magyarok körébõl hány kérelem futott be eddig, ráadásul az adatok elsõsorban a visszahonosítási kérelmeket tartalmazzák, nem azokét, akiknek csak megerõsítettniük kell a létezõ honpolgárságukat a magyar hivatalokkal.
Trianon elvágta a köteléket
Bár a Kárpár-medencei magyarok a leszármazási elv alapján – unokaként, ükunokaként – maguk is automatikusan magyar állampolgárok lehetnének, de az 1920-as trianoni békeszerzõdés esetükben megszakította a vérségi elvet. A békediktátum ugyanis kimondta, hogy az utódállamokba került lakosoknak dönteniük kell: elveszítik a magyar állampolgárságukat – és megkapják a románt, csehszlovákot stb. – vagy Magyarországra költöznek és így megõrzik eredeti honpolgárságukat.
Hasonló technikát alkalmaztak a nagyhatalmak a Csehszlovákiához 1945 után került falvak lakói esetében is. Kende a hvg.hu-nak azt mondta, a szocialista blokkban nem igazán szerették a kettõs állampolgárokat, mert megbízhatatlannak tartották õket, ráadásul gondot okozott annak eldöntése, hogy melyik hadseregben teljesíthetnek szolgálatot. Ezért a szocialista államok gyakorta kétoldalú nemzetközi szerzõdésekben döntötték el, hogy a kettõs állampolgárok melyik honpolgárságukat tarthatták meg: például úgy, hogy kimondták, az az állampolgárságuk, amelyik országban a 18 éves koruk betöltésekor éltek.
„Nem úgy mûködik, hogy az argentin unoka lapozgatja a magyar nagypapa emlékiratait, aztán berohan szavazni a követségre. Elõbb bizonyítania kell az állampolgárságának meglétét és szereznie kell egy útlevelet vagy személyit, amivel igazolhatja magát a szavazáskor” – mondta a hvg.hu-nak Kende. A nemzetközi jogász szerint ennek ellenére sem fáradtságos folyamat feleleveníteni az állampolgárságot azoknak, akik jog szerint valóban azok, csak végig kell menni a procedúrán.
Hogyan érik el õket?
Az egyes népszámlálási adatok szerint a világban több millió szétszóródott magyar élhet, akiknek egy jelentõs része akár magyar állampolgár is lehet. A Political Capital (PC) elemzõ intézet tavaly szeptemberi tanulmánya szerint 2000-es népszámlálási adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 1,5 millióan, 2006-ban Kanadában 315 ezren, Ausztráliában pedig 67 ezren vallották magyar származásúnak magukat. A Latin-Amerikában élõ magyarok számára vonatkozóan 33 ezertõl 133 ezer fõig terjedhet az egyes becslésekkel szerint, és az Izraelben élõk száma is elérheti a százezret. A Kárpát-medencén kívüli európai országokban pedig mintegy 290-350 ezer magyar él.
A PC szerint õk nem feltétlenül mind magyar állampolgárok, de a szomszédos országokban élõ, állampolgárságot kérõkkel együtt a potenciális külhoni szavazók száma elérheti a milliós nagyságrendet. Ugyanis az Áder János – akkor európai parlamenti képviselõ – által kidolgozott, decemberben elfogadott törvény biztosította minden magyar állampolgárnak a szavazati jogot: azoknak is, akiknek nincs magyarországi lakcímük, viszont szavazóként regisztráltatják magukat.
A Political Capital szerint a külföldi népszámlálási adatok részben azt is jelzik, hogy még a származását számon tartó nyugati magyarságnak is csak egy kisebbsége használja otthonában a magyar nyelvet. Az amerikai magyarok esetében 20-30 százalék, míg az ausztráliai magyarok körében valamivel magasabb ez az arány. Ganczer szerint vonzerõt gyakorolhat a körükben, hogy a magyar honpolgársággal uniós polgárság is jár, tehát az Európán kívül élõk az állampolgárság felelevenítésével, a visszahonosításával könnyebben vállalhatnak munkát az EU-ban.
Semjén Zsolt és Orbán a parlamentben - elkészült a regiszter
Fotó: Stiller Ákos
László Róbert, a PC választási szakértõje szerint a fõ kérdés az, hogy a következõ, 2014-es választások elõtt fog-e kampányolni a magyar állam a körükben, hogy szerezzenek igazolást az állampolgárságukról, regisztráljanak és vegyenek részt az országgyûlési voksoláson. László azt mondta, az sem világos még, hogyan éri el az állam a világ országaiban élõ magyarokat.
A kormány már 2010-ben tervbe vette egy nemzeti regiszter kialakítását. A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt 2010 decemberében az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában jelentette be, hogy készítenek egy nyilvántartást a világban élõ magyarokról. A regiszter honlapja tavaly októberben indult el magyar és angol nyelven, a jelentkezés önkéntes alapon történik, a rendszer rendszeresen küld a tagoknak hírleveleket a kormányzati munkáról vagy a határon túli magyarokkal kapcsolatos hírekrõl.
„A honlap és annak Facebook-verzióján keresztül a magyarság értesülhet a hivatalos információkról, így nyilván majd a választásokkal összefüggõ hivatalos dolgokról (dátum, technikai tudnivalók, hivatali címek stb.)" – közölte a hvg.hu-val Semjén kabinetfõnöke. Jenik Péter arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy eddig hányan regisztráltak, de a miniszterelnök-helyettes június 1-jén egy ellenzéki politikusnak a parlamentben azt válaszolta, hogy eddig 25 ezren iratkoztak fel.
Lehetnek-e a mérleg nyelve?
Bár a nagyobbik kormánypárt által támogatott, RMDSZ-szel szemben induló Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt a június 10-i önkormányzati választáson közösen sem tudta megismételni a polgáriak négy évvel ezelõtti eredményét Romániában, a felmérések szerint a határon túli magyarok nagy többsége a Fideszhez húz, ha a magyarországi belpolitikáról kérdezik õket.
A kolozsvári Kvantum Research által november–decemberben készített felmérés szerint csak minden huszadik erdélyi magyar állítja, hogy van magyar állampolgársága, és bizonyosan szavazni is fog. A fennmaradó 41 százalék is élni kíván leendõ választójogával, de az ehhez szükséges papírjai még hiányoznak. Körükben a Fidesz–KDNP elsöprõ támogatottsága megkérdõjelezhetetlen. A felmérés szerint a határon túli biztos szavazók 55 százaléka a kormánypárti szövetségre voksolna, az MSZP-re 4,1 százalékuk szavazna, a Jobbikra csak 2,9-en. A válaszadók 35 százaléka bizonytalan volt.
A felmérést kielemzõ PC januári tanulmánya szerint „mivel a külhoni magyarok csak a magyarországi pártok országos listájára szavazhatnak, az Erdélybõl érkezõ akár 300 ezer szavazat sem változtatna jelentõsen a mandátumarányokon”. A Political Capital elemzése szerint egy 60 százalékos anyaországbeli részvétel mellett 5 millió listás és 2-3 millió töredékszavazattal öntik össze a külhoni voksokat, amiben a 300 ezer voks nem okozna komoly változást. A nemzetpolitikai államtitkárság a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kérelmezõk, illetve az eskütevõk 78-79 százaléka nagykorú, tehát eddig alig 142 ezer fõvel nõhetett a magyar választópolgárok száma.
Link
Bár alig 150 ezer fõvel nõtt a magyar választópolgárok száma az elmúlt másfél évben, még nem tudni, hogy milyen szerepet játszik majd a 2014-es választásokon a világban szétszórtan élõ, becslések szerint milliós lélekszámú magyarság. Sokan el sem veszítették az állampolgárságukat, vagy kivándorló nagyszüleiktõl, dédszüleiktõl örökölték azt. Kérdés, hogy akarják-e a honpolgárságuk felelevenítését és szavaznak-e két év múlva a magyarországi pártokra.
„Valamilyen regisztrációs szabályra mindenképpen szükség lesz, hiszen a lakcímkártyával nem rendelkezõ, külföldön élõ magyar állampolgárokat, akár a külföldön munkát vállalókat nyilvántartásba kell venni ahhoz, hogy szavazhassanak” – mondta Kósa Lajos a múlt héten, amikor a nagyobbik kormánypárt ügyvezetõ alelnökét a szavazás elõtti regisztráció Fidesz által tervezett bevezetésérõl kérdeztük.
Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a Fidesz-elnökség többsége támogatná, hogy a következõ választásokon csak azok tudjanak szavazni, akik elõzõleg – egy-két hónappal a voksolás elõtt – jelezték a hivataloknak a választási szándékukat. Kósa azt nyilatkozta, az ügy még nincs lezárva, a párt elnöksége ugyan tárgyalta már a kérdést, de elõbb számba veszi a különféle lehetõségeket, utána alakítja ki azt az álláspontot, amit a parlamentben a kétharmados kormánypárti többség képviselni fog.
A Fidesz ügyvezetõ alelnöke elsõsorban a határokon kívül – azaz a Kárpát-medencében, illetve a világ különféle országaiban – élõ magyar állampolgárokra hivatkozva érvelt a regisztráció bevezetése mellett, hiszen a magyarországi lakcímmel rendelkezõk névjegyzékének összeállítása automatikusan történik, amit a helyi választási iroda vezetõje készít el a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása, továbbá a szavazati joggal nem rendelkezõk nyilvántartása alapján. A határon túli magyarokról viszont ilyen adatsorai nincsenek a magyar államnak, ezért esetükben a tavaly elfogadott választási törvény regisztrációt ír elõ. (Név nélkül nyilatkozó fideszes források szerint a mindenkire kötelezõ regisztráció több lenne ennél: egy „finoman bújtatott mûveltségi cenzus lenne” megakadályozandó, hogy az ígérgetések hatására szavazó bizonytalanok döntsék el a választás végkimenetelét, ahogy történt ez 2002-ben és 2006-ban.)
Amerika visszainteget
„Akik nem honosításra várnak, hanem egész egyszerûen csak korábban nem folyamodtak a magyar állampolgárságot biztosító dokumentumért, tegyék ezt meg” – biztatta a chicagói elõadását hallgató mintegy 300 amerikai magyart Orbán Viktor. A miniszterelnök akkor azt mondta, rövidesen elkészül a választások lebonyolítását, menetrendjét szabályozó eljárási törvény, amelyben lehetõvé kívánják tenni a levélben való szavazást. „Ennek lesz jelentõsége – magyarázta –, mert így részt vehetnek majd a magyar nemzet legfontosabb döntéseiben, így a parlamenti választáson is.”
Van, ahol számít a szavuk
Több európai országban is fontos szerepe van a határon túl élõ állampolgároknak a választások végkimenetelében. Olaszországban a baloldali szövetség a külföldi olaszok szavazataival gyõzte le 2006-ban Silvio Berlusconit: ha csak a belföldiek szavazatai számítottak volna, akkor a jobboldali szövetségnek egy mandátumos többsége lehetett volna a szenátusban. 2009-ben Romániában szintén a külhoni voksok segítségével tudott újrázni Traian Basescu, akit az otthoniak szavazataival eredetileg legyõzött a szociáldemokrata Mircea Geoana. A varsói politikára hagyományosan nagy befolyása van az Egyesült Államokban komoly lobbierõvel rendelkezõ lengyel közösségnek.
A kormányfõ Chicagóban azokat a magyarokat szólította meg, akiknek az állampolgárságot nem a 2010-ben bevezetett – a köznyelvben kettõs állampolgárságnak nevezett – könnyített honosítás biztosította. Az 1993-as állampolgársági törvény kimondja, hogy magyar honpolgárnak tekinthetõ mindenki, aki a törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár volt, vagy akinek legalább az egyik szülõje magyar állampolgár. Márpedig a világban sok olyan magyar állampolgár él, akinek nem is kell visszahonosítania magát, mert rokonai révén örökölte a honpolgárságot, így akár szavazhat is 2014-ben.
Vérségi kötelék
Az elmúlt 60-70 évben több százezren hagyták el az országot, a történeti kutatások szerint csak az 1956-os forradalom után több mint 100 ezren telepedtek meg véglegesen külföldön. Bár egy részük az adott befogadó ország kettõs állampolgárságot kizáró törvényei vagy a Kádár-rezsim döntései miatt elveszítette a honpolgárságát, Ganczer Mónika nemzetközi jogász szerint a Kárpát-medencei magyarokhoz hasonlóan õk is kérhetik visszahonosításukat. Ha viszont megõrizték honpolgárságukat, akkor a vérségi elv szerint gyerekeik, rajtuk keresztül pedig automatikusan az unokáik, dédunokáik is azok.
Orbán a chicagói NATO-csúcstalálkozón - üzent a magyaroknak is
Fotó: Burger Barna
Kende Tamás nemzetközi jogász szerint az elmúlt száz évben a magyar állam nem szívesen mondott le arról, hogy az állampolgárai felett megõrizze a joghatóságát – azaz joga legyen például felügyeletet gyakorolni az emigránsok hátrahagyott vagyona felett –, így ritkán vette el a disszidensek, kivándoroltak honpolgárságát. Ennek köszönhetõen formálisan valóban sok olyan magyar állampolgár él a leszármazási elv miatt a világ különbözõ országaiban, akik nem is tudnak arról, hogy kettõs állampolgárok.
Ganczer szerint legfeljebb a család elfeledkezhetett róla, elvesztek az ezt igazoló dokumentumok, amit pótolhatnak, ha a magyar hatóságokhoz, követséghez fordulnak. A jogász szerint a fõ kérdés az, hogy az elmúlt évtizedekben kivándorolt állampolgárokról milyen nyilvántartása van a magyar államnak.
Már 180 ezerrel többen vagyunk
„Az egyszerûsített honosítási eljárás keretében 2011. január 1. óta több mint 285 ezer kérelem érkezett be” – tudtuk meg Lukács Bence Ákostól, a nemzetpolitikai államtitkárság fõosztályvezetõ-helyettesétõl. Lukács szerint a kérelmek döntõ többsége a Kárpát-medencei országok nagyvárosaiból, így Csíkszeredáról, Szabadkáról és Kolozsvárról, továbbá a magyarországi önkormányzatok anyakönyvi hivatalaiból érkezik be – tehát sokan Magyarországra utaznak a kérvényük beadásakor.
A fõosztályvezetõ-helyettes azt mondta, a 285 ezer kérelmezõbõl e hétig közel 180 ezren tették le az állampolgársági esküt. Az államtitkárság arról nem kívánt részletes információkat adni, hogy melyik országból érkezett a legtöbb kérelem, és a Kárpát-medencén kívül élõ magyarok körébõl hány kérelem futott be eddig, ráadásul az adatok elsõsorban a visszahonosítási kérelmeket tartalmazzák, nem azokét, akiknek csak megerõsítettniük kell a létezõ honpolgárságukat a magyar hivatalokkal.
Trianon elvágta a köteléket
Bár a Kárpár-medencei magyarok a leszármazási elv alapján – unokaként, ükunokaként – maguk is automatikusan magyar állampolgárok lehetnének, de az 1920-as trianoni békeszerzõdés esetükben megszakította a vérségi elvet. A békediktátum ugyanis kimondta, hogy az utódállamokba került lakosoknak dönteniük kell: elveszítik a magyar állampolgárságukat – és megkapják a románt, csehszlovákot stb. – vagy Magyarországra költöznek és így megõrzik eredeti honpolgárságukat.
Hasonló technikát alkalmaztak a nagyhatalmak a Csehszlovákiához 1945 után került falvak lakói esetében is. Kende a hvg.hu-nak azt mondta, a szocialista blokkban nem igazán szerették a kettõs állampolgárokat, mert megbízhatatlannak tartották õket, ráadásul gondot okozott annak eldöntése, hogy melyik hadseregben teljesíthetnek szolgálatot. Ezért a szocialista államok gyakorta kétoldalú nemzetközi szerzõdésekben döntötték el, hogy a kettõs állampolgárok melyik honpolgárságukat tarthatták meg: például úgy, hogy kimondták, az az állampolgárságuk, amelyik országban a 18 éves koruk betöltésekor éltek.
„Nem úgy mûködik, hogy az argentin unoka lapozgatja a magyar nagypapa emlékiratait, aztán berohan szavazni a követségre. Elõbb bizonyítania kell az állampolgárságának meglétét és szereznie kell egy útlevelet vagy személyit, amivel igazolhatja magát a szavazáskor” – mondta a hvg.hu-nak Kende. A nemzetközi jogász szerint ennek ellenére sem fáradtságos folyamat feleleveníteni az állampolgárságot azoknak, akik jog szerint valóban azok, csak végig kell menni a procedúrán.
Hogyan érik el õket?
Az egyes népszámlálási adatok szerint a világban több millió szétszóródott magyar élhet, akiknek egy jelentõs része akár magyar állampolgár is lehet. A Political Capital (PC) elemzõ intézet tavaly szeptemberi tanulmánya szerint 2000-es népszámlálási adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 1,5 millióan, 2006-ban Kanadában 315 ezren, Ausztráliában pedig 67 ezren vallották magyar származásúnak magukat. A Latin-Amerikában élõ magyarok számára vonatkozóan 33 ezertõl 133 ezer fõig terjedhet az egyes becslésekkel szerint, és az Izraelben élõk száma is elérheti a százezret. A Kárpát-medencén kívüli európai országokban pedig mintegy 290-350 ezer magyar él.
A PC szerint õk nem feltétlenül mind magyar állampolgárok, de a szomszédos országokban élõ, állampolgárságot kérõkkel együtt a potenciális külhoni szavazók száma elérheti a milliós nagyságrendet. Ugyanis az Áder János – akkor európai parlamenti képviselõ – által kidolgozott, decemberben elfogadott törvény biztosította minden magyar állampolgárnak a szavazati jogot: azoknak is, akiknek nincs magyarországi lakcímük, viszont szavazóként regisztráltatják magukat.
A Political Capital szerint a külföldi népszámlálási adatok részben azt is jelzik, hogy még a származását számon tartó nyugati magyarságnak is csak egy kisebbsége használja otthonában a magyar nyelvet. Az amerikai magyarok esetében 20-30 százalék, míg az ausztráliai magyarok körében valamivel magasabb ez az arány. Ganczer szerint vonzerõt gyakorolhat a körükben, hogy a magyar honpolgársággal uniós polgárság is jár, tehát az Európán kívül élõk az állampolgárság felelevenítésével, a visszahonosításával könnyebben vállalhatnak munkát az EU-ban.
Semjén Zsolt és Orbán a parlamentben - elkészült a regiszter
Fotó: Stiller Ákos
László Róbert, a PC választási szakértõje szerint a fõ kérdés az, hogy a következõ, 2014-es választások elõtt fog-e kampányolni a magyar állam a körükben, hogy szerezzenek igazolást az állampolgárságukról, regisztráljanak és vegyenek részt az országgyûlési voksoláson. László azt mondta, az sem világos még, hogyan éri el az állam a világ országaiban élõ magyarokat.
A kormány már 2010-ben tervbe vette egy nemzeti regiszter kialakítását. A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt 2010 decemberében az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában jelentette be, hogy készítenek egy nyilvántartást a világban élõ magyarokról. A regiszter honlapja tavaly októberben indult el magyar és angol nyelven, a jelentkezés önkéntes alapon történik, a rendszer rendszeresen küld a tagoknak hírleveleket a kormányzati munkáról vagy a határon túli magyarokkal kapcsolatos hírekrõl.
„A honlap és annak Facebook-verzióján keresztül a magyarság értesülhet a hivatalos információkról, így nyilván majd a választásokkal összefüggõ hivatalos dolgokról (dátum, technikai tudnivalók, hivatali címek stb.)" – közölte a hvg.hu-val Semjén kabinetfõnöke. Jenik Péter arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy eddig hányan regisztráltak, de a miniszterelnök-helyettes június 1-jén egy ellenzéki politikusnak a parlamentben azt válaszolta, hogy eddig 25 ezren iratkoztak fel.
Lehetnek-e a mérleg nyelve?
Bár a nagyobbik kormánypárt által támogatott, RMDSZ-szel szemben induló Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt a június 10-i önkormányzati választáson közösen sem tudta megismételni a polgáriak négy évvel ezelõtti eredményét Romániában, a felmérések szerint a határon túli magyarok nagy többsége a Fideszhez húz, ha a magyarországi belpolitikáról kérdezik õket.
A kolozsvári Kvantum Research által november–decemberben készített felmérés szerint csak minden huszadik erdélyi magyar állítja, hogy van magyar állampolgársága, és bizonyosan szavazni is fog. A fennmaradó 41 százalék is élni kíván leendõ választójogával, de az ehhez szükséges papírjai még hiányoznak. Körükben a Fidesz–KDNP elsöprõ támogatottsága megkérdõjelezhetetlen. A felmérés szerint a határon túli biztos szavazók 55 százaléka a kormánypárti szövetségre voksolna, az MSZP-re 4,1 százalékuk szavazna, a Jobbikra csak 2,9-en. A válaszadók 35 százaléka bizonytalan volt.
A felmérést kielemzõ PC januári tanulmánya szerint „mivel a külhoni magyarok csak a magyarországi pártok országos listájára szavazhatnak, az Erdélybõl érkezõ akár 300 ezer szavazat sem változtatna jelentõsen a mandátumarányokon”. A Political Capital elemzése szerint egy 60 százalékos anyaországbeli részvétel mellett 5 millió listás és 2-3 millió töredékszavazattal öntik össze a külhoni voksokat, amiben a 300 ezer voks nem okozna komoly változást. A nemzetpolitikai államtitkárság a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kérelmezõk, illetve az eskütevõk 78-79 százaléka nagykorú, tehát eddig alig 142 ezer fõvel nõhetett a magyar választópolgárok száma.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
apacuka11
- 2012. June 25. 11:03:21
#2 |
kukackac
- 2012. June 25. 17:01:17
#3 |
postaimre
- 2012. June 25. 17:36:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.