Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Vitáznak a britek: Mi a modern történelem legnagyobb hibája? - 1914-2014
Szabadkõmûves mocskos zsidó...revizionizmus? Ajvé! Ha kiderül a mindennek csak a fele is, kapitulál a megmaradt "vallási-faji..." türelem a most még szeretetrezgõknél is. Komoly, a birodalom további sorsát nagyban befolyásoló hibát követett el a brit vezetés, mikor 1914-ben belépett az elsõ világháborúba - állÃtja egy tekintélyes történész. Niall Ferguson szerint Nagy-Britannia megtehette volna, hogy kivár, és még az sem rengette volna meg tengeri és pénzügyi erejét, ha a kontinensen gyõznek a németek. Nagy-Britanniában élénk vita dúl arról, hogyan is értelmezzék a száz évvel ezelõtti kitört háborút: félresikerült mészárszékként, vagy jogos, dicsõséges hadjáratként.
Nagy-Britannia belépése az elsõ világháborúba „a modern történelem legnagyobb hibája volt” – állÃtja Niall Ferguson brit történész, a Harvard Egyetem professzora, akivel a BBC History Magazine cÃmû mûsora készÃtett interjút. Ferguson szerint hamis az a vélekedés, hogy a német nagyhatalmi törekvések kényszerÃtették Nagy-Britanniát a hadba lépésre. „Britannia valójában együtt élhetett volna egy német gyõzelemmel. Mi több, az lett volna az érdeke, hogy kimaradjon [a háborúból] 1914-ben” – mondta a történész.
Az elsõ világháború kitörésének századik évfordulójához közeledve Nagy-Britanniában is kiújult a vita arról, szükségszerû és helyes volt-e a hadba lépés. A vitát Michael Gove, konzervatÃv párti oktatási államtitkár robbantotta ki, aki január elején a Daily Mail cÃmû lapban azt Ãrta: ideje leszámolni azokkal a „baloldali mÃtoszokkal”, amelyeket egyebek mellett a Fekete Vipera cÃmû szatirikus sorozat is erõsÃtett, és amelyek szerint az elsõ világháború „félresikerült mészárszék” volt. Gove szerint valójában igazságos háború volt, ami a német elit hibájából robbant ki, a katonák pedig „öntudatos hittel” harcoltak a királyért és a hazáért.
Brit tank az elsõ világháborúban
Fotó: AFP / Yazid Medmoun
Niall Ferguson viszont azt mondja: nagyon csábÃtó ugyan az az érvelés, hogy Nagy-Britannia belekényszerült a háborúba, de nem állja meg a helyét. A szigetország 1914-ben nagyon hasonló helyzetbe került, mint bõ száz évvel korábban, a napóleoni háborúk idején, mikor a francia seregek foglalták el szinte egész Európát. Az akkori brit vezetés sokáig nem küldött szárazföldi csapatokat a kontinensre, elõször csak a Spanyolországban és Portugáliában dúló, úgynevezett félszigeti háborúba avatkozott be 1808-ban.
„Stratégiailag, ha Britannia nem lépett volna a háborúba 1914-ben, még megmaradt volna a lehetõség, hogy beavatkozzon késõbb” – mondta Ferguson, aki szerint a hadba lépés túl korai volt, az ország pedig teljesen felkészületlen. „FelállÃtani egy hadsereget, többé-kevésbé a semmibõl, és harcba küldeni a németek ellen, ez volt a katasztrofális veszteségek receptje. És ha valaki azt kérdezné, ez volt-e a legjobb módja annak, hogy Nagy-Britannia reagáljon a császári Németország által jelentett kihÃvásra, azt kell mondanom: nem” – fogalmazott a Harvard professzora, utalva arra, hogy az 1914-ben Franciaországba átdobott csapatok az év végére lényegében megsemmisültek.
Ferguson úgy véle, még ha Németország le is gyõzte volna Franciaországot és Oroszországot, komoly kihÃvást jelentett volna neki mûködtetni egy német uralom alatt álló Európát, tengerészeti és pénzügyi szempontból pedig még mindig sokkal gyengébb maradt volna, mint Nagy-Britannia. A történelem azonban úgy alakult, hogy a háború ára a gyõztesek számára is katasztrofális lett, és az egész Brit Birodalom sokkal gyengébb állapotban került ki a konfliktusból, mint volt korábban. Az emberveszteség (közel egymillió halott és 1,6 millió sebesült) és a hatalmas adósság mély nyomot hagyott az ország katonai képességein, illetve a gazdaságán is.
„Szimpátiát kell persze éreznünk a férfiak iránt, akik, mint a nagyapám is, harcoltak az elsõ világháborúban, mert a szenvedéseik alig elképzelhetõk” – mondta Ferguson, de szerinte aggodalommal kell eltöltsön bennünket, hogy az európai államok vezetõi képesek voltak meghozni a döntéseket, amik a szörnyû mészárláshoz vezettek. A professzor szerint 1914-ben jól hangzott és jól hangzik ma is, hogy a becsület megkövetelte a hadba lépést – Nagy-Britannia garantálta Belgium függetlenségét –, de azért mégiscsak nagy hagyományai voltak Britanniában a reálpolitikának, és sokkal jobban jártak volna, ha saját érdekeiket nézik, nem pedig az aláÃrt szerzõdést.
Link
Nagy-Britannia belépése az elsõ világháborúba „a modern történelem legnagyobb hibája volt” – állÃtja Niall Ferguson brit történész, a Harvard Egyetem professzora, akivel a BBC History Magazine cÃmû mûsora készÃtett interjút. Ferguson szerint hamis az a vélekedés, hogy a német nagyhatalmi törekvések kényszerÃtették Nagy-Britanniát a hadba lépésre. „Britannia valójában együtt élhetett volna egy német gyõzelemmel. Mi több, az lett volna az érdeke, hogy kimaradjon [a háborúból] 1914-ben” – mondta a történész.
Az elsõ világháború kitörésének századik évfordulójához közeledve Nagy-Britanniában is kiújult a vita arról, szükségszerû és helyes volt-e a hadba lépés. A vitát Michael Gove, konzervatÃv párti oktatási államtitkár robbantotta ki, aki január elején a Daily Mail cÃmû lapban azt Ãrta: ideje leszámolni azokkal a „baloldali mÃtoszokkal”, amelyeket egyebek mellett a Fekete Vipera cÃmû szatirikus sorozat is erõsÃtett, és amelyek szerint az elsõ világháború „félresikerült mészárszék” volt. Gove szerint valójában igazságos háború volt, ami a német elit hibájából robbant ki, a katonák pedig „öntudatos hittel” harcoltak a királyért és a hazáért.
Brit tank az elsõ világháborúban
Fotó: AFP / Yazid Medmoun
Niall Ferguson viszont azt mondja: nagyon csábÃtó ugyan az az érvelés, hogy Nagy-Britannia belekényszerült a háborúba, de nem állja meg a helyét. A szigetország 1914-ben nagyon hasonló helyzetbe került, mint bõ száz évvel korábban, a napóleoni háborúk idején, mikor a francia seregek foglalták el szinte egész Európát. Az akkori brit vezetés sokáig nem küldött szárazföldi csapatokat a kontinensre, elõször csak a Spanyolországban és Portugáliában dúló, úgynevezett félszigeti háborúba avatkozott be 1808-ban.
„Stratégiailag, ha Britannia nem lépett volna a háborúba 1914-ben, még megmaradt volna a lehetõség, hogy beavatkozzon késõbb” – mondta Ferguson, aki szerint a hadba lépés túl korai volt, az ország pedig teljesen felkészületlen. „FelállÃtani egy hadsereget, többé-kevésbé a semmibõl, és harcba küldeni a németek ellen, ez volt a katasztrofális veszteségek receptje. És ha valaki azt kérdezné, ez volt-e a legjobb módja annak, hogy Nagy-Britannia reagáljon a császári Németország által jelentett kihÃvásra, azt kell mondanom: nem” – fogalmazott a Harvard professzora, utalva arra, hogy az 1914-ben Franciaországba átdobott csapatok az év végére lényegében megsemmisültek.
Ferguson úgy véle, még ha Németország le is gyõzte volna Franciaországot és Oroszországot, komoly kihÃvást jelentett volna neki mûködtetni egy német uralom alatt álló Európát, tengerészeti és pénzügyi szempontból pedig még mindig sokkal gyengébb maradt volna, mint Nagy-Britannia. A történelem azonban úgy alakult, hogy a háború ára a gyõztesek számára is katasztrofális lett, és az egész Brit Birodalom sokkal gyengébb állapotban került ki a konfliktusból, mint volt korábban. Az emberveszteség (közel egymillió halott és 1,6 millió sebesült) és a hatalmas adósság mély nyomot hagyott az ország katonai képességein, illetve a gazdaságán is.
„Szimpátiát kell persze éreznünk a férfiak iránt, akik, mint a nagyapám is, harcoltak az elsõ világháborúban, mert a szenvedéseik alig elképzelhetõk” – mondta Ferguson, de szerinte aggodalommal kell eltöltsön bennünket, hogy az európai államok vezetõi képesek voltak meghozni a döntéseket, amik a szörnyû mészárláshoz vezettek. A professzor szerint 1914-ben jól hangzott és jól hangzik ma is, hogy a becsület megkövetelte a hadba lépést – Nagy-Britannia garantálta Belgium függetlenségét –, de azért mégiscsak nagy hagyományai voltak Britanniában a reálpolitikának, és sokkal jobban jártak volna, ha saját érdekeiket nézik, nem pedig az aláÃrt szerzõdést.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2014. February 01. 09:51:29
#2 |
postaimre
- 2014. February 01. 09:59:34
#3 |
von Dorlatosch
- 2014. February 01. 11:07:00
#4 |
lalapapa
- 2014. February 01. 13:03:39
#5 |
mormota1968
- 2014. February 02. 19:41:58
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték