Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hová tûntek a gázmilliárdok?
Míg egy átlagos távhõfogyasztónak havonta 2-3 ezer forinttal maradt több a zsebében a számla csökkenése miatt, addig van, aki a rezsicsökkentésen ennek a milliószorosát, 2-3 milliárd forintot keres meg havonta. Kérdés, hogy mindezt törvényesen teheti-e. A szálak egészen Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez vezetnek.
Fotó: Reuters
Az Index hírportál tette közzé hétfõn, hogy offshore cégek bukkannak fel egy több százmilliárdos állami gázüzletben. A hírek szerint az állam által a távhõtermelõknek, illetve a közintézményeknek szánt – ausztriai betáplálású – olcsó gáz havonta is milliárdokban mérhetõ hasznát egy homályos – offshore (Kajmán- szigetek, Belize, Brit Virgin-szigetek, Ciprus, Svájc) – hátterû társaság, a MET Magyarország Energiakereskedõ Zrt., illetve jogelõdje (MET) fölözheti le. Teheti, mert az állami MVM Partner Zrt. (MVMP) az árelõny kihasználásának jogát több gázévre átengedte részére. A távhõfogyasztók, valamint a közpénzbõl fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei így sokkal magasabban maradtak, mintha az MVMP közvetlenül eladta volna részükre az olcsóbb földgázt.
Az, hogy az ügyleten az állami MVMP nem nyerészkedett, az jól látszik a cég beszámolóiból is: 114 milliárd forintos tetemes árbevétele ellenére mindössze 1,37 milliárd forintos adózás elõtti eredményt ért el 2012-ben a földgáz-értékesítésen. Beindult viszont az üzlet az offshore tulajdonosi hátterû MET-nél, hiszen az MVMP már az olcsóbb gázt is a MET svájci leánycégén, a Mol Energy Trade International AG-n keresztül vásárolta Ausztriából, majd azt egy tükörszerzõdéssel (ugyanazon a napon, ugyanolyan mennyiségre és határidõkkel) továbbadta a MET-nek. Az MVMP „postás” szerepével kapcsolatos képet csak erõsíti az a nyilvánosságra került engedményezési szerzõdés is, amely alapján a MET csak a minimális felárat fizette meg az MVMP részére, a földgázvásárlás költségeinek megtérítését „anya és leánya”, a MET és a svájci leánycég egymás között rendezte le. A cég beszámolója szerint a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb. 22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás elõtti eredménye, ez 2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) ugrott. Magának az anyavállalatnak, MET-nek az adózás elõtti eredménye 58 millió dollárról (akkori árfolyamon kb. 11,6 milliárd forint) 229 millió dollárra (51 milliárd forintra) ugrott. A tulajdonosok 245 millió dollár osztalékot (55 milliárd forint) vettek ki a cégbõl az év végén.
A botrány kirobbanása után kiderült, hogy a MET mögött részben a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, Orbán Viktor miniszterelnök családi ismerõse, részben pedig az exwallisos Nagy György áll. A társaság másik két tulajdonosa, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Small Valley Investments Ltd. és a svájci Deneb Algedi Invest AG mögött álló magánszemélyek neve még nem került nyilvánosságra.
A MET a hírekre reagáló közleményében lényegében elismerte, hogy jelentõs mennyiségû gázt vásárolt az MVMP részére biztosított, elviekben célhoz kötött felhasználású olcsó gázból, amelyet õk gyakorlatilag már szabadon értékesíthettek tovább. A MET ugyancsak elismerte, hogy az MVMP-vel kötött ügyleteken nyereségre tettek szert, mivel „a cég alapfilozófiája, hogy veszteséges ügyleteket nem köt”. Bár „az MVMP-vel kötött szerzõdések komoly üzleti kockázatot jelentettek, melynek eredményeként a MET Csoport jelenleg veszteséget szenved el”. A MET közleménye szerint a „MET Csoport jelentõs eredménynövekedése döntõ részben nem az MVMP-tranzakcióból származik”, de azt nem állítják, hogy az MVMP-tranzakció nem járult hozzá az eredménynövekedéshez. Az MVM csoport az ügyrõl nem adott ki hivatalos közleményt, így arra sem reagált, hogy a MET szerint az MVMP nem lett volna képes kezelni „ilyen nagymértékû pozíciót”. Egyszerûbben fogalmazva, a MET szerint az állami cég alkalmatlan volt a rendeletben kijelölt feladat ellátására.
A Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részérõl kiadott szûkszavú közlemény szerint minden törvényesen, az MVMP belsõ szabályainak megfelelõen, átlátható módon, az állami vagyont gyarapítva történt.
A minisztériumnak az ügylet törvényességére vonatkozó állításait ugyanakkor megkérdõjelezi, hogy a megegyezés ellentétesnek látszik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (vagyontörvény) rendelkezéseivel. Az Orbán-kormány által elõkészített, 2011 decemberében elfogadott és 2012. január 1-jétõl alkalmazandó vagyontörvény értelmében nemzeti vagyon tulajdonjogát (pl.: az MVMP tulajdonában lévõ pénzt, földgázt, vagyoni értékû jogot) csak természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet átruházni. Átlátható szervezetnek pedig az olyan gazdálkodó szervezet minõsül, amelynek valamennyi, 25%-nál nagyobb részesedéssel rendelkezõ közvetlen vagy közvetett tulajdonosa esetében is teljesülnek az átláthatósági kritériumok. Ilyen feltétel különösen, hogy olyan államban kell adóilletõséggel rendelkeznie, amely az EU, az EGT vagy az OECD tagállamában van, vagy amellyel Magyarországnak a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezménye van.
A MET szerint „a MET Csoport tagjai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján átlátható szervezetnek minõsülnek”. Ez ma már akár igaz is lehet, csakhogy amikor a botrányos szerzõdéseket 2012-ben aláírta az MVMP, a nyilvánosságra került adatok szerint még nem volt az. A MET-ben 2009 óta meglévõ 50%-os közvetett részesedésétõl ugyanis 2012. november 23-án vált meg egy karibi offshore cég, a Normeston Trading Ltd. (Belize), és azt ekkortól vette át – a Magyar Energia Hivatal 2012 júliusában meghozott 672/2012. számú határozatában Kajmán-szigeteki illetõségûként feltüntetett – RP Explorer Liquid Fund nevû társaság. Ez utóbbi cég 2013 januárjában Ciprusra költözött. 2013. január 21- én benyújtott kérelme alapján 2013. január 30-án regisztrálták a ciprusi cégnyilvántartásban.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az MVMP 2012-ben úgy állt szerzõdéses kapcsolatban a MET-tel, és úgy vállalt 2013-ra és 2014-re kötelezettséget a Magyarország Energiakereskedõ Zrt.-vel, hogy azt a törvény kifejezetten tiltotta számára, hiszen sem Belize, sem a Kajmán-szigetek nem EU-, nem EGT- és nem OECD-tagállam, valamint kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezménye sincs Magyarországnak velük.
Az továbbra is kérdéses, hogy a megismert tulajdonos személyének és kapcsolatainak lehetett-e köze ahhoz, hogy az MVMP a törvényi tilalmat figyelmen kívül hagyta, illetve azt egyetlen állami szereplõ se vette észre. Ami biztos, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez is kötõdõ offshore cégtulajdonosok, így különösen Garancsi István, Nagy György és még két, egyelõre ismeretlen személy az elmúlt két és fél évben havonta kereshetett milliárdokat jogszerûtlen kormányzati segítséggel.
Hogy az ügyben pontosan kit és milyen felelõsség terhel, mekkora kár érte a nemzeti vagyont, mennyivel lehetne alacsonyabb a távhõ és a földgáz ára a MET közbeiktatása nélkül, és ki a rejtélyes másik két tulajdonos, még nem tudni. Az ügyben az MSZP és a PM képviselõi is vizsgálatot követelnek.
Fotó: Reuters
Az Index hírportál tette közzé hétfõn, hogy offshore cégek bukkannak fel egy több százmilliárdos állami gázüzletben. A hírek szerint az állam által a távhõtermelõknek, illetve a közintézményeknek szánt – ausztriai betáplálású – olcsó gáz havonta is milliárdokban mérhetõ hasznát egy homályos – offshore (Kajmán- szigetek, Belize, Brit Virgin-szigetek, Ciprus, Svájc) – hátterû társaság, a MET Magyarország Energiakereskedõ Zrt., illetve jogelõdje (MET) fölözheti le. Teheti, mert az állami MVM Partner Zrt. (MVMP) az árelõny kihasználásának jogát több gázévre átengedte részére. A távhõfogyasztók, valamint a közpénzbõl fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei így sokkal magasabban maradtak, mintha az MVMP közvetlenül eladta volna részükre az olcsóbb földgázt.
Az, hogy az ügyleten az állami MVMP nem nyerészkedett, az jól látszik a cég beszámolóiból is: 114 milliárd forintos tetemes árbevétele ellenére mindössze 1,37 milliárd forintos adózás elõtti eredményt ért el 2012-ben a földgáz-értékesítésen. Beindult viszont az üzlet az offshore tulajdonosi hátterû MET-nél, hiszen az MVMP már az olcsóbb gázt is a MET svájci leánycégén, a Mol Energy Trade International AG-n keresztül vásárolta Ausztriából, majd azt egy tükörszerzõdéssel (ugyanazon a napon, ugyanolyan mennyiségre és határidõkkel) továbbadta a MET-nek. Az MVMP „postás” szerepével kapcsolatos képet csak erõsíti az a nyilvánosságra került engedményezési szerzõdés is, amely alapján a MET csak a minimális felárat fizette meg az MVMP részére, a földgázvásárlás költségeinek megtérítését „anya és leánya”, a MET és a svájci leánycég egymás között rendezte le. A cég beszámolója szerint a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 82 millió euró (akkori árfolyamon kb. 22,4 milliárd forint) volt a konszolidált adózás elõtti eredménye, ez 2012-ben 165 millió euróra (kb. 49 milliárd forint) ugrott. Magának az anyavállalatnak, MET-nek az adózás elõtti eredménye 58 millió dollárról (akkori árfolyamon kb. 11,6 milliárd forint) 229 millió dollárra (51 milliárd forintra) ugrott. A tulajdonosok 245 millió dollár osztalékot (55 milliárd forint) vettek ki a cégbõl az év végén.
A botrány kirobbanása után kiderült, hogy a MET mögött részben a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, Orbán Viktor miniszterelnök családi ismerõse, részben pedig az exwallisos Nagy György áll. A társaság másik két tulajdonosa, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Small Valley Investments Ltd. és a svájci Deneb Algedi Invest AG mögött álló magánszemélyek neve még nem került nyilvánosságra.
A MET a hírekre reagáló közleményében lényegében elismerte, hogy jelentõs mennyiségû gázt vásárolt az MVMP részére biztosított, elviekben célhoz kötött felhasználású olcsó gázból, amelyet õk gyakorlatilag már szabadon értékesíthettek tovább. A MET ugyancsak elismerte, hogy az MVMP-vel kötött ügyleteken nyereségre tettek szert, mivel „a cég alapfilozófiája, hogy veszteséges ügyleteket nem köt”. Bár „az MVMP-vel kötött szerzõdések komoly üzleti kockázatot jelentettek, melynek eredményeként a MET Csoport jelenleg veszteséget szenved el”. A MET közleménye szerint a „MET Csoport jelentõs eredménynövekedése döntõ részben nem az MVMP-tranzakcióból származik”, de azt nem állítják, hogy az MVMP-tranzakció nem járult hozzá az eredménynövekedéshez. Az MVM csoport az ügyrõl nem adott ki hivatalos közleményt, így arra sem reagált, hogy a MET szerint az MVMP nem lett volna képes kezelni „ilyen nagymértékû pozíciót”. Egyszerûbben fogalmazva, a MET szerint az állami cég alkalmatlan volt a rendeletben kijelölt feladat ellátására.
A Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részérõl kiadott szûkszavú közlemény szerint minden törvényesen, az MVMP belsõ szabályainak megfelelõen, átlátható módon, az állami vagyont gyarapítva történt.
A minisztériumnak az ügylet törvényességére vonatkozó állításait ugyanakkor megkérdõjelezi, hogy a megegyezés ellentétesnek látszik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (vagyontörvény) rendelkezéseivel. Az Orbán-kormány által elõkészített, 2011 decemberében elfogadott és 2012. január 1-jétõl alkalmazandó vagyontörvény értelmében nemzeti vagyon tulajdonjogát (pl.: az MVMP tulajdonában lévõ pénzt, földgázt, vagyoni értékû jogot) csak természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet átruházni. Átlátható szervezetnek pedig az olyan gazdálkodó szervezet minõsül, amelynek valamennyi, 25%-nál nagyobb részesedéssel rendelkezõ közvetlen vagy közvetett tulajdonosa esetében is teljesülnek az átláthatósági kritériumok. Ilyen feltétel különösen, hogy olyan államban kell adóilletõséggel rendelkeznie, amely az EU, az EGT vagy az OECD tagállamában van, vagy amellyel Magyarországnak a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezménye van.
A MET szerint „a MET Csoport tagjai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján átlátható szervezetnek minõsülnek”. Ez ma már akár igaz is lehet, csakhogy amikor a botrányos szerzõdéseket 2012-ben aláírta az MVMP, a nyilvánosságra került adatok szerint még nem volt az. A MET-ben 2009 óta meglévõ 50%-os közvetett részesedésétõl ugyanis 2012. november 23-án vált meg egy karibi offshore cég, a Normeston Trading Ltd. (Belize), és azt ekkortól vette át – a Magyar Energia Hivatal 2012 júliusában meghozott 672/2012. számú határozatában Kajmán-szigeteki illetõségûként feltüntetett – RP Explorer Liquid Fund nevû társaság. Ez utóbbi cég 2013 januárjában Ciprusra költözött. 2013. január 21- én benyújtott kérelme alapján 2013. január 30-án regisztrálták a ciprusi cégnyilvántartásban.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az MVMP 2012-ben úgy állt szerzõdéses kapcsolatban a MET-tel, és úgy vállalt 2013-ra és 2014-re kötelezettséget a Magyarország Energiakereskedõ Zrt.-vel, hogy azt a törvény kifejezetten tiltotta számára, hiszen sem Belize, sem a Kajmán-szigetek nem EU-, nem EGT- és nem OECD-tagállam, valamint kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezménye sincs Magyarországnak velük.
Az továbbra is kérdéses, hogy a megismert tulajdonos személyének és kapcsolatainak lehetett-e köze ahhoz, hogy az MVMP a törvényi tilalmat figyelmen kívül hagyta, illetve azt egyetlen állami szereplõ se vette észre. Ami biztos, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez is kötõdõ offshore cégtulajdonosok, így különösen Garancsi István, Nagy György és még két, egyelõre ismeretlen személy az elmúlt két és fél évben havonta kereshetett milliárdokat jogszerûtlen kormányzati segítséggel.
Hogy az ügyben pontosan kit és milyen felelõsség terhel, mekkora kár érte a nemzeti vagyont, mennyivel lehetne alacsonyabb a távhõ és a földgáz ára a MET közbeiktatása nélkül, és ki a rejtélyes másik két tulajdonos, még nem tudni. Az ügyben az MSZP és a PM képviselõi is vizsgálatot követelnek.
Hozzaszolasok
#1 |
Kormos
- 2014. February 03. 07:33:57
#2 |
satu
- 2014. February 03. 08:12:39
#3 |
Vizilo
- 2014. February 03. 09:22:06
#4 |
NKG
- 2014. February 03. 09:29:26
#5 |
Leandros
- 2014. February 03. 17:51:04
#6 |
kontroll88
- 2014. February 03. 18:34:53
#7 |
Detonator
- 2014. February 03. 23:14:45
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.