Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Idén újra nõni fognak a katonai kiadások a világon
Öt évnyi csökkenés után az idei évben újra nõni fognak a katonai kiadások a világon, elsõsorban az ázsiai és közel-keleti fegyverkezés, valamint Oroszország újraéledõ hadiköltekezése miatt - írta kedden kiadott mértékadó hadiipari jelentésében az IHS JaneÍs tanácsadó vállalat.
A jelentés szerint 2014-ben 0,6 százalékkal 1547 milliárd dollárra fognak emelkedni a világ katonai kiadásai, amelyek 2009 óta - alapvetõen a nyugati államok takarékoskodása miatt - mérsékelt csökkenést mutattak. A védelmi büdzsé emelkedése Oroszországban, Kínában, Indiában, Szaúd-Arábiában és Ománban a legjelentõsebb - mondta Paul Burton, az IHS JaneÍs igazgatója.
A legjelentõsebb összegeket továbbra is messze az Egyesült Államok fordítja hadseregére: Washington tavaly 582 milliárd dollárt szánt védelemre. Ugyanakkor az amerikai katonai büdzsé folyamatos csökkenést mutat: 2012-ben még 664 milliárd volt, 2015-re pedig 535 milliárdra mérséklõdhet a Pentagon költségvetése a jelentés szerint.
Ezzel merõben ellentétes folyamatok zajlanak Oroszországban, ahol jelentõs ütemben gyorsul a fegyverkezés: Vlagyimir Putyin elnök a következõ három év során 44 százalékkal tervezi növelni Moszkva katonai kiadásait. Oroszország 2013-ban 68 milliárd dollárt költött erre, ez a harmadik legnagyobb katonai büdzsé a világon.
A rangsorban második helyen álló Kína 2013-ban 139 milliárdot szánt katonai kiadásokra, és a cég szerint 2015-re Peking többet fog majd áldozni hadseregére, mint a három legnagyobb európai ország - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - együttvéve.
Ázsiában 2009 óta folyamatosan nõ a hadikiadások mértéke, elsõsorban a Kína és Japán, illetve Kína és délkelet-ázsiai országok közti területi viták okozta feszültség miatt. Tokió tavaly jelentette be, hogy 11 éves csökkenés után idéntõl növelni fogja védelmi kiadásait.
A jelentés szerint Ázsia védelmi kiadásainak mértéke - Kínát nem számolva - 2015-re meghaladhatja Nyugat-Európáét.
A növekvõ mértékû fegyverkezés másik fõ forrása a közel-keleti régió instabilitása, azon belül is elsõsorban a szíriai konfliktus, amelyben közvetetten több térségbeli ország is érintett. A katonai büdzsé növekedése a Közel-Keleten Szaúd-Arábia és Omán esetében a legjelentõsebb, ezen két ország 2011 óta harmadával növelte kiadásait. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint egyébként Szaúd-Arábiában a legnagyobb a védelmi költségvetés GDP-hez viszonyított aránya a világon (8,9 százalék).
Link
A jelentés szerint 2014-ben 0,6 százalékkal 1547 milliárd dollárra fognak emelkedni a világ katonai kiadásai, amelyek 2009 óta - alapvetõen a nyugati államok takarékoskodása miatt - mérsékelt csökkenést mutattak. A védelmi büdzsé emelkedése Oroszországban, Kínában, Indiában, Szaúd-Arábiában és Ománban a legjelentõsebb - mondta Paul Burton, az IHS JaneÍs igazgatója.
A legjelentõsebb összegeket továbbra is messze az Egyesült Államok fordítja hadseregére: Washington tavaly 582 milliárd dollárt szánt védelemre. Ugyanakkor az amerikai katonai büdzsé folyamatos csökkenést mutat: 2012-ben még 664 milliárd volt, 2015-re pedig 535 milliárdra mérséklõdhet a Pentagon költségvetése a jelentés szerint.
Ezzel merõben ellentétes folyamatok zajlanak Oroszországban, ahol jelentõs ütemben gyorsul a fegyverkezés: Vlagyimir Putyin elnök a következõ három év során 44 százalékkal tervezi növelni Moszkva katonai kiadásait. Oroszország 2013-ban 68 milliárd dollárt költött erre, ez a harmadik legnagyobb katonai büdzsé a világon.
A rangsorban második helyen álló Kína 2013-ban 139 milliárdot szánt katonai kiadásokra, és a cég szerint 2015-re Peking többet fog majd áldozni hadseregére, mint a három legnagyobb európai ország - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - együttvéve.
Ázsiában 2009 óta folyamatosan nõ a hadikiadások mértéke, elsõsorban a Kína és Japán, illetve Kína és délkelet-ázsiai országok közti területi viták okozta feszültség miatt. Tokió tavaly jelentette be, hogy 11 éves csökkenés után idéntõl növelni fogja védelmi kiadásait.
A jelentés szerint Ázsia védelmi kiadásainak mértéke - Kínát nem számolva - 2015-re meghaladhatja Nyugat-Európáét.
A növekvõ mértékû fegyverkezés másik fõ forrása a közel-keleti régió instabilitása, azon belül is elsõsorban a szíriai konfliktus, amelyben közvetetten több térségbeli ország is érintett. A katonai büdzsé növekedése a Közel-Keleten Szaúd-Arábia és Omán esetében a legjelentõsebb, ezen két ország 2011 óta harmadával növelte kiadásait. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint egyébként Szaúd-Arábiában a legnagyobb a védelmi költségvetés GDP-hez viszonyított aránya a világon (8,9 százalék).
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. February 05. 08:54:06
#2 |
Perje
- 2014. February 05. 19:35:21
#3 |
kukackac
- 2014. February 06. 21:29:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.