Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Világbank Snowdenje szerint valaki feji a nemzetgazdaságokat
Na-na, már ilyesmivel is elõ mernek hozakodni? Magyar Nemzeti Bank? Bruhahhhahahhhahha!
Magyarország örülhet, hogy megmaradt a nemzeti valutája, mert így egyike azon államoknak, akik megszabadultak a központi bankokat kontrolláló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) káros befolyásától – ezt üzente egy YouTube-ra feltöltött videóban Karen Hudes, akit sokan a Világbank „Snowden”-jének tartanak. A látványos szakmai életúttal rendelkezõ jogász-közgazdász azt követõen állt a nyilvánosság elé, hogy fõnökei a Világbanknál lesöpörték az asztalról a szervezeten belüli korrupciós ügyekben készített jelentését. Hudes súlyos vádakkal illeti a nemzetközi pénzügyi elitet is, amely szerinte az elmúlt száz évben a nemzetgazdaságokat módszeresen kifosztó korrupt rendszert épített ki. A Hetek cikke.
Eric Snowdenhez hasonlóan Karen Hudes is belülrõl ismeri azt a világot, amelyrõl a közvélemény keveset vagy éppen semmit nem tud. Hudes az amerikai elitképzõn, a Yale Egyetemen végzett jogot, majd 1986 és 2007 között 21 évet dolgozott vezetõ tanácsadóként a Világbank jogi fõosztályán.
Elmondása szerint 2007-ben hasonlott meg korábbi munkahelyével, miután figyelmeztette az amerikai pénzügyminisztériumot és a Kongresszust, hogy a Világbank, amelynek hivatalos küldetése „egy szegénységmentes világ megteremtése”, valójában olyan korrupt szervezet, amely egy nagyon szûk nemzetközi pénzügyi elit érdekeit szolgálja.
Állításaihoz hosszú idõn keresztül gyûjtött tényeket, és egy konkrét nagyszabású korrupciós ügyet is feltárt. A kilencvenes évek végén a Fülöp-szigeteki kormány 493 millió dollár hitelt vett fel a Világbanktól, amelybõl egy jogi-üzleti trükkel Joseph Estrada elnök egyik bizalmasa felvásárolta az ország második legnagyobb bankját.
A törvénytelen pénzfelhasználásról Hudes jelentést készített a Világbank kormányzótanácsa számára. A vizsgálat helyett Karen Hudest elbocsátották állásából, és jogi eljárást indítottak ellene. A WikiLeaks-féle diplomáciai, és a titkosszolgálatok tevékenységét leleplezõ Snowden-aktáktól eltérõen a pénzügyi elit korrupciójának leleplezésére az amerikai országos média sem volt vevõ. Hudes szerint azért, mert a nagy média és hírügynökségek a bankvilág „zsebében” vannak, és azok érdekeit védelmezik.
Megszólalásaiban Hudes többször hivatkozik a zürichi székhelyû Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatói által 2011-ben készített nagyszabású vizsgálat eredményére. A svájci szervezet a világ pénzügyi rendszerét elemezte, és 37 millió nemzetközi befektetõ, valamint cég kapcsolatrendszerét dolgozta fel egy matematikai modell segítségével.
Megállapították, hogy a világgazdaság csak látszólag olyan sokszínû, mint amit a piacon megjelenõ szereplõk nagy száma mutat. Valójában mindössze 147, egymással nagyon szoros kapcsolatban álló, nemzetek feletti „megavállalat” és „szuperintézmény” ellenõrzi a világgazdaság 40 százalékát és a pénzeszközök 60 százalékát. A nemzetközi szuperelit magja még ennél is szûkebb, mert a tíz legnagyobb intézmény (olyan szuperbankok, mint a Barclays, a JPMorgan és a Goldman Sachs) vezetõi és tagjai részt vesznek a számos további megavállalat vezetõ testületeiben.
Hudes azt állítja, hogy a globális gazdasági-pénzügyi elit nemcsak a megavállalatokat kontrollálja, hanem a globális pénzkibocsátást is a Világbankon, az IMF-en és az amerikai központi bankon, a FED-en keresztül. Ezek az intézmények korlátlan hitelkibocsátási lehetõséggel rendelkeznek, ezért tetszés szerint tudnak pénzt „elõállítani”, amelyet kikölcsönöznek a nemzeti bankoknak. Az adósság fejében szabályozni tudják az egész világon szinte minden nemzet gazdaságát és a globális pénzáramlást.
A jogásznõ szerint a rendszer csúcsán a svájci székhelyû Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) áll, ami a „központi bankok központi bankja”. A BIS-nek 58 központi bank a tulajdonosa (köztük van az MNB is), de tevékenysége felett semmilyen nemzeti hatóság vagy intézmény nem gyakorol kontrollt, még a tagként részt vevõ jegybankok sem. A BIS feladata, hogy biztosítsa a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását, ami – Hudes figyelmeztetése szerint – a fedezet nélkül kibocsátott hitelpénzek miatt bármikor összeomolhat.
A teljes cikk Hetekben olvasható.
Link
Magyarország örülhet, hogy megmaradt a nemzeti valutája, mert így egyike azon államoknak, akik megszabadultak a központi bankokat kontrolláló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) káros befolyásától – ezt üzente egy YouTube-ra feltöltött videóban Karen Hudes, akit sokan a Világbank „Snowden”-jének tartanak. A látványos szakmai életúttal rendelkezõ jogász-közgazdász azt követõen állt a nyilvánosság elé, hogy fõnökei a Világbanknál lesöpörték az asztalról a szervezeten belüli korrupciós ügyekben készített jelentését. Hudes súlyos vádakkal illeti a nemzetközi pénzügyi elitet is, amely szerinte az elmúlt száz évben a nemzetgazdaságokat módszeresen kifosztó korrupt rendszert épített ki. A Hetek cikke.
Eric Snowdenhez hasonlóan Karen Hudes is belülrõl ismeri azt a világot, amelyrõl a közvélemény keveset vagy éppen semmit nem tud. Hudes az amerikai elitképzõn, a Yale Egyetemen végzett jogot, majd 1986 és 2007 között 21 évet dolgozott vezetõ tanácsadóként a Világbank jogi fõosztályán.
Elmondása szerint 2007-ben hasonlott meg korábbi munkahelyével, miután figyelmeztette az amerikai pénzügyminisztériumot és a Kongresszust, hogy a Világbank, amelynek hivatalos küldetése „egy szegénységmentes világ megteremtése”, valójában olyan korrupt szervezet, amely egy nagyon szûk nemzetközi pénzügyi elit érdekeit szolgálja.
Állításaihoz hosszú idõn keresztül gyûjtött tényeket, és egy konkrét nagyszabású korrupciós ügyet is feltárt. A kilencvenes évek végén a Fülöp-szigeteki kormány 493 millió dollár hitelt vett fel a Világbanktól, amelybõl egy jogi-üzleti trükkel Joseph Estrada elnök egyik bizalmasa felvásárolta az ország második legnagyobb bankját.
A törvénytelen pénzfelhasználásról Hudes jelentést készített a Világbank kormányzótanácsa számára. A vizsgálat helyett Karen Hudest elbocsátották állásából, és jogi eljárást indítottak ellene. A WikiLeaks-féle diplomáciai, és a titkosszolgálatok tevékenységét leleplezõ Snowden-aktáktól eltérõen a pénzügyi elit korrupciójának leleplezésére az amerikai országos média sem volt vevõ. Hudes szerint azért, mert a nagy média és hírügynökségek a bankvilág „zsebében” vannak, és azok érdekeit védelmezik.
Megszólalásaiban Hudes többször hivatkozik a zürichi székhelyû Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatói által 2011-ben készített nagyszabású vizsgálat eredményére. A svájci szervezet a világ pénzügyi rendszerét elemezte, és 37 millió nemzetközi befektetõ, valamint cég kapcsolatrendszerét dolgozta fel egy matematikai modell segítségével.
Megállapították, hogy a világgazdaság csak látszólag olyan sokszínû, mint amit a piacon megjelenõ szereplõk nagy száma mutat. Valójában mindössze 147, egymással nagyon szoros kapcsolatban álló, nemzetek feletti „megavállalat” és „szuperintézmény” ellenõrzi a világgazdaság 40 százalékát és a pénzeszközök 60 százalékát. A nemzetközi szuperelit magja még ennél is szûkebb, mert a tíz legnagyobb intézmény (olyan szuperbankok, mint a Barclays, a JPMorgan és a Goldman Sachs) vezetõi és tagjai részt vesznek a számos további megavállalat vezetõ testületeiben.
Hudes azt állítja, hogy a globális gazdasági-pénzügyi elit nemcsak a megavállalatokat kontrollálja, hanem a globális pénzkibocsátást is a Világbankon, az IMF-en és az amerikai központi bankon, a FED-en keresztül. Ezek az intézmények korlátlan hitelkibocsátási lehetõséggel rendelkeznek, ezért tetszés szerint tudnak pénzt „elõállítani”, amelyet kikölcsönöznek a nemzeti bankoknak. Az adósság fejében szabályozni tudják az egész világon szinte minden nemzet gazdaságát és a globális pénzáramlást.
A jogásznõ szerint a rendszer csúcsán a svájci székhelyû Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) áll, ami a „központi bankok központi bankja”. A BIS-nek 58 központi bank a tulajdonosa (köztük van az MNB is), de tevékenysége felett semmilyen nemzeti hatóság vagy intézmény nem gyakorol kontrollt, még a tagként részt vevõ jegybankok sem. A BIS feladata, hogy biztosítsa a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását, ami – Hudes figyelmeztetése szerint – a fedezet nélkül kibocsátott hitelpénzek miatt bármikor összeomolhat.
A teljes cikk Hetekben olvasható.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
lica
- 2014. February 08. 13:24:32
#2 |
lica
- 2014. February 08. 13:35:52
#3 |
kukackac
- 2014. February 08. 18:28:21
#4 |
kontroll88
- 2014. February 08. 19:45:40
#5 |
mindannyiunknak
- 2014. February 09. 07:27:16
#6 |
kukackac
- 2014. February 09. 07:42:44
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.