Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Meddõ válságkezelés, adópénzek herdálása - szétesik az Unió?
Messiásra vár a piac az EU-csúcs elõtt
Sokat remélnek a piaci szereplõk a kétnapos EU-csúcstól, de azért a Messiás-várás közben is tovább tornyozzák a téteket, mind az euró short, mind az európai kötvények oldalán.
A csütörtök-pénteki EU csúcstalálkozóra lassan messiásként tekintenek a piaci szereplõk, már csak idõ kérdése, hogy az eszközárakban ez mikor testesül meg – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezetõ elemzõje, hozzátéve: a kiszivárgott tervezetek megegyeznek azzal, amit múlt héten a német lapok írtak. Szigorúbb és egyben az egész eurózónát lefedõ költségvetés, a deficitcélokat nem teljesítõk szankcionálása, közös eurókötvény kibocsátása és egyéb intézkedések szerepelnek az elképzelések között.
Véleménye szerint az irány jó, de továbbra is patthelyzetet érezhetünk az unióban: az olaszok, spanyolok, görögök továbbra is zsarolással operálnak, a németek pedig már egy euró cent támogatásért is teljes beleszólást kérnek az országok mûködésébe. Márpedig a helyzetet rendezni kell – folytatta -, hiszen az államadósságok kérdése összefonódott a bankszektor problémáival, a kettõt csak együttesen lehet kezelni, a fentiek implementálása legalább rövidtávon orvosolná a problémákat.
Shortosok és kötvényesek játszmája
A felfokozott piaci várakozást jelzi, hogy a befektetõk is két táborra szakadtak az európai válságkezelés megítélését illetõen. Az egyik markáns véleményt az eurót év eleje óta shortoló Soros György tõzsdeguru artikulálta, a másikat pedig az európai perifériás kötvényekbõl, s a magyar állampapírokból is komoly tételekkel rendelkezõ Templeton stratégája, Michael Hasenstab képviseli. Természetesen mindkét oldal pozícióból nyilatkozott, annak megfelelõen, hogy mire tett tétet. Soros, aki az összeomláson keresne sokat, a múlt héten magyarul is megjelent elemzésében lesújtó véleményt fogalmazott meg az Európai Központi Bank válságkezelõ lépéseirõl, továbbá az európai centrum és periféria végzetes széttagolódását vizionálta. Hasenstab, aki ugye bespájzolt a kontinentális államkötvényekbõl, szintén érthetõ okokból, optimistán nyilatkozott az európai kilátásokról, hiszen a Templeton akkor járna jól, ha egyben marad az eurózóna.
Kibicnek semmi sem drága
Jó kérdés, hogy vajon milyen érdeke fûzõdik a hitelminõsítõknek ahhoz, hogy újabb és újabb rossz osztályzatokkal sokkolják az egyébként is nehéz helyzetben lévõ bankszektort. A Moody’s már a múlt héten sem aprózta el a dolgot, több ország 13 pénzintézetének minõsítését vágta vissza 1-3 fokozattal. Tegnap délután pedig a spanyol bankok kerültek terítékre: 28 hispán bank adósbesorolását 1-4 fokozattal csökkentette a hitelminõsítõ. Elsõsorban Spanyolország szuverén hitelképességének csökkenésével indokolva a lépést. Emlékezhetünk, hogy két héttel ezelõtt az ország osztályzatát csökkentette 3 fokozattal, a befektetési kategória legalsó sávjába „Baa3” szintre a Moody’s. Elemzõk szerint ennek most pszichológiai okai is lehetnek, amennyiben a válság kitörése óta rengeteg bírálat érte a minõsítõket, hogy nem léptek idõben, s ezzel elfedték a valós problémákat. Nos, mostanában inkább elébe mennek a dolgoknak, s minõsítéseikkel szinte gerjesztik a válságot. Akárhogy is van, annyi bizonyos, hogy ezzel muníciót szolgáltatnak az európai politikusoknak, akik igyekeznek mindent baj okaként a hitelminõsítõket feltüntetni. Mintha nem maguk az eladósodott államok és az õket hitelezõk építették volna az adóssághegyeket, hanem a Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s.
Az olasz bankok is bajban vannak
A spanyol bankok leminõsítése nem lephette meg igazán a piacokat, annál is kevésbé, mert Spanyolország tegnap hivatalosan is kérte az európai mentõcsomagot bankjai számára. A várhatóan 100 milliárd eurós csomag bõven fedezi a kedvezõtlen esetben is 62 milliárdra rúgó banki tõkeszükségletet. A válsághelyzet kiélezettségét talán az mutatja jobban, hogy az olasz bankszövetség feje arra kérte az EKB-t, folytassa a másodpiaci kötvényvásárlásokat, és biztosítsa a piaci likviditást. A piac számára ez nem jó hír – nem hiába estek 5-9 százalék között a bankpapírok -, hiszen arra utal, hogy ismét nehézségekkel küzd az olasz állampapírpiac. Az olasz 10 éves hozam egyelõre 6 százalék alatt maradt, de 20 bázispontot emelkedett az elmúlt pár napban. Az Equilor elemzõi szerint az EKB egy nagyobb beleadás esetén ismét szó nélkül be fog lépni az olasz (és spanyol) kötvénypiacra, hogy segítse a bajba jutott bankokat.
Vajon utat mutat-e a csúcs?
A befektetõk felfokozottsága és a hitelminõsítõk bosszantó osztályzatai sem változtatnak azon a tényen, hogy a bankmentés címén kibontakozó pénzügyi lazítás semmit sem old meg az európai adósságválságból, csupán a hangulatot javítja, de azt is csak rövidtávon. A görög adósságleírás és a téli félezer milliárd eurós kötvénypiaci élénkítés után most a spanyol bankmentés 100 milliárd eurója is csak az évek óta tartó meddõ válságkezelés folytatódását, s az adópénzek herdálását jelenti. Továbbra sem rajzolódik ki világos koncepció, hogy milyen legyen az eurózónán belül a hitelezõ Észak és az adós Dél jövõbeni viszonya, de legalább ilyen homályos a közös pénzt használó Nyugat, s az attól egyre távolodó Kelet szerepe. És az sem világos, hogy most összetart, vagy inkább széthúz a közös Európa, melynek vezetõi nem mutogathatnak az idõk végezetéig a spekulánsokra és a hitelminõsítõkre.
Forrás: Link
Sokat remélnek a piaci szereplõk a kétnapos EU-csúcstól, de azért a Messiás-várás közben is tovább tornyozzák a téteket, mind az euró short, mind az európai kötvények oldalán.
A csütörtök-pénteki EU csúcstalálkozóra lassan messiásként tekintenek a piaci szereplõk, már csak idõ kérdése, hogy az eszközárakban ez mikor testesül meg – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezetõ elemzõje, hozzátéve: a kiszivárgott tervezetek megegyeznek azzal, amit múlt héten a német lapok írtak. Szigorúbb és egyben az egész eurózónát lefedõ költségvetés, a deficitcélokat nem teljesítõk szankcionálása, közös eurókötvény kibocsátása és egyéb intézkedések szerepelnek az elképzelések között.
Véleménye szerint az irány jó, de továbbra is patthelyzetet érezhetünk az unióban: az olaszok, spanyolok, görögök továbbra is zsarolással operálnak, a németek pedig már egy euró cent támogatásért is teljes beleszólást kérnek az országok mûködésébe. Márpedig a helyzetet rendezni kell – folytatta -, hiszen az államadósságok kérdése összefonódott a bankszektor problémáival, a kettõt csak együttesen lehet kezelni, a fentiek implementálása legalább rövidtávon orvosolná a problémákat.
Shortosok és kötvényesek játszmája
A felfokozott piaci várakozást jelzi, hogy a befektetõk is két táborra szakadtak az európai válságkezelés megítélését illetõen. Az egyik markáns véleményt az eurót év eleje óta shortoló Soros György tõzsdeguru artikulálta, a másikat pedig az európai perifériás kötvényekbõl, s a magyar állampapírokból is komoly tételekkel rendelkezõ Templeton stratégája, Michael Hasenstab képviseli. Természetesen mindkét oldal pozícióból nyilatkozott, annak megfelelõen, hogy mire tett tétet. Soros, aki az összeomláson keresne sokat, a múlt héten magyarul is megjelent elemzésében lesújtó véleményt fogalmazott meg az Európai Központi Bank válságkezelõ lépéseirõl, továbbá az európai centrum és periféria végzetes széttagolódását vizionálta. Hasenstab, aki ugye bespájzolt a kontinentális államkötvényekbõl, szintén érthetõ okokból, optimistán nyilatkozott az európai kilátásokról, hiszen a Templeton akkor járna jól, ha egyben marad az eurózóna.
Kibicnek semmi sem drága
Jó kérdés, hogy vajon milyen érdeke fûzõdik a hitelminõsítõknek ahhoz, hogy újabb és újabb rossz osztályzatokkal sokkolják az egyébként is nehéz helyzetben lévõ bankszektort. A Moody’s már a múlt héten sem aprózta el a dolgot, több ország 13 pénzintézetének minõsítését vágta vissza 1-3 fokozattal. Tegnap délután pedig a spanyol bankok kerültek terítékre: 28 hispán bank adósbesorolását 1-4 fokozattal csökkentette a hitelminõsítõ. Elsõsorban Spanyolország szuverén hitelképességének csökkenésével indokolva a lépést. Emlékezhetünk, hogy két héttel ezelõtt az ország osztályzatát csökkentette 3 fokozattal, a befektetési kategória legalsó sávjába „Baa3” szintre a Moody’s. Elemzõk szerint ennek most pszichológiai okai is lehetnek, amennyiben a válság kitörése óta rengeteg bírálat érte a minõsítõket, hogy nem léptek idõben, s ezzel elfedték a valós problémákat. Nos, mostanában inkább elébe mennek a dolgoknak, s minõsítéseikkel szinte gerjesztik a válságot. Akárhogy is van, annyi bizonyos, hogy ezzel muníciót szolgáltatnak az európai politikusoknak, akik igyekeznek mindent baj okaként a hitelminõsítõket feltüntetni. Mintha nem maguk az eladósodott államok és az õket hitelezõk építették volna az adóssághegyeket, hanem a Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s.
Az olasz bankok is bajban vannak
A spanyol bankok leminõsítése nem lephette meg igazán a piacokat, annál is kevésbé, mert Spanyolország tegnap hivatalosan is kérte az európai mentõcsomagot bankjai számára. A várhatóan 100 milliárd eurós csomag bõven fedezi a kedvezõtlen esetben is 62 milliárdra rúgó banki tõkeszükségletet. A válsághelyzet kiélezettségét talán az mutatja jobban, hogy az olasz bankszövetség feje arra kérte az EKB-t, folytassa a másodpiaci kötvényvásárlásokat, és biztosítsa a piaci likviditást. A piac számára ez nem jó hír – nem hiába estek 5-9 százalék között a bankpapírok -, hiszen arra utal, hogy ismét nehézségekkel küzd az olasz állampapírpiac. Az olasz 10 éves hozam egyelõre 6 százalék alatt maradt, de 20 bázispontot emelkedett az elmúlt pár napban. Az Equilor elemzõi szerint az EKB egy nagyobb beleadás esetén ismét szó nélkül be fog lépni az olasz (és spanyol) kötvénypiacra, hogy segítse a bajba jutott bankokat.
Vajon utat mutat-e a csúcs?
A befektetõk felfokozottsága és a hitelminõsítõk bosszantó osztályzatai sem változtatnak azon a tényen, hogy a bankmentés címén kibontakozó pénzügyi lazítás semmit sem old meg az európai adósságválságból, csupán a hangulatot javítja, de azt is csak rövidtávon. A görög adósságleírás és a téli félezer milliárd eurós kötvénypiaci élénkítés után most a spanyol bankmentés 100 milliárd eurója is csak az évek óta tartó meddõ válságkezelés folytatódását, s az adópénzek herdálását jelenti. Továbbra sem rajzolódik ki világos koncepció, hogy milyen legyen az eurózónán belül a hitelezõ Észak és az adós Dél jövõbeni viszonya, de legalább ilyen homályos a közös pénzt használó Nyugat, s az attól egyre távolodó Kelet szerepe. És az sem világos, hogy most összetart, vagy inkább széthúz a közös Európa, melynek vezetõi nem mutogathatnak az idõk végezetéig a spekulánsokra és a hitelminõsítõkre.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. June 26. 16:07:50
#2 |
mormota1968
- 2012. June 26. 23:53:26
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.