Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Titkosszolgálati fedõcég volt az Energol Rt.
Ki hitte volna, hogy a "szolgálati" zsidó mocskok vannak ott is, hivatalosan is! Úgy mint máshol az összes ilyen "buliban" és most is. Hétfõn nem jogerõsen tizenegy év fegyházbüntetéssel sújtotta a Fõvárosi Törvényszék a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben Portik Tamást, akit felbujtással vádolt az ügyészség. Közben a Magyar Nemzet megtudta, az Energol Rt.-t annak idején a katonai titkosszolgálat fedõcégeként alapították. A több büntetõügyben is érintett Portik a társaság egyik vezetõjeként hatalmas vagyonra tett szert.
A Magyar Nemzet információi szerint Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is szoros kapcsolatban állt. A lap úgy tudja, az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat fedõcégeként alapították. Mint az köztudott, Portik az Energolon keresztül lebonyolított bûnös olajügyletekkel tett szert hatalmas vagyonra, amellyel késõbb az éjszakai életben is komoly befolyást szerzett.
Portikot is érinti az az eljárás, amelyet a Központi Nyomozó Fõügyészség hivatalos személy által elkövetett bûnpártolás gyanújával folytat azokkal a találkozókkal összefüggésben, amelyeken az olajmaffiózó a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori fõigazgatójával, Laborc Sándorral egyeztetett.
Furcsa kapcsolatok
Mint arról a Magyar Nemzet még 2013 augusztusában beszámolt, az elmúlt években több hatóság és testület is vizsgálta már a titkosszolgálatok és az olajos cégek kapcsolatát, és ezek során többször elõkerült a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes István neve, akit nem sokkal azelõtt távolítottak el fegyelmivel az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett. A Népszabadság cikke szerint ez a fegyelmi több okból is „bûzlik”. Egyrészt azért, mert olyan szabálytalanságért küldték el, amelyet naponta követnek el azok, akik titkos anyagokkal dolgoznak, mégsem rúgnak ki senkit miatta. Másrészt pedig azért, mert távozása után szinte azonnal céget alapított számos, a rendõrség által korábbról jól ismert, rovott múltú „vállalkozóval”, anélkül hogy akár az NBH, akár a rendõrség a legcsekélyebb érdeklõdést is mutatta volna az újonnan létrehozott vállalkozás és annak tulajdonosi szerkezete iránt.
Portik és Laborc
2013 áprilisában megírtuk, az MSZP választási gyõzelmét kívánta elõsegíteni a kormányváltástól rettegõ egykori olajbûnözõ, Portik Tamás, aki 2008 nyarán leleplezõ információkat ígért a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati fõnökének. Egyebek mellett ez derül ki azokból jegyzõkönyvekbõl, amelyek titkos minõsítését a belügyminiszter kezdeményezésére néhány órával ezelõtt feloldották. A dokumentumok a Laborc Sándor és Portik Tamás két fõvárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát tartalmazzák.
A találkozókról készült hanganyagok minõségével ugyan gondjuk volt az ellenzéki politikusoknak, de azt õk sem állították, hogy manipulálták a felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelõsségét mentegettea találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-ei Rájátszás címû mûsorában.
2013 novemberében újabb három hónappal, 2014. február 7-éig meghosszabbította a Központi Nyomozó Fõügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszõkítési ügyleteirõl ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezetõ találkozóinak ügyében hivatalos személy által elkövetett bûnpártolás miatt indított nyomozást.
A fõügyészség egyebek mellett azon hangfelvételek alapján vizsgálódik, amelyek tanúsága szerint Portik és Laborc 2008 nyarán, a Gyurcsány-kormány hivatali idején legalább két alkalommal találkozott, és abban állapodott meg, hogy Portik megpróbál leleplezõ információkat gyûjteni vagy kreálni akkori ellenzéki politikusokról az MSZP hatalmon maradása érdekében. Portik kiváló szocialista kapcsolatairól is beszámolt Laborcnak, és azt is tudatta vele, hogy pénzzel támogatott MSZP-s köröket.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésrõl készült hangfelvétel titkosságát.
Felbújtóként ítélték el az olajbûnözõt
A kilencvenes évek olajügyleteirõl elhíresült Portik Tamást, akit Prisztás József 1996. november elsején történt kivégzésében felbujtóként marasztaltak el, aljas indokból elkövetett emberölésben mondta ki bûnösnek tegnap a Fõvárosi Törvényszék. A vállalkozó lelövésével vádolt H. István esetében a bíróság úgy döntött, hogy az elkövetõt tízéves fegyházbüntetéssel sújtja, míg a vádirat szerint az áldozatot a gyilkosság helyszínére csaló F. Ferencet bizonyítottság hiányában felmenti az ellene felhozott vád alól. A tanács súlyosbító körülményként értékelte az elkövetés nagyon durva módját, azt, hogy kivégezték az áldozatot.
Az ítélet indoklása szerint a törvényszék az ügy egyik koronatanúja, Kelemen Györgyi terhelõ vallomásaival összevetve értékelte a gyilkosság napján indult, majd egy évvel késõbb bizonyítottság hiányában lezárt eljárásban, valamint a 2012-ben újraindult nyomozásban beszerzett mobiltelefon-híváslistákat és cellainformációkat. A tanács tényszerûnek értékelte a tanúnak azt a vallomását is, amelyben a másodrendû vádlott, H. István mint Portik akkori testõre és sofõrje elismerte neki, hogy õ végzett Prisztással. A bíróság megállapította: a Portik és Prisztás között bizonyítottan fennálló érdekellentét és elszámolási vita mellett a leszámolás indítéka pozícióharc is lehetett.
F. Ferenccel kapcsolatban a törvényszék úgy értékelte: az ügyészség nem bizonyította minden kétséget kizáróan, hogy a vádlott, aki találkozót beszélt meg az áldozattal, majd annak idõpontjáról értesítette Portikot, tudott volna a készülõfélben lévõ gyilkosságról, abból pedig, hogy tartozott Prisztásnak, és annak halála után nem fizette meg adósságát az örökösöknek, nem következik a bûnössége.
Elcsuklott Portik hangja
Portik az ítélet kihirdetése elõtt, az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte a gyilkosság vádját, amelyet az ügyészség csak Kelemen Györgyi vallomásaira alapozott. A verdikt elhangzása után a férfi elcsukló hangon arról beszélt, hogy a bíróság ártatlan embert ítélt el, és az ugyancsak gyermeket nevelõ H. Istvánra utalva kijelentette, hogy a törvényszék a döntéssel családokat tett tönkre.
A bíróság F. Ferenc szabadlábra bocsátásáról döntött, továbbá elrendelte, hogy Portik és H. István a másodfokú eljárás megkezdéséig elõzetes letartóztatásban maradnak. Az ügyükben hozott ítélettel szemben a Fõvárosi Fõügyészség súlyosabb büntetés kiszabását indítványozva, F. Ferenc esetében pedig a bûnösség megállapítása és a vádlott elmarasztalása érdekében jelentett be fellebbezést. Az elítéltek védõi szintén fellebbeztek a határozat ellen, így a perben egy késõbb kitûzött idõpontban a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla mondhatja ki a jogerõs verdiktet.
Boros, Seres, Domák
Portik Tamás a fenti eljárás mellett három másik büntetõügynek is a résztvevõje. Mint ismert: a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat az 1998-as Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelõ robbantás ügyében, amelynek célpontja Boros József Károly, alias Boros Tamás vállalkozó volt. A férfit ugyancsak felbujtóként hallgatták ki Seres Zoltán vállalkozó 1999. áprilisban Tahitótfalun történt kivégzése ügyében, valamint a Cinóber néven ismert Domák Ferenc 1996. december 18-án a IX. kerületi, Üllõi úti lakása elõtt történt fejbelövése miatt folyamatban lévõ nyomozásban.
Link
A Magyar Nemzet információi szerint Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is szoros kapcsolatban állt. A lap úgy tudja, az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat fedõcégeként alapították. Mint az köztudott, Portik az Energolon keresztül lebonyolított bûnös olajügyletekkel tett szert hatalmas vagyonra, amellyel késõbb az éjszakai életben is komoly befolyást szerzett.
Portikot is érinti az az eljárás, amelyet a Központi Nyomozó Fõügyészség hivatalos személy által elkövetett bûnpártolás gyanújával folytat azokkal a találkozókkal összefüggésben, amelyeken az olajmaffiózó a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori fõigazgatójával, Laborc Sándorral egyeztetett.
Furcsa kapcsolatok
Mint arról a Magyar Nemzet még 2013 augusztusában beszámolt, az elmúlt években több hatóság és testület is vizsgálta már a titkosszolgálatok és az olajos cégek kapcsolatát, és ezek során többször elõkerült a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes István neve, akit nem sokkal azelõtt távolítottak el fegyelmivel az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett. A Népszabadság cikke szerint ez a fegyelmi több okból is „bûzlik”. Egyrészt azért, mert olyan szabálytalanságért küldték el, amelyet naponta követnek el azok, akik titkos anyagokkal dolgoznak, mégsem rúgnak ki senkit miatta. Másrészt pedig azért, mert távozása után szinte azonnal céget alapított számos, a rendõrség által korábbról jól ismert, rovott múltú „vállalkozóval”, anélkül hogy akár az NBH, akár a rendõrség a legcsekélyebb érdeklõdést is mutatta volna az újonnan létrehozott vállalkozás és annak tulajdonosi szerkezete iránt.
Portik és Laborc
2013 áprilisában megírtuk, az MSZP választási gyõzelmét kívánta elõsegíteni a kormányváltástól rettegõ egykori olajbûnözõ, Portik Tamás, aki 2008 nyarán leleplezõ információkat ígért a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati fõnökének. Egyebek mellett ez derül ki azokból jegyzõkönyvekbõl, amelyek titkos minõsítését a belügyminiszter kezdeményezésére néhány órával ezelõtt feloldották. A dokumentumok a Laborc Sándor és Portik Tamás két fõvárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát tartalmazzák.
A találkozókról készült hanganyagok minõségével ugyan gondjuk volt az ellenzéki politikusoknak, de azt õk sem állították, hogy manipulálták a felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelõsségét mentegettea találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-ei Rájátszás címû mûsorában.
2013 novemberében újabb három hónappal, 2014. február 7-éig meghosszabbította a Központi Nyomozó Fõügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszõkítési ügyleteirõl ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezetõ találkozóinak ügyében hivatalos személy által elkövetett bûnpártolás miatt indított nyomozást.
A fõügyészség egyebek mellett azon hangfelvételek alapján vizsgálódik, amelyek tanúsága szerint Portik és Laborc 2008 nyarán, a Gyurcsány-kormány hivatali idején legalább két alkalommal találkozott, és abban állapodott meg, hogy Portik megpróbál leleplezõ információkat gyûjteni vagy kreálni akkori ellenzéki politikusokról az MSZP hatalmon maradása érdekében. Portik kiváló szocialista kapcsolatairól is beszámolt Laborcnak, és azt is tudatta vele, hogy pénzzel támogatott MSZP-s köröket.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésrõl készült hangfelvétel titkosságát.
Felbújtóként ítélték el az olajbûnözõt
A kilencvenes évek olajügyleteirõl elhíresült Portik Tamást, akit Prisztás József 1996. november elsején történt kivégzésében felbujtóként marasztaltak el, aljas indokból elkövetett emberölésben mondta ki bûnösnek tegnap a Fõvárosi Törvényszék. A vállalkozó lelövésével vádolt H. István esetében a bíróság úgy döntött, hogy az elkövetõt tízéves fegyházbüntetéssel sújtja, míg a vádirat szerint az áldozatot a gyilkosság helyszínére csaló F. Ferencet bizonyítottság hiányában felmenti az ellene felhozott vád alól. A tanács súlyosbító körülményként értékelte az elkövetés nagyon durva módját, azt, hogy kivégezték az áldozatot.
Az ítélet indoklása szerint a törvényszék az ügy egyik koronatanúja, Kelemen Györgyi terhelõ vallomásaival összevetve értékelte a gyilkosság napján indult, majd egy évvel késõbb bizonyítottság hiányában lezárt eljárásban, valamint a 2012-ben újraindult nyomozásban beszerzett mobiltelefon-híváslistákat és cellainformációkat. A tanács tényszerûnek értékelte a tanúnak azt a vallomását is, amelyben a másodrendû vádlott, H. István mint Portik akkori testõre és sofõrje elismerte neki, hogy õ végzett Prisztással. A bíróság megállapította: a Portik és Prisztás között bizonyítottan fennálló érdekellentét és elszámolási vita mellett a leszámolás indítéka pozícióharc is lehetett.
F. Ferenccel kapcsolatban a törvényszék úgy értékelte: az ügyészség nem bizonyította minden kétséget kizáróan, hogy a vádlott, aki találkozót beszélt meg az áldozattal, majd annak idõpontjáról értesítette Portikot, tudott volna a készülõfélben lévõ gyilkosságról, abból pedig, hogy tartozott Prisztásnak, és annak halála után nem fizette meg adósságát az örökösöknek, nem következik a bûnössége.
Elcsuklott Portik hangja
Portik az ítélet kihirdetése elõtt, az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte a gyilkosság vádját, amelyet az ügyészség csak Kelemen Györgyi vallomásaira alapozott. A verdikt elhangzása után a férfi elcsukló hangon arról beszélt, hogy a bíróság ártatlan embert ítélt el, és az ugyancsak gyermeket nevelõ H. Istvánra utalva kijelentette, hogy a törvényszék a döntéssel családokat tett tönkre.
A bíróság F. Ferenc szabadlábra bocsátásáról döntött, továbbá elrendelte, hogy Portik és H. István a másodfokú eljárás megkezdéséig elõzetes letartóztatásban maradnak. Az ügyükben hozott ítélettel szemben a Fõvárosi Fõügyészség súlyosabb büntetés kiszabását indítványozva, F. Ferenc esetében pedig a bûnösség megállapítása és a vádlott elmarasztalása érdekében jelentett be fellebbezést. Az elítéltek védõi szintén fellebbeztek a határozat ellen, így a perben egy késõbb kitûzött idõpontban a másodfokon eljáró Fõvárosi Ítélõtábla mondhatja ki a jogerõs verdiktet.
Boros, Seres, Domák
Portik Tamás a fenti eljárás mellett három másik büntetõügynek is a résztvevõje. Mint ismert: a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat az 1998-as Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelõ robbantás ügyében, amelynek célpontja Boros József Károly, alias Boros Tamás vállalkozó volt. A férfit ugyancsak felbujtóként hallgatták ki Seres Zoltán vállalkozó 1999. áprilisban Tahitótfalun történt kivégzése ügyében, valamint a Cinóber néven ismert Domák Ferenc 1996. december 18-án a IX. kerületi, Üllõi úti lakása elõtt történt fejbelövése miatt folyamatban lévõ nyomozásban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2014. February 11. 12:18:55
#2 |
postaimre
- 2014. February 12. 08:08:23
#3 |
postaimre
- 2014. February 12. 08:55:09
#4 |
postaimre
- 2014. February 12. 14:18:38
#5 |
postaimre
- 2014. February 12. 16:36:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.