Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szakértõk: nehéz megmondani, mi történik Ukrajnában
Milyen "szakértõk" ezek? Nem értik a szabadkõmûves "háttérhatalmi"- titkosszolgálati lógikát?
Nem áttekinthetõk, ellentmondásosak a törésvonalak jelenleg Ukrajnában, ezért nehezen meghatározható, valójában mi is történik az országban - állapították meg szakértõk egy Ukrajnáról tartott keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) által szervezett eseményen Póti László Ukrajna-szakértõ kiemelte: az biztos, hogy ami most történik Ukrajnában, az nem forradalom, mivel a tüntetõ tömeg nem politikai és gazdasági rendszerváltást akar elérni. Nem is a 2004-es narancsos forradalom folytatásáról van szó, mert akkor az ukránok egy elcsalt választás utáni illegitim vezetéssel fordultak szembe, a mostani tiltakozások pedig egy legitim módon megválasztott elnökkel és parlamenttel szemben kezdõdtek - emlékeztetett. A szakértõ szerint ez nem is puccs, mert nem a felsõ szinteken folyik hatalomváltás, hanem nagy tömegeket mozgatnak meg az események. Nem is polgárháború, abban ugyanis nagy társadalmi csoportok lépnek fel erõszakosan, tartósan egymással szemben. Ukrajnában azonban nem a társadalmon belül vannak ellentétek, hanem a hatalmon lévõ elit és a társadalom egy része között. Nem is szabadságharc vagy a Nyugat által finanszírozott ellenzéki megmozdulás, illetve etnikai törésvonal mentén kibontakozó konfliktus vagy az EU és az Oroszország közötti érdekharc, ami Ukrajnában történik - sorolta tovább Póti László. Véleménye szerint azok a törésvonalak, ellentétek, amelyek meghatározzák a jelenlegi helyzetet, nem átláthatók.
Sorakozó rohamrendõröket néznek kormányellenes tüntetõk egy barikád tetejérõl Kijevben 2014. január 29-én. (MTI/EPA/Zurab Kurtsikidze) Sorakozó rohamrendõröket néznek kormányellenes tüntetõk egy barikád tetejérõl Kijevben 2014. január 29-én. (MTI/EPA/Zurab Kurtsikidze)
Rácz András, a posztszovjet térség szakértõje azt mondta, a tüntetõknek nincs okuk arra, hogy megkérdõjelezzék a fennálló politikai rendszert, eredetileg az ellen tiltakoztak, hogy a kormány nem írta alá az Európai Unióval a társulási megállapodást. Úgy látja, bár a társulási megállapodás nem az EU-tagságról szól, és eddig az unió Ukrajna-politikájában nem volt napirenden a csatlakozás, az átlagos ukrán tüntetõ azt gondolta, hogy a tét az uniós tagság, és a megmozdulások egyfajta értékválasztást jeleznek. Rácz András arra is kitért, hogy nem a kijevi események igazán aggasztók, hanem az, hogy az ország több nyugati megyéjében lényegében megszûnt az állam központi hatalma. Ez még messze van az állam felbomlásától, de aggodalomra ad okot, mivel nem sokat tudni arról, hogy valójában mi történik ezeken a helyeken, így kérdés, hogy egy esetleges kijevi megoldást elfogad-e majd a vidék - mondta.
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértõ arról beszélt, hogy Ukrajna rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, a politikai vezetõk pedig felébresztettek és fenntartottak egy olyan képzetet, hogy a társulási megállapodás azonnali megoldást hoz. Ez szavai szerint "elementáris hazugság" volt, de ezért okozott akkora csalódást a társulási megállapodás elutasítása. Kiemelte: a közeledés az EU-hoz az egyetlen kérdés volt, amelyben tartós konszenzus alakult ki Ukrajnában. Bárki állhatott az ország élén, ha konszolidálni akarta a gazdasági helyzetet, és tartós modernizációs pályára állítani Ukrajnát, támogatnia kellett a közeledést az unióhoz, világossá téve, hogy a folyamat óriási áldozattal jár. Ez fegyelmezett, elfogadott program lehetett volna, amelynek révén az ország nem lett volna kiszolgáltatva Oroszországnak és FÁK térségének - magyarázta, hozzátéve: ennek a lehetõségét azonban már eljátszották.
Kormányellenes tüntetõk barikádja a megyei közigazgatás lembergi központja elõtt 2014. január 24-én, miután a tiltakozók az elõzõ este elfoglalták az épületet. (MTI/EPA/Darek Delmanowicz) Kormányellenes tüntetõk barikádja a megyei közigazgatás lembergi központja elõtt 2014. január 24-én (MTI/EPA/Darek Delmanowicz)
Az 1991-ben létrejött Független Államok Közössége a balti államok kivételével a volt Szovjetunió tagköztársaságait tömörítette, Grúzia a 2008-as grúz-orosz háború után kilépett, így a FÁK-nak 10 tagja maradt: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. Türkmenisztán társult tag. Sz. Bíró Zoltán szerint amikor az ukrán tüntetõk Európáért kiáltanak, valójában egy nem korrupt, hatékonyan irányított országot akarnak.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ, az SVKK igazgatója hangsúlyozta: Ukrajnában gyakorlatilag a függetlenség elnyerése óta senkinek nem volt akkora hatalma, mint Viktor Janukovics elnöknek. Nagy népszerûséget eredményezett, amikor 2010-ben megerõsítette az elnöki pozíciót, mert az emberek azt gondolták, hogy a reformokhoz erõs elnök kell. Janukovics ráadásul kiszorította az oligarchákat a hatalomból - jegyezte meg. Véleménye szerint az ukrán társadalom jelentõs része mára az egész a politikai elittel elégedetlen, nemcsak az elnökkel, és nem kedveli az ellenzéket sem. Megjelent egy új generáció, amelynek még nincs szervezete, intézménye, a függetlenség kikiáltása után született, tanult, és jól használja a modern kommunikációs eszközöket - mondta. A szakértõ kitért arra is, hogy a tüntetõkkel szembeni erõszakos fellépés mind több embert hozott ki a kijevi Majdanra, ma már olyanok is tiltakoznak, akik korábban a kormány támogatói közé tartoztak. Az ellenzéki pártok azonban nem tudták megszerezni a Majdan irányítását - állapította meg az elemzõ.
Link
Nem áttekinthetõk, ellentmondásosak a törésvonalak jelenleg Ukrajnában, ezért nehezen meghatározható, valójában mi is történik az országban - állapították meg szakértõk egy Ukrajnáról tartott keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) által szervezett eseményen Póti László Ukrajna-szakértõ kiemelte: az biztos, hogy ami most történik Ukrajnában, az nem forradalom, mivel a tüntetõ tömeg nem politikai és gazdasági rendszerváltást akar elérni. Nem is a 2004-es narancsos forradalom folytatásáról van szó, mert akkor az ukránok egy elcsalt választás utáni illegitim vezetéssel fordultak szembe, a mostani tiltakozások pedig egy legitim módon megválasztott elnökkel és parlamenttel szemben kezdõdtek - emlékeztetett. A szakértõ szerint ez nem is puccs, mert nem a felsõ szinteken folyik hatalomváltás, hanem nagy tömegeket mozgatnak meg az események. Nem is polgárháború, abban ugyanis nagy társadalmi csoportok lépnek fel erõszakosan, tartósan egymással szemben. Ukrajnában azonban nem a társadalmon belül vannak ellentétek, hanem a hatalmon lévõ elit és a társadalom egy része között. Nem is szabadságharc vagy a Nyugat által finanszírozott ellenzéki megmozdulás, illetve etnikai törésvonal mentén kibontakozó konfliktus vagy az EU és az Oroszország közötti érdekharc, ami Ukrajnában történik - sorolta tovább Póti László. Véleménye szerint azok a törésvonalak, ellentétek, amelyek meghatározzák a jelenlegi helyzetet, nem átláthatók.
Sorakozó rohamrendõröket néznek kormányellenes tüntetõk egy barikád tetejérõl Kijevben 2014. január 29-én. (MTI/EPA/Zurab Kurtsikidze) Sorakozó rohamrendõröket néznek kormányellenes tüntetõk egy barikád tetejérõl Kijevben 2014. január 29-én. (MTI/EPA/Zurab Kurtsikidze)
Rácz András, a posztszovjet térség szakértõje azt mondta, a tüntetõknek nincs okuk arra, hogy megkérdõjelezzék a fennálló politikai rendszert, eredetileg az ellen tiltakoztak, hogy a kormány nem írta alá az Európai Unióval a társulási megállapodást. Úgy látja, bár a társulási megállapodás nem az EU-tagságról szól, és eddig az unió Ukrajna-politikájában nem volt napirenden a csatlakozás, az átlagos ukrán tüntetõ azt gondolta, hogy a tét az uniós tagság, és a megmozdulások egyfajta értékválasztást jeleznek. Rácz András arra is kitért, hogy nem a kijevi események igazán aggasztók, hanem az, hogy az ország több nyugati megyéjében lényegében megszûnt az állam központi hatalma. Ez még messze van az állam felbomlásától, de aggodalomra ad okot, mivel nem sokat tudni arról, hogy valójában mi történik ezeken a helyeken, így kérdés, hogy egy esetleges kijevi megoldást elfogad-e majd a vidék - mondta.
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértõ arról beszélt, hogy Ukrajna rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, a politikai vezetõk pedig felébresztettek és fenntartottak egy olyan képzetet, hogy a társulási megállapodás azonnali megoldást hoz. Ez szavai szerint "elementáris hazugság" volt, de ezért okozott akkora csalódást a társulási megállapodás elutasítása. Kiemelte: a közeledés az EU-hoz az egyetlen kérdés volt, amelyben tartós konszenzus alakult ki Ukrajnában. Bárki állhatott az ország élén, ha konszolidálni akarta a gazdasági helyzetet, és tartós modernizációs pályára állítani Ukrajnát, támogatnia kellett a közeledést az unióhoz, világossá téve, hogy a folyamat óriási áldozattal jár. Ez fegyelmezett, elfogadott program lehetett volna, amelynek révén az ország nem lett volna kiszolgáltatva Oroszországnak és FÁK térségének - magyarázta, hozzátéve: ennek a lehetõségét azonban már eljátszották.
Kormányellenes tüntetõk barikádja a megyei közigazgatás lembergi központja elõtt 2014. január 24-én, miután a tiltakozók az elõzõ este elfoglalták az épületet. (MTI/EPA/Darek Delmanowicz) Kormányellenes tüntetõk barikádja a megyei közigazgatás lembergi központja elõtt 2014. január 24-én (MTI/EPA/Darek Delmanowicz)
Az 1991-ben létrejött Független Államok Közössége a balti államok kivételével a volt Szovjetunió tagköztársaságait tömörítette, Grúzia a 2008-as grúz-orosz háború után kilépett, így a FÁK-nak 10 tagja maradt: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. Türkmenisztán társult tag. Sz. Bíró Zoltán szerint amikor az ukrán tüntetõk Európáért kiáltanak, valójában egy nem korrupt, hatékonyan irányított országot akarnak.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ, az SVKK igazgatója hangsúlyozta: Ukrajnában gyakorlatilag a függetlenség elnyerése óta senkinek nem volt akkora hatalma, mint Viktor Janukovics elnöknek. Nagy népszerûséget eredményezett, amikor 2010-ben megerõsítette az elnöki pozíciót, mert az emberek azt gondolták, hogy a reformokhoz erõs elnök kell. Janukovics ráadásul kiszorította az oligarchákat a hatalomból - jegyezte meg. Véleménye szerint az ukrán társadalom jelentõs része mára az egész a politikai elittel elégedetlen, nemcsak az elnökkel, és nem kedveli az ellenzéket sem. Megjelent egy új generáció, amelynek még nincs szervezete, intézménye, a függetlenség kikiáltása után született, tanult, és jól használja a modern kommunikációs eszközöket - mondta. A szakértõ kitért arra is, hogy a tüntetõkkel szembeni erõszakos fellépés mind több embert hozott ki a kijevi Majdanra, ma már olyanok is tiltakoznak, akik korábban a kormány támogatói közé tartoztak. Az ellenzéki pártok azonban nem tudták megszerezni a Majdan irányítását - állapította meg az elemzõ.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. February 12. 08:25:08
#2 |
Perje
- 2014. February 13. 11:56:02
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.