Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Akcióban a 'polip'? Ajvé!
Ha a hóhért akasztják: Orbánék átrajzolták a felszámolópiacot
Csütörtökön tette közzé a pályázati úton megújított felszámolói névjegyzéket a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal. A hivatalos kihirdetésre két hónapot kellett várni, a vesztesek közül már többen felülvizsgálati eljárást indítottak a pályázati eljárás visszásságai miatt. A hvg.hu hozzájutott egy részletesen adatolt felméréshez, mely szerint minden tizedik nyertes a pályázati kritériumok szerint nem érhetett el annyi pontot, ahányat végül szerzett.
Milyen pályázat az, amit a felmerült jogi aggályok miatt csak másodszori nekifutásra sikerül lefuttatni, de az eredmény kihirdetését két hónapon keresztül halogatják? Vagy amelynek elbírálásakor túlnyomó többségbe kerülhetnek a szubjektív szempontok alapján adható pontok, de még az egyébként objektíven számon kérhetõ szempontok szerinti pontokat sem számolják ki a saját elveik szerint jól?
Ez történt azzal a pályázattal, melyen eldõlt, hogy kik kerülhetnek be az új felszámolói névjegyzékbe. A 130 cégnevet tartalmazó névsort csütörtökön hozta nyilvánosságra a Közigazgatási Minisztérium (KIM). A megismételt, döntõ pályázat egyébként tavaly december 15-én zárult. Az elõzõ 108-as listához képest 68 új szereplõ van rajta, ahogy az Origo megírta, sok köztük az olyan hátterû cég, melynek tulajdonosai a trafikpályázaton is jól szerepeltek.
Átalakítás miatt 8 évig zárva
A történet 2006-ig nyúlik vissza: ekkor döntött úgy a Gyurcsány-kormány, hogy egy uniós irányelvet átültetve, tisztába teszi a felszámolás lefolytatására jogosult cégek delegálási szabályait. Egy kormányrendelettel átírták a csõdtörvényt, melyben rögzítették, hogy 7 évente frissíteni kell a vonatkozó névjegyzéket. A jogszabály végrehajtásárára évekig nem sok minden utalt, az engedéllyel rendelkezõk listája az elmúlt 20 évben lényegében nem is változott.
A Szobi Szörp Zrt. felszámolás alatt álló telephelyén 2008 szeptember 4-én
Fotó: MTI / Kovács Attila
A Fidesz-kormány 2012 nyarán nekiveselkedett az érinthetetlenek kasztjának átszabásához. A feladattal megbízott Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) 2012. december elsejei leadási határidõvel kiírta a pályázatot, amit az eredményhirdetés elõtt két héttel április közepén érvénytelenített. A hivatalos indoklás szerint az értékelõk a túl sok pontegyenlõség miatt nem tudtak megfelelõ differenciáltsággal dönteni.
A minisztériumból több pályázónak azt súgták, hogy a pontozás nem tudott elég objektív lenni, azaz nem volt elegendõ az átláthatóság mértéke – márpedig az uniós irányelv leginkább átláthatóságot és objektív, transzparens módon ellenõrizhetõ értékelést ír elõ. Ez a késõbbiek fényében enyhén szólva is megkérdõjelezhetõ magyarázatnak tûnik. Volt olyan pályázó, aki szerint ekkor tesztelték a pályázókat – kik, mivel indulnak.
Irányváltás napok alatt
Egy nappal a visszavont elsõ pályázat után, április 12-én módosult a pályázat kiírását megalapozó kormányrendelet, amit három nappal késõbb maga az új pályázati kiírás követett. Ebben azonban nem az objektív, ellenõrizhetõ szempontokból lett több, hanem fordítva. Míg az elsõ kiírásban a megszerezhetõ pontok háromnegyedét lehetett átlátható szempontok alapján megszerezni, az új kiírásban a maximálisan megszerezhetõ 170 pontból ez csak 80-ra volt igaz.
A vállalkozásoknak a benyújtásra két hónap állt rendelkezésre, az elbírálásra a KIH magának ismét 5 hónapot adott. A Felszámolók és Vagyonfelügyelõk Országos Egyesülete (FOE) jelezte ugyan, hogy a pályázat több ponton is jogsértõ, és fennáll „a pályázat önkényes értékelésének a lehetõsége”, de hivatalosan az ügyben senki nem lépett. Ahogyan arról ekkor a HVG is beszámolt, a minisztérium csendben, botrányok nélkül kezdhetett hozzá a felszámolói licencek másodszori lajstromozásához, és az egész piac átrajzolásához.
A KIH a kiértékelésre saját magának szabott határidõt megtoldotta egy hónappal, a 344 pályázót pár nappal karácsony elõtt értesítette az elért pontszámról, és hogy nyert vagy vesztett. A határozatot több cég is megtámadta, illetve hiányosnak és aggályosnak nevezte. Valószínûleg ezzel is összefügg, hogy a hivatalos lista kihirdetése két hónapot csúszott, és csak csütörtökön jelent meg. A KIM közölte, a kihirdetéssel az elbírálásról szóló határozat jogerõssé válik, fellebbezéssel nem támadható meg. A jogorvoslat útja a bírósági felülvizsgálat kezdeményezése, melyet a hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási bíróságon lehet megtenni – 30 napig.
Pluszpont-vadászat
A nyertesek névjegyzékét, amely már jóval a kihirdetés elõtt kikerült a KIM-bõl, az egyik vesztes pályázó jogásza több szakmabeli bevonásával az elmúlt két hétben alapos vizsgálat alá vette. A hvg.hu-nak nyilatkozva a jogász elárulta, hogy számításaik szerint a 130 nyertes vállalkozás közül legalább minden tizedik jogosulatlanul kapott pontokat, már ha komolyan vesszük azokat a pontozási kritériumokat, melyek objektívan mérhetõek. A szakemberek megnézték az összes cég esetében, hogy a pályázaton megszerezhetõ formai-tartalmi pontok közül legfeljebb mennyit kaphattak meg reálisan a nyilvánosan hozzáférhetõ adatbázisok adatai és a kiírás szempontrendszere alapján.
A pályázaton a 170 pontból 80 pontot lehetett kapni formai-tartalmi elemekre: ezeknél pontosan meghatározták, hogy mire hány pontot lehetett kapni. 90 pontot viszont szubjektíven megítélhetõ elvek alapján oszthattak szét a bírák. A jogász szerint, ha csak az objektíven mérhetõ pontokat nézzük, több olyan cég is volt, amely legalább 8 ponttal többet kapott annál, mint ami számára egyáltalán lehetséges volt. Márpedig a pályázaton nüanszok döntöttek: 144 ponttal még névjegyzékre lehetett kerülni, 8 ponttal kevesebbel viszont már a 280. hely környékén landoltak.
Módszerek és gikszerek
A bírák egyes esetekben nem vettek figyelembe NAV-hátralékot, bírósági végrehajtást, a cég felszámolói tevékenységével összeférhetetlen tevékenységeket. A hvg.hu birtokába került összesítésen feltûnnek olyan cégek, melyek úgy kaptak pluszpontokat (nyolcat) arra a kritériumra, miszerint „tevékenységi körei között nem szerepel a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan bérbeadás, ingatlankezelési tevékenység, operatív és pénzügyi lízing tevékenység, vagyoni õrzõ-védõ tevékenység, valamint irattározási és raktározási tevékenység”, hogy valamelyik ezek közül mégis benne van a tevékenységeik között.
Fotó: Fazekas István
18 pályázó pedig azért akadt fent a szûrõn, mert a cégkivonatokon csak a fõtevékenység szerepelt, és azt nem lehetett összefüggésbe hozni a pályázaton vállalt tevékenységgel: így például akadt olyan cég, amely fodrászattal és szépségápolással foglalkozik, egy másik, amely kifejezetten egy projekt végrehajtására alakult.
A cégek a fióktelepekre is szerezhettek pluszpontokat: a nyertesek között mégis voltak olyanok, melyek nem is létesítettek ilyet, így nagyon nehezen juthattak volna be a kiválasztottak közé. Az értékelési szempontok elõnyben részesítették azokat a pályázó társaságokat is, melyek tulajdonosa vagy vezetõ tisztségviselõje nem rendelkezik más felszámoló szervezetben érdekeltséggel – a felmérés szerint azok is kaptak pontot, akikre ez nem áll.
„Ez a pályázati értékelés így komolytalan, megbízhatatlan, és azt is megkockáztatom, hogy nem a valós adatokon alapul” – magyarázta a jogász, hozzátéve, hogy beláthatatlan, a szubjektív pontozásos részeknél mi történhetett. (A részletes elemzés a hvg.hu birtokában van, a cégekre vonatkozó részletes észrevételeket ellenõrizzük – a szerk.)
Beperlik a minisztériumot
Beszéltünk olyan cég képviselõjével is, amely a döntésrõl szóló határozat ellen már január elsõ napjaiban jogi úton lépett fel. Õk azt szerették volna elérni, hogy megismerhessék a rájuk vonatkozó szakmai értékelõ lap, illetve az értékelésrõl készült jegyzõkönyv tartalmát. Mindezt azért – fogalmaztak a keresetben –, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a jogszabályi kritériumnak megfelelõ mérlegelési szempontok, illetve az ahhoz rendelt pontszámok abból megállapíthatóak, és hogy a bizottság minden egyes értékelhetõ szempontot értékelt. Miután a társaság a szakmai pontszámokból 29 pontot elhullajtott, szeretnék megtudni, hogy ennek mi az oka, miután „a cég a szakmai és gazdasági tevékenységének és szakmai programjának az értékelése során annak indokát nem adta”.
Az iratbetekintési kérelemre az elõírások szerint a tárcának 21 napon belül kellett volna válaszolnia. A minisztérium azonban egyelõre mélyen hallgat. „Vagy azt kellett volna mondaniuk, hogy nem engedik meg az iratbetekintést, vagy azt, hogy mikor. Egyiket sem tették meg, ezért küldtünk még egy levelet azzal, hogy amennyiben a keresetünket nem továbbítják a munkaügyi bíróságnak, az ügyészségnél kérünk törvényességi felügyeletet” – mondta pályázó cég egy másik munkatársa. [Minthogy közigazgatási szerv határozatáról van szó, jogorvoslatot csak bírósági felülvizsgálattal kérhetnek, erre utalt a csütörtöki közleményében a KIM is – a szerk.]
Ennek megfelelõen január közepén keresettel fordultak a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, melyben kérték a KIH határozatának hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatásának elrendelését. Egy másik cég eleve azt kérte az illetékes testülettõl, hogy néhány kérdésben elõzetes döntéshozatali kérelemmel forduljon az Európai Bírósághoz. Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy egy újabb magyar ügy kerülhet a luxembourgi székhelyû bíróság elé.
400 milliárdos piac
Magyarországon 1993 és 2013 között összesen mintegy 550 ezer cég ment tönkre, illetve fejezte be pályáját felszámolással. Ez nagyságrendileg a jelenleg bejegyzett magyar cégek számához (608 ezer) mérhetõ. A statisztikai adatok szerint az aktív cégek közül minden tizenötödiket vonják felszámolás alá, az õ vagyonukat rendezik így vagy úgy a felszámolók. A piacuk tehát adott, névleges értékét a szakmában szokás ugyan 400 milliárd forint körülire saccolni, de mindebbõl valójában inkább ennek néhány százaléka realizálható.
A nagy üzletet nem a kipucolt cégcsontvázak jelentik, még ha ilyenekbõl is áll a felszámolói piac 85-90 százaléka, hanem a többi. Vagyis nagyjából minden tizedik felszámoláson ma is jól lehet keresni. Ezekért azonban õrült könyöklés zajlik, illetve vannak kis számú kedvencek, melyek a többiekhez képest több jól fizetõ ügyhöz jutnak. Noha a felszámoló cégek közül a törvény szerint gépi sorsolással választanak, a Felszámolók és Vagyonfelügyelõk Országos Egyesülete adatai szerint a nagyobb cégek rendre több nagyobb falathoz jutnak, mint a kicsik.
Link
Csütörtökön tette közzé a pályázati úton megújított felszámolói névjegyzéket a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal. A hivatalos kihirdetésre két hónapot kellett várni, a vesztesek közül már többen felülvizsgálati eljárást indítottak a pályázati eljárás visszásságai miatt. A hvg.hu hozzájutott egy részletesen adatolt felméréshez, mely szerint minden tizedik nyertes a pályázati kritériumok szerint nem érhetett el annyi pontot, ahányat végül szerzett.
Milyen pályázat az, amit a felmerült jogi aggályok miatt csak másodszori nekifutásra sikerül lefuttatni, de az eredmény kihirdetését két hónapon keresztül halogatják? Vagy amelynek elbírálásakor túlnyomó többségbe kerülhetnek a szubjektív szempontok alapján adható pontok, de még az egyébként objektíven számon kérhetõ szempontok szerinti pontokat sem számolják ki a saját elveik szerint jól?
Ez történt azzal a pályázattal, melyen eldõlt, hogy kik kerülhetnek be az új felszámolói névjegyzékbe. A 130 cégnevet tartalmazó névsort csütörtökön hozta nyilvánosságra a Közigazgatási Minisztérium (KIM). A megismételt, döntõ pályázat egyébként tavaly december 15-én zárult. Az elõzõ 108-as listához képest 68 új szereplõ van rajta, ahogy az Origo megírta, sok köztük az olyan hátterû cég, melynek tulajdonosai a trafikpályázaton is jól szerepeltek.
Átalakítás miatt 8 évig zárva
A történet 2006-ig nyúlik vissza: ekkor döntött úgy a Gyurcsány-kormány, hogy egy uniós irányelvet átültetve, tisztába teszi a felszámolás lefolytatására jogosult cégek delegálási szabályait. Egy kormányrendelettel átírták a csõdtörvényt, melyben rögzítették, hogy 7 évente frissíteni kell a vonatkozó névjegyzéket. A jogszabály végrehajtásárára évekig nem sok minden utalt, az engedéllyel rendelkezõk listája az elmúlt 20 évben lényegében nem is változott.
A Szobi Szörp Zrt. felszámolás alatt álló telephelyén 2008 szeptember 4-én
Fotó: MTI / Kovács Attila
A Fidesz-kormány 2012 nyarán nekiveselkedett az érinthetetlenek kasztjának átszabásához. A feladattal megbízott Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) 2012. december elsejei leadási határidõvel kiírta a pályázatot, amit az eredményhirdetés elõtt két héttel április közepén érvénytelenített. A hivatalos indoklás szerint az értékelõk a túl sok pontegyenlõség miatt nem tudtak megfelelõ differenciáltsággal dönteni.
A minisztériumból több pályázónak azt súgták, hogy a pontozás nem tudott elég objektív lenni, azaz nem volt elegendõ az átláthatóság mértéke – márpedig az uniós irányelv leginkább átláthatóságot és objektív, transzparens módon ellenõrizhetõ értékelést ír elõ. Ez a késõbbiek fényében enyhén szólva is megkérdõjelezhetõ magyarázatnak tûnik. Volt olyan pályázó, aki szerint ekkor tesztelték a pályázókat – kik, mivel indulnak.
Irányváltás napok alatt
Egy nappal a visszavont elsõ pályázat után, április 12-én módosult a pályázat kiírását megalapozó kormányrendelet, amit három nappal késõbb maga az új pályázati kiírás követett. Ebben azonban nem az objektív, ellenõrizhetõ szempontokból lett több, hanem fordítva. Míg az elsõ kiírásban a megszerezhetõ pontok háromnegyedét lehetett átlátható szempontok alapján megszerezni, az új kiírásban a maximálisan megszerezhetõ 170 pontból ez csak 80-ra volt igaz.
A vállalkozásoknak a benyújtásra két hónap állt rendelkezésre, az elbírálásra a KIH magának ismét 5 hónapot adott. A Felszámolók és Vagyonfelügyelõk Országos Egyesülete (FOE) jelezte ugyan, hogy a pályázat több ponton is jogsértõ, és fennáll „a pályázat önkényes értékelésének a lehetõsége”, de hivatalosan az ügyben senki nem lépett. Ahogyan arról ekkor a HVG is beszámolt, a minisztérium csendben, botrányok nélkül kezdhetett hozzá a felszámolói licencek másodszori lajstromozásához, és az egész piac átrajzolásához.
A KIH a kiértékelésre saját magának szabott határidõt megtoldotta egy hónappal, a 344 pályázót pár nappal karácsony elõtt értesítette az elért pontszámról, és hogy nyert vagy vesztett. A határozatot több cég is megtámadta, illetve hiányosnak és aggályosnak nevezte. Valószínûleg ezzel is összefügg, hogy a hivatalos lista kihirdetése két hónapot csúszott, és csak csütörtökön jelent meg. A KIM közölte, a kihirdetéssel az elbírálásról szóló határozat jogerõssé válik, fellebbezéssel nem támadható meg. A jogorvoslat útja a bírósági felülvizsgálat kezdeményezése, melyet a hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási bíróságon lehet megtenni – 30 napig.
Pluszpont-vadászat
A nyertesek névjegyzékét, amely már jóval a kihirdetés elõtt kikerült a KIM-bõl, az egyik vesztes pályázó jogásza több szakmabeli bevonásával az elmúlt két hétben alapos vizsgálat alá vette. A hvg.hu-nak nyilatkozva a jogász elárulta, hogy számításaik szerint a 130 nyertes vállalkozás közül legalább minden tizedik jogosulatlanul kapott pontokat, már ha komolyan vesszük azokat a pontozási kritériumokat, melyek objektívan mérhetõek. A szakemberek megnézték az összes cég esetében, hogy a pályázaton megszerezhetõ formai-tartalmi pontok közül legfeljebb mennyit kaphattak meg reálisan a nyilvánosan hozzáférhetõ adatbázisok adatai és a kiírás szempontrendszere alapján.
A pályázaton a 170 pontból 80 pontot lehetett kapni formai-tartalmi elemekre: ezeknél pontosan meghatározták, hogy mire hány pontot lehetett kapni. 90 pontot viszont szubjektíven megítélhetõ elvek alapján oszthattak szét a bírák. A jogász szerint, ha csak az objektíven mérhetõ pontokat nézzük, több olyan cég is volt, amely legalább 8 ponttal többet kapott annál, mint ami számára egyáltalán lehetséges volt. Márpedig a pályázaton nüanszok döntöttek: 144 ponttal még névjegyzékre lehetett kerülni, 8 ponttal kevesebbel viszont már a 280. hely környékén landoltak.
Módszerek és gikszerek
A bírák egyes esetekben nem vettek figyelembe NAV-hátralékot, bírósági végrehajtást, a cég felszámolói tevékenységével összeférhetetlen tevékenységeket. A hvg.hu birtokába került összesítésen feltûnnek olyan cégek, melyek úgy kaptak pluszpontokat (nyolcat) arra a kritériumra, miszerint „tevékenységi körei között nem szerepel a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan bérbeadás, ingatlankezelési tevékenység, operatív és pénzügyi lízing tevékenység, vagyoni õrzõ-védõ tevékenység, valamint irattározási és raktározási tevékenység”, hogy valamelyik ezek közül mégis benne van a tevékenységeik között.
Fotó: Fazekas István
18 pályázó pedig azért akadt fent a szûrõn, mert a cégkivonatokon csak a fõtevékenység szerepelt, és azt nem lehetett összefüggésbe hozni a pályázaton vállalt tevékenységgel: így például akadt olyan cég, amely fodrászattal és szépségápolással foglalkozik, egy másik, amely kifejezetten egy projekt végrehajtására alakult.
A cégek a fióktelepekre is szerezhettek pluszpontokat: a nyertesek között mégis voltak olyanok, melyek nem is létesítettek ilyet, így nagyon nehezen juthattak volna be a kiválasztottak közé. Az értékelési szempontok elõnyben részesítették azokat a pályázó társaságokat is, melyek tulajdonosa vagy vezetõ tisztségviselõje nem rendelkezik más felszámoló szervezetben érdekeltséggel – a felmérés szerint azok is kaptak pontot, akikre ez nem áll.
„Ez a pályázati értékelés így komolytalan, megbízhatatlan, és azt is megkockáztatom, hogy nem a valós adatokon alapul” – magyarázta a jogász, hozzátéve, hogy beláthatatlan, a szubjektív pontozásos részeknél mi történhetett. (A részletes elemzés a hvg.hu birtokában van, a cégekre vonatkozó részletes észrevételeket ellenõrizzük – a szerk.)
Beperlik a minisztériumot
Beszéltünk olyan cég képviselõjével is, amely a döntésrõl szóló határozat ellen már január elsõ napjaiban jogi úton lépett fel. Õk azt szerették volna elérni, hogy megismerhessék a rájuk vonatkozó szakmai értékelõ lap, illetve az értékelésrõl készült jegyzõkönyv tartalmát. Mindezt azért – fogalmaztak a keresetben –, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a jogszabályi kritériumnak megfelelõ mérlegelési szempontok, illetve az ahhoz rendelt pontszámok abból megállapíthatóak, és hogy a bizottság minden egyes értékelhetõ szempontot értékelt. Miután a társaság a szakmai pontszámokból 29 pontot elhullajtott, szeretnék megtudni, hogy ennek mi az oka, miután „a cég a szakmai és gazdasági tevékenységének és szakmai programjának az értékelése során annak indokát nem adta”.
Az iratbetekintési kérelemre az elõírások szerint a tárcának 21 napon belül kellett volna válaszolnia. A minisztérium azonban egyelõre mélyen hallgat. „Vagy azt kellett volna mondaniuk, hogy nem engedik meg az iratbetekintést, vagy azt, hogy mikor. Egyiket sem tették meg, ezért küldtünk még egy levelet azzal, hogy amennyiben a keresetünket nem továbbítják a munkaügyi bíróságnak, az ügyészségnél kérünk törvényességi felügyeletet” – mondta pályázó cég egy másik munkatársa. [Minthogy közigazgatási szerv határozatáról van szó, jogorvoslatot csak bírósági felülvizsgálattal kérhetnek, erre utalt a csütörtöki közleményében a KIM is – a szerk.]
Ennek megfelelõen január közepén keresettel fordultak a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, melyben kérték a KIH határozatának hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatásának elrendelését. Egy másik cég eleve azt kérte az illetékes testülettõl, hogy néhány kérdésben elõzetes döntéshozatali kérelemmel forduljon az Európai Bírósághoz. Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy egy újabb magyar ügy kerülhet a luxembourgi székhelyû bíróság elé.
400 milliárdos piac
Magyarországon 1993 és 2013 között összesen mintegy 550 ezer cég ment tönkre, illetve fejezte be pályáját felszámolással. Ez nagyságrendileg a jelenleg bejegyzett magyar cégek számához (608 ezer) mérhetõ. A statisztikai adatok szerint az aktív cégek közül minden tizenötödiket vonják felszámolás alá, az õ vagyonukat rendezik így vagy úgy a felszámolók. A piacuk tehát adott, névleges értékét a szakmában szokás ugyan 400 milliárd forint körülire saccolni, de mindebbõl valójában inkább ennek néhány százaléka realizálható.
A nagy üzletet nem a kipucolt cégcsontvázak jelentik, még ha ilyenekbõl is áll a felszámolói piac 85-90 százaléka, hanem a többi. Vagyis nagyjából minden tizedik felszámoláson ma is jól lehet keresni. Ezekért azonban õrült könyöklés zajlik, illetve vannak kis számú kedvencek, melyek a többiekhez képest több jól fizetõ ügyhöz jutnak. Noha a felszámoló cégek közül a törvény szerint gépi sorsolással választanak, a Felszámolók és Vagyonfelügyelõk Országos Egyesülete adatai szerint a nagyobb cégek rendre több nagyobb falathoz jutnak, mint a kicsik.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
tillati
- 2014. February 14. 09:05:01
#2 |
Balu
- 2014. February 14. 10:18:06
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.