Levélben jött, már hoztuk, de passzol ide is. A Moszad, az izraeli titkosszolgálat még 1985-ben, Amerikában figyelt fel az ambiciózus, törtetõ, sikerorientált fiatal magyar zsidóra.

> A Los Angeles-I toborzótisztjük (katszájuk)többször beszélgetett vele, kifaggatta terveirõl,elképzeléseirõl, s végül (Tel Aviv jóváhagyásával) beszervezte. Elsõ körben az volt a feladata, hogy általános szajjánként dolgozzon.

> A szajján a Moszad nem hivatalos és önkéntes segítõje; olyan zsidó, aki a diaszpórában élve bármikor készen áll arra, hogy az izraeli titkosszolgálat kérésére (ingyen és bérmentve) segítse õket azon a területen, amelyen dolgozik és amelynek szakértõje. Egy orvos szajján kérdés nélkül elsõsegélyben vagy gyógykezelésben részesíti a Moszad sebesült vagy beteg ügynökét; egy autószerelõ megjavítja az operatív kocsit, az újságíró olyan cikket ír, amely megfelel a zsidó állam érdekeinek, a panziótulajdonos szállást ad neki, a határõr átsegíti egy államhatáron, a bankár pénzzel, a katona fegyverrel, az ügyvéd jogi tanáccsal látja el. Becslések szerint a világon több ezer szajján él és dolgozik; sokan közülük csak egyszer-kétszer kerülnek olyan helyzetbe, hogy konkrét esetben segítsenek a Moszadnak, de vannak olyanok, akik egy-egy ügyben akár hónapokat vagy éveket is õshazájuk hírszerzésének szolgálatában töltenek - természetesen titokban.
>
> LosAngelesi szajjánként Fenyõ János eleinte apró-cseprõ feladatokat látott el: autót bérelt, amelyet aztán pár napra, továbbkölcsönzött, segédfotósként idénymunkát adott ismeretleneknek, fényképezési tanácsokat adott ügynököknek és laborját ezek rendelkezésére bocsátotta stb.
>
> Miután a hazai helyzet úgy alakult, hogy világossá vált a hamarosan bekövetkezõ rendszerváltozás, azt a feladatot kapta, hogy települjön haza és építsen ki egysajtóbirodalmat, melyen keresztül Izrael érvényesítheti befolyását a Magyar médiapiacon.
>
> Az újrakezdéshez tetemes mennyiségû pénzt kapott a Moszadtól; több százezer dollárról (egyes források egyenesen milliós nagyságrendrõl) beszélnek. Ekkor vált sima, mezei szajjánból a LAP (Lohamah Psichlogit,vagyis Lélektani Hadviselés) hivatalos közép-európai rezidensévé.
>
> A LAP a Moszad negyedik ügyosztálya; feladata az Izrael-párti propaganda globális terjesztése, a külföldi mûveletek lélektani elõkészítése és támogatása, valamint a megtévesztõ-félrevezetõ akciók megtervezése és lebonyolítása. Belsõ szlengben Dezinformnak becézik. Fenyõ eleinte készségesen teljesítette feladatait,de a könyvelés sohasem volt az erõssége,
> ráadásul- hogy úgy mondjuk - nagyvonalú is volt: nála a pár száz dolláros kiadások nem számítottak tételnek.
>
> Ezt a Moszad pénzügyi ellenõrei (akik állítólag a legkekecebbek az egész
> szakmában) nagyon nem nézték jó szemmel, de amíg János szállította az eredményeket és (nem mellesleg) fialtatta a pénzt, elnézték neki ezt a lezserséget. 1997-re azonban Fenyõ egyre inkább önjáróvá vált. Annyit ismételgette, hogy kizárólag a maga erejébõl érte el mindazt, amit elért, hogy már maga is elhitte.
>
> Elkezdett a sajátjaként bánni a pénzzel, és egyre kevesebbet egyeztetett az összekötõjével. Komoly tartozásokat halmozott fel (1997 végére már 5-600 millió forinttal lóg különbözõ üzlettársaknak, 25 polgáriperes eljárásban alperes, további öt büntetõügyben terhelt), ráadásul agresszívvé is vált:
> megfenyegette a Moszadot, hogyha nem szállnak Le róla (magyarán: ha nem teheti azt a VicoRt. pénzével, amit akar), hatalmas botrányt fog kavarni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a LAP módszereit, technikáit, illetve mindazok nevét (számlaszámmal és átutalási összegekkel együtt), akik a Magyar közéletben (a politikában, kulturális területen és a médiában) kettõs identitásúként inkább Izrael, semmint Magyarország érdekeit tartják legfõbb vezérlõ elvüknek.
>
> Ha ehhez még hozzáadjuk Fenyõ azon kósza tervét, amely szerint a 98-as választási kampányban lapjaival átpártol a jobbközéphez (1997 második felétõl kezdve egyre több fideszessel és emdéefessel szaunázott és vacsorázgatott), el bírjuk képzelni a Tel Aviv-I reakciót.
>
> Adtak még neki egy esélyt, amikor 1998 januárjának végén (egy nyugat-európai üzleti út legendájával) Izraelbe repítették és megkísérelték elmagyarázni neki, hogy miért nem lenne jó mindaz úgy, ahogyan folytatni kívánja.
>
> Akkor (látszólag) engedett, de amint visszatért Budapestre, találkozót beszél meg a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójával. Közvetlen környezetének azt mondja, hogy a Gyárfás- és Princz-ügy újabb fejleményeirõl szeretné tájékoztatni Vidus Tibort, de úgy tûnik, hogy a Falk Miksa utcában akad valaki, aki (talán szajjánként) megneszel valamit és teszi, amit tennie kell...
>
> Az NBH-fõnök nagyon elfoglalt, de Fenyõ mégiscsak egy olyan ember, akinek kiváló politikai kapcsolatai vannak; telefonon még viccelõdve vissza is
> kérdez: Fenyõ úr, ha nem babonás, pénteken, 13-án várom az irodámban.
>
> Fenyõ János nem babonás, viszont két nappal a találkozó elõtt agyonlõtték.