Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Miért a kínaiak, a zsidók, a mormonok a legsikeresebbek Amerikában?
A „tigrisanya”, Amy Chua ismételten felborzolta a kedélyeket Amerikában. Az ázsiai nevelésrõl szóló korábbi bestsellere után a Yale egyetem jogi professzora férjével, Jed Blumenfelddel közösen írt The Triple Packages (Hármas csomag) címû új könyvében etnikai,vallási csoportok felemelkedésének és bukásának okait vizsgálja. Kényelmetlen igazságot mondanak ki a „feel good” nyugati mentalitásról, vagy rasszista teóriákat állítanak fel? A vélemények szélsõségesen megoszlanak.
2011-ben Amy Chua A tigrisanya harci himnusza címû mûve több volt, mint sikerkönyv.
Kulturális jelenséggé vált szerte a világon, hiszen a társadalom alapját képezõ családról, a nevelésrõl váltott ki éles vitát. Chua saját gyermeknevelési tapasztalatai alapján a „keleti" szigort, teljesítmény-centrikusságot, következetességet a „nyugati” engedékenységgel hasonlítja össze, ahol a gyermek lelki békéje, önérzete a legfontosabb, ezért halmozzák el õket pozitív megerõsítéssel. A szerzõ szerint ezzel becsapják gyermekeiket, leszállítják a színvonalat. A keleti szülõk kíméletlen õszintesége a gyermek sikeres jövõjének a titka.
Az új könyv nagyobb távlatokban vizsgálja a siker titkát, a bukás okait abban az országban, ahol az „amerikai álom” mindenki számára elérhetõ. De ahol ennek megvalósulása sajátos képet mutat. Statisztikai adatok szerint egyes csoportok kiemelkednek. Ilyenek többek között a kínaiak, a zsidók, az indiaiak, a perzsák, a nigériaiak vagy a mormonok.
Miért pont a kínaiak?
Mi az oka annak, hogy az indiaiak, kínaiak kétszer annyit keresnek, mint az átlag amerikai? Miért a kínai diákok lepik el az egyetemeket? Miért van feltûnõen sok Nobel-díjas zsidó tudós? Miért kerülnek a politikai ranglétra tetejére, és miért uralják az üzleti életet a mormonok? – teszik fel a kérdést a szerzõk, akik a jövedelem, az iskolázottság, a betöltött pozíció alapján vizsgálták a különbözõ csoportokat Amerikában. Arra a következtetésre jutottak, hogy a siker titka a „hármas csomag”. Azok a csoportok vagy személyek emelkednek ki, akikben egyszerre van meg a felsõbbrendûségi érzés, vagyis hisznek kivételes szerepükben; a kisebbségi komplexus, vagyis az a tudat, hogy amit tettek, nem elég, és indulataikon tudnak uralkodni.
A szerzõk szerint Amerika hajdanán erre a három tulajdonságra épült: hitt kivételességében, örökösen bizonyítani akart az arisztokratikus Európának, és magáévá tette a puritánok higgadtságát. Ma azonban a kívülállók viszik tovább ezeket a törekvéseket, azok, akik nem osztják a „fõcsapású, poszt 60-as évek liberális Amerikájának” elveit.
„A kínaiak hisznek saját kultúrájuk nagyságában, de örökösen elégedetlenek önmagukkal. Ha egy kínai gyerek nem jól tanul, az az egész családra nézve szégyen. Ha 99 százalékot ér el, azt kérdezik tõle, miért nem jött össze a100 százalék. A kínaiak úrrá tudnak lenni indulataikon, összeszorított foggal mennek elõre” – írja a szerzõpáros.
Történelmi hagyománya van a zsidó kiválasztottságnak is. Ezt hallja minden gyerek a zsidó húsvét vacsoráján, ahol emlékeztetik õket arra is, hogy a zsidók erkölcsösek, törvénytisztelõk, akiknél az értelem megbecsülése, az oktatás nagyon fontos. Ugyanakkor a legtöbbjük szegényen, kirekesztve érkezett az Újvilágba, és bizonyítási kényszerük hajtotta õket. „Az azért is megmutatom”-mentalitás jellemezte a nagy írónemzedék tagjait, mint Norman Mailert, Saul Belowt – állítják a szerzõk.
A mormonok pedig hisznek abban, hogy azért küldte Isten õket a földre, hogy a világ megváltását vezessék, a morális fertõben az erkölcs szigete legyenek. Ugyanakkor Amerika sokáig egy furcsa szektának tartva Utahba és környékére ûzte õket. Elszigetelten, de a felemelkedésre való elszántsággal éltek. Mára a modern Amerika vezetõi lettek, többek között a JetBlue légitársaság, a Mariott szállodalánc, a Madsion Square Garden, a Dell komputer cég, a Citigroup bank volt igazgatója mormon. Mitt Romney republikánus elnökjelölt, kiemelkedõ üzletember is az egyház aktív tagja.
Szemben a „feel good"-kultúrával
A szerzõk elismerik, hogy az indulatok féken tartása a liberálisok által felmagasztalt mai „feel good”-kultúrának mond ellent, hiszen számtalan könyv, film dicséri az „éljünk a mának” elvét, és veti el a jövõért hozott áldozatot. A domináns kultúra reszket attól, hogy gyermekei boldogságát követelésekkel, korlátozásokkal tönkre tegye. „Csodálatos vagy. Mama és papa nem akarja, hogy bármi miatt is aggódjál” – hangzik el a modern családokban. A szerzõk viszont állítják, hogy azok jutnak elõre, akik elé kiskoruk óta szigorú elvárásokat állítanak.
Az egyedi sikerek között kiemelik Steve Jobsot, aki zseninek gondolta magát, de aki állandó kisebbségi érzéssel küszködött árvasága miatt. Az meg már történelem, hogy az Apple-ben hány harcot vívott meg, hány akadályon vergõdött keresztül.
Amy Chua és Jed Blumenfeld nemcsak a sikert, de a bukást is vizsgálta. Az volt a tapasztalatuk, hogy azok a csoportok hanyatlottak, amelyeket a siker elkényelmesített, amelyekbõl kiveszett a bizonyítási kényszer, amelyek a mának akartak élni. Erre is vezetik vissza, hogy mára vége a WASP (White Anglo Saxon Protestant), azaz a fehér protestánsok vezetõ szerepének az Egyesült Államokban.
Vihar a könyv körül
Miért volt nehéz az afroamerikaiak felemelkedése, amíg a nemrég bevándorolt ghánaiak, nigériaiak feltûnõen gyorsan érvényesülnek? A még rabszolgaként tartott színes bõrûek olyannyira kiábrándultak, hogy nem hiszik, hogy a kemény munkát vagy fegyelmet jutalmazzák. Nem remélik, hogy valaha is sikert érhetnének el. Nem tartják tehát érdemesnek, hogy jobb jövõjükért áldozatot hozzanak.
Figyelemre méltó, megfontolásra érdemes, õszinte, veszélyes, áltudományos, leegyszerûsíti a történelmet, a 20-as évek rasszista ideológiáját idézi fel, ami hamis elvekkel felsõbb és alsóbb rendû fajokat hirdetett – az új kötet kritikáiban többek között ezekkel a jelzõkkel és jelzõs szerkezetekkel találkozhatunk. A szerzõk ugyanakkor nem panaszkodhatnak; ezúttal is sikerült nagy vihart kavarniuk.
Link
2011-ben Amy Chua A tigrisanya harci himnusza címû mûve több volt, mint sikerkönyv.
Kulturális jelenséggé vált szerte a világon, hiszen a társadalom alapját képezõ családról, a nevelésrõl váltott ki éles vitát. Chua saját gyermeknevelési tapasztalatai alapján a „keleti" szigort, teljesítmény-centrikusságot, következetességet a „nyugati” engedékenységgel hasonlítja össze, ahol a gyermek lelki békéje, önérzete a legfontosabb, ezért halmozzák el õket pozitív megerõsítéssel. A szerzõ szerint ezzel becsapják gyermekeiket, leszállítják a színvonalat. A keleti szülõk kíméletlen õszintesége a gyermek sikeres jövõjének a titka.
Az új könyv nagyobb távlatokban vizsgálja a siker titkát, a bukás okait abban az országban, ahol az „amerikai álom” mindenki számára elérhetõ. De ahol ennek megvalósulása sajátos képet mutat. Statisztikai adatok szerint egyes csoportok kiemelkednek. Ilyenek többek között a kínaiak, a zsidók, az indiaiak, a perzsák, a nigériaiak vagy a mormonok.
Miért pont a kínaiak?
Mi az oka annak, hogy az indiaiak, kínaiak kétszer annyit keresnek, mint az átlag amerikai? Miért a kínai diákok lepik el az egyetemeket? Miért van feltûnõen sok Nobel-díjas zsidó tudós? Miért kerülnek a politikai ranglétra tetejére, és miért uralják az üzleti életet a mormonok? – teszik fel a kérdést a szerzõk, akik a jövedelem, az iskolázottság, a betöltött pozíció alapján vizsgálták a különbözõ csoportokat Amerikában. Arra a következtetésre jutottak, hogy a siker titka a „hármas csomag”. Azok a csoportok vagy személyek emelkednek ki, akikben egyszerre van meg a felsõbbrendûségi érzés, vagyis hisznek kivételes szerepükben; a kisebbségi komplexus, vagyis az a tudat, hogy amit tettek, nem elég, és indulataikon tudnak uralkodni.
A szerzõk szerint Amerika hajdanán erre a három tulajdonságra épült: hitt kivételességében, örökösen bizonyítani akart az arisztokratikus Európának, és magáévá tette a puritánok higgadtságát. Ma azonban a kívülállók viszik tovább ezeket a törekvéseket, azok, akik nem osztják a „fõcsapású, poszt 60-as évek liberális Amerikájának” elveit.
„A kínaiak hisznek saját kultúrájuk nagyságában, de örökösen elégedetlenek önmagukkal. Ha egy kínai gyerek nem jól tanul, az az egész családra nézve szégyen. Ha 99 százalékot ér el, azt kérdezik tõle, miért nem jött össze a100 százalék. A kínaiak úrrá tudnak lenni indulataikon, összeszorított foggal mennek elõre” – írja a szerzõpáros.
Történelmi hagyománya van a zsidó kiválasztottságnak is. Ezt hallja minden gyerek a zsidó húsvét vacsoráján, ahol emlékeztetik õket arra is, hogy a zsidók erkölcsösek, törvénytisztelõk, akiknél az értelem megbecsülése, az oktatás nagyon fontos. Ugyanakkor a legtöbbjük szegényen, kirekesztve érkezett az Újvilágba, és bizonyítási kényszerük hajtotta õket. „Az azért is megmutatom”-mentalitás jellemezte a nagy írónemzedék tagjait, mint Norman Mailert, Saul Belowt – állítják a szerzõk.
A mormonok pedig hisznek abban, hogy azért küldte Isten õket a földre, hogy a világ megváltását vezessék, a morális fertõben az erkölcs szigete legyenek. Ugyanakkor Amerika sokáig egy furcsa szektának tartva Utahba és környékére ûzte õket. Elszigetelten, de a felemelkedésre való elszántsággal éltek. Mára a modern Amerika vezetõi lettek, többek között a JetBlue légitársaság, a Mariott szállodalánc, a Madsion Square Garden, a Dell komputer cég, a Citigroup bank volt igazgatója mormon. Mitt Romney republikánus elnökjelölt, kiemelkedõ üzletember is az egyház aktív tagja.
Szemben a „feel good"-kultúrával
A szerzõk elismerik, hogy az indulatok féken tartása a liberálisok által felmagasztalt mai „feel good”-kultúrának mond ellent, hiszen számtalan könyv, film dicséri az „éljünk a mának” elvét, és veti el a jövõért hozott áldozatot. A domináns kultúra reszket attól, hogy gyermekei boldogságát követelésekkel, korlátozásokkal tönkre tegye. „Csodálatos vagy. Mama és papa nem akarja, hogy bármi miatt is aggódjál” – hangzik el a modern családokban. A szerzõk viszont állítják, hogy azok jutnak elõre, akik elé kiskoruk óta szigorú elvárásokat állítanak.
Az egyedi sikerek között kiemelik Steve Jobsot, aki zseninek gondolta magát, de aki állandó kisebbségi érzéssel küszködött árvasága miatt. Az meg már történelem, hogy az Apple-ben hány harcot vívott meg, hány akadályon vergõdött keresztül.
Amy Chua és Jed Blumenfeld nemcsak a sikert, de a bukást is vizsgálta. Az volt a tapasztalatuk, hogy azok a csoportok hanyatlottak, amelyeket a siker elkényelmesített, amelyekbõl kiveszett a bizonyítási kényszer, amelyek a mának akartak élni. Erre is vezetik vissza, hogy mára vége a WASP (White Anglo Saxon Protestant), azaz a fehér protestánsok vezetõ szerepének az Egyesült Államokban.
Vihar a könyv körül
Miért volt nehéz az afroamerikaiak felemelkedése, amíg a nemrég bevándorolt ghánaiak, nigériaiak feltûnõen gyorsan érvényesülnek? A még rabszolgaként tartott színes bõrûek olyannyira kiábrándultak, hogy nem hiszik, hogy a kemény munkát vagy fegyelmet jutalmazzák. Nem remélik, hogy valaha is sikert érhetnének el. Nem tartják tehát érdemesnek, hogy jobb jövõjükért áldozatot hozzanak.
Figyelemre méltó, megfontolásra érdemes, õszinte, veszélyes, áltudományos, leegyszerûsíti a történelmet, a 20-as évek rasszista ideológiáját idézi fel, ami hamis elvekkel felsõbb és alsóbb rendû fajokat hirdetett – az új kötet kritikáiban többek között ezekkel a jelzõkkel és jelzõs szerkezetekkel találkozhatunk. A szerzõk ugyanakkor nem panaszkodhatnak; ezúttal is sikerült nagy vihart kavarniuk.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2014. February 16. 13:41:18
#2 |
postaimre
- 2014. February 16. 14:03:54
#3 |
atya
- 2014. February 16. 19:19:37
#4 |
keepfargo
- 2014. February 16. 21:30:55
#5 |
Balu
- 2014. February 17. 09:55:15
#6 |
Detonator
- 2014. February 17. 11:28:37
#7 |
Perje
- 2014. February 23. 19:27:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.