Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Újabb lépés a nukleáris lefegyverzés felé
Mexikó a II. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferencia házigazdájaként megerõsÃtette, hogy globálisan felelõs szereplõ. A konferenciáról szóló dokumentumokat a Mexikói Nagykövetség bocsátotta a Kitekintõ Latin-Amerika rovatának rendelkezésére.
Mexikó volt a házigazdája a II. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferenciának, amit idén február 13 és 14 között rendeztek meg.
Az elsõ ilyen konferencia tavaly márciusban, Oslóban volt, s mintegy 127 ország, nemzetközi szervezet és civil szervezet részvételével zajlott, a fõ témája egy esetleges szándékos vagy véletlen nukláris fegyver okozta katasztrófa miatt várható szcenáriókat, illetve az emberi társadalomra tett következményeit vitatta meg. Idén a Nayarit államban tartott eseményen 146 ország, 119 nemzetközi civil szervezet képviselõje, törvényhozók és akadémikusok vettek részt.
Kattintson és nézzen szét a mexikói Oaxacában!
Juan Manuel Gómez Robledo nagykövet, a Külügyminisztérium Multilaterális Ãœgyekért és Emberi Jogokért felelõs helyettes államtitkára volt a konferencia elnöke, kiemelte, hogy elérkezett a pillanat a konkrét lépések megtételére a nukleáris lefegyverzés eléréséhez. Gómez Robledo elmondta, hogy a Nayaritban tartott konferencia felhÃvást intéz egy olyan diplomáciai folyamat elindÃtására, amelynek célja a nukleáris fegyverek teljeskörû megsemmisÃtése. E folyamatnak meghatározott idõn belül kell lezajlania, a legalkalmasabb fórumon.
A rendezvény során mexikói és nemzetközi kutatók bemutatták azokat a halálos és mérgezõ hatásokat amelyeket bármilyen nukleáris fegyver szándékos vagy véletlen felrobbanása eredményezhet a közegészségügy, éghajlatváltozás, élelmiszerbiztonság, kitelepÃtések, gazdasági fejlõdés területein.
Ausztria bejelentette, hogy a III. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferenciának a házigazdája lesz. Az eseményen felhÃvást intéztek a nukleáris fegyverrel rendelkezõ országok, mint Oroszország, KÃna, USA, Franciaország, Egyesült Királyság felé, hogy vegyenek részt az ausztriai konferencián, illetve meghÃvták azokat az országokat is, amelyek nem Ãrták alá az Atomsorompó Egyezményt: Indiát, Pakisztánt és Észak Koreát, hogy csatlakozzanak a párbeszédhez.
A konferencia idõpontja egybeesett a Tlatelolco Egyezmény aláÃrásának 47. évfordulójával.
Tlatelolco Egyezmény
A II. világháború után az atomfegyverrel rendelkezõ országok száma megnõtt, s ezzel együtt megnõtt a Föld és az emberiség teljes elpusztÃtása miatti félelem is. A nukleáris leszerelés terén elmaradó eredmények miatt néhány állam különbözõ stratégiákat dolgozott ki a területükön zajló esetleges nukleáris háború elkerülésére, az egyik legfontosabb ilyen a Nukleáris Fegyverektõl Mentes Zónák (ZLAN) létrehozása volt.
Összefoglaló infografika
1963. április 29-én öt latin-amerikai elnök: a bolÃviai VÃctor Paz Estenssoro, a brazil Joao Alessandri, az ecuadori Carlos Julio Arosemena és a mexikói Adolfo López Mateos, a mexikói diplomata, Alfonso GarcÃa Robles kezdeményezésére megegyeztek egy multilaterális egyezmény aláÃrásáról, Latin-Amerika többi országával. Az Egyezmény szerint nem gyártanak, kapnak, tartanak, próbálnak ki nukleáris fegyvereket.
1967. február 14-én Ãrták alá a Tlatelolco Egyezményt, és 1969-ben lépett életbe. Latin-Amerika és a Karib térség a bolygó elsõ nukleáris fegyverektõl mentes lakott zónájává vált.
A Nayaritban tartott konferencián a mexikói kormány ismét megerõsÃtette kompromisszumát a felelõs globális szerepvállalása kapcsán.
Link
Mexikó volt a házigazdája a II. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferenciának, amit idén február 13 és 14 között rendeztek meg.
Az elsõ ilyen konferencia tavaly márciusban, Oslóban volt, s mintegy 127 ország, nemzetközi szervezet és civil szervezet részvételével zajlott, a fõ témája egy esetleges szándékos vagy véletlen nukláris fegyver okozta katasztrófa miatt várható szcenáriókat, illetve az emberi társadalomra tett következményeit vitatta meg. Idén a Nayarit államban tartott eseményen 146 ország, 119 nemzetközi civil szervezet képviselõje, törvényhozók és akadémikusok vettek részt.
Kattintson és nézzen szét a mexikói Oaxacában!
Juan Manuel Gómez Robledo nagykövet, a Külügyminisztérium Multilaterális Ãœgyekért és Emberi Jogokért felelõs helyettes államtitkára volt a konferencia elnöke, kiemelte, hogy elérkezett a pillanat a konkrét lépések megtételére a nukleáris lefegyverzés eléréséhez. Gómez Robledo elmondta, hogy a Nayaritban tartott konferencia felhÃvást intéz egy olyan diplomáciai folyamat elindÃtására, amelynek célja a nukleáris fegyverek teljeskörû megsemmisÃtése. E folyamatnak meghatározott idõn belül kell lezajlania, a legalkalmasabb fórumon.
A rendezvény során mexikói és nemzetközi kutatók bemutatták azokat a halálos és mérgezõ hatásokat amelyeket bármilyen nukleáris fegyver szándékos vagy véletlen felrobbanása eredményezhet a közegészségügy, éghajlatváltozás, élelmiszerbiztonság, kitelepÃtések, gazdasági fejlõdés területein.
Ausztria bejelentette, hogy a III. Nukeláris Fegyverek Emberi Következményeirõl szóló Világkonferenciának a házigazdája lesz. Az eseményen felhÃvást intéztek a nukleáris fegyverrel rendelkezõ országok, mint Oroszország, KÃna, USA, Franciaország, Egyesült Királyság felé, hogy vegyenek részt az ausztriai konferencián, illetve meghÃvták azokat az országokat is, amelyek nem Ãrták alá az Atomsorompó Egyezményt: Indiát, Pakisztánt és Észak Koreát, hogy csatlakozzanak a párbeszédhez.
A konferencia idõpontja egybeesett a Tlatelolco Egyezmény aláÃrásának 47. évfordulójával.
Tlatelolco Egyezmény
A II. világháború után az atomfegyverrel rendelkezõ országok száma megnõtt, s ezzel együtt megnõtt a Föld és az emberiség teljes elpusztÃtása miatti félelem is. A nukleáris leszerelés terén elmaradó eredmények miatt néhány állam különbözõ stratégiákat dolgozott ki a területükön zajló esetleges nukleáris háború elkerülésére, az egyik legfontosabb ilyen a Nukleáris Fegyverektõl Mentes Zónák (ZLAN) létrehozása volt.
Összefoglaló infografika
1963. április 29-én öt latin-amerikai elnök: a bolÃviai VÃctor Paz Estenssoro, a brazil Joao Alessandri, az ecuadori Carlos Julio Arosemena és a mexikói Adolfo López Mateos, a mexikói diplomata, Alfonso GarcÃa Robles kezdeményezésére megegyeztek egy multilaterális egyezmény aláÃrásáról, Latin-Amerika többi országával. Az Egyezmény szerint nem gyártanak, kapnak, tartanak, próbálnak ki nukleáris fegyvereket.
1967. február 14-én Ãrták alá a Tlatelolco Egyezményt, és 1969-ben lépett életbe. Latin-Amerika és a Karib térség a bolygó elsõ nukleáris fegyverektõl mentes lakott zónájává vált.
A Nayaritban tartott konferencián a mexikói kormány ismét megerõsÃtette kompromisszumát a felelõs globális szerepvállalása kapcsán.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2014. February 18. 12:39:05
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték