Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Fegyverkezési roham Kínában
Kína idén 10 százalékkal emeli katonai kiadásainak összegét, és a következõ években is a költségvetés tizedét fordítja erre a célra.
A China Times jelentése szerint Peking 10 százalékkal, mintegy 792 milliárd jüanra (130,6 milliárd dollár) növeli idén katonai kiadásait, ezzel az Egyesült Államok 582,4 milliárdos védelmi büdzséje után a világon a második legtöbbet költi erre a célra. Kínai elemzõk szerint a következõ öt évben tartani fogják ezt a tempót, hogy a katonai kiadások stabilan a költségvetési kiadások 10 százaléka körül maradjanak.
Ugyanakkor folytatják a hadsereg létszámának csökkentését, viszont többet költenek a legkorszerûbb harceszközök beszerzésére és a katonák kiképzésére, hadgyakorlatokra. Tajvani lapok szerint a kínai hadsereg 6-12 évenként esik át jelentõsebb reformon, a legújabb kezdetét tavaly novemberben jelentették be. A három elõzõ reform (1985-ben, 1997-ben és 2003-ban) mintegy 1,7 millió fõvel csökkentette a hadsereg létszámát.
Az egész térségbõl Japán mellett India – amely a kínai ráfordítás harmadát sem költi védelemre – az az ország, ahol a legnagyobb figyelemmel kísérik Kína fegyverkezését, hiszen a két ország között már volt háború, és több határszakasz hovatartozása még mindig vita tárgya. Így nem véletlen, hogy a The Times of India hívta fel a figyelmet arra: miközben az Egyesült Államok és a NATO tagországai csökkentik katonai kiadásaikat, Kína növeli azokat. Az újság az IHS Jane’s, a világhírû hadiipari tanácsadó és elemzõ társaság jelentése alapján 148 milliárd dollárra teszi az idei kínai katonai kiadások összegét. A hivatalos pekingi adattól való eltérés indoka, hogy a társaság a védelmi kiadásokhoz számolja, amit a kínai kormány kihagy, mint a kutatás-fejlesztésre és a katonai nyugdíjakra szánt pénzek. Bár az összeg még így is eltörpül az amerikai mellett, több mint amennyit Nagy-Britannia, Németország és Franciaország együtt költ védelmi célokra, 2024-re pedig meg fogja haladni egész Nyugat-Európáét.
Hatalmas erõfeszítéseket tesznek korszerû harceszközök hazai kifejlesztésére, az interkontinentális rakétáktól a lopakodó vadászgépeken át a hadihajókig. Ugyanakkor egyetlen, 2012-ben átadott repülõgép-anyahajójuk, a Liaoning egy félbehagyott orosz hajó törzsére épült, pilótái még csak gyakorolják a fedélzeti le- és felszállást, és a hírek szerint sok a mûszaki problémája. Egyes amerikai szakértõk úgy vélik, óriási létszáma és tûzereje dacára a kínai hadsereg még Tajvant se lenne képes elfoglalni – nem utolsó sorban azért, mert az egyetlen Liaoninggel szemben az USA 10 nukleáris meghajtású repülõgéphordozóval rendelkezik. Azonban különösen szomszédait nyugtalanítja a kínai haderõ vártnál gyorsabban haladó korszerûsítése, különösen mert az új fegyverek mögött még mindig a világ legnagyobb, több mint 2,3 milliós hadserege áll. Ráadásul azt gyanítják, hogy az ország tényleges katonai kiadásai a hivatalos adat legalább kétszeresét érik el.
Természetesen mint üzlet és a politikai befolyás terjesztésének eszköze a kínai hadiipar nem csak a hazai hadsereg igényeit szolgálja ki: Kína már 2012-ben átvette Nagy-Britanniától az ötödik helyet a világ legnagyobb fegyver exportõreinek listáján, amit a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) évente ad ki.
A kínai hadsereget sem kíméli a korrupció, sõt, állítólag komoly problémákat okoz. Egy kínai lap hozta nyilvánosságra a Népi Felszabadító Hadsereg egyik tábornokának, a logisztikai osztály parancsnokhelyettesének ügyét, akinek a villájában lefoglalt holmik között nemcsak egy színarany mosdót, de egy ugyancsak színarany Mao Ce-tung szobrot is találtak. Emellett tíz lakás volt a tulajdonában Peking belvárosában, ahol az ingatlanárak általában 1 millió dollárnál kezdõdnek.
Barabás T. János
Link
A China Times jelentése szerint Peking 10 százalékkal, mintegy 792 milliárd jüanra (130,6 milliárd dollár) növeli idén katonai kiadásait, ezzel az Egyesült Államok 582,4 milliárdos védelmi büdzséje után a világon a második legtöbbet költi erre a célra. Kínai elemzõk szerint a következõ öt évben tartani fogják ezt a tempót, hogy a katonai kiadások stabilan a költségvetési kiadások 10 százaléka körül maradjanak.
Ugyanakkor folytatják a hadsereg létszámának csökkentését, viszont többet költenek a legkorszerûbb harceszközök beszerzésére és a katonák kiképzésére, hadgyakorlatokra. Tajvani lapok szerint a kínai hadsereg 6-12 évenként esik át jelentõsebb reformon, a legújabb kezdetét tavaly novemberben jelentették be. A három elõzõ reform (1985-ben, 1997-ben és 2003-ban) mintegy 1,7 millió fõvel csökkentette a hadsereg létszámát.
Az egész térségbõl Japán mellett India – amely a kínai ráfordítás harmadát sem költi védelemre – az az ország, ahol a legnagyobb figyelemmel kísérik Kína fegyverkezését, hiszen a két ország között már volt háború, és több határszakasz hovatartozása még mindig vita tárgya. Így nem véletlen, hogy a The Times of India hívta fel a figyelmet arra: miközben az Egyesült Államok és a NATO tagországai csökkentik katonai kiadásaikat, Kína növeli azokat. Az újság az IHS Jane’s, a világhírû hadiipari tanácsadó és elemzõ társaság jelentése alapján 148 milliárd dollárra teszi az idei kínai katonai kiadások összegét. A hivatalos pekingi adattól való eltérés indoka, hogy a társaság a védelmi kiadásokhoz számolja, amit a kínai kormány kihagy, mint a kutatás-fejlesztésre és a katonai nyugdíjakra szánt pénzek. Bár az összeg még így is eltörpül az amerikai mellett, több mint amennyit Nagy-Britannia, Németország és Franciaország együtt költ védelmi célokra, 2024-re pedig meg fogja haladni egész Nyugat-Európáét.
Hatalmas erõfeszítéseket tesznek korszerû harceszközök hazai kifejlesztésére, az interkontinentális rakétáktól a lopakodó vadászgépeken át a hadihajókig. Ugyanakkor egyetlen, 2012-ben átadott repülõgép-anyahajójuk, a Liaoning egy félbehagyott orosz hajó törzsére épült, pilótái még csak gyakorolják a fedélzeti le- és felszállást, és a hírek szerint sok a mûszaki problémája. Egyes amerikai szakértõk úgy vélik, óriási létszáma és tûzereje dacára a kínai hadsereg még Tajvant se lenne képes elfoglalni – nem utolsó sorban azért, mert az egyetlen Liaoninggel szemben az USA 10 nukleáris meghajtású repülõgéphordozóval rendelkezik. Azonban különösen szomszédait nyugtalanítja a kínai haderõ vártnál gyorsabban haladó korszerûsítése, különösen mert az új fegyverek mögött még mindig a világ legnagyobb, több mint 2,3 milliós hadserege áll. Ráadásul azt gyanítják, hogy az ország tényleges katonai kiadásai a hivatalos adat legalább kétszeresét érik el.
Természetesen mint üzlet és a politikai befolyás terjesztésének eszköze a kínai hadiipar nem csak a hazai hadsereg igényeit szolgálja ki: Kína már 2012-ben átvette Nagy-Britanniától az ötödik helyet a világ legnagyobb fegyver exportõreinek listáján, amit a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) évente ad ki.
A kínai hadsereget sem kíméli a korrupció, sõt, állítólag komoly problémákat okoz. Egy kínai lap hozta nyilvánosságra a Népi Felszabadító Hadsereg egyik tábornokának, a logisztikai osztály parancsnokhelyettesének ügyét, akinek a villájában lefoglalt holmik között nemcsak egy színarany mosdót, de egy ugyancsak színarany Mao Ce-tung szobrot is találtak. Emellett tíz lakás volt a tulajdonában Peking belvárosában, ahol az ingatlanárak általában 1 millió dollárnál kezdõdnek.
Barabás T. János
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. February 18. 19:06:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.