Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mondd, mennyit ér az ember, ha független, de nincs pénze!
Skócia a bannockburni csatát követõen 700 évvel már mindenféle kardlengetés nélkül kiválhat az Egyesült Királyságból. A szeptember 18-án esedékes népszavazás ugyanakkor nagyon megosztó a skótok körében, bár egyre többen hajlanak a függetlenedésre, a többség mégis maradna. Túl sok ugyanis a kétely és attól félnek, hogy rosszabbul járnának. Ez márpedig könnyen meglehet:
A brit pénzügyminiszter elmondása szerint a független skót állam nem használhatná tovább hivatalosan az angol fontot, mint fizetõeszközt.
A font nem hivatalos használata kockázatos, hiszen nem lesz végsõ hitelezõje a bankoknak.
Az új fizetõeszköz bevezetése pedig árt a szoros kereskedelmi kapcsolatoknak.
José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke szerint rendkívül kétséges, hogy be tudnának-e kerülni az Európai Unióba (noha a britekkel maradva is kikerülhetnek még belõle).
Az Institute for Fiscal Studies elemzése szerint még az olajbevételek kedvezõ alakulása mellett is jelentõs kiigazítás lesz szükséges a skót költségvetésben.
Valószínû, hogy az ellenlábas brit kormányzat nem a számukra legkedvezõbb feltételeket biztosítja majd a megállapodásokban és jelentõs adósságterhet kell átvállalniuk.
Valószínû, hogy drágulni fog az ország finanszírozása.
Makrogazdaság
Mondd, mennyit ér az ember, ha független, de nincs pénze!
András Bence
2014. február 18. 16:45
Skócia a bannockburni csatát követõen 700 évvel már mindenféle kardlengetés nélkül kiválhat az Egyesült Királyságból. A szeptember 18-án esedékes népszavazás ugyanakkor nagyon megosztó a skótok körében, bár egyre többen hajlanak a függetlenedésre, a többség mégis maradna. Túl sok ugyanis a kétely és attól félnek, hogy rosszabbul járnának. Ez márpedig könnyen meglehet:
A brit pénzügyminiszter elmondása szerint a független skót állam nem használhatná tovább hivatalosan az angol fontot, mint fizetõeszközt.
A font nem hivatalos használata kockázatos, hiszen nem lesz végsõ hitelezõje a bankoknak.
Az új fizetõeszköz bevezetése pedig árt a szoros kereskedelmi kapcsolatoknak.
José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke szerint rendkívül kétséges, hogy be tudnának-e kerülni az Európai Unióba (noha a britekkel maradva is kikerülhetnek még belõle).
Az Institute for Fiscal Studies elemzése szerint még az olajbevételek kedvezõ alakulása mellett is jelentõs kiigazítás lesz szükséges a skót költségvetésben.
Valószínû, hogy az ellenlábas brit kormányzat nem a számukra legkedvezõbb feltételeket biztosítja majd a megállapodásokban és jelentõs adósságterhet kell átvállalniuk.
Valószínû, hogy drágulni fog az ország finanszírozása.
Lakást keres és még nem próbálta ki az Otthontérképet? Új otthonok az egész országból. (x)
hirdetés
307 év után szakítás
Skócia 1707-ben vált eggyé az akkor létrejövõ Egyesült Királysággal és most mindenféle epikus csata nélkül, pusztán egy népszavazással dönthetnek arról, hogy különváljanak-e vagy sem. Az olajban gazdag ötmillió fõt számláló ország vezetése nem is az érzelmekre, hanem a pénztárcákra kíván a leginkább hatni a kérdésben. Állításuk szerint gazdagabbak lennének független országként és pontosan ez az érvelés az, ami a szegényebb sorban levõ skótokat az elválásról gyõzi meg. Ahogy általában minden politikai ígéret, úgy ez is bõven tartalmaz csúsztatásokat, sõt a bizonytalanságok sokasága miatt, inkább nevezhetõ egy hitnek az egész optimista skót jövõkép.
"Rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen" dolog volna az Európai Unióba való belépés (visszakerülés) egy független skót államnak - fogalmazott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap. Ezen szavaival pedig tovább fokozhatja az aggályokat a független Skócia jövõjével kapcsolatban, ahol bár egyre nagyobb a támogatottsága a különválásnak, a többség még mindig az ellen szavazna. Az ICM Research januári felmérése szerint a válaszadók 37 százaléka szavazna a függetlenedés mellett, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent szeptemberhez képest. Tehát így még továbbra is a maradáspártiak vezetnek 44 százalékkal, de a számuk csökkenést mutat és a bizonytalanok bármelyik irányba elvihetik a szavazást.
A brit miniszterelnök, David Cameron a tendenciákat látva elõször érzelmileg próbált hatni a skótokra, majd pedig brit honfitársait kérte fel, hogy gyõzzék meg skót ismerõseiket a maradásról. Erre viszont a konzervatív brit pénzügyminiszter, George Osborne rátett egy jól megrakott lapáttal és konkrétan azt találta kijelenteni, hogy a skótok nem tarthatják meg a fontot, mint fizetõeszközt kiválásuk esetén. A skótok többsége azért szavazna a maradás mellett, mert attól félnek, hogy rosszabbul járnának külön utasként és Osborne pontosan erre kívánt ráerõsíteni szavaival. Barosso azon kijelentése, hogy valószínûleg súlyos akadályokkal szembesülnének az EU-tagság kapcsán is, már csak hab volt a tortán.
Sértõdés lesz ebbõl...
John Swinney, skót pénzügyminiszter válaszul rögvest abszurdnak nevezte az Európai Bizottság elnökének szavait, illetve arra hívta fel mindenki figyelmét a BBC-nek adott interjújában, hogy valójában egyetlen EU-tagország sem jelezte még vétószándékát a jövõbeli skót csatlakozás kapcsán. Ezzel pedig Barosso baljós utalásait próbálta árnyalni, aki beszédében Koszovó elismerésére tért ki, amit a spanyolok például elvetettek. Az EB elnök állítása szerint egy kiváló ország valószínûleg ellenérzéseket válthat ki másokból és így kifejezetten nehéz, ha nem lehetetlen lesz megszerezni a tagállami jóváhagyásokat.
Alex Salmond, a skót kormány vezetõje szintén visszavágott és provokációnak titulálta Osborne kijelentéseit. A brit pénzügyminiszter valóban meglehetõsen provokatívan fogalmazott, amikor elmondta, hogy az Egyesült Királyságnak nem áll szándékában valutaunióba lépnie másokkal. Érdekes egybeesés, hogy a YouGov februári felmérése szerint az angol és a walesi lakosság többsége szintén nem támogatná, hogy a függetlenné vált skótok az õ fizetõeszközüket használhassák a jövõben. Méghozzá ezen hozzáállás az elmúlt idõszakban csak tovább erõsödött: azok aránya, akik engednék a skótoknak a font használatát a novemberi 38 százalékról 23 százalékra esett vissza az intézmény felmérése szerint.
Az angol font elvesztése meglehetõsen nehéz döntés elé állítaná a skótokat. Megtehetnék, hogy a már meglévõ devizáikkal nem hivatalosan tovább használnák a fontot. Ezzel csak a kisebb baj, hogy elvesztik a seigniorage-jövedelem rájuk jutó részét és a független monetáris politikát, hiszen az utóbbi azért nem fontos, mert egyébként is optimális valutaövezetet alkotnak a britekkel így számukra is ideális lehet a Bank of England monetáris politikája. Nagy baj viszont, hogy a Bank of England már nem lesz többé a végsõ hitelezõje a skót bankrendszernek, ez pedig igencsak ronthatja a kockázati megítélésüket. A saját pénznem bevezetése pedig nemcsak nagyon problémás, de természetesen a kereskedelmi kapcsolatoknak is ártana. Az egyetlen remény ez esetben a minél elõbbi eurózóna-tagság megszerzése volna.
Honnan jött most ez az egész?
A Skót Nemzeti Párt (Scottish National Party) 2011-ben meglepõ módon abszolút többséget szerzett a skót parlamentben, ráadásul pontosan akkor, amikor a brit megszorítások elkezdték éreztetni hatásukat. A párt vezetõje, Alex Salmond függetlenedéspárti ideológiája szerint Skóciának más kicsi európai országokhoz hasonlóan kéne mûködnie, mint például Norvégia. Ehhez pedig elsõ sorban saját kezükbe kell venniük pénzügyeiket és le kell szakadniuk az Egyesült Királyságról. Salmond elképzelései szerint Skócia 2016. március 24-tõl már teljesen független lehet, úgy hogy megtartja a fontot és tárgyalásokat folytat az EU-ba való csatlakozásról.
Mégsem annyira szuper függetlenedni?
A független Skócia 150 milliárd fontos gazdasággal rendelkezne, ha belevesszük az Északi-tengeren levõ olajkitermelést is. Ez nagyjából a duplája a magyar GDP-nek, míg a skót populáció pusztán 5,3 millió fõt számlál (a brit lakosság 8 százaléka). Az ország GDP-arányos államháztartási hiánya az skót kormány saját elõrejelzései szerint pusztán 3,2 százalék lehet a 2016-17-es évben, amikor is az ország a teljes autonómiának elsõ évét töltené. Közel sem ennyire fényes a történet ugyanakkor az Institute for Fiscal Studies, prominens londoni think-tank szerint. A gazdasági elemzéseket készítõ intézmény tavaly november 18-án tette közzé a független Skócia fiskális helyzetére vonatkozó tanulmányát.
Többféle kimenetet is vizsgáltak az adóbevételek és szociális kiadások kapcsán, egészen 50 éves idõhorizontra vetítve elõre az eseményeket. A legoptimistább verzió szerint, Skócia az elkövetkezõ évtizedben bõvelkedik majd az olajbevételekben, kedvezõ adósságmegosztást ért el a britekkel és az új források bevonásáért nem is kell többet fizetnie, mint a volt anyaországának. Ezen emelkedõ produktivitással és 26 ezres nettó migrációval számoltak az IFS elemzõi, de még ebben az esetben sem találták annyira fényesnek a helyzetet. Elõrejelzéseik szerint így nagyjából 1,9 százalékos lyukat kéne betömniük a kiadási és a bevételi oldal között, ami több mint a duplája a britnek. Az IFS számításai szerint ezért további 2 milliárd fontos finanszírozási szükséglete lehet Skóciának, amit vagy a kiadások csökkentésével, vagy pedig adóemeléssel érhetnének el. Ha viszont a dolgok rosszabbul alakulnak és kevesebb bevétel folyik be az olajból, nagyobb adósságot kell átvállalniuk a britektõl, illetve magasabb kamaton tudnak csak hitelhez jutni (ez nagyon valószínû), akkor a költségvetési hiány akár 6,3 százalék is lehet, 9,4 milliárd fontnyi vágásokat elõirányozva.
Hát hülye volt Sir William Wallace?!
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a fentebb ecsetelt fiskális aggályokra adódik még a font elvesztésének árnyéka is, ami a szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt igencsak ártana az ország vállalatainak, ráadásul a bankoknak új végsõ hitelezõre lesz szükségük a Bank of England után. Tovább bonyolítja a kilátásokat, hogy az EU-tagság visszaszerzése sem lesz automatikus, nem is beszélve a NATO-tagságról. Rendkívül bizonytalannak tûnnek az adósságteher átvállalásával kapcsolatos egyezkedési folyamatok is és így már nem is tûnik annyira erõsnek a Salmond-féle költség-haszon elemzésen alapuló politikai retorika.
A skót függetlenedési kampány szenior tagjai a fejlemények miatt arra kérték Salmondot, hogy állítson fel terveket arra az eshetõségre, ha Skóciának saját pénznemet kell felállítania. A skót kormányzat vezetõje ugyanakkor nem bizonytalanodott el a sok akadály láttán és vasárnap hivatalos levélben kérdezte meg Cameront, hogy a szeptemberi népszavazás eredményét tiszteletben tartják-e majd. Erre válaszul a brit miniszterelnökség egyik szóvivõje Cameron korábbi beszédére utalva elmondta, hogy a függetlenség megszavazását el fogják fogadni: Skócia függetlenedhet, de onnan már nincs vissza út.
[url]
http://www.portfo...rtfoliobox [/url]
A brit pénzügyminiszter elmondása szerint a független skót állam nem használhatná tovább hivatalosan az angol fontot, mint fizetõeszközt.
A font nem hivatalos használata kockázatos, hiszen nem lesz végsõ hitelezõje a bankoknak.
Az új fizetõeszköz bevezetése pedig árt a szoros kereskedelmi kapcsolatoknak.
José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke szerint rendkívül kétséges, hogy be tudnának-e kerülni az Európai Unióba (noha a britekkel maradva is kikerülhetnek még belõle).
Az Institute for Fiscal Studies elemzése szerint még az olajbevételek kedvezõ alakulása mellett is jelentõs kiigazítás lesz szükséges a skót költségvetésben.
Valószínû, hogy az ellenlábas brit kormányzat nem a számukra legkedvezõbb feltételeket biztosítja majd a megállapodásokban és jelentõs adósságterhet kell átvállalniuk.
Valószínû, hogy drágulni fog az ország finanszírozása.
Makrogazdaság
Mondd, mennyit ér az ember, ha független, de nincs pénze!
András Bence
2014. február 18. 16:45
Skócia a bannockburni csatát követõen 700 évvel már mindenféle kardlengetés nélkül kiválhat az Egyesült Királyságból. A szeptember 18-án esedékes népszavazás ugyanakkor nagyon megosztó a skótok körében, bár egyre többen hajlanak a függetlenedésre, a többség mégis maradna. Túl sok ugyanis a kétely és attól félnek, hogy rosszabbul járnának. Ez márpedig könnyen meglehet:
A brit pénzügyminiszter elmondása szerint a független skót állam nem használhatná tovább hivatalosan az angol fontot, mint fizetõeszközt.
A font nem hivatalos használata kockázatos, hiszen nem lesz végsõ hitelezõje a bankoknak.
Az új fizetõeszköz bevezetése pedig árt a szoros kereskedelmi kapcsolatoknak.
José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke szerint rendkívül kétséges, hogy be tudnának-e kerülni az Európai Unióba (noha a britekkel maradva is kikerülhetnek még belõle).
Az Institute for Fiscal Studies elemzése szerint még az olajbevételek kedvezõ alakulása mellett is jelentõs kiigazítás lesz szükséges a skót költségvetésben.
Valószínû, hogy az ellenlábas brit kormányzat nem a számukra legkedvezõbb feltételeket biztosítja majd a megállapodásokban és jelentõs adósságterhet kell átvállalniuk.
Valószínû, hogy drágulni fog az ország finanszírozása.
Lakást keres és még nem próbálta ki az Otthontérképet? Új otthonok az egész országból. (x)
hirdetés
307 év után szakítás
Skócia 1707-ben vált eggyé az akkor létrejövõ Egyesült Királysággal és most mindenféle epikus csata nélkül, pusztán egy népszavazással dönthetnek arról, hogy különváljanak-e vagy sem. Az olajban gazdag ötmillió fõt számláló ország vezetése nem is az érzelmekre, hanem a pénztárcákra kíván a leginkább hatni a kérdésben. Állításuk szerint gazdagabbak lennének független országként és pontosan ez az érvelés az, ami a szegényebb sorban levõ skótokat az elválásról gyõzi meg. Ahogy általában minden politikai ígéret, úgy ez is bõven tartalmaz csúsztatásokat, sõt a bizonytalanságok sokasága miatt, inkább nevezhetõ egy hitnek az egész optimista skót jövõkép.
"Rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen" dolog volna az Európai Unióba való belépés (visszakerülés) egy független skót államnak - fogalmazott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap. Ezen szavaival pedig tovább fokozhatja az aggályokat a független Skócia jövõjével kapcsolatban, ahol bár egyre nagyobb a támogatottsága a különválásnak, a többség még mindig az ellen szavazna. Az ICM Research januári felmérése szerint a válaszadók 37 százaléka szavazna a függetlenedés mellett, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent szeptemberhez képest. Tehát így még továbbra is a maradáspártiak vezetnek 44 százalékkal, de a számuk csökkenést mutat és a bizonytalanok bármelyik irányba elvihetik a szavazást.
A brit miniszterelnök, David Cameron a tendenciákat látva elõször érzelmileg próbált hatni a skótokra, majd pedig brit honfitársait kérte fel, hogy gyõzzék meg skót ismerõseiket a maradásról. Erre viszont a konzervatív brit pénzügyminiszter, George Osborne rátett egy jól megrakott lapáttal és konkrétan azt találta kijelenteni, hogy a skótok nem tarthatják meg a fontot, mint fizetõeszközt kiválásuk esetén. A skótok többsége azért szavazna a maradás mellett, mert attól félnek, hogy rosszabbul járnának külön utasként és Osborne pontosan erre kívánt ráerõsíteni szavaival. Barosso azon kijelentése, hogy valószínûleg súlyos akadályokkal szembesülnének az EU-tagság kapcsán is, már csak hab volt a tortán.
Sértõdés lesz ebbõl...
John Swinney, skót pénzügyminiszter válaszul rögvest abszurdnak nevezte az Európai Bizottság elnökének szavait, illetve arra hívta fel mindenki figyelmét a BBC-nek adott interjújában, hogy valójában egyetlen EU-tagország sem jelezte még vétószándékát a jövõbeli skót csatlakozás kapcsán. Ezzel pedig Barosso baljós utalásait próbálta árnyalni, aki beszédében Koszovó elismerésére tért ki, amit a spanyolok például elvetettek. Az EB elnök állítása szerint egy kiváló ország valószínûleg ellenérzéseket válthat ki másokból és így kifejezetten nehéz, ha nem lehetetlen lesz megszerezni a tagállami jóváhagyásokat.
Alex Salmond, a skót kormány vezetõje szintén visszavágott és provokációnak titulálta Osborne kijelentéseit. A brit pénzügyminiszter valóban meglehetõsen provokatívan fogalmazott, amikor elmondta, hogy az Egyesült Királyságnak nem áll szándékában valutaunióba lépnie másokkal. Érdekes egybeesés, hogy a YouGov februári felmérése szerint az angol és a walesi lakosság többsége szintén nem támogatná, hogy a függetlenné vált skótok az õ fizetõeszközüket használhassák a jövõben. Méghozzá ezen hozzáállás az elmúlt idõszakban csak tovább erõsödött: azok aránya, akik engednék a skótoknak a font használatát a novemberi 38 százalékról 23 százalékra esett vissza az intézmény felmérése szerint.
Az angol font elvesztése meglehetõsen nehéz döntés elé állítaná a skótokat. Megtehetnék, hogy a már meglévõ devizáikkal nem hivatalosan tovább használnák a fontot. Ezzel csak a kisebb baj, hogy elvesztik a seigniorage-jövedelem rájuk jutó részét és a független monetáris politikát, hiszen az utóbbi azért nem fontos, mert egyébként is optimális valutaövezetet alkotnak a britekkel így számukra is ideális lehet a Bank of England monetáris politikája. Nagy baj viszont, hogy a Bank of England már nem lesz többé a végsõ hitelezõje a skót bankrendszernek, ez pedig igencsak ronthatja a kockázati megítélésüket. A saját pénznem bevezetése pedig nemcsak nagyon problémás, de természetesen a kereskedelmi kapcsolatoknak is ártana. Az egyetlen remény ez esetben a minél elõbbi eurózóna-tagság megszerzése volna.
Honnan jött most ez az egész?
A Skót Nemzeti Párt (Scottish National Party) 2011-ben meglepõ módon abszolút többséget szerzett a skót parlamentben, ráadásul pontosan akkor, amikor a brit megszorítások elkezdték éreztetni hatásukat. A párt vezetõje, Alex Salmond függetlenedéspárti ideológiája szerint Skóciának más kicsi európai országokhoz hasonlóan kéne mûködnie, mint például Norvégia. Ehhez pedig elsõ sorban saját kezükbe kell venniük pénzügyeiket és le kell szakadniuk az Egyesült Királyságról. Salmond elképzelései szerint Skócia 2016. március 24-tõl már teljesen független lehet, úgy hogy megtartja a fontot és tárgyalásokat folytat az EU-ba való csatlakozásról.
Mégsem annyira szuper függetlenedni?
A független Skócia 150 milliárd fontos gazdasággal rendelkezne, ha belevesszük az Északi-tengeren levõ olajkitermelést is. Ez nagyjából a duplája a magyar GDP-nek, míg a skót populáció pusztán 5,3 millió fõt számlál (a brit lakosság 8 százaléka). Az ország GDP-arányos államháztartási hiánya az skót kormány saját elõrejelzései szerint pusztán 3,2 százalék lehet a 2016-17-es évben, amikor is az ország a teljes autonómiának elsõ évét töltené. Közel sem ennyire fényes a történet ugyanakkor az Institute for Fiscal Studies, prominens londoni think-tank szerint. A gazdasági elemzéseket készítõ intézmény tavaly november 18-án tette közzé a független Skócia fiskális helyzetére vonatkozó tanulmányát.
Többféle kimenetet is vizsgáltak az adóbevételek és szociális kiadások kapcsán, egészen 50 éves idõhorizontra vetítve elõre az eseményeket. A legoptimistább verzió szerint, Skócia az elkövetkezõ évtizedben bõvelkedik majd az olajbevételekben, kedvezõ adósságmegosztást ért el a britekkel és az új források bevonásáért nem is kell többet fizetnie, mint a volt anyaországának. Ezen emelkedõ produktivitással és 26 ezres nettó migrációval számoltak az IFS elemzõi, de még ebben az esetben sem találták annyira fényesnek a helyzetet. Elõrejelzéseik szerint így nagyjából 1,9 százalékos lyukat kéne betömniük a kiadási és a bevételi oldal között, ami több mint a duplája a britnek. Az IFS számításai szerint ezért további 2 milliárd fontos finanszírozási szükséglete lehet Skóciának, amit vagy a kiadások csökkentésével, vagy pedig adóemeléssel érhetnének el. Ha viszont a dolgok rosszabbul alakulnak és kevesebb bevétel folyik be az olajból, nagyobb adósságot kell átvállalniuk a britektõl, illetve magasabb kamaton tudnak csak hitelhez jutni (ez nagyon valószínû), akkor a költségvetési hiány akár 6,3 százalék is lehet, 9,4 milliárd fontnyi vágásokat elõirányozva.
Hát hülye volt Sir William Wallace?!
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a fentebb ecsetelt fiskális aggályokra adódik még a font elvesztésének árnyéka is, ami a szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt igencsak ártana az ország vállalatainak, ráadásul a bankoknak új végsõ hitelezõre lesz szükségük a Bank of England után. Tovább bonyolítja a kilátásokat, hogy az EU-tagság visszaszerzése sem lesz automatikus, nem is beszélve a NATO-tagságról. Rendkívül bizonytalannak tûnnek az adósságteher átvállalásával kapcsolatos egyezkedési folyamatok is és így már nem is tûnik annyira erõsnek a Salmond-féle költség-haszon elemzésen alapuló politikai retorika.
A skót függetlenedési kampány szenior tagjai a fejlemények miatt arra kérték Salmondot, hogy állítson fel terveket arra az eshetõségre, ha Skóciának saját pénznemet kell felállítania. A skót kormányzat vezetõje ugyanakkor nem bizonytalanodott el a sok akadály láttán és vasárnap hivatalos levélben kérdezte meg Cameront, hogy a szeptemberi népszavazás eredményét tiszteletben tartják-e majd. Erre válaszul a brit miniszterelnökség egyik szóvivõje Cameron korábbi beszédére utalva elmondta, hogy a függetlenség megszavazását el fogják fogadni: Skócia függetlenedhet, de onnan már nincs vissza út.
[url]
http://www.portfo...rtfoliobox [/url]
Hozzaszolasok
#1 |
Balu
- 2014. February 19. 13:39:33
#2 |
kontroll88
- 2014. February 19. 17:58:43
#3 |
Perje
- 2014. February 20. 11:42:38
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.