Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A kockázat neve: Putyin
Az Egyesült Államok vélt gyengesége is felbátorította az orosz elnököt, hogy külföldi expanziós politikába merjen kezdeni: mindenekelõtt megosztani igyekszik az Európai Uniót - állítja a világ egyik legelismertebb nemzetközi politikai-üzleti-gazdasági kockázatelemzõje, a washingtoni székhelyû Eurasia Group kutatási igazgatója, David F. Gordon. (Az Eurasia Group minden év januárjában közzéteszi a következõ 12 hónapra prognosztizált globális kockázati rangsorát, a "top riskset", melyet világszerte fontos támpontnak tekintenek gazdasági-, pénzügyi-, biztonságpolitikai elemzõk.)
Az alapblog.hu-nak adott interjúban felhívja a figyelmet, hogy az orosz elnök Magyarország mellett Lettországban és Cipruson is eredményesen tudja kihasználni a helyi közvélemény elégedetlenségét Brüsszellel szemben.
Az Eurasia Group a világot idén fenyegetõ kockázatok között elõkelõ helyen szerepelteti Vladimir Putyin személyét, mert õ az egyedüli olyan politikus a világ mérvadó országainak vezetõi között, aki felett semmi és senki nem gyakorol ellenõrzést!
Ugyanakkor azáltal válik Putyin igazán veszélyessé, hogy a korábban szuperhatalomnak tartott Egyesült Államok és annak elnöke komolytalanná vált a külvilág szemében, az amerikai külpolitika lényegében semmiféle eredményt nem tud felmutatni.
Zentai Péter: Meglep, hogy nem sorolják a világunkra leselkedõ gazdasági-, pénzügyi-, politikai kockázatok közé azokat a feszültségeket, amelyek huzamosabb ideje gyötrik az eurózónát, sõt az egész Európai Uniót. Kérem, ezt magyarázza meg!
David F. Gordon: Az a véleményünk, hogy a következõ 12 hónapban az európai probléma nem játszik "game changer" szerepet: nem súlyosbodik, legfeljebb stabilizálódik, de semmiképpen sem fogja felforgatni a világot. Ennek egyik magyarázata, hogy a jelek szerint jó az együttmûködés Angela Merkel német kancellár, mint a legbefolyásosabb európai politikai vezetõ és Mario Draghi, a legfontosabb európai pénzügyi vezetõ között. A másik magyarázat pedig a következõ: bebizonyosodni látszik, hogy valójában erõsebb az európai politikai szisztéma, sokkal stabilabb alapokon nyugszik a politikai-társadalmi rend az érintett tagállamokban, mint azt az elmúlt években hajlamosak voltunk feltételezni.
Ettõl függetlenül a feszültségek továbbra is ott lappanganak a felszín alatt: a fiatalok körében egész Európában elképesztõen sok a munkanélküli, társadalmi problémákat szül az Európán belüli munkaerõ-vándorlás, az Európába máshonnan irányuló migráció. Ez idegen-ellenességhez, a nacionalista pártok erõsödéséhez vezet egész Európában. Továbbá egymásnak ellentmondó szcenáriókban gondolkodnak a különbözõ uniós tagállamok az Európai Unió jövõjét illetõen. És mégis mi azt állítjuk, hogy mindezt - legalábbis az idén - Európa kezelni tudja. Ehhez szerintünk erõsek a politikai alapok.
Elõkelõ helyen szerepel a globális kockázatok "toplistáján" Oroszország, pontosabban a Kreml. Miért?
A legtalálóbb elnevezés erre a "Putyin-rizikó". S valóban ezt tartja az Eurasia Group a 2014-es esztendõ egyik legsúlyosabb kihívásának.
Azért állt elõ ez a kockázat, mert egyrészt Oroszországban nagyon erõteljes ütemben veszít népszerûségébõl Vladimir Putyin, másrészt Oroszországot kemény, a korábbi évekhez képest sokkal súlyosabb gazdasági és valószínûsíthetõen hamarosan pénzügyi problémák is nyomasztják.
Putyin - mindezt megértve - a külföldi expanzió beindításával igyekszik ellensúlyozni a személyét és az orosz gazdaságot kikezdõ kettõs kihívást.
Tulajdonképpen hirtelen indult be, csak néhány hónappal ezelõtt kezdett bele: elõbb Ukrajnában, majd Szíriában. Aztán aktivizálta magát Irán ügyében, legújabban pedig igencsak agresszívnek látszik a nyomulási kísérlete Kelet- és Közép-Európában.
Itt egy egészen specifikus kockázati tényezõrõl van szó, ugyanis a kockázat maga a személy: Vladimir Putyin.
Az egyedüli vezetõ a világban, nagyon fontos szerepet játszó politikusok között, aki abszolút ura országának, aki fölött nincs ellenõrzés, akinek nem kell keresgélnie és találnia valamiféle konszenzust ahhoz, hogy döntéseket hozzon. Az európai demokráciákban - ezt magyarázni sem kell - ilyesmi elképzelhetetlen, itt Amerikában Obama elnököt bármikor megbéníthatja a kongresszus. Hiába van a japán parlamentben kétharmada Abe Shintaro miniszterelnöknek, ettõl még nem tehet meg bármit, amit csak akar, a megannyi, a demokráciát szavatoló fék és ellensúly miatt. Ma már Kínában is elképzelhetetlen, hogy egyetlen személy uralja a politikát. A világ országaiban kollektíven hoznak döntéseket. Az egyetlen kivétel Putyin Oroszországa.
Putyin gyakorlatilag az egyedüli a valóban potenciával bíró országok legfõbb irányítói között,, aki lényegében azt csinálhat, amit akar!
Õ tehát önmagában véve globális kockázat! Hiszen mégis csak a világ legnagyobb kiterjedésû országának és a világpiacok szemszögébõl nézve az egyik legfontosabb beszerzési forrásnak a korlátlan hatalmú ura.
Ebbõl mi következhet Európára nézve? Miként jelenthet Putyin ténylegesen fenyegetést?
Láthatóan "nyomul" Európára. Feltételezi ugyanis, hogy a maga javára fordíthatja az eurózónát és az Európai Uniót valóban gyötrõ problémákat, kihasználhatja, hogy egymásnak ellentmond egy sor európai uniós tagállam jövõképe.
Az Unió megosztására irányuló putyini kísérlet azonban - elemzéseink szerint - nem fog eredményre vezetni.
De például Lettországban mégiscsak erõsödnek az orosz, pontosabban a Putyin-barát hangok, ott mintha a társadalmi elégedetlenség elleni gyógyírként igyekeznének némelyek beállítani az Oroszország-alternatívát.
És mit szólnak az Eurasia Group elemzõi a magyar-orosz kapcsolatok fejleményeihez?
Nagyon komolyan figyeljük és komolyan is vesszük õket. Putyin Oroszországa - ezt a "magyar eset" kiválóan bizonyítja - mindent megtesz, hogy egymással szembefordítsa az Európai Unió tagállamait. Ehhez van is "közönsége" azokban az európai uniós országokban, ahol a közvéleménynek elege lett abból, hogy Brüsszel beleszólhat a mindennapi életbe. Ez vonatkozik Magyarországra, de vonatkozik az említett Lettországra, s különösen Ciprusra és néhány más államra is. Putyin ezzel tisztában van, és ezt igyekszik meglovagolni. Mégis fenntartom, amit az imént mondtam: az Unió megosztására irányuló putyini kísérlet - a végén - nem fog eredménnyel járni. Hiszen mindeközben folytatódik az orosz gazdaság térvesztése, sokasodnak az orosz gazdasági-pénzügyi problémák és a külföldi expanzió önmagában véve nem állítja meg Putyin népszerûségének további hanyatlását.
Ez azért még nem eldöntött - szerintem. Ugyanis az oroszok régi, hagyományos riválisa az Ön országa. És az Amerikai Egyesült Államok - orosz szemmel nézve - gyengének látszik. Ezt bõségesen kihasználhatja még Vladimir Putyin. S mi több: az Eurasia Group kockázati listájának elsõ helyén éppenséggel a következõ szerepel: az Egyesült Államok globális politikája... Maga Amerika lenne a legfõbb kockázat?
A Putyin-probléma bizony csekélyebb jelentõséggel bírna, ha nem magasodna minden más kockázat fölé az, hogy az Egyesült Államok túlzottan befelé fordult! Orosz vezetõ soha korábban nem nézte le annyira az Egyesült Államok elsõ számú vezetõjét, mint most Putyin Obama elnököt. Putyin roppant gyengének ítéli Obamát, nem is kedveli õt.
És hogy van ez fordítva?
Biztosíthatom, hogy Obama nagyon nem kedveli Putyint. Nincs köztük az égvilágon semmiféle "kémia".
De visszatérve az Amerika jelentette kihíváshoz: ennek az az iróniája, hogy miközben az Egyesült Államok globális tekintélyvesztésen megy keresztül, maga az amerikai gazdaság kimondottan erõsödik: zajlik az energiaforradalom, az ipar egyre versenyképesebb.
Az energiaforradalom nyomán ugyanakkor csökken a jelentõsége a közel- és közép-keleti nyersolajnak, az oroszországi gáz- és olajmezõké úgyszintén. Az oroszoknak és az araboknak, irániaknak ez nem örvendetes fejlemény. Iránt ez a tárgyaló asztalhoz kényszeríti a nyugatiakkal; Oroszországot, Putyint viszont külföldi kalandokra csábítja.
És mindeközben tény, hogy Obama belsõ népszerûsége, a viszonylagos gazdasági sikerek dacára, nagyon gyenge. Az amerikaiak nagy része képtelen megemészteni a tetõ alá hozott egészségügyi reformot, miközben Obama összevissza lépegetett Szíria ügyében. Ultimátumokat küldött Asszad szír diktátornak, folyton biztosra mondta a katonai beavatkozást, majd a végén teljesen visszakozott. Eddig ebben az egy témában volt valamiféle segítségére Putyin. Mindeközben - a lehallgatási botrány miatt - megromlott Amerika viszonya a nyugat-európai szövetségeseivel, Obama hét hónapja nem képes egyértelmûen, mindenki számára megnyugtatóan lecsillapítani, helyrehozni ezt az ügyet. S immár Ázsiában sem veszik õt komolyan, holott ott kibontakozóban van egy óriási kockázat, nevezetesen a japán-kínai rivalizálás ellenségeskedésbe fordulásának a kockázata.
E tekintetben azonban Amerika - véleményünk szerint - a végén mindent megtesz e rivalizálás eszkalálódása ellenében. Az Egyesült Államoknak alapvetõ érdeke ugyanis, hogy jó viszonya legyen mind Kínával, mind Japánnal illetõleg a japánok és a kínaiak is megtalálják a közös hangot. De ez automatikusan is bekövetkezhet, ugyanis rendkívülien erõsek a kölcsönös gazdasági függõségi viszonyok az ázsiai országok között.
Mindenesetre a világ idei legfõbb kockázatának azt tartjuk, hogy Obamáék külföldön játszott szerepét mindenütt nagyon gyengének ítélik meg. Ez sérülékenyebbé teszi világunkat. És még egyszer: erre alapozhatja leginkább új expanziós politikáját Vladimir Putyin - akit önmagában véve is globális kockázatnak tartunk.
http://www.privat...neveputyin
Az alapblog.hu-nak adott interjúban felhívja a figyelmet, hogy az orosz elnök Magyarország mellett Lettországban és Cipruson is eredményesen tudja kihasználni a helyi közvélemény elégedetlenségét Brüsszellel szemben.
Az Eurasia Group a világot idén fenyegetõ kockázatok között elõkelõ helyen szerepelteti Vladimir Putyin személyét, mert õ az egyedüli olyan politikus a világ mérvadó országainak vezetõi között, aki felett semmi és senki nem gyakorol ellenõrzést!
Ugyanakkor azáltal válik Putyin igazán veszélyessé, hogy a korábban szuperhatalomnak tartott Egyesült Államok és annak elnöke komolytalanná vált a külvilág szemében, az amerikai külpolitika lényegében semmiféle eredményt nem tud felmutatni.
Zentai Péter: Meglep, hogy nem sorolják a világunkra leselkedõ gazdasági-, pénzügyi-, politikai kockázatok közé azokat a feszültségeket, amelyek huzamosabb ideje gyötrik az eurózónát, sõt az egész Európai Uniót. Kérem, ezt magyarázza meg!
David F. Gordon: Az a véleményünk, hogy a következõ 12 hónapban az európai probléma nem játszik "game changer" szerepet: nem súlyosbodik, legfeljebb stabilizálódik, de semmiképpen sem fogja felforgatni a világot. Ennek egyik magyarázata, hogy a jelek szerint jó az együttmûködés Angela Merkel német kancellár, mint a legbefolyásosabb európai politikai vezetõ és Mario Draghi, a legfontosabb európai pénzügyi vezetõ között. A másik magyarázat pedig a következõ: bebizonyosodni látszik, hogy valójában erõsebb az európai politikai szisztéma, sokkal stabilabb alapokon nyugszik a politikai-társadalmi rend az érintett tagállamokban, mint azt az elmúlt években hajlamosak voltunk feltételezni.
Ettõl függetlenül a feszültségek továbbra is ott lappanganak a felszín alatt: a fiatalok körében egész Európában elképesztõen sok a munkanélküli, társadalmi problémákat szül az Európán belüli munkaerõ-vándorlás, az Európába máshonnan irányuló migráció. Ez idegen-ellenességhez, a nacionalista pártok erõsödéséhez vezet egész Európában. Továbbá egymásnak ellentmondó szcenáriókban gondolkodnak a különbözõ uniós tagállamok az Európai Unió jövõjét illetõen. És mégis mi azt állítjuk, hogy mindezt - legalábbis az idén - Európa kezelni tudja. Ehhez szerintünk erõsek a politikai alapok.
Elõkelõ helyen szerepel a globális kockázatok "toplistáján" Oroszország, pontosabban a Kreml. Miért?
A legtalálóbb elnevezés erre a "Putyin-rizikó". S valóban ezt tartja az Eurasia Group a 2014-es esztendõ egyik legsúlyosabb kihívásának.
Azért állt elõ ez a kockázat, mert egyrészt Oroszországban nagyon erõteljes ütemben veszít népszerûségébõl Vladimir Putyin, másrészt Oroszországot kemény, a korábbi évekhez képest sokkal súlyosabb gazdasági és valószínûsíthetõen hamarosan pénzügyi problémák is nyomasztják.
Putyin - mindezt megértve - a külföldi expanzió beindításával igyekszik ellensúlyozni a személyét és az orosz gazdaságot kikezdõ kettõs kihívást.
Tulajdonképpen hirtelen indult be, csak néhány hónappal ezelõtt kezdett bele: elõbb Ukrajnában, majd Szíriában. Aztán aktivizálta magát Irán ügyében, legújabban pedig igencsak agresszívnek látszik a nyomulási kísérlete Kelet- és Közép-Európában.
Itt egy egészen specifikus kockázati tényezõrõl van szó, ugyanis a kockázat maga a személy: Vladimir Putyin.
Az egyedüli vezetõ a világban, nagyon fontos szerepet játszó politikusok között, aki abszolút ura országának, aki fölött nincs ellenõrzés, akinek nem kell keresgélnie és találnia valamiféle konszenzust ahhoz, hogy döntéseket hozzon. Az európai demokráciákban - ezt magyarázni sem kell - ilyesmi elképzelhetetlen, itt Amerikában Obama elnököt bármikor megbéníthatja a kongresszus. Hiába van a japán parlamentben kétharmada Abe Shintaro miniszterelnöknek, ettõl még nem tehet meg bármit, amit csak akar, a megannyi, a demokráciát szavatoló fék és ellensúly miatt. Ma már Kínában is elképzelhetetlen, hogy egyetlen személy uralja a politikát. A világ országaiban kollektíven hoznak döntéseket. Az egyetlen kivétel Putyin Oroszországa.
Putyin gyakorlatilag az egyedüli a valóban potenciával bíró országok legfõbb irányítói között,, aki lényegében azt csinálhat, amit akar!
Õ tehát önmagában véve globális kockázat! Hiszen mégis csak a világ legnagyobb kiterjedésû országának és a világpiacok szemszögébõl nézve az egyik legfontosabb beszerzési forrásnak a korlátlan hatalmú ura.
Ebbõl mi következhet Európára nézve? Miként jelenthet Putyin ténylegesen fenyegetést?
Láthatóan "nyomul" Európára. Feltételezi ugyanis, hogy a maga javára fordíthatja az eurózónát és az Európai Uniót valóban gyötrõ problémákat, kihasználhatja, hogy egymásnak ellentmond egy sor európai uniós tagállam jövõképe.
Az Unió megosztására irányuló putyini kísérlet azonban - elemzéseink szerint - nem fog eredményre vezetni.
De például Lettországban mégiscsak erõsödnek az orosz, pontosabban a Putyin-barát hangok, ott mintha a társadalmi elégedetlenség elleni gyógyírként igyekeznének némelyek beállítani az Oroszország-alternatívát.
És mit szólnak az Eurasia Group elemzõi a magyar-orosz kapcsolatok fejleményeihez?
Nagyon komolyan figyeljük és komolyan is vesszük õket. Putyin Oroszországa - ezt a "magyar eset" kiválóan bizonyítja - mindent megtesz, hogy egymással szembefordítsa az Európai Unió tagállamait. Ehhez van is "közönsége" azokban az európai uniós országokban, ahol a közvéleménynek elege lett abból, hogy Brüsszel beleszólhat a mindennapi életbe. Ez vonatkozik Magyarországra, de vonatkozik az említett Lettországra, s különösen Ciprusra és néhány más államra is. Putyin ezzel tisztában van, és ezt igyekszik meglovagolni. Mégis fenntartom, amit az imént mondtam: az Unió megosztására irányuló putyini kísérlet - a végén - nem fog eredménnyel járni. Hiszen mindeközben folytatódik az orosz gazdaság térvesztése, sokasodnak az orosz gazdasági-pénzügyi problémák és a külföldi expanzió önmagában véve nem állítja meg Putyin népszerûségének további hanyatlását.
Ez azért még nem eldöntött - szerintem. Ugyanis az oroszok régi, hagyományos riválisa az Ön országa. És az Amerikai Egyesült Államok - orosz szemmel nézve - gyengének látszik. Ezt bõségesen kihasználhatja még Vladimir Putyin. S mi több: az Eurasia Group kockázati listájának elsõ helyén éppenséggel a következõ szerepel: az Egyesült Államok globális politikája... Maga Amerika lenne a legfõbb kockázat?
A Putyin-probléma bizony csekélyebb jelentõséggel bírna, ha nem magasodna minden más kockázat fölé az, hogy az Egyesült Államok túlzottan befelé fordult! Orosz vezetõ soha korábban nem nézte le annyira az Egyesült Államok elsõ számú vezetõjét, mint most Putyin Obama elnököt. Putyin roppant gyengének ítéli Obamát, nem is kedveli õt.
És hogy van ez fordítva?
Biztosíthatom, hogy Obama nagyon nem kedveli Putyint. Nincs köztük az égvilágon semmiféle "kémia".
De visszatérve az Amerika jelentette kihíváshoz: ennek az az iróniája, hogy miközben az Egyesült Államok globális tekintélyvesztésen megy keresztül, maga az amerikai gazdaság kimondottan erõsödik: zajlik az energiaforradalom, az ipar egyre versenyképesebb.
Az energiaforradalom nyomán ugyanakkor csökken a jelentõsége a közel- és közép-keleti nyersolajnak, az oroszországi gáz- és olajmezõké úgyszintén. Az oroszoknak és az araboknak, irániaknak ez nem örvendetes fejlemény. Iránt ez a tárgyaló asztalhoz kényszeríti a nyugatiakkal; Oroszországot, Putyint viszont külföldi kalandokra csábítja.
És mindeközben tény, hogy Obama belsõ népszerûsége, a viszonylagos gazdasági sikerek dacára, nagyon gyenge. Az amerikaiak nagy része képtelen megemészteni a tetõ alá hozott egészségügyi reformot, miközben Obama összevissza lépegetett Szíria ügyében. Ultimátumokat küldött Asszad szír diktátornak, folyton biztosra mondta a katonai beavatkozást, majd a végén teljesen visszakozott. Eddig ebben az egy témában volt valamiféle segítségére Putyin. Mindeközben - a lehallgatási botrány miatt - megromlott Amerika viszonya a nyugat-európai szövetségeseivel, Obama hét hónapja nem képes egyértelmûen, mindenki számára megnyugtatóan lecsillapítani, helyrehozni ezt az ügyet. S immár Ázsiában sem veszik õt komolyan, holott ott kibontakozóban van egy óriási kockázat, nevezetesen a japán-kínai rivalizálás ellenségeskedésbe fordulásának a kockázata.
E tekintetben azonban Amerika - véleményünk szerint - a végén mindent megtesz e rivalizálás eszkalálódása ellenében. Az Egyesült Államoknak alapvetõ érdeke ugyanis, hogy jó viszonya legyen mind Kínával, mind Japánnal illetõleg a japánok és a kínaiak is megtalálják a közös hangot. De ez automatikusan is bekövetkezhet, ugyanis rendkívülien erõsek a kölcsönös gazdasági függõségi viszonyok az ázsiai országok között.
Mindenesetre a világ idei legfõbb kockázatának azt tartjuk, hogy Obamáék külföldön játszott szerepét mindenütt nagyon gyengének ítélik meg. Ez sérülékenyebbé teszi világunkat. És még egyszer: erre alapozhatja leginkább új expanziós politikáját Vladimir Putyin - akit önmagában véve is globális kockázatnak tartunk.
http://www.privat...neveputyin
Hozzaszolasok
#1 |
BUZOGANY
- 2014. February 22. 18:22:09
#2 |
kukackac
- 2014. February 22. 19:07:54
#3 |
kukackac
- 2014. February 22. 19:18:47
#4 |
1 hazafele
- 2014. February 22. 19:40:14
#5 |
Kedvesi
- 2014. February 22. 22:53:49
#6 |
keepfargo
- 2014. February 22. 23:20:58
#7 |
BOTOND
- 2014. February 23. 21:08:16
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.