Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ügynökváddal vágott vissza Hegedûs az egyházi perében
Ha megpiszkálják a bili-tartalmát, akkor ribillió lészen, de viccnek ez sem rossz. Miért problematikus, ha egy református lelkész szobrot állÃt Horthy Miklósnak, miközben Bölcskei Gusztáv püspök Horthy-emléktáblát avat „hódolat jeléül”. Ez az egyik legfõbb érv, mellyel ifjabb Hegedûs Lóránt saját egyházi perében védekezik. A Hetek cikke.
Januárban kezdõdött a református egyház bÃróságán az ifjabb Hegedûs Lóránt ellen indÃtott per.
A vád: a lelkész pártrendezvényt tartott az általa vezetett Szabadság téri templomban, amikor tavaly novemberben ünnepélyes keretek között felállÃtották Horthy Miklós bronzszobrát.
Az elsõ tárgyaláson ifjabb Hegedûs nem jelent meg – „ahhoz nem elég bátor”, mondta már elõre a Hetek egyik forrása – hanem egy 15 oldalas Ãrásban válaszolt az egyház jogtanácsosa által képviselt vádakra.
A lap birtokába jutott, terjengõs, idõnként paródia gyanúját felvetõ szöveg alapján a lelkész több pillérre helyezte védekezését.
Karaktergyilkosság a vád képviselõjével szemben: „Horváth György (ex)jogtanácsos ámokfutása nem teszi lehetõvé, hogy személyesen részt vegyek a bÃrósági tárgyaláson. Lelkészi esküm alapján református egyházam, s azon belül gyülekezetem védelme miatt nem vállalhatok közösséget azzal, aki hÃveimet a legszélesebb nyilvánosság elõtt „megkereszteletlen B-középnek” titulálta.”
A védekezés következõ pontja, hogy a lelkész szerint nem egyházközségük küldte el a meghÃvó szövegét különbözõ – köztük neonáci – portálokra, ahol felháborodott kommentek is megjelentek, lejáratva ezzel az egyházat. Hogy kik küldték el a meghÃvót, az ifjabb Hegedûs szerint „csak titkosszolgálati módszerrel derÃthetõ fel”. A lelkész követeli, hogy „a nagytiszteletû egyházmegyei bÃróság” vizsgálja ki, hogy a jogtanácsos által beidézett kommenteket „nem éppen õ maga Ãrta, vagy Ãratta annak érdekében, hogy jogi akrobatikus ficammal ugyan, de arra visszahivatkozhasson, s azt abszurd módon az ellenem való vádja tárÂgyává tegye”.
A lelkész következõ érve, hogy a botránkozást nem a szoboravatás váltotta ki, hanem a rendezvénnyel egy idõben szervezett ellendemonstráció. Amin „Dániel Péter uszÃtására a gyurcsányista DK, a bajnaista Együtt-PM, a steinerista MSZP, s fõ szervezõként – ezen minõségüket Washingtonban ismerték el egy cionista konferencián, melyet az ATV-n keresztül közzétettek, amit jelen beadványomhoz csatolok – a Hit Gyülekezete képviselõi jelentek meg 2013. november 3-án, úrnapi istentiszteleti idõben a templom elõtt”.
Ifjabb Hegedûs a református egyház vezetõségének is nekimegy, amikor azt Ãrja, „az egyházi vezetés – máig tisztázásra váró okok miatt – ezek mellé állt elhamarkodott és a jóérzésû egyházi és világi közvéleményt is megütköztetõ módon nyilatkozataival és állásfoglalásaival, s nem a hites cionista szekta és politikai holdudvara által vegzált, fenyegetett és megtámadott református gyülekezet és temploma mellé.”
A vád képviselõje, az ellentüntetõk és saját vezetõi támadása után ifjabb Hegedûs végre érinti a lényeget, azt állÃtva, hogy egyházuk nem ismer „istentiszteletbe burkolt politikai eseményt”. Ekkor azonban ismét sajátjai ellen fordul, mert úgy folytatja: ismert viszont az „egyházi köntösbe burkolt ügynöki tevékenység”, ami mindig „a fennálló világi hatalom igazolására használta fel a református egyház szervezeti kereteit, tevékenységét és alkalmait”. Ifjabb Hegedûs szerint éppen ezért az õ támadása helyett egyházának inkább bocsánatot kellene kérnie a társadalomtól „a téesz-prédikációk, a Vietnám-prédikációk” és az ötvenhatos forradalom elÃtélése miatt.
Ami a pártrendezvényt mint újabb vádpontot illeti: a lelkész szerint errõl szó sem volt, a Horthyt méltató Gyöngyösi Márton jobbikos képviselõ magánemberként vett részt az összejövetelen, az pedig, hogy több jobbikos is jelen volt, magától értetõdõ, hiszen „a papné”, vagyis saját felesége is jobbikos, és „nyilván missziós célból” hÃvta el a munkatársait egy istentiszteletre.
Ifjabb Hegedûs egyébként nem tagadja meg a Jobbikot, sõt azt állÃtja, „nem lehet számon kérni egy igehirdetõn sem, ha épp egy adott helyzetben álláspontja részben, vagy egészben megegyezik egy politikai pártéval”.
A lelkész idõnként úgy tesz, mintha a Holdról jött volna: a vád szerint szÃntiszta provokáció, hogy ugyanolyan csendõregyenruhás alakok álltak dÃszõrséget a botrányos összejövetelen, mint amilyenek az 1944-es deportálásokat hajtották végre. Ifjabb Hegedûs válasza: „Be van tiltva a II. világháborús honvédegyenruha és a csendõregyenruha is egyházunkban, templomainkban? Errõl sem tájékoztatott engem, sem gyülekezetemet senki.”
A védekezõ iratból végül kiderül, hogy a lelkész református „hithõsnek” tartja Horthy Miklóst, aki „tudott választani életellenes és életpárti cselekedetek között, s különbséget tudott tenni a kunbélák, pétergáborok és a tisztes pesti és magyarországi zsidóság között”. És milyen alapon Ãtélhetné el õt bárki Horthy méltatása miatt, miközben „Tõkéczki László, Szabó István egyházkerületi világi elnöktársa legutóbb megjelent könyvében is ezt teszi, nem beszélve Bölcskei Gusztáv püspök úrról, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökérõl, aki a debreceni Református Kollégiumban avatott a közelmúltban Horthy-emléktáblát „hódolat jeléül”.
Link
Januárban kezdõdött a református egyház bÃróságán az ifjabb Hegedûs Lóránt ellen indÃtott per.
A vád: a lelkész pártrendezvényt tartott az általa vezetett Szabadság téri templomban, amikor tavaly novemberben ünnepélyes keretek között felállÃtották Horthy Miklós bronzszobrát.
Az elsõ tárgyaláson ifjabb Hegedûs nem jelent meg – „ahhoz nem elég bátor”, mondta már elõre a Hetek egyik forrása – hanem egy 15 oldalas Ãrásban válaszolt az egyház jogtanácsosa által képviselt vádakra.
A lap birtokába jutott, terjengõs, idõnként paródia gyanúját felvetõ szöveg alapján a lelkész több pillérre helyezte védekezését.
Karaktergyilkosság a vád képviselõjével szemben: „Horváth György (ex)jogtanácsos ámokfutása nem teszi lehetõvé, hogy személyesen részt vegyek a bÃrósági tárgyaláson. Lelkészi esküm alapján református egyházam, s azon belül gyülekezetem védelme miatt nem vállalhatok közösséget azzal, aki hÃveimet a legszélesebb nyilvánosság elõtt „megkereszteletlen B-középnek” titulálta.”
A védekezés következõ pontja, hogy a lelkész szerint nem egyházközségük küldte el a meghÃvó szövegét különbözõ – köztük neonáci – portálokra, ahol felháborodott kommentek is megjelentek, lejáratva ezzel az egyházat. Hogy kik küldték el a meghÃvót, az ifjabb Hegedûs szerint „csak titkosszolgálati módszerrel derÃthetõ fel”. A lelkész követeli, hogy „a nagytiszteletû egyházmegyei bÃróság” vizsgálja ki, hogy a jogtanácsos által beidézett kommenteket „nem éppen õ maga Ãrta, vagy Ãratta annak érdekében, hogy jogi akrobatikus ficammal ugyan, de arra visszahivatkozhasson, s azt abszurd módon az ellenem való vádja tárÂgyává tegye”.
A lelkész következõ érve, hogy a botránkozást nem a szoboravatás váltotta ki, hanem a rendezvénnyel egy idõben szervezett ellendemonstráció. Amin „Dániel Péter uszÃtására a gyurcsányista DK, a bajnaista Együtt-PM, a steinerista MSZP, s fõ szervezõként – ezen minõségüket Washingtonban ismerték el egy cionista konferencián, melyet az ATV-n keresztül közzétettek, amit jelen beadványomhoz csatolok – a Hit Gyülekezete képviselõi jelentek meg 2013. november 3-án, úrnapi istentiszteleti idõben a templom elõtt”.
Ifjabb Hegedûs a református egyház vezetõségének is nekimegy, amikor azt Ãrja, „az egyházi vezetés – máig tisztázásra váró okok miatt – ezek mellé állt elhamarkodott és a jóérzésû egyházi és világi közvéleményt is megütköztetõ módon nyilatkozataival és állásfoglalásaival, s nem a hites cionista szekta és politikai holdudvara által vegzált, fenyegetett és megtámadott református gyülekezet és temploma mellé.”
A vád képviselõje, az ellentüntetõk és saját vezetõi támadása után ifjabb Hegedûs végre érinti a lényeget, azt állÃtva, hogy egyházuk nem ismer „istentiszteletbe burkolt politikai eseményt”. Ekkor azonban ismét sajátjai ellen fordul, mert úgy folytatja: ismert viszont az „egyházi köntösbe burkolt ügynöki tevékenység”, ami mindig „a fennálló világi hatalom igazolására használta fel a református egyház szervezeti kereteit, tevékenységét és alkalmait”. Ifjabb Hegedûs szerint éppen ezért az õ támadása helyett egyházának inkább bocsánatot kellene kérnie a társadalomtól „a téesz-prédikációk, a Vietnám-prédikációk” és az ötvenhatos forradalom elÃtélése miatt.
Ami a pártrendezvényt mint újabb vádpontot illeti: a lelkész szerint errõl szó sem volt, a Horthyt méltató Gyöngyösi Márton jobbikos képviselõ magánemberként vett részt az összejövetelen, az pedig, hogy több jobbikos is jelen volt, magától értetõdõ, hiszen „a papné”, vagyis saját felesége is jobbikos, és „nyilván missziós célból” hÃvta el a munkatársait egy istentiszteletre.
Ifjabb Hegedûs egyébként nem tagadja meg a Jobbikot, sõt azt állÃtja, „nem lehet számon kérni egy igehirdetõn sem, ha épp egy adott helyzetben álláspontja részben, vagy egészben megegyezik egy politikai pártéval”.
A lelkész idõnként úgy tesz, mintha a Holdról jött volna: a vád szerint szÃntiszta provokáció, hogy ugyanolyan csendõregyenruhás alakok álltak dÃszõrséget a botrányos összejövetelen, mint amilyenek az 1944-es deportálásokat hajtották végre. Ifjabb Hegedûs válasza: „Be van tiltva a II. világháborús honvédegyenruha és a csendõregyenruha is egyházunkban, templomainkban? Errõl sem tájékoztatott engem, sem gyülekezetemet senki.”
A védekezõ iratból végül kiderül, hogy a lelkész református „hithõsnek” tartja Horthy Miklóst, aki „tudott választani életellenes és életpárti cselekedetek között, s különbséget tudott tenni a kunbélák, pétergáborok és a tisztes pesti és magyarországi zsidóság között”. És milyen alapon Ãtélhetné el õt bárki Horthy méltatása miatt, miközben „Tõkéczki László, Szabó István egyházkerületi világi elnöktársa legutóbb megjelent könyvében is ezt teszi, nem beszélve Bölcskei Gusztáv püspök úrról, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökérõl, aki a debreceni Református Kollégiumban avatott a közelmúltban Horthy-emléktáblát „hódolat jeléül”.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2014. February 23. 13:12:36
#2 |
Perje
- 2014. February 23. 13:36:07
#3 |
Vizilo
- 2014. February 23. 15:10:47
#4 |
Klotild
- 2014. February 24. 06:15:13
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték