Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Gyökeresen megváltozott a biztonság- és védelempolitika
Ha te mondod! A volt vezérkari fõnök szerint nagyobb a katonai biztonság
Magyarország nyert a NATO-tagságból
Magyarország számára a legnagyobb kihÃvás az lesz, hogy „a békemûvelet-orientált egy évtizedes stratégiát, mechanizmusokat és beidegzõdéseket milyen gyorsan tudja ”elhagyni„, és az új helyzetre egy új stratégiát kidolgozni.
A volt vezérkari fõnök szerint Magyarország a NATO-tagságnak köszönhetõen nagyobb katonai biztonságot ért el kisebb erõforrásokkal. Szenes Zoltán egy interjúban kiemelte: a területvédelmi koncepciót felváltotta a nemzetközi béke és biztonsághoz való hozzájárulás aktÃv politikája.
Szenes Zoltán volt vezérkari fõnök szerint a NATO-tagságból az ország nyert, mert nagyobb katonai biztonságot ért el kisebb erõforrásokkal és a Magyar Honvédség kiemelkedõ nemzetközi szerepvállalása növelte a nemzet elismerését és megbecsülését.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezetõjével készült interjú a napokban jelent meg az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja, valamint Biztonságpolitikai Szakkollégiuma és a Magyar Atlanti Tanács együttmûködésével készült „Tizenöt év tizenöt hang” cÃmû interjúkötetben – közölte a HÃradó.hu.
„A NATO-tagság lehetõvé tette a magyar biztonság- és védelempolitika gyökeres megváltozását” – emelte ki Szenes Zoltán, aki szerint egyúttal a területvédelmi koncepciót felváltotta a nemzetközi béke és biztonsághoz való hozzájárulás aktÃv politikája.
Mint kifejtette: Magyarország a 28 tagú szövetségben Görögországgal, Belgiummal, Portugáliával, Csehországgal és Bulgáriával együtt az úgynevezett tÃzmilliós klubhoz tartozik, de súlyát és szerepét nem a nemzeti rangpozÃciója, hanem a kormányzati prioritások, a döntéshozatali rendszerben való részvétele, illetve a mûveletekben és fejlesztésekben vállalt hozzájárulás mértéke határozza meg. Magyarország végig – már NATO-tagságunk elõtt is – fontos alakÃtója volt a NATO Balkán-politikájának. Ezzel együtt az ország az elmúlt 15 évben folyamatosan jól teljesÃtett a békemûveletekben, Ãgy a mûveleti kérdésekben többször hangsúlyos szerepet kaptunk, „különösen, amikor gyorsan és kellõ idõben, vagy hiányzó képességterületeken tettünk felajánlásokat”.
Szenes Zoltán kiemelte a magyar mûszaki, õrzés-védelmi, logisztikai, egészségügyi és különleges mûveleti tapasztalatokat, továbbá az „okos védelem”-koncepcióban a pápai C-17-es repülõbázis teljesÃtményét, amelyben Magyarország biztosÃtja a befogadó nemzeti támogatást.
„A hatásgyakorlás a NATO-n belül is együtt jár a láthatósággal s az látható, aki teljesÃt” – fogalmazott Szenes Zoltán, kifejtve: Magyarország ahogy eddig, a következõ években is a komoly szövetségesi szerepvállalással tud hatást gyakorolni, legyen szó szükség esetén válságkezelõ vagy kollektÃv védelmi mûveletrõl, vagy a szövetség számára szükséges katonai képességek fejlesztésében vállalt szereprõl. Hozzátette továbbá, hogy az olyan regionális, többnemzeti képességfejlesztési kezdeményezések, mint a visegrádi négyek, vagy a Közép-európai Védelmi Kezdeményezés felértékelheti Magyarországot azon államokhoz képest, amelyek kizárólag a szövetség nagyhatalmaival való együttmûködésre koncentrálnak.
A tanszékvezetõ szerint a NATO ma is történelmi fordulópont elõtt áll: a mûveleti NATO vélhetõen készenléti NATO-vá alakul át. Úgy vélte: Magyarország számára a legnagyobb kihÃvás az lesz, hogy „a békemûvelet-orientált egy évtizedes stratégiát, mechanizmusokat és beidegzõdéseket milyen gyorsan tudja ”elhagyni„, és az új helyzetre egy új stratégiát kidolgozni”. Az új koncepciónak kezdeményezõnek kell lenni a nemzetközi vállalásokban, fókuszálni kell az okos védelem (smart defence) programokra, priorizálni kell a hazai és nemzetközi kiképzést, fejleszteni kell a modern technológiai képességeket – tette hozzá.
A volt vezérkari fõnök néhány olyan dolgot is emlÃtett, amelyben kutatóként és szakértõként komolyabb változásra számÃtott, de csalódnia kellett. Megjegyezte például, hogy azt remélte: a magyar társadalomban erõteljesebben tudatosul, hogy a NATO-nak nem csupán a Magyar Honvédség és a honvédelmi tárca, hanem Magyarország lett a tagja. Azt gondolta továbbá, hogy – hasonlóan több európai állam gyakorlatához – az egyéb szaktárcák és a civil szféra sokkal jobban bevonódik a nemzetközi missziós tevékenységbe, s a politikai elit nagyobb érdeklõdést tanúsÃt majd a biztonság- és védelempolitikai ismeretek iránt. „Ez nem Ãgy történt” – mondta az interjúban Szenes Zoltán, megjegyezve: „ez is egy járható út”, de úgy véli, Ãgy nehezebben válik társadalmi üggyé a honvédelem.
Magyarország NATO-tagságának problémáit összetettnek nevezte, amelyek „a kezdeti túlvállalásokból, a krónikus alulfinanszÃrozottságból és a szakpolitikai változásokból fakadnak”. Ezek között nagy problémaként emelte ki a haderõ elégtelen finanszÃrozását, amely közvetlenül (a vállalásoknál és a teljesÃtésnél) és közvetve (a képességfejlesztéseknél) kihat a NATO tagságunkra. Kitért arra is, hogy „bár a NATO ösztönzi a tagországokat a nagyobb teherviselésre, ma reálértékben lényegesen kevesebbet költünk a védelemre, mint a taggá váláskor”.
Magyarország tizenöt éve, 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja. Szenes Zoltán 1998 és 2002 között Magyarország NATO és a Nyugat-európai Unió (NYEU) katonai képviselõje volt Brüsszelben, majd a NATO EgyesÃtett Mûveleti Parancsnokságának (AFSOUTH) logisztikai fõnöki posztját töltötte be Nápolyban. 2002-ben a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarának törzsigazgatója volt. 2003-ban altábornagyként nevezték ki vezérkari fõnökké, amely posztot 2005-ig töltötte be.
Link
Magyarország nyert a NATO-tagságból
Magyarország számára a legnagyobb kihÃvás az lesz, hogy „a békemûvelet-orientált egy évtizedes stratégiát, mechanizmusokat és beidegzõdéseket milyen gyorsan tudja ”elhagyni„, és az új helyzetre egy új stratégiát kidolgozni.
A volt vezérkari fõnök szerint Magyarország a NATO-tagságnak köszönhetõen nagyobb katonai biztonságot ért el kisebb erõforrásokkal. Szenes Zoltán egy interjúban kiemelte: a területvédelmi koncepciót felváltotta a nemzetközi béke és biztonsághoz való hozzájárulás aktÃv politikája.
Szenes Zoltán volt vezérkari fõnök szerint a NATO-tagságból az ország nyert, mert nagyobb katonai biztonságot ért el kisebb erõforrásokkal és a Magyar Honvédség kiemelkedõ nemzetközi szerepvállalása növelte a nemzet elismerését és megbecsülését.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezetõjével készült interjú a napokban jelent meg az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja, valamint Biztonságpolitikai Szakkollégiuma és a Magyar Atlanti Tanács együttmûködésével készült „Tizenöt év tizenöt hang” cÃmû interjúkötetben – közölte a HÃradó.hu.
„A NATO-tagság lehetõvé tette a magyar biztonság- és védelempolitika gyökeres megváltozását” – emelte ki Szenes Zoltán, aki szerint egyúttal a területvédelmi koncepciót felváltotta a nemzetközi béke és biztonsághoz való hozzájárulás aktÃv politikája.
Mint kifejtette: Magyarország a 28 tagú szövetségben Görögországgal, Belgiummal, Portugáliával, Csehországgal és Bulgáriával együtt az úgynevezett tÃzmilliós klubhoz tartozik, de súlyát és szerepét nem a nemzeti rangpozÃciója, hanem a kormányzati prioritások, a döntéshozatali rendszerben való részvétele, illetve a mûveletekben és fejlesztésekben vállalt hozzájárulás mértéke határozza meg. Magyarország végig – már NATO-tagságunk elõtt is – fontos alakÃtója volt a NATO Balkán-politikájának. Ezzel együtt az ország az elmúlt 15 évben folyamatosan jól teljesÃtett a békemûveletekben, Ãgy a mûveleti kérdésekben többször hangsúlyos szerepet kaptunk, „különösen, amikor gyorsan és kellõ idõben, vagy hiányzó képességterületeken tettünk felajánlásokat”.
Szenes Zoltán kiemelte a magyar mûszaki, õrzés-védelmi, logisztikai, egészségügyi és különleges mûveleti tapasztalatokat, továbbá az „okos védelem”-koncepcióban a pápai C-17-es repülõbázis teljesÃtményét, amelyben Magyarország biztosÃtja a befogadó nemzeti támogatást.
„A hatásgyakorlás a NATO-n belül is együtt jár a láthatósággal s az látható, aki teljesÃt” – fogalmazott Szenes Zoltán, kifejtve: Magyarország ahogy eddig, a következõ években is a komoly szövetségesi szerepvállalással tud hatást gyakorolni, legyen szó szükség esetén válságkezelõ vagy kollektÃv védelmi mûveletrõl, vagy a szövetség számára szükséges katonai képességek fejlesztésében vállalt szereprõl. Hozzátette továbbá, hogy az olyan regionális, többnemzeti képességfejlesztési kezdeményezések, mint a visegrádi négyek, vagy a Közép-európai Védelmi Kezdeményezés felértékelheti Magyarországot azon államokhoz képest, amelyek kizárólag a szövetség nagyhatalmaival való együttmûködésre koncentrálnak.
A tanszékvezetõ szerint a NATO ma is történelmi fordulópont elõtt áll: a mûveleti NATO vélhetõen készenléti NATO-vá alakul át. Úgy vélte: Magyarország számára a legnagyobb kihÃvás az lesz, hogy „a békemûvelet-orientált egy évtizedes stratégiát, mechanizmusokat és beidegzõdéseket milyen gyorsan tudja ”elhagyni„, és az új helyzetre egy új stratégiát kidolgozni”. Az új koncepciónak kezdeményezõnek kell lenni a nemzetközi vállalásokban, fókuszálni kell az okos védelem (smart defence) programokra, priorizálni kell a hazai és nemzetközi kiképzést, fejleszteni kell a modern technológiai képességeket – tette hozzá.
A volt vezérkari fõnök néhány olyan dolgot is emlÃtett, amelyben kutatóként és szakértõként komolyabb változásra számÃtott, de csalódnia kellett. Megjegyezte például, hogy azt remélte: a magyar társadalomban erõteljesebben tudatosul, hogy a NATO-nak nem csupán a Magyar Honvédség és a honvédelmi tárca, hanem Magyarország lett a tagja. Azt gondolta továbbá, hogy – hasonlóan több európai állam gyakorlatához – az egyéb szaktárcák és a civil szféra sokkal jobban bevonódik a nemzetközi missziós tevékenységbe, s a politikai elit nagyobb érdeklõdést tanúsÃt majd a biztonság- és védelempolitikai ismeretek iránt. „Ez nem Ãgy történt” – mondta az interjúban Szenes Zoltán, megjegyezve: „ez is egy járható út”, de úgy véli, Ãgy nehezebben válik társadalmi üggyé a honvédelem.
Magyarország NATO-tagságának problémáit összetettnek nevezte, amelyek „a kezdeti túlvállalásokból, a krónikus alulfinanszÃrozottságból és a szakpolitikai változásokból fakadnak”. Ezek között nagy problémaként emelte ki a haderõ elégtelen finanszÃrozását, amely közvetlenül (a vállalásoknál és a teljesÃtésnél) és közvetve (a képességfejlesztéseknél) kihat a NATO tagságunkra. Kitért arra is, hogy „bár a NATO ösztönzi a tagországokat a nagyobb teherviselésre, ma reálértékben lényegesen kevesebbet költünk a védelemre, mint a taggá váláskor”.
Magyarország tizenöt éve, 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja. Szenes Zoltán 1998 és 2002 között Magyarország NATO és a Nyugat-európai Unió (NYEU) katonai képviselõje volt Brüsszelben, majd a NATO EgyesÃtett Mûveleti Parancsnokságának (AFSOUTH) logisztikai fõnöki posztját töltötte be Nápolyban. 2002-ben a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarának törzsigazgatója volt. 2003-ban altábornagyként nevezték ki vezérkari fõnökké, amely posztot 2005-ig töltötte be.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték