Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ausztria visszatér a Balkánra?
Na, alakul a K&K? Jóbik, nemesek, Szent Korona...Trianon vissza...? Kárpátalja? Ukrajna?
Az elsõ világháború kirobbanásának centenáriuma közeledtével a „revízió” szó egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Balkánon. A daytoni szerzõdés felülvizsgálásáról van szó, valamint arról, hogy a Balkán szolgáltatott alkalmat az elsõ világháborúra, azonkívül emlegetik az osztrák befolyás erõsödését is.
Meglehet, Európában van, aki elhiszi a „boszniai tavasz” meséjét, de a Balkánon ilyen ember aligha akad. Az ottani zavargások, meglehet, eleinte szociális jellegûek voltak, de a választások küszöbén egyhamar politikai jelleget öltöttek. Ebben a folyamatban szerepet játszott az osztrák tisztségviselõk aktív beavatkozása is.
A tavaly osztrák külügyminiszternek kinevezett Sebastian Kurz beiktatásának másnapján Horvátországba érkezett, hogy „jelezze, a Nyugat-Balkán térsége Ausztria külpolitikai prioritását képezi”. Bécs elismeri a boszniai zavargások szociális voltát, de egy újabb daytoni szerzõdés aláírásában látja a megoldást. Kurz nyíltan követelte az alkotmánymódosítást.
A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai fõképviselõje – Valentin Inzko – az osztrák katonai kontingens fokozását, a helyzet kiélezõdése esetén pedig uniós csapatok beavatkozását helyezte kilátásba. De ha a zavargások szociális jellegûek – amit nem gyõz hangsúlyozni a boszniai és európai politikai elit –, akkor hogy jön ide a hadsereg? A hadsereg nem avatkozott be az eseményekbe sem Görögországban, sem Spanyolországban, sem Olaszországban.
Catherine Ashton elvetette a csapatok beavatkozására vonatkozó Inzko-javaslatot, de amint Gerald Klug védelmi miniszter megerõsítette, a 190 fõnyi boszniai osztrák kontingens nyáron további 100 fõvel gyarapszik. A minapi osztrák kormányülésen amellett döntöttek, hogy az év elsõ felében újabb 130 katonát vezényelnek Koszovóba a KFOR keretében. Összesen 500 osztrák katona állomásozik majd ott a terület északi részén. Ezek a franciákat váltják fel. Egyszóval, a nem NATO-tagországok között Ausztriának lesz a legnagyobb katonai kontingense Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában.
Közben Ausztriában tudományos szimpóziumokat szerveznek, könyveket jelentetnek meg az elsõ világháborúról, filmeket forgatnak. Mindezt azzal a céllal teszik, hogy a másik félre, lehetõleg a szerbekre hárítsák a felelõsséget az elsõ világháború kirobbantásáért. Nemhiába a boszniai zavargások során kimondottan az állami levéltárat gyújtották fel, ahol a legértékesebb iratokat õrizték az Osztrák-Magyar Monarchia idejébõl.
Úgy látszik, hogy nemcsak a Nagy Háború centenáriumáról emlékezünk meg, de azt is láthatjuk, hogy mintha nem is múlt volna el azóta 100 év. A helyzet nagyon emlékezett az 1914. esztendõre. Ausztria újból hadsereggel fenyegetõzik, Németország pedig nyomást gyakorol Szerbiára, követelve, hogy a szerbek módosítsák történelmük felfogását és az ország jövõjét illetõ elképzeléseiket.
Link
Az elsõ világháború kirobbanásának centenáriuma közeledtével a „revízió” szó egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Balkánon. A daytoni szerzõdés felülvizsgálásáról van szó, valamint arról, hogy a Balkán szolgáltatott alkalmat az elsõ világháborúra, azonkívül emlegetik az osztrák befolyás erõsödését is.
Meglehet, Európában van, aki elhiszi a „boszniai tavasz” meséjét, de a Balkánon ilyen ember aligha akad. Az ottani zavargások, meglehet, eleinte szociális jellegûek voltak, de a választások küszöbén egyhamar politikai jelleget öltöttek. Ebben a folyamatban szerepet játszott az osztrák tisztségviselõk aktív beavatkozása is.
A tavaly osztrák külügyminiszternek kinevezett Sebastian Kurz beiktatásának másnapján Horvátországba érkezett, hogy „jelezze, a Nyugat-Balkán térsége Ausztria külpolitikai prioritását képezi”. Bécs elismeri a boszniai zavargások szociális voltát, de egy újabb daytoni szerzõdés aláírásában látja a megoldást. Kurz nyíltan követelte az alkotmánymódosítást.
A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai fõképviselõje – Valentin Inzko – az osztrák katonai kontingens fokozását, a helyzet kiélezõdése esetén pedig uniós csapatok beavatkozását helyezte kilátásba. De ha a zavargások szociális jellegûek – amit nem gyõz hangsúlyozni a boszniai és európai politikai elit –, akkor hogy jön ide a hadsereg? A hadsereg nem avatkozott be az eseményekbe sem Görögországban, sem Spanyolországban, sem Olaszországban.
Catherine Ashton elvetette a csapatok beavatkozására vonatkozó Inzko-javaslatot, de amint Gerald Klug védelmi miniszter megerõsítette, a 190 fõnyi boszniai osztrák kontingens nyáron további 100 fõvel gyarapszik. A minapi osztrák kormányülésen amellett döntöttek, hogy az év elsõ felében újabb 130 katonát vezényelnek Koszovóba a KFOR keretében. Összesen 500 osztrák katona állomásozik majd ott a terület északi részén. Ezek a franciákat váltják fel. Egyszóval, a nem NATO-tagországok között Ausztriának lesz a legnagyobb katonai kontingense Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában.
Közben Ausztriában tudományos szimpóziumokat szerveznek, könyveket jelentetnek meg az elsõ világháborúról, filmeket forgatnak. Mindezt azzal a céllal teszik, hogy a másik félre, lehetõleg a szerbekre hárítsák a felelõsséget az elsõ világháború kirobbantásáért. Nemhiába a boszniai zavargások során kimondottan az állami levéltárat gyújtották fel, ahol a legértékesebb iratokat õrizték az Osztrák-Magyar Monarchia idejébõl.
Úgy látszik, hogy nemcsak a Nagy Háború centenáriumáról emlékezünk meg, de azt is láthatjuk, hogy mintha nem is múlt volna el azóta 100 év. A helyzet nagyon emlékezett az 1914. esztendõre. Ausztria újból hadsereggel fenyegetõzik, Németország pedig nyomást gyakorol Szerbiára, követelve, hogy a szerbek módosítsák történelmük felfogását és az ország jövõjét illetõ elképzeléseiket.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Balu
- 2014. February 26. 09:10:25
#2 |
Galagonya
- 2014. February 26. 09:19:02
#3 |
Balu
- 2014. February 26. 09:35:07
#4 |
Balu
- 2014. February 26. 09:41:17
#5 |
talpi
- 2014. February 26. 10:15:09
#6 |
keepfargo
- 2014. February 26. 12:22:29
#7 |
Detonator
- 2014. February 26. 20:36:13
#8 |
keepfargo
- 2014. February 27. 17:04:40
#9 |
Detonator
- 2014. February 27. 22:48:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.